Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
Í9TI. «JeeemSer 1®. 4T.wvr.rn.nm* rr- ■ .1 .. . ■ -,re—■ ,.n £. Gondolatok a közművelődésről GONDOLATOKAT ÉB- B.ESZTGBTÖ, bár még némi tétovaságot jelző volt az az első ülés. amelyet a megyei közművelődési bizottság tartott. Mindez érthető, hiszen a 18 főből álló testület olyan feladatok végrehajtására hivatott, amelyek eddig mint kívánságok ugyan sokszor megfogalmazódtak, - de a gyakorlatban csak most kezdenek a megvalósulás stádiumába kerülni. Egyszerű röviden meghatározni, hogy a legfőbb cél a koordináló tevékenység a párt- és tanácsi testületek határozatainak végrehajtása érdekében, de lényegesen nagyobb feladat ennek a mindennapi életben történő, folyamatos átültetése. A közművelődés, mint folyamat nem egyregy időszakos cél, esemény, feladat megoldását tűzd ki célul, Szerteágozó tennivalói alapvetően egy végeredmény felé sűrűsödnek: a sokoldalúan képzett, művelt társadalom létrehozására. A művelődés szintjének fel kell zárkóznia a gazdasági eredmények szintjére, a köz műveltségének állandó gyarapítása egyenrangúan jelentkezik az anyagi felemelkedésre irányuló erőfeszítésekkel. Mindebből — amint azt 'a párt közművelődési határozata, majd ennek nyomán ' a megyei pártbizottság és a tanács végrehajtási koncepciója % megállapította — következik: a közművelődési bizottság rendeltetése újszerű kötelmeiket ró a testületre Szaholcs-Szatmár megyédben a párt-a'lapszervezetek kétharmada már megtárgyalta a határozatot. A községi tanácsok is most tűzik napirendre. Számos gazdálkodó egység — gyár, tsz — már sajátos helyzetének vizsgálata után kereste a végrehajtás módjait. Megnyugtató, hogy a kezdeti újszerűség ellenére a közművelődés értelmezésének egységes módja volt a jellemző. Miután ezt a tevékenységet a pártmunka szerves részének kell tekinteni. a kommunisták felelőssége kiemelkedően fontosnak bizonyult, és bizonyul majd a jövőben is. A közművelődés gyakorlati •.munkája jóllehet hangsúlyozottan állami feladat, ugyanakkor az is egyértelműen világos, hogv csak a párt elvi- gszmei-politikaí irányító tevékenységének megfelelő mederben folyhat. Az ötlet- szerűség, a véletlenek játéka tehát messzemenően kiküszöbölendő a napi munká- oól, hiszen egy eszmeileg megalapozott koncepció végrehajtása csak összehangolt tevékenység eredményeképpen. jöhet létre, A MEGYEI KÖZMÜVE- LÖDfiSÍ BIZOTTSÁG ülésén éppen ebben fogalmazódott meg a 18 résztvevő —' és az általuk képviselt társadalmi, gazdálkodó, tanácsi szerv — felelőssége. A kiindulási pont természetszerűen a központi nagy cél: a köz- művelődés . folyamatossága, az egész társadalmat átölelő hatékonysága, vagyis az, amit a párthatározat így fogalmaz meg: „A közművelődési munka fohtös feladata elősegíteni azt, hogy a felnőtt lakosság a szocializmus mai és holnapi fejlődésének ■megfelelő kulturális színvonalon éljen, gondolkodjék, « műveltség tömegméretűvé váljék”. A helyi sajátosságok és viszonyok mellőzése hiba lenne Világos, hogy az a tény, miszerint ma Szabolcs-Szat- márban 100 ezer munkás él, előtérbe hozza a munkásműveltség kérdését. De vajon olyan egyszerű ez éppen ma, az átrétegződés idején? Az ingázók között? Vagy egy másik adat: ma megyénkben tízezer ipari tanuló készül, arra, hogy ipari munkássá váljék. Vajon nem sürgeti ez éppen a szakmunkásképzőkben a közművelődés új és jó formáinak kialakítását? De elfeledkezhetünk-e arról, hogy a lakosság 44 százaléka ma is a mezőgazdaságban dolgozik, s művelődési lehetőségei és igényei eltérőek , a városlakóétól, vagy