Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
'srtfW. yanoftr 2S. RELET-MAGYARORSZÄ« S A befejezetlen esztendő folytatása „A BEFEJEZETLEN ESZTENDŐ” — így emlegetik Szatmár-Bereg termelőszövetkezeti üzemeiben az 1974. évet. Mások azt mondják, hogy 1975 januárja az elmúlt év 13. hónapja. Van ebben találó, valóságot tükröző gondolat. Szatmár-Bereg 70 termelő- szövetkezetében és két állami gazdaságában 1974 végéig nem lehetett befejezni se a növények betakarítását, se az őszi vetéseket, de még az őszi mélyszántást se, ami az előző tényekből logikusan következik. Való igaz: Szatmár-Bereg termelőszövetkezetei (és a két állami gazdaság) nem fejezte be 1974. végéig se a betakarítást, se a vetést, se az őszi mélyszántást. Ennek viszont egyetlen oka, a rendkívülien szélsőséges időjárás, az a tény, hogy 1974 (május 1-ig) aszály- lyal kezdődött, majd átlagosan 1000 milliméter csapadék hullott erre a vidékre. (Néhol 1400 milliméter is.) Ám az se mindegy, hogy mikor. E szörnyű mennyiségű csapadék (amely több aa 1970. évi árvizes év átlagánál) nem egyenletes arányban, hanem június, július, október és november hónapokban zúdult le 60 százalék mennyiségben. Ez okozta, hogy Szatmár-Be- * regben az 1973. évi 33 mázsáról 1974-ben 21 mázsára csökkent a búza hektáronkénti termése, és a többi gabonanövény se termett annyit, mint az előző esztendőben. A sok baj, küzdelem ellenére is fontos viszont hangsúlyozni, hogy Szatmár-Bereg- ben 1974-ben minden korábbi év átlagánál többet ter- • mett a kukorica és a cukorrépa. Ez akkor is igaz, ha a betakarítást 1974-ben nem sikerült befejezni. Aligha vitatható, miért termett a kukorica minden előző évi átlagnál többet Szatmár-Beregben. Elsősorban a fejlett, úgynevezett zárt rendszerek és azok technológiájának eredményeként. Még nincs betakarítva a zárt rendszerekben termett kukorica, de az máris bizonyos, hogy átlagosan (májusi morzsoltban számítva) 50 mázsánál többet“ fizet egy /hektár terület. A korábbi legmagasabb (kiemelkedő) átlagok 35 mázsa körül alakultak. Különös furcsaság — látszólag ellentmondás —, hogy elsősorban a zárt rendszerek területén maradt kint a kukorica. Mi az oka ennek? A zárt rendszer? Aligha! S A ZART RENDSZEREK még így januári, februári betakarítással is sokkal többet fizetnek, mint a hagyományosan művelt területek. (A többlettermés Szatmár-Bereg- ben átlagosan 50 százalék. Példák: a csengeri Lenin Tszben 38—40 mázsa, a mátészalkai Egyesült Erő Tsz- ben 57—58 mázsa, a tarpai Esze Tamás Tsz-ben 65—70 mázsa a zárt rendszerben termesztett kukorica hektáronkénti termésátlaga.) A betakarítás elhúzódásának oka lényegében egyszerű: a zárt rendszerekben a kukorica termesztése teljesen gépesített, a betakarítás is. Ha nem lett volna szélsőségesen rossz időjárás — ezekről a területekről először kerül a kukorica betakarításra, hiszen adott hozzá minden feltétel. Mégis, jelenleg január végén, leginkább a zárt rendszerek területén található Szatmár-Beregben kukorica. Ok: a korszerű, nehéz gépek nem tudnak dolgozni a sárban. Jelenleg is legfontosabb a betakarítás. örvendetes hír: SzatmárBeregben, ahol az országos átlagnál dupla területen termelnek cukorrépát, a