Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

xxxii. évfolyam, il szám ARA: 80 FILLÉR 1975. JANUAR 17, PÉNTEK II iisznosítf$uk a gazdálkodás tartalékai! Ipari és mezőgazdasági szövetkezeti vezetők tanácskozásai Hetven mezőgazdasági ter­melőszövetkezet ég a szövet­kezeti társulások vezetője, párttítkára tanácskozott ja- nuájr 16-án, csütörtökön dél­előtt Mátészalkán, hogy érté­kelje az elmúlt év gazdálko­dását és annak eredményeit, valamint az 1975. évi felada­tokat a megyei pártbizottság január 3-i határozata alap­ján. A tanácskozást Józsa End­re, a Szatmár-beregi Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének titkára nyitotta meg. A vendégek közt üdvö­zölte dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét, vala­mint a járások párt- és álla­mi vezetőit. Az 1974. évi gaz­dálkodásról, a várható ered­ményekről és az 1975. évi feladatokról Faggyas Jenő, a területi tsz-szövetség elnöke tartott vitaindító előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta: a mezőgazdaságban mennyi­re nehéz volt az elmúlt esz­tendő. Csak egy tény: a táj­egységre átlagosan ezer mil­liméter csapadék hullott, ami dupláia a sokévi átlagnak. Emiatt rengeteg árvíz- és belvízkár keletkezett, ts az üzemek nem tudták se Idő­ben. se veszteség nélkül el­végezni a betakarítási mun­kákat. A hetven termelőszö­vetkezet halmozott termelési értéke mintegy félmilliárd forinttal kevesebb lesz mint 1973-ban volt. Emiatt 15—30 termelőszövetkezetben jelen­tős veszteségek és alaphiá­nyok keletkeztek. A rossz időjárás, a nehéz betakarítás ellenére Is ered­ményes volt a cukorrépa-ter­mesztés Sok termelőszövet­kezet 500 mázsa körüli cu- korréoát takarított be hek­táronként. Szatmár-Beregben ebben az évben 400—500 hek­tárral növelik a tsz-ek a cu­korrépa termőterületét. Ta­valy nem sikerült a napra­forgó termesztése se, mégis, * 6zatmár-beregi tsz-ek folytat­ják e fontos — jó hasznú ipari növény termesztését. Általában jók az állatte­nyésztés eredméhyei minde­nütt, csupán a tejtermelés alakult gyengén, jóval az or­szágos átlag alatt. A tehén­létszám azonban a kormány- program megjelenése óta évenként 10 százalékkal nö­vekszik, s most már általá­ban nyereségesek a szakosí­tott állattenyésztési telepek is. Az 1975. évi feladatokról szólva elmondotta az előadó, hogy a megyei pártbizottság által meghatározott célokat a szatmár-beregi tsz-ek teljesí­teni tudják, ha jól szervezik a munkát, a gazdálkodást, feltárják a tartalékokat és célszerű takarékoskodást va­lósítanak meg a termelés és a gazdálkodás valamennyi te­rületén. Különösen jól fel kell készülni a tavaszi mun­kákra, mert az őszi mélyszán­tást nem sikerült elvégezni és a vetést 6em fejezték be min­denütt. Emiatt tavasszal 12 ezer hektárral nagyobb terü­leten keli vetni, mint más­kor. Fontos feladat a vető­magok biztosítása, nem utol­sósorban a tavaszi műtrágyá­zás fokozása, mert ősszel ezt a munkát se lehetett mara­déktalanul elvégezni. — Úgy kell dolgoznunk és termelnünk, hogy/ sikeres esz­tendőt zárjunk. Minden ter­melőszövetkezet végezzen olyan munkát, amely méltó pártunk XI. kongresszusának céljaihoz, és méltó felszaba­dulásunk közelgő nagy ün­nepéhez is — mondotta az előadó. A hozzászólók valamennyi­en beszéltek az elmúlt esz­tendő Időjárási körülményei­ről, konkrétan salát termelő- szövetkezetük 1975. évi fela­datairól. Dr Pénzes János felszó’alása Dr. Pénzes János, a megyei fenácp elnöke felszólalásának elején a megyei pártbizott­ság köszönetét és elismeréséi tolmácsolta