Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
S9T5. fant!Sr IS; ' ftBtSt-WXetÄÄÖlSiACf — tfXSÄRtTÄPT mSXXKOSt * 1 ill incs abban semmi túlzás, ha azt mondjuk, hogy Kisvárda több évszázados történelméből messze kiemelkedik az utóbbi négy esztendő. Amikor 1970. április elsején a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanáeea várossá nyilvánította a települést, akkor nem csak lehetőségek nyíltak a gyorsabb, nagyobb léptű városfejlesztésre, hanem megnőttek a kötelességek is Kisvárda lakossága a járási székhely vonzáskörzetében élő 120 ezer ember magasabb szintű ellátásában. Ugyanakkor az urbanizációs folyamat nem csupán új ipari, egészségügyi, kulturális vagy kereskedelmi létesítményeket jelent, hanem a vá- reskőzösség erőfeszítését is. Egyszerűbben: a r.i urbanizáció — életforma-változás. Mert puliiul az újonnan létesült üzemekben olya* r k állnak a gépek mellé, akik azelőtt ta- 1’" ~iég hem is láttak svárkaput. Az új lair'"egved modern otthonaiban meg kell sznk- n a házirendet; az új áruház önkiszolgáló részeiben a türelmet a sorállásnál. Amikor megkíséreljük számba venni, hogy mi történt Kisvárdán a legutóbbi párt- ér‘e’;=zlet óta akkor ezzel egyidőben mérlege készítünk erről a szélesebb értelemben veb városiasodásról is. A fejlődés, az előrelépés alapja ebben a városban is a termelés volt az elmúlt esztendőkben. Kisvár- dér. a mostani tervidőszakra azt tűzték célú) hogy 8 és fgl ezer főt foglalkoztat 1975 végén a város ipara, intézményhálózata. Egy évvel az önmaguk elé tűzött határidő lejárta előtt már jóval több mint 7 és fél ezer főt foglalkoztat a település ipara, az itt lévő intézmények sora. Négy év alatt olyan üzemek kerültek átadásra, mint a villamosszigetelő és műanyaggyár, az európai mércével is korszerűnek tekinthető malomipari vállalat, kenyérgyár, a Vulkán modern Disa- matic-üzeme és a szeszipari vállalat új palackozója. Bővítették a munkahelyek számát a városban lévő ipari szövetkezetek is. A fejlesztések és a munka jobb megszervezése révén Kisvárda ipari termelése a négy év előtti 400 millióról 1974 végére már 965 millió forintra emelkedett. Jávult az üzemekben végzett munka minősége is, amit bizonyít, hogy tavaly ebből a városból már 360 millió értékű terméket exportálták hazánk határain kívül. Mindez nemcsak az új gépeknek, az automatáiknak köszönhető, hanem annak is, hogy például 1970-hez viszonyítva 23 százalékkal emelkedett a szak- és betanított munkások száma, vagy hogy ez alatt az idő alatt 27 százalékkal növekedett az egy főre jutó termelési érték, ami a termelékenység kedvező alakulását jelzi. ,-A- „Yáro§,„ mezőgazdaságát képviselő Rákóczi Teripeíüszoveikezet is szép eredményeket tudhat maga mögött. Példaként említhetjük, hogy az évenkénti árbevétel a tervezett 3—4 helyett 20—25 százalékkal növekedett. Ma már a közös gazdaság gépeinek értéke meghaladja a tízmillió forintot. A város fejlődésének tehát nem csak a központilag juttatott összegek, hanem a helyt erőforrások is jelentős alapját képezték. Amíg a megelőző tervidőszakban az egy lakosra jutó beruházások értéke átlagosan 9230 forint volt, addig ez a negyedik ötéves tervben 63 ezer forintra emelkedett, ösz- szességében a mostani tervciklusban Kisvárdán a beruházások összege eléri az egy- mUliárd forintot. Nemcsak az új üzemek létesítése szerepel ebben, hanem az is, hogy 300 ^millió forintot fordítottak például 1974* ben rekonstrukciós beruházásokra. Kisvárdán 1975 végéig 1158 lakás megépítését tervezték. Az elmúlt év derekáig ebből összesen 754 készült el, s a lakásoknak több