Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
te MSZMP SZABOLCSS2ATMAR MCGYEÍ BIZOTTSAGi ÉS A MEGYEtWNiCS IAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975 JANUÄR 23, CSÜTÖRTÖK ..................... Napirenden kongresszusi irányelvek Országos Szövetkezeti Tanács Ülést tartott az Az Országos Szövetkezeti Tanács szerdán ülést tartott, amelyen megvitatták a XI. pártkongresszus irányelveit. Az ülésen részt vett dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője, a szövetkezetpolitikai munkaközösség vezetője, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Molnár Frigyes. a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, az MSZMP KB tagjai. Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros el- ziök(» vitaindítójában hangsúlyozta. hogy a szövetkezetek vezetői és sokmilliós tagsága nagy érdeklődéssel tanulmányozták a fcongresszusi irányelveket. A szövetkezetek jelentős része felhasználta az éppen időszerű közgyűléseket is arra, hogy kifeiezze egyetértését a oárt következetes politikáiéval, amelynek eredményei a társadalmi élet és a gazdasági énítő munka valamennyi területén megmutatkoznak. Az általános haladás szerves rész^k^nt figyelem reméltóan feilődtek a (szövetkezetek is. Közös vagyonuk növekedett, s erősödött annak társadalmi jellege. a szövetkezek megte- remtotték és állandóan gva- ranítiák a nagyüzemi termelés technikai szervezeti bázisát. F.iismeréssel méltatták: a párt kö^*tkezntes. töretlen politikájába*. kMeie^Asre jut. hogu annak szilárd alanya a m.-""k\sos'’trly vezető szerepének. valamint, a műnké s- pakaszt szövetségnek az erősödése. A szocialista s^övet- kez^tok mqy”k is a feiszabaHn]ás öfa elért nnev VÍV- mántrainkr a munknsh.az^lnm yyi.<*<"»+ zi-Kgr»*' ff zaTőggtzlenyelt t CL mezöna^daság sz<?''dfiV.a**. szeTve'*'**?. n ning'-n ’■ fil+n\éí<v%/*><• ■f/y-il."'*fcö- l£*rp. e* ífT/fililc m.ai*a T'-'Tj'í-'l'lj f/5c~0£/?{ ft/v .pfprt «•flr7- Té1'“n-é9.1C. A K7c\«i*a1ís+J3 HowtrvVpflfínwiK; fiit’'«’'*»-.ír yyj 1 -f psí 1 iy>*íV(í„ V,ol«ro Portnlia^ SZÖVGtkezeti demo^rSeia. Szabó István hangsúlyozta: az irányelvek célkitűzései. s azok megvalósításának módszerei a szövetkezeti mozgalom egyetértésével találkoztak. A szövetkezetek továbbra is hazánk általános szocialista fejlődésének szer- * vés részeként kívánják fejleszteni vállalati tevékenységüket, a korszerű nagyüzemek kialakítását, .felhasználva mindazt a lehetőséget, amelvek szervezetük továbbfejlődésében, a társulások, közös vállalkozások létrehozásában, a szerződéses kapcsolatok erősítésében rejlenek. Helyeslik, hogy ezzel párhuzamosan tovább erősödik a szövetkezeti tulajdon társadalmi jellege. Nélkülözhetetlennek tartják működésük demokratikus normáinak, s ezen belül a munkahelyi demokráciának a továbbfejlesztését. Az irányelvekből következően fontos feladatok várnak a. szövetkezetekre és szövetségeikre ä különféle kulturális, szociális és társadalmi feladatok megvalósításában is. A szövetkezetek sokmilliós tagsága igényli és nagy megelégedéssel fogadja azt a segítőkész figyelmet, amelyet a párt munkájukra, szocialista fejlődésükre fordít. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett Újpesten. Részt vett a látogatáson Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára is. A vendéget a IV. kerületi pártbizottság székházában Somogyi Imre első titkár és a pártbizottság titkárai fogadták. Pullai Árpád részt vett és felszólalt a kerületi párt- bizottság ülésén, amelyen a XI. kongresszus irányelveit vitatták meg. A pártbizottság összegezte a kerületi pártszervezetek észrevételeit, javasla. A vitában felszólalt Fehér Lajosné, a SZOT nőbizottságának elnöke, Morvay Ferenc, a Pannonhalmi ÁFÉSZ elnöke, dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese. dr. Romány Pál, Németh László, az Újpesti Csökkent Munkaképességűeket Foglalkoztató Ipari Szövetkezet ^lnöke, dr. Gye~ nes Antal, a Szövetkezeti Kutató Intézet igazgatója, dr. Molnár Frigyes, dr. Novo- báczky Iván, a TOT titkára, Dinnyés József, a SZöVOSZ főosztályvezetője, Békés Miklós, a gépipari szövetkezetek budapesti szövetségének elnöke, Réo Lajos, az OKISZ elnöke, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Bartolák Mihály. a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Szabó János, az OKISZ felügyelő bizottságának tagja, és dr. Pál József, az OSZT titkára. Az Országos Szövetkezeti Tanács állásfoglalásában egyetértését fejezte ki az irányelvekkel, a bennük meghatározott politikai, gazdasági, ideológiai célokkal. Szabó István zárszavában bejelentette, hogy az állásfoglalást, a vita során elhr ott észrevételeket, javaslatokat az OSZT eljuttatja az MSZMP Központi Bizotságához. tait az Irányelvekkel kapcsolatban. Pullai Árpád a látogatás során találkozott a kerületi üzemek KISZ-vezetőivel, s a fiatalok beszámoltak' a párt ifjúságpolitikai határozatának gyakorlati eredményeiről, a KISZ-szervezetek munkájáról. A Központi Bizottság titkára válaszolt a kérdésekre és részletesen, szólt a párt- és a KISZ-szervezetek, valamint az állami, gazdasági szervek munkájának felelősségéről, a párt. ifjúságpolitikai határozatának következetes megváló. sításáróE Pullai Arpác) látogatása Újpesten Munkaerő, bérgaxdéikcdá* Karakas László sajtótájékoztatója A hatékonyság növelésével összefüggő idei munkaerő- és bét gazdálkodási feladatokról, a szociálpolitikai célkitűzésekről, valamint a szakképzésről és a továbbképzésről tájékoztatta szerdán az újságírókat Karakas László munkaügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy köny- nyán mozgósítható munkaerő, tartalékaink kimerültek, s a társadalom munkaidőalapja a jövőben a jelenleginél kisebb lesz. Ez a helyzet megköveteli, hogy a vállalatok a legkörültekintőbben gazdálkodjanak a legfőbb termelőerővel, az emberi munkával, szorgalmazzák a termelési szerkezet további korszerűsítését, a műszaki-tudományos fejlődéseredményeinek gyorsabb, Célratörőbb hasznosítását Ismertette a munkaerőtartalékok felhasználásával öszefüggő tennivalókat, hangsúlyozva a még nem’ dolgozó nők munkábaállításának .valamint a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék keretében történő foglalkoztatásnak a fontosságát, népgazdasági jelentőségét. Elmondotta, hogy az idén nem lésznek központi bérintézkedések. A rendelkezésre álló bérpreferencia-keret jelentős részét is az ösztönzés fokozására használják, például a kiemelt fejlesztési programok teljesítésére, a nagy beruházások befejezési idejének rövidítésére, a termelési szerkezet átalakítására, a termelőberendezések intenzivebb kihasználására, a műszakszám emelésére, illetve a létszám csökkentésére. A minisztériumban — a V. ötéves tervidőszakra vonatkozóan — dolgoznak úgynevezett komplex bérpolitikai ’eszközrendszer kialakításán. Ennek célja a bér- és kereseti aránytalanságok megszüntetése, új feszültségek keletkezésének megelőzése, valamint a bértarifa- és besorolási rendszer továbbfejlesztése. A továbbiakban az országos szakmai bértáblázat és a kötelező bértarifarendszer közös működtetésének kérdéseiről szólt a miniszter, majd ismertette az erre az évre tervezett szociálpolitikai, ezen belül a nyugdíjak tervezett rendezésével kapcsolatos intézkedéseket. Foglalkozott a szakoktatás, a munkástovábbképzés és a vezetőképzés néhány kérdésével is. 1975. terve'bö! .---------------r-........................................— ) Két és fé! miííió pár cipő megyénkből A Rakamazi Cipőipar Szövetkezet termékei a fél világon Is» mertek. A korszerű szalagokon a múlt évben több, mint 600 ezer pár lábbelit készítettek. (Elek Emil felvétele) Ebben az évben több, mint két és fél millió pár cipőt gyártanak Szabolcs-Szatmár megye cipőipari vállalatai, szövetkezetei. A Szabolcs Cipőgyár 600 ezer, a nyírbátori Auróra 730 ezer, a rakamazi szövetkezet 800 ezer, a nyíregyházi 350 ezer, a gá- vavencsellői 200 ezer pár cipőt gyárt. A termelési érték várhatóan eléri a hat- százmillió forintot. Különösebb beruházások nélkül, szinte a múlt évivel azonos létszám mellett teivezték a korábbinál nagyobb termelést. A tervek reálisak, megvalósításukat nagyban segítik a már kidolgozott szervezési, takarékossági intézkedések, a tavalyi állami támogatás, amelyet elsősorban gépvásárlásokra költenek a vállalatok, szövetkezetek. Általános üzemátszervezés történik az év első negyedévében a gávavencsellői szövetkezetben. Az üzemszervezés a bizonylati rendszer átszervezésétől kezdve az anyagfakarékosságig minden területet magába foglal. A gépi berendezések már megvannak, s az első fél évben 30—40 fővel emelik a szakmunkáslétszámot. Az anyagtakarékossági intézkedések gyakorlati megvalósítása minden vállalatnál és szövetkezetnél fontos feladat. A rakamazi szövetkezetben például, az anyag 1 százalékos megtakarítása 11 millió -forintot jelent. Különösen a kellékanyagok és a felsőből gazdaságos felhasználására fordítanak nagy gondot, mert ezek 80 százalékát tőkés importból szerzik be. A nyírbátori Aurórában prémiumfeladatokat kaptak a szabászok, a Szabolcs Cipőgyárban a maradék anyagokból szandálokat készítenek és újra felhasználják a lebontott anyagokat is. A múlt évben a megye cipőipara 26 millió 900 ezer forintos állami támogatási kapott, amelyet két év alatt használnak fel a vállalatok, szövetkezetek gépesítésére. A rakamaziak a hatmillióból már négyet felhasználtak,' s a vásárolt berendezések már termelnek. Segítségükkel harminc százalékos termelékenységnövelést érnek el az idén. A nyíregyházi szövetkezetben a támogatás 75 százalékát használták fel és négy gép érkezését várják. Az állami támogatás tette lehetővé az új tüződei futószalag üzemjí állítását, amelyet a január vég^n átadásra kerülő új üzemcsarnokban helyeznek el. A gépesítések során nem csak a termelékenységet tudják növelni, hanem csökkentik a neht’ fizikai munkát,* megszüntetik a kézi munkát a félautomata és a teljes automata berendezé.sifk alkalmazásával. . . A valla iátok, szö vetkéz! tek exporttermelése vntlkeOik ebben az évben a termelések nagyobb része — több, mint egymillió pár — exportra kerül a szocialista és tőkés országokba. 1975-ben kezdi meg exporttevékenvségét az Auróra Cipőgvár. Harmincöt- ezer pár cipőt szállítanák Csehszlovákiába 8 millió főé rint értékben. A külföldi piac mellett a belkereskedelem igényeit is teljesíteni tudják.' Bővítik a választékot, a mo- dellszámot, javítják a minőséget. A munkakörülmények javítására a rakamazi szövet* . kezeiben másfél millió forintot, költenek. I£ét üzemfésí:* " ben megoldják a központi szellőzést még az év első felében. A többi vállalatnál ilyen gondok nincsenek, új. korszerű létesítmények. Az első fél évre mindenütt kihasználják a kapacitásokat, a következő fél' évre a rendeléseket folyamatosan kötik. B. S. Napirenden: a t9sfneve*és és sportirunka Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Sporttörvény, a testnevelés és a sport ügyét magas szinten szabályozó paragrafusok kidolgozását kezdeményezi az országgyűlés kulturális bízott, sága, — döntöttek szerdai ülésükön a kulturális bizottság tagjai. A dr. Ortutay Gyula elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Nádor György, az állami ifjúsági bizottság titkára is — a képviselők a sportélet időszerű kérdéseit elemezték. Dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke tartott vitaindítót, amelyet vita követett. — Az előterjesztést követő vita központi témája volt, hogy miként lehetne még tovább javítani a tömegsport lehetőségeit, hogyan lehetne még nagyobb tömegeket megnyerni a rendszeres testedzésnek. A képviselők úgy vélekedtek, hogy — szerves egységben ugyan — de a tömegsport az alapvető, s ennek az országos „testedzésnek” részeként kell foglalkozni az ifjúság. testnevelésével, s az erre épü. I lő versenysporttal. A képvise. I lök örvendetes tényként nyug. • tázták, hogy állami pénzből, társadalmi összefogással rendre épülnek a mindenki által igénybe vehető sportpályák, tanuszodák. Szó esett arról, hogy a tanintézetekből 1200 testnevelő tanár hiányzik, nincs elegendő edző, játékvezető, sport- szervező. Dr. Beckl Sándor ezzel kapcsolatban beszámolt arról, hogy az OTSH megegyezett az Oktatási Minisztériummal: részint több hallgatót vesznek majd fel a test- nevelési főiskolára, részint pedig lehetőséget teremtenek ilyen képesítés megszerzésére Gyemicsev találkozó Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere szerdán találkozott dr. Orbán Lászlóval, az MSZMP KB tagjával, kulturális miniszterrel, aki hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába. a tanárképző főiskolákon isi A bizottság végezetül úgy döntött; sporttörvény kidolgozását kezdeményezi, azt várva a magas szintű jogszabályoktól, hogy továbbfejleszti az eredményekben gazdag' magyar sportéletet. A vitában felszólalt Szabó József, Sala-. mon Hugóné, Terényi József- né, dr. Szép Zoltán. Dömötör János, Petrovics Emil és Kállai Ferenc országgyűlési kép* viselő. A kulturális bizottság ülése dr. Ortutay Gyula zárszavával ért véget-— ..... I, ■ i a A meleg, baráti légkörű találkozón véleménycserét folytattak a Szovjetunió éa Magyarország kulturális és művészeti együttműködése to, vábbfejlesztésének és e’Jriélyí^ tésének kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Rapai Gyula moszkvai nagykövet