Szatmár-Bereg termelőszövetkezeti közössé­geinek az 1974-ben végzett helytállásért. — Nagy érték a megye termelőszövetkezeti mozgalmának — mondotta egyebek közt dr. Pénzes Já­nos —. hogy a termelőszövet­kezetek már igen nehéz, rend­kívüli helyzetben is képesek helytállni. Ez olyan alap. amelyre tovább építhetünk, biztosítéka ez az 1975. évi feladatok teljesítésének is. A megye mezőgazdaságá­nak egészéről szólva dr Pén­zes János elmondotta, hogy az 1974 évi eredmények álta Iában rosszabbak az előző évinél. , öszesen 1 milliár. forintnál több kiesés mutat kozik a bruttó termelési ér tékből A várható vesztesé és alaphiány 40—45 tsz-ber mintegy 15Ö millió forint kö rül alakul. Az 1974. évi idő járás — különösen az árvizei- — Szaboles-Szatmárban és Borsodban okozta a legtöbb kárt. Most nagyon fontos fel­adat a veszteség« tsz-ekben a mérlegek gyors és alapos elkészítése, hogy gyors és alapos lehessen a szanálás is. 1975 feladatai azonban minden nehézség ellenére teljesíthetőek. A növényter­mesztésben is lehet növelni az eredményeket, de különö­sen fontos a szakosított ál­lattenyésztési teleoek mara­déktalan benépesítése 1975 végéig. Ugyanígy fontos a szakosított telepekkel össze­függő valamennvi feladat el­végzése, elsősorban a takar­mánybázis biztosítása, de a szakmunkáskéozés és tovább­képzés is. A beruházások a mezősazdasáai termelés mű­szaki fejlesztésében továbbra is elsődlegesek, de biztosíta­ni kell a megfelelő üzemelte­tést, a szakmai hozzáértés színvonalának emelését Is. Valamennyi tsz-ben el kell készíteni a takarékossági in fézkedési tervet. — Egy mondatban össze foglalva. általában fonto feladat — fejezte be hozzá szólását dr. pénzes János — hogy legyünk egységesek, ala kftsuk ki az egységes véle ményt és az «gységes cselek vést mert akkor könnyebben és eredményesebben érhetjük el céljainkat A megye ipari szövetkeze­teinek gazdasági, párt- és tár­sadalmi vezetői csütörtökön értékelték az 1974. évi mun­kájukat és a megyed pártbi­zottság 1975. évre szóló gaz­daságpolitikai feladattervé- nek alapján meghatározták ez évi teendőjüket A tanács­kozáson megjelent ég felszó­lalt Alexa László, a megyei pártbizottság titkára. Czim- balmos István, a KISZÖV el­nöke tartott bevezető elő­adást Az elmúlt év munkáját ér­tékelve elmondta, hogy a me­gye szövetkezeti ipara telje­sítette tervét Az ipari ter­melés egy év alatt 13,2 száza­lékkal, az építőipari termelés 5,5 százalékkal növekedett Jól alakultak a gazdálkodás hatékonyságát kifejező egyéb mutatók is. Az 1975. évi fel­adatokról szólva elöljáróban elmondta, hogy az 1974. évi eredmények jó alapot nyújta­nak az ez évi gazdálkodás­hoz. Részletesen kitért a pártbizottsági határozatokból fakadó konkrét feladatokra. A megye ipari szövetkezetei a gazdaságosság figyelembe­vételével 10 százalékos ter­melési növekedést kívánnak teljesíteni. Beszédében hang­súlyozta a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználását, a takarékosság, az üzemszer­vezés, a munkaverseny és a szövetkezeti demokrácia erő­sítésének szükségességét Alexa László, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában többek között el­mondta, hogy megyénk la­kossága egyetért a Központ Bizottság irányelveivel. Mos az egyetértés mellett a gya­korlati végrehajtáson van a hangsúly. Ehhez minden dol­gozónak tudása legjavát kell adnia. i Amikor elisrne- jük, hogy a szövetkezeti ipar dolgozóinak munkája, a me­gye eddigi eredményeihez je­lentős mértékben hozzájárul, azt is elmondhatjuk, hogy p jövőben még