mint 70 százalékát fizikai dolgozók, nagycsaládosok, fiatal házasok kapták. A célcsoportos lakások építésében mutatkozik elmaradás, aminek fő oka az, hogy meg kellett teremteni a városfejlesztés közműve* sítési feltételeit az eltelt évek alatt. Ennek Négy év alatt 754 lakást építettek fel a városban. Képünk a Felszabadulás téri lakónegyedre! készült MRTÍMET Kf ziíl a*******A***M************************ A város neve: Kisvárda ellenére Kisvárdán remélik, hogy az ér végére kedvezően sikerül teljesíteni a lakás- építési tervet. Ezzel egyidőben megteremtették a feltételét annak, hogy 1975 és 80 között újabb 1076 lakás épüljön meg, amelyhez az elöközművesitett terület már rendelkezésre álL Az elmúlt évek egyik jelentős eredménye, hogy 42 kilométer hosszan megépült és ma már a lakosságot szolgálja a vízmű. JSr- re 49 millió forintot költöttek. Sürgetővé vált, csaknem 9 kilométer hosszúságon a szennyvíz-gerincvezeték elkészítése. Az ehhez szükséges tisztítótelep átadására az idén kerül sor. A vállalkozás kivitelezéséhez szükséges 86 millió forint túlnyomó részét az üzemek társulásából fedezik A városban az ötödik ötéves terv időszakára áthúzódó beruházásként valósul meg a baromfifeldolgozó vállalat, a művelődési és ifjúsági ház, a kórház építése, s egy száz személyes óvoda kivitelezése. Jelentősen előrelépett a település a közoktatási feladatok elvégzésében. Különösen nagy gondot fordítottak az utóbbi években a felnőtt oktatásra. Javult a tárgyi és személyi feltétel a város két középiskolájában. Nem ilyen megnyugtató a helyzet a szakmunkások képzésénél: 780 tanulót hat tanteremben oktatnak. A közművelődés fontosabb eredményei: évenként több mint 120 ismeretterjesztő előadást tartanak, ahol ötezernél is több munkás vesz részt. Tízezerrel nőtt a városi könyvtár állománya, a művelődési ház öntevékeny csoportjaiban, szakköreiben több százan tevékenykednek. A megyében elsőként Kisvárdán alakult munkásklub, ahol csaknem másfél- százán vesznek részt rendszeresen a különböző előadásokon, vitákon. Az utóbbi két évben szép sikerrel rendezték meg a Kisvárdai Napokat, amelyeknek a megyéből és az ország különböző részeiből csaknem 25 ezer látogatója, résztvevője volt. A várszínpad nemcsak a környék, hanem most már az egész megye egyik jelentős kulturális objektuma. Űj épületbe költözött a Kisvárdai Zeneiskola, ifjúsági fúvószenekart alakítottak újjá, szervezték a pedagógus énekkart. A közművelődés feltételeinek javítására közművelődési társulást hoztak létre a városban, amely most bontogatja szárnyait. Mindezek csak egy részét képezik azoknak a számokkal mérhető eredményeknek, amelyeket Kisvárda munkásai, dolgozó parasztjai, az itt élő értelmiségiek értek el az utóbbi négy esztendőben. Ma már a település lakói szép jelét adják annak is, hogy ragaszkodnak szű- kebb hazájukhoz. Az elmúlt év során Kisvárda első helyet szerzett a települések közötti társadalmi munka végzésében. Az eredmények jól végzett munkát bizonyítanak. Kisvárdán erre a közös igyekezetre, a fokozódó városszeretetre alapozzák a még meglevő gondok mielőbbi felszámolását a termelésben, a városfejlesztésben éppúgy, mint a várostudat formálásában. Angyal Sándor Foto; Elek Emil Az egyik legielentősebb, nőket fogW'oriotá üzem a ruhaipari szövetkezet. Az itt dolgozók átlagkeresete 22 300 forint A megye egyik legjobban automatizált maki ma a városban működik. Az új elektroakusztikai üzemben 18 500, különböző ‘ipusú hangfal és más termék készül fK idén. Az AFÉSZ-áruház a város lakóin kívül csaknem 50 ezer ember ellátását biztosítja.