növény betakarítása — elszállítása is — befejeződött, bár nem optimális időben, hanem január végén. Még így is jövedelmező volt a cukorrépa termesztése, de szükséges hangsúlyozni, hogy a gépek csődött mondtak az esős időjárásban és a betakarítás elsősorban a dolgozó tsz-tagok érdeme. Talán az se mellékes, hogy ezek a tsz-tagok a XI. pártkongresszus tiszteletére a legnehezebb körülmények közt is folytatták a munkaversenyt és teljesítik felajánlásaikat. A cukorrépa betakarítása — elszállítása is — kész tehát Szatmár-Beregben. Nem lehet róla azt mondani, hogy „férfimunka volt”, hiszen ebben a küzdelemben éppen úgy vállalták az áldozatokat és teljesítették felajánlásaikat a nők, mint a férfiak. LÉNYEGÉBEN MOST KÖVETKEZIK a kukorica-betakarítás hajrája, az a munkaütem, amelyre november elején számítottak a téesz-veze- tők és a dolgozók. (Akkor is csak „késés”, „csúszás”, „rossz idő” esetén.) Más szavakkal: most következik az 1974. évi munka befejezése. Ügy is AZ IDŐ... mondják, hogy az 1974-es esztendő 13. hónapja, ámbár hozzászámítandó február is, mint 14. hónap. Ha kedvez az időjárás — talán 1975. februárjában be lesz takarítva az 1974. évi kukoricatermés. Néhol azonban márciussal is számolnak, mert azt mondják — helyesen —, hogy nem lehet az időjárást megjósolni, vagy kiszámítani. Az őszi mélyszántásnak fele készült el. Ez is érthető. Amíg nincs letakarítva a terület — nem lehet szántani. Most a „januári tavaszban” mindenütt és minden rendelkezésre álló erővel szántanak. Nem ez az elsődleges gond. Szántani — ha nincs más lehetőség — lehet tavasszal is, hiszen valaha a területek na- nagyobb felét tavasszal szántották fel apáink, nagyapáink. Leomlottak, majdnem roncsok a mezőgazdasági gépek, elsősorban a nehéz traktorok. Egyértelmű a feladat: a gépjavító szakemberekre most sokkal több és fegyelmezettebb munka vár, mint bármikor. Most nincs — nem lehet! — téli gépjavítás! Folyamatosan a megrongálódás követelményei szerint kell ja- víatani a gépeket. Az azonban vitathatatlan, hogy a gyors, mégis jó minőségű gépjavításon most sokkal több múlik, mint bármikor. Elsősorban ez biztosítja a tavaszi munkák elvégzésének feltételeit és — sikerét. NEM IS CSAK egy bizonyos 13. hónapról van tehát szó, hanem inkább az 1974. évi küzdelem folytatásáról. A 13. hónap legfeljebb a betakarításra értelmezhető. Általában viszont nincs idő megállásra, hihenésre, még hosszas töprengésre se. Mezőgazdaságunk — az egész megyében — csak akkor teljesíti maradéktalanul feladatait, ha a dolgozók egy percre se állnak meg, hanem végzik dolgukat napról napra, mintha tél se lenne. A jövő eredményei megfizetik ezt az áldozatot, ezt a nehéz helytállást. Szendrel József „Az Idő pénz" — ezt az Igaz mondást már nagyon régen kitalálták. Nincs összejövetel mostanában, ahol ezt ne hangsúlyoznák. így volt ez nemrég Nyírbátorban is, ahol a Nyírségi Tsz Szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek vezetői tanácskoztak az 1975-ös feladatokról. Szépen fogalmaztak a takarékosságról, okos javaslatok hangzottak el. A tanácskozásra azonban árnyékot vetett jó néhány szövetkezeti vezető pontatlansága. Az értekezletet a késések miatt egy negyedórával később kezdték a tervezettnél, de még így is jócskán voltak, akik egy félóra múlva lopakodtak be a terembe. Ide pedig vezetők voltak hivatalosak, akiknek többek között kötelességük a példamutatás, nem utolsósorban a szavaknak és a tetteknek az egyezése (cs. b.) Öregek „zárszámadása” D ár csak jövő kedden lesz a zárszámadó közgyűlés a nyírtéti Rákóczi Termelőszövetkezetben, a falusi hagyomány szerint az „öregek előzetes zárszámadását” már ezen a héten megtartották. Jóval több mint százan gyűltek össze a művelődési házban terített asztalok mellé, hogy átvegyék a fejenként általában ezer forintos jutalmat. Azért is iWik megérdemelt jutalomnak tekinteni ezt a hagyományos vendéglátást és pénzt, mert Kántor Géza elnök ezekkel a szavakkal kezdte ünneoi beszédét: „Kedves alapító tagok!” Beszélgettünk a nyolcvan- • éves Pór Péter bácsival, aki ott ült az egyik asztalfőn, szájában az elmaradhatatlan csibukkal. Valahogy úgy fejezte ki magát, hogy öreg «aber nem vén ember, átugorja ő még az árkot is, ha kell. Egy másik megajándékozott így nyilatkozott: „Én még egy napot sem hiányoztam a munkából.” Pedig idősb Sinka József né is hatvanhat éves már. De talán legmeghatóbb volt annak az embernek a története, aki megköszönte az idősek nevében a gondoskodást és szeretetet. Szikszay Antal bácsinak Kemecsén a Haas-uradalomban már 1934- ben elvitte a gépszíj az egyik lábát. Most meg, az elmúlt év tavaszán agyvérzés érte. De a falábával, az agyvérzés után őt sem lehetett visszatartani attól, hogy ne segítsen. Oroszi Józsefné vezetőségi tag pedig nyolc gyerek mellől jár minden nap munkába. Nem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy a nyírtéti Rákóczi ismét jobb évet zár, mint azelőtt. Körülbelül húsz százalékkal lesz eredményesebb az elmúlt évük, mint az előző. Egy tízórás munkanap díja már körülbelül 120 forint. Külön kedves jelenet volt, amikor a termelőszövetkezeti tagok özvegyeinek megajándékozására került sor. Kántor Géza elnök, aki a listát olvasta, egyszeresek ehhez a névhez ért: özvegy Kántor Gusztávné. És gyorsan közbekérdezett a pénzt osztó adminisztrátoroknál: itt van az édesanyám? Ez is jogos ajándék volt. Külön szépsége volt a pénzosztásnak, hogy nem „járultak” semmiféle asztalhoz, hanem kézről kézre adták az MEZOGEP, Nyíregyháza Tablók a falóit A város északnyugati peremén egy nagyvállalat központja és központi gyáregysége a nyíregyházi MEZŐGÉP: ma közel 600 embert foglalkoztat. A pergő napok óráiban tervek, intézkedések, de méginkább új gépek, alkatrészek születnek. A nyíregyházi vállalat negyedszázad alatt főleg a mezőgazdasági gépgyártásban ért el számottevő sikereket. Szovjet exportra gyártott konzervipari berendezésekkel kezdték. Később új gépeket konstruáltak, köztük a kalapácsos darálókat, a gabonafúvókat, a mindenfel- hordót. Ezer számra gyártottak füllesztőket, burgonyaszedő gépet. Nincs ma az országban olyan mezőgazdasági üzem, ahol a vállalat valamelyik gépét pe alkalmaznák. A nyíregyházi MEZŐGÉP termékei eljutottak a szocialista országokba, exportálták tőkésországokba is. Dióhéjban ez a múlt. De mi van ma? Emberek és gépek az új üzemcsarnokban. A városért Alig egy hónapja nyugdíjas találkozót tartottak, és a munkából kiöregedett idős emberek elismeréssel csodálták a műhelyeket, korszerű gépeket, jártak a jó utakon. Négy év, 50 millió forint értékű fejlesztését látták, és mondták: „Mi térdig jártunk a sárban, télen a tetőn át fejünkre hullott a hó, legfőA’-> munkaeszközünk a kalapács volt.” Marinka Ferenc, a gyáregység igazgatója másról beszélt. 1974-ben a gyáregység dolgozói jelentősen túlteljesítették a kongresszusi vállalással növelt tervet, 75 millió 300 ezer forintos árbevételt értek el. — Felújítottunk 160 esztergagépet, 23 marógépet, le- gyártottunk 200 burgonyaszedőt, 150 mindenfelhordót, 100 cukorrépamag-vetőt, 45 vasvázas szint. A mezőgazdaságnak 80 féle importpötló pót- alkatrészt gyártottunk, több millió forintért. Nem volt könnyű a tervet teljesíteni, sok volt a gondunk, de segítettek a szocialista brgiádok. Tizennyolc szocialista brigád dolgozik a gyáregységben, 220 taggal. Pár napja tanácskoztunk, értékeltük az elmúlt év e|edményeit, beszélgettünk a feladatokról. Ott hangzott el az is, hogy brigádjaink az eredetileg vállalttól jóval többet, 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Nyíregyházának. Részt vettek óvoda, bölcsőde építésében, iskolákat patronáltak, sportlétesítményeknél dolgoztak. • A brigádmozgalom a versenyszellem ápolása régi hagyomány a gyáregységben. A szétszedett, vagy éooen felújított, frissen, festett esztergagépek között erről is beasztalok mellett a borítékokat. Mégis mindenki megkapta. összesen 126 idős nyírtéti összesen 119 ezer forintot. Ehhez tudni kell, hogy nem ez az egyetlen juttatás, amit kapnak. A természetben adott búza, rozs, a háztáji megművelése, fa, szalma is többet ér évi egy- kétezer forintnál. Volt még egy kedves pillanata a baráti összejövetel hivatalos részének. Négy úttörő feléiét a színpadra és verssel, virággal és külön ajándékkal köszöntötték a falu legidősebb emberét, a 93 éves Ferenczx András- nét. Utána pedig felszolgálták az ízes falatokat, melyeket a nőbizottság elnöke. Hadházi Józsefné és a szociális bizottsáe elnöke Pap Miklós- né készített elő a megvendé- geiéshez. Nyírtét megbecsüli múltját. Ezért örülhet jelenének. feesztelyi) • szélgettünk Bakó Lászlóval és brigádjának tagjaival. A brigádban tízen dolgoznak. Mint munkabrigád évtizede vannak együtt, a szocialista brigádversenybe 1970-ben neveztek. Most aranyjelvény tulajdonosai. A brigádvezető- ről annyit; húsz éve jár be dolgozni Máriapócsról, elégedett ember. Szeretek itt dolgozni, a számításomat megtaláltam. 3200—3400 forintot keresek havonta.' A brigáddal is jól kijövök, értjük egymást. Sajnos, az elmúlt év nem úgy sikerült, ahogy mi terveztük. Havi 21 orsófiáz felújítását vállaltuk, de alkatrészhiány miatt csak 16-ot, 17-et tudtunk teljesíteni. Csináltunk helyette mást. ,,/í/ph többéi kell dolgozni“ Tervek, feladatok, elképzelések 1975-re. ez az, ami a gyáregység minden dolgozóját foglalkoztatja jelenleg Marinka Ferenc azt mondta az árbevétel 100 millió forint körül lesz. A brigádvezető viszont arról beszélt hosszan, hogy a XI. kongresszus tiszteletére a tavalvinál is többet vállalnak. Mutatta a falakon lévő szemléltető-agitá- ciós tablókat, azokon már meghatározták a feladatokat. „Idén többet ke'l maid dolgozni — jelentette ki Bakó László —. de ami ránk jut, azt vállaljuk.” A na"vobb feladatokról beszélt Fekete László üzemvezető is, abban a 15 rnüliö forintot é-ö üzemcsarnokban, arn’t 1974 szen- teimberében vették birtokukba a dolgozók. Ha bemegy valaki egy özembe, műhelybe, s az emberek beszélni kezdenek, egy idő után arra gondol, kár, hogv az írás teriedelme meghatározott. Gyűlnek az adatok, vélemények és helvet követeinek. A nvíregyházi . MEZŐGÉP-nél nemcsak a munkáról, a tervek teljesítéséről beszéltek, hanem más fontos dolgokról is. Elmondták, hogy a párt- és a kormányhatározatok alapján eddig nyolc fizikai dolgozó részesült munkáslakás-építési támogatásban. Több kellene, sok a fiatal a? üzemben, olyan fiatalok, akik becsületesek, jól dolgozók. Munkásból vezető Más eredményt mutat, hogy az elmúlt négy évben 13 fizikai dolgozó lett irányító, középvezető. Fekete László is úgy kezdte, hogy előbb lakatos volt, aztán művezető, most. üzemvezető. Hasonló fejlődés mindenki számára biztosítva van, de ezért külön meg kell dolgozni, tanulni szükséges. Évente 30—40 dolgozó jár iskolába, szerez gimnáziumi érettségit, technikusi oklevelet. Sokan nem azért tanulnak, mert szocia- listabrigád-vállalás, vagy hogy vezetőkké kívánnak válni. Szerszámkészítő fiatal mondta el: számára a tanulás azért fontos, mert jobban nieg akarja ismerni a szakmáját, műveltebb emberré akar válni. Kell még egy-két mondat arról is hogy a több munkát, jobb munkát a vállalat megbecsüli. A fizikai dolgozók bére az elmúlt négy év alatt vállalati szinten összesen 27,5 százalékkal növekedett, jóval nagyobb mértékben a tervezett évj 3—3,5 százaléktól. Tavaly már a gyermekgondozási segélyen lévő anvák is kaptak nyereségrészesedést. Az is tény, hogy a nyereség mértéke évről évre növekszik. Ezzel kapcsolatban idézzük ismét Bakó Lászlót; „Itt a munka, a jobb és több mun-j ka értelme a gyakorlatban igazolódik.” Ezért is van, hoev a nyíresvházi ME7Ö- GÉP-nél egyre többre, jobbra törekednek. Seres Ernő Olvasóink írják KÖZVILÁGÍTÁS? Amióta a Dimitrov utca villanyvezetékét korszerűsítik azóta a Zöldfa utcában nincs közvilágítás. Helyesebben mindössze egyetlen helyen ég a villany. Például a Dimitrov és a Zöldfa utca sarkán lévő oszlopot két méterrel odébb tették, de villanykörtét a lámpatestbe elfelejtettek tenni. Kellemetlen és balesetveszélyes sötétben botorkálni — teszi szóvá Fábián Imréné, Nyíregyháza Dimitrov utca 83. szám alatti olvasónk. KÖSZÖNET A Fehérgyarmati ÁFÉSZ ARC-áruháza mind-r dolgozójának és vezetőjének ezúton szeretnénk a vásárlók nevében köszönetét mondani a karácsony és a szilveszter előtti vásárlások alkalmával tapasztalt figyelmességükért, helytállásukért. Rendkívül nagy forgalmat bonyolított le ez az üzlet — s annak ellenére, hogy a bolt méretét tekintve már nem felel meg a járás székhelyébe koncentrálódó forgalomnak, korszerűsítése, bővítése aktuális volna — s ezt a feladatot is jól megoldották, a vásárlók elégedetten távoztak az üzletből — írja levelében Papp Lajos, Fehér- gyarmat, Jókai utca 23 szám n'otrt lakos.