többet ke’ tenni. Ha meg akarjuk való­sítani terveinket az üzemek­ben, már holnap tenni, intéz­kedni kelL A tervek valóra váltásá­ban nemcsak a gazdasági ve­zetőknek van teendőjük, ha­nem a párt- és tömegszerve­zeteknek is jut bőven a fel­adatokból. Jelentős politikai munka a dolgozók szélesebb körű bevonása a tervezésbe, hogy az üzem feladatait még jobban magukénak vallják. Előrehaladásunk egyik igen lényeges tényezője a munka- fegyelem és az állami fegye­lem továbbszilárdítása. Eb­ben a párt- és gazdasági ve­zetőknek, a kommunistáknak példamutatóan élen kell jár­niuk. A továbbaikban szólt a megyei pártbizottság titkára a takarékosságban, a munka- szervezésben és a szocialista munkavereenyben rejlő tarta lékokról. Befejezésül hang­súlyozta- a vezetők fordítsa­nak nagyobb figyelmet az emberekre, a gépesítés, a technika fejlesztése mellett továbbra is a termelő ember álljon a középpontban. Kádár János fogadta Josef Kempnyt I 4 CSKP küldöttsége elutazott hazánkból Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Josef Kempny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, aki a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására Január 14—16. között tartózkodott Magyar- országon. A Központi Bizottságban Németh Károllyal, az MSZMP Politikai Bizpttságának tag­jával, a Központi Bizottság titkárával folytatott megbe­szélés során áttekintették a gazdasági építőmunka kér­déseit, megvitatták a két or­szág közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeit, és véleményt cseréltek a nép­gazdaság tervezésének és irányításának rendszeréről, valamint a KGST-ben folyó együtt tműkcdés időszerű kér­déseiről. A megbeszélésen, amely elvtársi légkörben és az együttműködés elmélyítésére Irányuló törekvés szellemé­ben zajlott le, csehszlovák részről részt vett Vladimir Micka, a Központi Bizottság gazdasági osztályának veze­tője, Rudolf Netik, a kelet­szlovák kerületi pártbizott­ság titkára és dr. Moravec budapesti csehszlovák nagy­követ; magyar részről Párái Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Káp­lár József, a KB gazdaság- politikai osztályának helyet­tes vezetője. Josef Kempny és kísérete ellátogatott Szé­kesfehérvárra a Videoton- gyárba, ahol a gyár vezetői tájékoztatást adtak a gyár fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta J. Kempnyt, a CSKP KB elnök­ségének tagját, a KB titkárát. Josef Kempny és kísérete csütörtökön gépkocsival el­utazott Budapestről. LATUNK TARTALMÁBÓL: Zárszámadás élőit Beregben (3. oldal) © Kertbarátok tanácsadója (4. oldal) Az üdültetésről (5. oldal) Nyerhet-e bajnokságot a Snartacus­Petőfi ? <1. oldal) A HM tájékoztatója {8. oldal) •• Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatást Hivatala közli: a Miniszter­nács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési ve­gyes bizottság január 13—14. között Budapesten tartott 12. ülésszakáróL A kormány a beszámolót és a tárgyalások­ból adódó szükséges intézke­déseket jóváhagyólag tudo­másul vette A külügyminiszter beszá­molt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban január 7—9. között tett hiva­talos baráti látogatásáról. A külügyminiszterek tárgyalá­saik. során áttekintették a két ország együttműködését, va­lamint a főbb nemzetközi kérdéseket Megelégedéssel állapították meg, hogy kap­csolataink eredményesen, sokoldalúan fejlődnek. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács rendele­tet hozott a közúti közlekedés új szabályairól. Az 1976. ja­nuár 1-től érvénybe lépő sza­bályozás érvényesíti a közle­kedés fokozottabb biztonságá­nak követelményeit és figye­lembe veszi a nemzetközileg elfogadott normákat. A kor­mány utasította az érdekelt minisztereket, az országos ha­táskörű szervek vezetőit és felkérte a társadalmi szerve­ket, hogy tegyék meg az in­tézkedéseket az új KRESZ-re való zavartalan áttérés bizto­sítására. Az oktatási miniszter e!5» terjesztésére a Miniszterta­nács kiegészítette a középfo­kú oktatási intézményekre vonatkozó jogszabályokat. A kormány megtárgyalta a* ifjúsági parlamentek munká­jának tapasztalatait Megál­lapította, hogy az ifjúság köz­életi tevékenységét elősegítő új intézmények a gyakorlat­ban beváltak, megfelelnek az ifjúsági törvény szellemének. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és utasította az érdekelt szervek vezetőit, vizsgálják meg a parlamenteken elhang­zott javaslatok megvalósítá­sának lehetőségeit A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) NAPIRENDEN az ifjúsági törvény végrehajtása tanárok aránya a megyei 72 százaléknál is kevesebb! Nem kis gondot jelent a pedagógusok beilleszkedése a helység és a tantestület éle­tébe. A lakáshiány, a túlter­heltség, a sokszor nem meg­felelő anyagi és erkölcsi megbecsülés is tartogat meg­oldatlan problémákat A kis községi művelődési házak ve­zetői is túlterheltek — a csökkentett munkaidőről szinte csak papíron tudnak. Szó esett az általános és középiskolák, valamint a szakmunkásképzők tanulói­nak helyzetéről is. Az iskolai élet demokratizálásáról a KISZ- és az úttörőszervezetek­ről. Tavaly rendezték meg az ötödik megyei diákparla mentet és a kilencedik úttö­rőparlamentet. A fiatalok ezeken a tanácskozásokon ta núságot tettek érettségükről aktivitásukról. Jelentős ered­mények születtek a fizikai dolgozók továbbtanulásának segítésében — ■ tanárképző főiskola például 540 III—IV. osztályos diák részére tart egyetemi előkészítőt. Fontos megemlíteni azokat a kulturális kedvezményeket, amelyek megkönnyítik a fia­talok színház-, mozi- és hangversenylátogatását. A ta. nulóifjúság ha,tvan százaléka részesül e kedvezményekben. Nagy gond megyeszerte a sportolási, testnevelési lehe­tőségek hiánya Megyénkben mindössze 18 tornaterem van — a többi iskolában szükség- tornaterem vagy az sem. Mindössze öt helyen sikerült megvalósítani a művelődés! házak nagytermeinek közös hasznosítását... A megyei tanács vb műve- ödésügyi osztálya mellett nunkabizottságot állítanak 'el ez évben. Ennek az lesz a feladata, hogy a múveió- désügy területén ellenőrizz« az ifjúsági törvény végrehaj­tását, szorgalmazza az intéz­kedési tervek elkészítését es alkalmazását A megy« járásainak és városainak művelődésügyi osztályvezetői és a megyei közművelődési intézmények vezetői tanácskoztak csü­törtökön Nyíregyházán az if­júsági törvény végrehajtásá­nak tapasztalatairól. Részt vett a megbeszélésén Gyúró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese is. Az ifjú pedagógusokat és népművelőket két oldalról befolyásolja az ifjúsági tör­vény: egyrészt maguk is fia­talok, másrészt pedig fiata­lokkal foglalkoznak. A me­gye 6700 közművelődési-ok­tatási dolgozójának negyven százaléka harminc éven aluli' Tavaly a megyei művelő iési osztály találkozót szerve zett a végzős főiskolásokkal — ismertették velük az el­helyezkedési lehetőségeket Nagy szükség volna ilyen ta­lálkozókra megyeszerte — különösen a nyírbátori, fehér- gyarmati és a nagykállói já­rásban. E járásokban a szak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents