Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

Í9TI. «JeeemSer 1®. 4T.wvr.rn.nm* rr- ■ .1 .. . ■ -,re—■ ,.n £. Gondolatok a közművelődésről GONDOLATOKAT ÉB- B.ESZTGBTÖ, bár még né­mi tétovaságot jelző volt az az első ülés. amelyet a me­gyei közművelődési bizott­ság tartott. Mindez érthető, hiszen a 18 főből álló testü­let olyan feladatok végrehaj­tására hivatott, amelyek ed­dig mint kívánságok ugyan sokszor megfogalmazódtak, - de a gyakorlatban csak most kezdenek a megvalósulás stádiumába kerülni. Egysze­rű röviden meghatározni, hogy a legfőbb cél a koordi­náló tevékenység a párt- és tanácsi testületek határoza­tainak végrehajtása érdeké­ben, de lényegesen nagyobb feladat ennek a mindennapi életben történő, folyamatos átültetése. A közművelődés, mint fo­lyamat nem egyregy idősza­kos cél, esemény, feladat megoldását tűzd ki célul, Szerteágozó tennivalói alap­vetően egy végeredmény fe­lé sűrűsödnek: a sokoldalú­an képzett, művelt társada­lom létrehozására. A műve­lődés szintjének fel kell zár­kóznia a gazdasági eredmé­nyek szintjére, a köz művelt­ségének állandó gyarapítása egyenrangúan jelentkezik az anyagi felemelkedésre irá­nyuló erőfeszítésekkel. Mind­ebből — amint azt 'a párt közművelődési határozata, majd ennek nyomán ' a me­gyei pártbizottság és a ta­nács végrehajtási koncepció­ja % megállapította — kö­vetkezik: a közművelődési bizottság rendeltetése újsze­rű kötelmeiket ró a testület­re Szaholcs-Szatmár megyé­dben a párt-a'lapszervezetek kétharmada már megtár­gyalta a határozatot. A köz­ségi tanácsok is most tűzik napirendre. Számos gazdál­kodó egység — gyár, tsz — már sajátos helyzetének vizsgálata után kereste a végrehajtás módjait. Meg­nyugtató, hogy a kezdeti új­szerűség ellenére a közmű­velődés értelmezésének egy­séges módja volt a jellemző. Miután ezt a tevékenységet a pártmunka szerves részé­nek kell tekinteni. a kommu­nisták felelőssége kiemelke­dően fontosnak bizonyult, és bizonyul majd a jövőben is. A közművelődés gyakorlati •.munkája jóllehet hangsúlyo­zottan állami feladat, ugyan­akkor az is egyértelműen vi­lágos, hogv csak a párt elvi- gszmei-politikaí irányító te­vékenységének megfelelő mederben folyhat. Az ötlet- szerűség, a véletlenek játé­ka tehát messzemenően ki­küszöbölendő a napi munká- oól, hiszen egy eszmeileg megalapozott koncepció vég­rehajtása csak összehangolt tevékenység eredményekép­pen. jöhet létre, A MEGYEI KÖZMÜVE- LÖDfiSÍ BIZOTTSÁG ülé­sén éppen ebben fogalmazó­dott meg a 18 résztvevő —' és az általuk képviselt tár­sadalmi, gazdálkodó, tanácsi szerv — felelőssége. A kiin­dulási pont természetszerűen a központi nagy cél: a köz- művelődés . folyamatossága, az egész társadalmat átölelő hatékonysága, vagyis az, amit a párthatározat így fo­galmaz meg: „A közművelő­dési munka fohtös feladata elősegíteni azt, hogy a fel­nőtt lakosság a szocializmus mai és holnapi fejlődésének ■megfelelő kulturális színvo­nalon éljen, gondolkodjék, « műveltség tömegméretűvé váljék”. A helyi sajátosságok és vi­szonyok mellőzése hiba len­ne Világos, hogy az a tény, miszerint ma Szabolcs-Szat- márban 100 ezer munkás él, előtérbe hozza a munkásmű­veltség kérdését. De vajon olyan egyszerű ez éppen ma, az átrétegződés idején? Az ingázók között? Vagy egy másik adat: ma megyénkben tízezer ipari tanuló készül, arra, hogy ipari munkássá váljék. Vajon nem sürgeti ez éppen a szakmunkásképzők­ben a közművelődés új és jó formáinak kialakítását? De elfeledkezhetünk-e arról, hogy a lakosság 44 százaléka ma is a mezőgazdaságban dolgozik, s művelődési lehe­tőségei és igényei eltérőek , a városlakóétól, vagy éppen a családban élő munkásétól? De sorolhatnék még a helyi gondokat: tanyai művelődés; személyi ellátottság a kultu­rális intézményeknél; csatolt községek és anyaközséggk viszonya és így tovább. Érthető ezt követően, hogy az első és legfontosabb, hogy a bizottság — ég általuk az összes képviselt szerv és in­tézmény először is megis­merje a megye mai realitá­sait. Mert a szakigazgatás dolgozhat ki tervet, szület­hetnek elképzelések alsóbb és felső szinten, felelősség- teljes döntés csak akkor vár­ható, ha az igények és érde­kek, érdekek és lehetőségek biztos mérlegelése előzi meg azt. De mindez nem érne so­kat télkor, ha egy-egy dön­tés, egy-egy fontos akció után és közben nem érvénye­sülne az az ellenőrző szerep, amely a bizottságra hárul. Bármely gazdálkodó egység, intézmény, tanács ugyanis számadással tartozik akkor, ha a közművelődést koordi­náló bizotság úgy dönt. Itt találjuk tehát a lénye­get, amely sok más bizott­ságtól • megkülönbözteti a közművelődésit Jogai van­nak, hatásköre, amellyel el­képzeléseket hagyhat jóvá és másíthat meg, és ami nem mellékes, az anyagi erők összefogásába is aktív bele­szólással rendelkezik. Tehát gyakorlati mozgósítás, elvek meghatározása, irányítás, anyagi és szellemi erők egye­sítése az amit a demokratiz­mus jegyében végezhet. Min­dezt nem azért érdemes hangsúlyozni, hogy egy bi­zottság működési elvét is­mertessük, hanem azért, mert ebből világlik ki az; a közművelődés terén eddig tapasztalt dekoncentrált.ság, ami a hatékonyság gátjává lett, megszűnőben van. TERMÉSZETESEN CSO­DÁT SENKI STEM VAR. Mi­után folyamatról van szó, így az eredmények is egy­másra épülve jelentkeznek majd. A jó példák mened­zselése például soron levő fel­adat Azoknál a vállalatok­nál, tsz-éknél, ahol már ön­álló közművelődési felelős van — gumigyár, IKSZV, Tarpa stb. — mérhetők a ta­pasztalatok, és terjeszthetők. Az olyan kezdeményezések, mint a szakmunkásképzők­ben beállítandó művelődési szakemberek, feltehetően hamarosan módszerként ter­jednek. De figyelemre mél­tó a megyei MÉSZÖV szán­déka ak AFÉSZ-ek pénzügyi erejének okszerűbb kihasz­nálására. Már az első ülésen sok értékes ötletet vetett fel a vásárosnaményi járás pél­dája, ahol a kisközségek köz- művelődési gondjainak át­gondolt megoldásán íáradaz- nak.' Nos, ezek felkarolása és terjesztésre ajánlása egy feladat. De nem lesz köny- nyebb az sem, hogy a tanár­képzőn induló népművelés­könyvtár szakos képzés so­rán munkába álló káderek­kel okosan gazdálkodjanak. Ég addig? Vajón nem sürge- i tő ma az, hogy az alapfokú- I an sem képzett népművelők gárdáját frissítsék? Mindez csupán ízelítő, hogy mutassuk: a közműve­lődési bizotságga! nemcsak sűrűbben lettünk, hanem többen is. Lényegében 1975 lesz a bemutatkozás éve, ek­kor már a kezdeti ismerke­dés után méltán várja a me­gye közvéleménye a haté­konyságot. De egyet szögez­zünk le: a bizottság egymaga nem old meg semmit A ta­nácsi erőfeszítések is csak részt képeznek. Érvényre kell hogy jusson a gyakor­latban az, amit a taggyűlése­ken már megfogalmaztak: a közművelődési határozat végrehajtásából mindenki­nek ki kell vennie a részét A gazdasági vezetők is mind többen ismerik fel, hogy a szocialista életmód általános­sá tétele, az aktív belső igényt kifejező magatartás alapvetően változtatja rr—. egy-egy vállalat belső élelet, teremt akotó iéekört meg­teremti a szocialista demok­rácia kiszélesítéséhez szüksé­ges szellemi előfeltételeket Bürget tor}es £ F utótűzként terjedt a hír: újra lehet elője­gyeztetni a hazánkban köz­kedvelt népautóra, a Jaguár­ra. Mivel éppen a szervizben volt a kerékpárom — javítá­sát két éven belülre ígérték — úgy döntöttem én is ve­szek egyet Ismerőseim felhívták a fi­gyelmemet jó előre álljak sorba, mert nagy roham vár­ható. Mivel az iroda reggel nyolckor nyitott, szombaton este családom érzékeny bú­csút vett tőlem. Nejem felse­gítette a hátizsákot, melybe a hideg élelmet raktam. Lá­nyom könnyes szemmel simí­tott végig a kétnapi munká­ját jelentő kötött érmelegí­tőn. Rettenetes csalódás ért: án voltam a hetedik. Leraktam tábóri székemet a sor végére, és szemügyre vettem az előt­tem levőket. Az első várako­zó éppen belebújt hómezőkre tervezett hálózsákiába. Mö­götte v^konvdongájú fiatal­ember álldogállt. Apró vas- kál’hp 'ölött melengette te­nyerét Később engedélyezte hogv mások is megtehessék ugvanezt — öt forint egy perc. Közben gesztenyét sütött, RITU és pattogatott kukoricát árult a járókelőknek. Mint el- uiondta, még tízezer forintja hiányzik a befizetendő tízezer forinthoz. De sürgős szüksé­ge van a gépkocsira, mivel munkahelye csaknem ötven méterre van a lakásától, és a cipője két számmal kisebb a kelleténél. Meg lúdtalpa is van. A közvetlen előttem ülő előredőlt a hintaszékben és közölte, hogy biztosan tud­ja: az első tíz jelentkezőt a kocsi átvételétől számított: 8 napon belül ingyen temetik. Hajnalra mintegy hatvanam voltunk, és egyre gyarapodott a várakozók sbra. Dél körül egy élelmes lacikonyhás ütött sátrat mellettünk. Kettőkór megérkezett a rlnglisDÜ. A céllövölde csaknem ugyanak­kor. Három körül vöröses hajú férfi furakodott a sor­ba. Szorosan mellém állt,' és azt su+togta: — Uram. higgyen nekem! Humbug az e^sz. Már min­den kocsit eladtak. Nem ér­demes várni Nyugodtan s menjen haza, majd én meg­mondom a magamét az ön helyében is... A sor elején egy tizennyolc év körüli nő jelent meg. Ki­lenc apró gyermeke követte. Mindannyian sírtak. Már- már engedtük beállni, ami­kor egy termetes asszony rá- ripakodott, és elzavarta. Ké­sőbb elmondta, hogy a szom­széd «lánya már négy napja cukorral tömi a környék gye­rekeit, hogy jöjjenek vele. Most azért sírtak az aprósá­gok, mert a lány azt mondta nekik: ha. nem állnak sorba, mind az ezerhatszáz várako­zótól kapnak egy-egy pofont. Alacsony kövér úr nyoma- kodott a legelöl állóhoz. — Kartársam — súgta a fülébe. — A lakása előtt most állt meg egy oldalkocsis motorkerékpár, és a felesége mezteVnül napozik az erké­lyen. Állva. A férj szélsebesen távozott. Nekem ugyan feltűnt, hogy valami nem stimmel, de csak negyedórával később jöttem A lakrikoet i regénye Megmutatták, mire képesek MEZŐ GÉP-szerelők útja A meglepetés Hitte is az asszonyka a fo­gadkozást, meg nem is. In­kább nem, mert azóta is „be­csapja” a férje. Most re­ménykedett. Felkereste az or­vost is, hogy megérdeklődje, mennyi időre írta ki a fér­jét. Az orvos meglepődött ■— Kiírni?! Olyan becsüle­tes a maga férje, asszonyom, hogy kiíratta magát Nem betegnek, munkára! Sápiné meglepődött és bosszanko­dott. Nem tudta elképzelni, mi hajtja férjét Nem érzi talán jól magát közöttük, otthon? Ezen a napon beteglátoga­tók is kopogtattak Sápiéknál. Baktárói jöttek a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységétől, az szb megbízásából. Kedves­kedni akartak egy kis aján­dékkal a betegnek. Gondol­ták meglepik Sápi Józsefet Nem sikerült a meglepetés. Ők lepődtek meg. Sápi el­utazott. — Éppen Makón szerel­tünk akkor. Mennem kel­lett, várt a munka, vártak a fiúk. Nem akartam cserben­hagyni őket — emlékezik Sápi József. Ezért választot­ta a szoba helyett a lakóko­csit, pihenés helyett az utat, ágy helyett a íapriccset, szó­rakozás helyett a munkát — Őrzök én most egy szép serleget Ezt a vállalati ki­váló brigád cím elnyerésé­ért kaptuk. Egyelőre nincs megfelelő helye. Árra kér­tem a fiúkat, míg lesz, ma­radjon nálam. Beleegyeztek. Egyik nap jön hozzám a bri­gád legidősebb tagja. Mányi András a betanított lakatos, s ezt mondja: „Sápi szaki. Lenne egy kérésem. Hadd vigyem én haza azt a serle­get Meg szeretném mutatni az asszonynak, hogy ezt nyertük. Hadd örüljön ő is.” Odaadtam. ők nyerték. Nem?! Ez a Mányi meg kü­lönösen sokat tett a kollek­tíváért Ott volt a íegrázé- sabb melóknál. Ilyenekért érdemes áldozni. Ez boldo­gítja az embert. Megért ugye. Volt Időszak, amikor Sápi menekülni akart BaktáröL Nem a munka miatt Attól nem félt Éppenhogy a gép­javítás nem elégítette kt Ő többet akart, ágy érezte több van benne, többre képes. És ezt ki akarta adni, kamatoz­tatni, — Egy művezető nyugtat­gatott, csititgatott, vár­jak még egy-két hóna­pig, meglátom milyen szép meló lesz itt Könnyű- szerkezetes épületek szerelé­se, építése. Tetszett a dolog, Gondoltam, kivárom — így Sápi, Az aranyplakett Csoportot kapott Brigád­vezetéssel bízták meg Ti­zenöt emberével benevezett a szocialista brigád cím el­nyeréséért folyó versenybe. Hajtott, nevelt, termeltek, járták az országot, dicsérték munkájukat, egyik elismerés a másikat követte. És a zöld­koszorún keresztül elvezet a Sápi-brigád útja az arany­plakettig Ezt kétszer nyer­ték el, így pályázhatták meg á MEZŐGÉP Vállalat kiváló brigádja címet S ezzel fel­tették a koronát munkájuk­r&v * 1972-ben vajmi kevés ía­pasztalattal-gyakorlattal kezdték Baktalórántházán a könnyűszerkezetes épületek szerelését-építését Egykori gépállomási traktorosok, sze­relők, lakatosok, s úgy ka­paszkodtak fel küzdelmesen is a magasba, s vívtak kí maguknak országos hírnevet Építettek jQunavarsányban modem tehenészeti telepet, elismerést vívott ki munká­juk Szolnokon, amikor a vá­sárcsarnokkal elkészülték. Szereltek áruházat és ter­ménytároló raktárakat fez­ben, állami gazdaságban. Makón a tsz-ben és Ványon a kertészeti egyetem részére. És idehaza Szabolcsban is. Vitték magukkal a házukat, mint a csiga. Ültek vonatra hét elején, íázlódtak, s vár­ták a hét végét, hogy jöjje­nek haza családjukhoz. És munka közben felnőtt esz a gárda. Valójában nagyon keveset tartózkodik itthon ez a bri­gád. Sasvári István, a gyár­egység igazgatója mondja: — Egyik alkalommal na­gyon meglepődtem, amikor bejelentkezett a Sápi elvtára aá, hogy körülbelül mínusz tíz fok van árnyékban. És be Is borult még a múlt héten. De a köpcöst ekkorra már el­vitték a mentők. Mint a fel- bevülí férj elmondta, haza­érve ráébredt a csalásra. Estefelé elterjedt a hír, hogy nem volt teljesen helyt­álló a tájékoztatás. Az elője­gyezhető Jaguár ugyanis pa­pírból lesz. Igaz, hogy a se­bessége eléri az óránkénti tizenhét kilométert is, de csak szuperral. A mintegy hétezer várakozó azonban nem rendült meg hitében. Az sem okozott különösebb pánikot, amikor suttogni kezdék: ezt a kocsit csak az vezetheti majd, akinek érvényes elmeorvosi igazolá­sa és egy évnél nem régebbi szívinfarktusa van. Vasárnap éjjel harminc­ezerre nőtt a sorbanállók lét­száma. A városban bevezet­ték a rendkívüli állapotot. Hétfőn hajnalban kijárási ti­lalmat rendeltek el, de már ok nélkül. Mindenki az ut­cán volt Egy külföldi turistabusz gurult végig a több kilométe­res sor mentén. Az idegenvs- zetS sebesen magyarázta nyugati utasainak, hogy most egy sajátos magyar rítus ta­núi lehetnek. Kattogtak a fényképezőgépek, a turisták csillogó szemmel hallgatták a magyarázatot a Nagy Dara­bont vagy más néven Dra- baní ősi tiszteletéről. A Dra- bant négylábú mitikus állat, szívesen hasonlít a jaguár­hoz. Valóban hasonlít hozzá, és itt a vezető utalt az egér és az afrikai elefánt szembe­tűnő hasonlóságára. Hétfőn reggel nyolckor, mi­után tévedésből megverték a hivatalukba siető JÉH- (Ja­guár Elosztó Hivatal)- dolgo­zókat, azok kinyitottak Ve­lem, a 7. várakozóval közöl­ték, hogy az igényemet már csak 1999-re tudják elője­gyezni, mivel kicsi a mostani keret Kedden a szomszédom büszkén újságolta: ha min­den igaz, az unokája diplo­maosztására megkapják a kocsit A szomszédom aaég nőt­len. Jövőre lesz húsz éves. Tarnavölgyi György felesége, * azzal kezdte, 'is» nem intézkedünk, hogy baa»- jöjjön a férje, 6 elválik 161% Sápi József most mosolyog, Akkor fele sem volt tréfa. És titkot árul eL — Akkor én is nehez hely» tétben voltam, de biztosítot­tam a feleségeméi hogy három hónap alatt 15 szer forintot teszek le neki az asztalra. Ez meggyőzte. Tet­szenek tudni nő az én fele« ségem is. Értik ugye. Nevetnek ■— Nekem minden aiSka— lommal meg kell győzni * feleségem. Most azzal, hogy itt szerelünk-építünk Ópá- lyiban. Onnan minden nap hazajárok. Reggel négykor indulok, este fél nyolckor; érkezem. Napi 11 óra ka. í —- Azoké az érdem, akik * helyszínen szereinek-építened . — mondja elismerően a fia­tal, energikus párfii tkár* Magos István, aki egyben a» termelési csoport vezetője K.-í És, hogy miért hárítja el c*# elismerést? Mert jómaga la? j részese a benti, a gyáregy—J ségen belüli hám gyártásnakjjj Enéikül nem lenne eredmé- ' nyes a kinti szerelés sémái Jó összhangra Van szükségé S ezt főleg ő biztosítja. Zokszó nélkül Volt olyan szerelőjük, ák?--1 nek három gyermeke közük 1 kettő beteg volt, mégis ment, { Sólyom Laci névét említik.1 Most kicsordult a könny is a ■ szeméből, amikor megtudta^ / újra be van osztva. Úgy \ mentették feL Hálálkodott, j Említik Horváth Elemért, *,] cigány hegesztő szakmun- j kást Zokszó nélkül mer.t ' Dunavarsányba betonozni. És>~ elismeréssel szólnak róla úgy » is, mint pártesoportveaetőrőL ,i Felesége is itt dolgozott, da- 0 rus, most szülési szabadsá- { gon van. Szabó Béla a mű- f vezető a lakásépítését hagy-Á ta félbe a vállalati munka í miatt Sürgetett a határidő, i És áll£a a szavát 5 is, a váí- ) lalat is. — Ez a szerelésí-építésS munka teljesen új volt szá- j munkra — magyarázza SápS , Józset — El lehet képzelni, j mennyit kínlódtunk, "míg sí- ( került minden, s ma már ott } tartunk, hogy elismerik a ' munkánkat Sokszor reggel , 6-tól este 10 óráig is dolgoz­tunk. De a lendület nem . fogyott ki az emberekből > Megmutatták mire képesek, -r Voltak önként jelentkezők íst„ ) akik vállalták az áldozatot, r Főleg a fiatalabbak közül. ’ Olyanok, mint Tóth Gábor- , vagy Éles Miklós, akik azóta. * már csoportvezetők lettek. Hamarosan hároméves gysk-1 korlátúk lesz Sápiéknak » • könnyűszerkezetes épületek szereiésében-építésében. Ész- szerűsííések sorát alkalmaz»: tpk. Együtt a tervezőkké^ j Ennek is köszönhető, hegy a kivitelezési idő jóval csők-.; kent, a vázszerkezetek felál- ' Irtása ma fele időbe kerül* mint a kezdetkor. Begyakor— ; lottan végzik az emberek. • — Ha ilyenkor ama gon- ■ dőlök, hogy sok munkásuk­nak nem volt rajzlsmerete^ s olyan emberek, mint P. Nagy Sándor, Orosz László ezt megtanulták, akkor csak elismeréssel lehet szólni ró­luk. Nem is olyan régen még traktorszerelők voltak. A helytállást jutalommal, prémiummal, szabadsággal ismerte el a vállalat. Sápi József a mezőgazdaság ki­váló dolgozója kitüntetést kapta. Amikor a Sápi-brigád fel­építette a Kemecsei Állami Gazdaság dombrádi üzem­egységében a külsőre is szép,, modem, színes építményt, el­vitte az apóst és feleségét isC Lássák, mit csinálnak ők. Felesébe örült és csodálko­zott Apósa meg ezt mond­ta: ,.Ez fiam, bárnak is be- iilenék, nemhogy istállónak.“" Ferke® Kaiméit Sápi Józsefné, a fiatalasszonyka titkon talán még örEKt is a kis házi balesetnek. Férje egy óvatlan pillanatban meg­égette a kezét odahaza. Gondolta az asszonyka, no most emiatt idehaza kényszerül maradni néhány napra. Együtt lasz a család. Úgy is olyan ritka vendég otthon a férje. Évek óta csak hitegeti, hogy ez lesz az utolsó kiruccaná­sa, ez lesz az utolsó szerelési munkája távol a megyétől, ígérte Sápi József, véget vet ennek a sátoros életnek. Nem utazik csak Kárásztól Baktáig és vissza. Eddig azonban nem sikerült megtennie

Next

/
Thumbnails
Contents