éppen a családban élő munkásétól? De sorolhatnék még a helyi gondokat: tanyai művelődés; személyi ellátottság a kulturális intézményeknél; csatolt községek és anyaközséggk viszonya és így tovább. Érthető ezt követően, hogy az első és legfontosabb, hogy a bizottság — ég általuk az összes képviselt szerv és intézmény először is megismerje a megye mai realitásait. Mert a szakigazgatás dolgozhat ki tervet, születhetnek elképzelések alsóbb és felső szinten, felelősség- teljes döntés csak akkor várható, ha az igények és érdekek, érdekek és lehetőségek biztos mérlegelése előzi meg azt. De mindez nem érne sokat télkor, ha egy-egy döntés, egy-egy fontos akció után és közben nem érvényesülne az az ellenőrző szerep, amely a bizottságra hárul. Bármely gazdálkodó egység, intézmény, tanács ugyanis számadással tartozik akkor, ha a közművelődést koordináló bizotság úgy dönt. Itt találjuk tehát a lényeget, amely sok más bizottságtól • megkülönbözteti a közművelődésit Jogai vannak, hatásköre, amellyel elképzeléseket hagyhat jóvá és másíthat meg, és ami nem mellékes, az anyagi erők összefogásába is aktív beleszólással rendelkezik. Tehát gyakorlati mozgósítás, elvek meghatározása, irányítás, anyagi és szellemi erők egyesítése az amit a demokratizmus jegyében végezhet. Mindezt nem azért érdemes hangsúlyozni, hogy egy bizottság működési elvét ismertessük, hanem azért, mert ebből világlik ki az; a közművelődés terén eddig tapasztalt dekoncentrált.ság, ami a hatékonyság gátjává lett, megszűnőben van. TERMÉSZETESEN CSODÁT SENKI STEM VAR. Miután folyamatról van szó, így az eredmények is egymásra épülve jelentkeznek majd. A jó példák menedzselése például soron levő feladat Azoknál a vállalatoknál, tsz-éknél, ahol már önálló közművelődési felelős van — gumigyár, IKSZV, Tarpa stb. — mérhetők a tapasztalatok, és terjeszthetők. Az olyan kezdeményezések, mint a szakmunkásképzőkben beállítandó művelődési szakemberek, feltehetően hamarosan módszerként terjednek. De figyelemre méltó a megyei MÉSZÖV szándéka ak AFÉSZ-ek pénzügyi erejének okszerűbb kihasználására. Már az első ülésen sok értékes ötletet vetett fel a vásárosnaményi járás példája, ahol a kisközségek köz- művelődési gondjainak átgondolt megoldásán íáradaz- nak.' Nos, ezek felkarolása és terjesztésre ajánlása egy feladat. De nem lesz köny- nyebb az sem, hogy a tanárképzőn induló népműveléskönyvtár szakos képzés során munkába álló káderekkel okosan gazdálkodjanak. Ég addig? Vajón nem sürge- i tő ma az, hogy az alapfokú- I an sem képzett népművelők gárdáját frissítsék? Mindez csupán ízelítő, hogy mutassuk: a közművelődési bizotságga! nemcsak sűrűbben lettünk, hanem többen is. Lényegében 1975 lesz a bemutatkozás éve, ekkor már a kezdeti ismerkedés után méltán várja a megye közvéleménye a hatékonyságot. De egyet szögezzünk le: a bizottság egymaga nem old meg semmit A tanácsi erőfeszítések is csak részt képeznek. Érvényre kell hogy jusson a gyakorlatban az, amit a taggyűléseken már megfogalmaztak: a közművelődési határozat végrehajtásából mindenkinek ki kell vennie a részét A gazdasági vezetők is mind többen ismerik fel, hogy a szocialista életmód általánossá tétele, az aktív belső igényt kifejező magatartás alapvetően változtatja rr—. egy-egy vállalat belső élelet, teremt akotó iéekört megteremti a szocialista demokrácia kiszélesítéséhez szükséges szellemi előfeltételeket Bürget tor}es £ F utótűzként terjedt a hír: újra lehet előjegyeztetni a hazánkban közkedvelt népautóra, a Jaguárra. Mivel éppen a szervizben volt a kerékpárom — javítását két éven belülre ígérték — úgy döntöttem én is veszek egyet Ismerőseim felhívták a figyelmemet jó előre álljak sorba, mert nagy roham várható. Mivel az iroda reggel nyolckor nyitott, szombaton este családom érzékeny búcsút vett tőlem. Nejem felsegítette a hátizsákot, melybe a hideg élelmet raktam. Lányom könnyes szemmel simított végig a kétnapi munkáját jelentő kötött érmelegítőn. Rettenetes csalódás ért: án voltam a hetedik. Leraktam tábóri székemet a sor végére, és szemügyre vettem az előttem levőket. Az első várakozó éppen belebújt hómezőkre tervezett hálózsákiába. Mögötte v^konvdongájú fiatalember álldogállt. Apró vas- kál’hp 'ölött melengette tenyerét Később engedélyezte hogv mások is megtehessék ugvanezt — öt forint egy perc. Közben gesztenyét sütött, RITU és pattogatott kukoricát árult a járókelőknek. Mint el- uiondta, még tízezer forintja hiányzik a befizetendő tízezer forinthoz. De sürgős szüksége van a gépkocsira, mivel munkahelye csaknem ötven méterre van a lakásától, és a cipője két számmal kisebb a kelleténél. Meg lúdtalpa is van. A közvetlen előttem ülő előredőlt a hintaszékben és közölte, hogy biztosan tudja: az első tíz jelentkezőt a kocsi átvételétől számított: 8 napon belül ingyen temetik. Hajnalra mintegy hatvanam voltunk, és egyre gyarapodott a várakozók sbra. Dél körül egy élelmes lacikonyhás ütött sátrat mellettünk. Kettőkór megérkezett a rlnglisDÜ. A céllövölde csaknem ugyanakkor. Három körül vöröses hajú férfi furakodott a sorba. Szorosan mellém állt,' és azt su+togta: — Uram. higgyen nekem! Humbug az e^sz. Már minden kocsit eladtak. Nem érdemes várni Nyugodtan s menjen haza, majd én megmondom a magamét az ön helyében is... A sor elején egy tizennyolc év körüli nő jelent meg. Kilenc apró gyermeke követte. Mindannyian sírtak. Már- már engedtük beállni, amikor egy termetes asszony rá- ripakodott, és elzavarta. Később elmondta, hogy a szomszéd «lánya már négy napja cukorral tömi a környék gyerekeit, hogy jöjjenek vele. Most azért sírtak az apróságok, mert a lány azt mondta nekik: ha. nem állnak sorba, mind az ezerhatszáz várakozótól kapnak egy-egy pofont. Alacsony kövér úr nyoma- kodott a legelöl állóhoz. — Kartársam — súgta a fülébe. — A lakása előtt most állt meg egy oldalkocsis motorkerékpár, és a felesége mezteVnül napozik az erkélyen. Állva. A férj szélsebesen távozott. Nekem ugyan feltűnt, hogy valami nem stimmel, de csak negyedórával később jöttem A lakrikoet i regénye Megmutatták, mire képesek MEZŐ GÉP-szerelők útja A meglepetés Hitte is az asszonyka a fogadkozást, meg nem is. Inkább nem, mert azóta is „becsapja” a férje. Most reménykedett. Felkereste az orvost is, hogy megérdeklődje, mennyi időre írta ki a férjét. Az orvos meglepődött ■— Kiírni?! Olyan becsületes a maga férje, asszonyom, hogy kiíratta magát Nem betegnek, munkára! Sápiné meglepődött és bosszankodott. Nem tudta elképzelni, mi hajtja férjét Nem érzi talán jól magát közöttük, otthon? Ezen a napon beteglátogatók is kopogtattak Sápiéknál. Baktárói jöttek a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységétől, az szb megbízásából. Kedveskedni akartak egy kis ajándékkal a betegnek. Gondolták meglepik Sápi Józsefet Nem sikerült a meglepetés. Ők lepődtek meg. Sápi elutazott. — Éppen Makón szereltünk akkor. Mennem kellett, várt a munka, vártak a fiúk. Nem akartam cserbenhagyni őket — emlékezik Sápi József. Ezért választotta a szoba helyett a lakókocsit, pihenés helyett az utat, ágy helyett a íapriccset, szórakozás helyett a munkát — Őrzök én most egy szép serleget Ezt a vállalati kiváló brigád cím elnyeréséért kaptuk. Egyelőre nincs megfelelő helye. Árra kértem a fiúkat, míg lesz, maradjon nálam. Beleegyeztek. Egyik nap jön hozzám a brigád legidősebb tagja. Mányi András a betanított lakatos, s ezt mondja: „Sápi szaki. Lenne egy kérésem. Hadd vigyem én haza azt a serleget Meg szeretném mutatni az asszonynak, hogy ezt nyertük. Hadd örüljön ő is.” Odaadtam. ők nyerték. Nem?! Ez a Mányi meg különösen sokat tett a kollektíváért Ott volt a íegrázé- sabb melóknál. Ilyenekért érdemes áldozni. Ez boldogítja az embert. Megért ugye. Volt Időszak, amikor Sápi menekülni akart BaktáröL Nem a munka miatt Attól nem félt Éppenhogy a gépjavítás nem elégítette kt Ő többet akart, ágy érezte több van benne, többre képes. És ezt ki akarta adni, kamatoztatni, — Egy művezető nyugtatgatott, csititgatott, várjak még egy-két hónapig, meglátom milyen szép meló lesz itt Könnyű- szerkezetes épületek szerelése, építése. Tetszett a dolog, Gondoltam, kivárom — így Sápi, Az aranyplakett Csoportot kapott Brigádvezetéssel bízták meg Tizenöt emberével benevezett a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Hajtott, nevelt, termeltek, járták az országot, dicsérték munkájukat, egyik elismerés a másikat követte. És a zöldkoszorún keresztül elvezet a Sápi-brigád útja az aranyplakettig Ezt kétszer nyerték el, így pályázhatták meg á MEZŐGÉP Vállalat kiváló brigádja címet S ezzel feltették a koronát munkájukr&v * 1972-ben vajmi kevés íapasztalattal-gyakorlattal kezdték Baktalórántházán a könnyűszerkezetes épületek szerelését-építését Egykori gépállomási traktorosok, szerelők, lakatosok, s úgy kapaszkodtak fel küzdelmesen is a magasba, s vívtak kí maguknak országos hírnevet Építettek jQunavarsányban modem tehenészeti telepet, elismerést vívott ki munkájuk Szolnokon, amikor a vásárcsarnokkal elkészülték. Szereltek áruházat és terménytároló raktárakat fezben, állami gazdaságban. Makón a tsz-ben és Ványon a kertészeti egyetem részére. És idehaza Szabolcsban is. Vitték magukkal a házukat, mint a csiga. Ültek vonatra hét elején, íázlódtak, s várták a hét végét, hogy jöjjenek haza családjukhoz. És munka közben felnőtt esz a gárda. Valójában nagyon keveset tartózkodik itthon ez a brigád. Sasvári István, a gyáregység igazgatója mondja: — Egyik alkalommal nagyon meglepődtem, amikor bejelentkezett a Sápi elvtára aá, hogy körülbelül mínusz tíz fok van árnyékban. És be Is borult még a múlt héten. De a köpcöst ekkorra már elvitték a mentők. Mint a fel- bevülí férj elmondta, hazaérve ráébredt a csalásra. Estefelé elterjedt a hír, hogy nem volt teljesen helytálló a tájékoztatás. Az előjegyezhető Jaguár ugyanis papírból lesz. Igaz, hogy a sebessége eléri az óránkénti tizenhét kilométert is, de csak szuperral. A mintegy hétezer várakozó azonban nem rendült meg hitében. Az sem okozott különösebb pánikot, amikor suttogni kezdék: ezt a kocsit csak az vezetheti majd, akinek érvényes elmeorvosi igazolása és egy évnél nem régebbi szívinfarktusa van. Vasárnap éjjel harmincezerre nőtt a sorbanállók létszáma. A városban bevezették a rendkívüli állapotot. Hétfőn hajnalban kijárási tilalmat rendeltek el, de már ok nélkül. Mindenki az utcán volt Egy külföldi turistabusz gurult végig a több kilométeres sor mentén. Az idegenvs- zetS sebesen magyarázta nyugati utasainak, hogy most egy sajátos magyar rítus tanúi lehetnek. Kattogtak a fényképezőgépek, a turisták csillogó szemmel hallgatták a magyarázatot a Nagy Darabont vagy más néven Dra- baní ősi tiszteletéről. A Dra- bant négylábú mitikus állat, szívesen hasonlít a jaguárhoz. Valóban hasonlít hozzá, és itt a vezető utalt az egér és az afrikai elefánt szembetűnő hasonlóságára. Hétfőn reggel nyolckor, miután tévedésből megverték a hivatalukba siető JÉH- (Jaguár Elosztó Hivatal)- dolgozókat, azok kinyitottak Velem, a 7. várakozóval közölték, hogy az igényemet már csak 1999-re tudják előjegyezni, mivel kicsi a mostani keret Kedden a szomszédom büszkén újságolta: ha minden igaz, az unokája diplomaosztására megkapják a kocsit A szomszédom aaég nőtlen. Jövőre lesz húsz éves. Tarnavölgyi György felesége, * azzal kezdte, 'is» nem intézkedünk, hogy baa»- jöjjön a férje, 6 elválik 161% Sápi József most mosolyog, Akkor fele sem volt tréfa. És titkot árul eL — Akkor én is nehez hely» tétben voltam, de biztosítottam a feleségeméi hogy három hónap alatt 15 szer forintot teszek le neki az asztalra. Ez meggyőzte. Tetszenek tudni nő az én fele« ségem is. Értik ugye. Nevetnek ■— Nekem minden aiSka— lommal meg kell győzni * feleségem. Most azzal, hogy itt szerelünk-építünk Ópá- lyiban. Onnan minden nap hazajárok. Reggel négykor indulok, este fél nyolckor; érkezem. Napi 11 óra ka. í —- Azoké az érdem, akik * helyszínen szereinek-építened . — mondja elismerően a fiatal, energikus párfii tkár* Magos István, aki egyben a» termelési csoport vezetője K.-í És, hogy miért hárítja el c*# elismerést? Mert jómaga la? j részese a benti, a gyáregy—J ségen belüli hám gyártásnakjjj Enéikül nem lenne eredmé- ' nyes a kinti szerelés sémái Jó összhangra Van szükségé S ezt főleg ő biztosítja. Zokszó nélkül Volt olyan szerelőjük, ák?--1 nek három gyermeke közük 1 kettő beteg volt, mégis ment, { Sólyom Laci névét említik.1 Most kicsordult a könny is a ■ szeméből, amikor megtudta^ / újra be van osztva. Úgy \ mentették feL Hálálkodott, j Említik Horváth Elemért, *,] cigány hegesztő szakmun- j kást Zokszó nélkül mer.t ' Dunavarsányba betonozni. És>~ elismeréssel szólnak róla úgy » is, mint pártesoportveaetőrőL ,i Felesége is itt dolgozott, da- 0 rus, most szülési szabadsá- { gon van. Szabó Béla a mű- f vezető a lakásépítését hagy-Á ta félbe a vállalati munka í miatt Sürgetett a határidő, i És áll£a a szavát 5 is, a váí- ) lalat is. — Ez a szerelésí-építésS munka teljesen új volt szá- j munkra — magyarázza SápS , Józset — El lehet képzelni, j mennyit kínlódtunk, "míg sí- ( került minden, s ma már ott } tartunk, hogy elismerik a ' munkánkat Sokszor reggel , 6-tól este 10 óráig is dolgoztunk. De a lendület nem . fogyott ki az emberekből > Megmutatták mire képesek, -r Voltak önként jelentkezők íst„ ) akik vállalták az áldozatot, r Főleg a fiatalabbak közül. ’ Olyanok, mint Tóth Gábor- , vagy Éles Miklós, akik azóta. * már csoportvezetők lettek. Hamarosan hároméves gysk-1 korlátúk lesz Sápiéknak » • könnyűszerkezetes épületek szereiésében-építésében. Ész- szerűsííések sorát alkalmaz»: tpk. Együtt a tervezőkké^ j Ennek is köszönhető, hegy a kivitelezési idő jóval csők-.; kent, a vázszerkezetek felál- ' Irtása ma fele időbe kerül* mint a kezdetkor. Begyakor— ; lottan végzik az emberek. • — Ha ilyenkor ama gon- ■ dőlök, hogy sok munkásuknak nem volt rajzlsmerete^ s olyan emberek, mint P. Nagy Sándor, Orosz László ezt megtanulták, akkor csak elismeréssel lehet szólni róluk. Nem is olyan régen még traktorszerelők voltak. A helytállást jutalommal, prémiummal, szabadsággal ismerte el a vállalat. Sápi József a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Amikor a Sápi-brigád felépítette a Kemecsei Állami Gazdaság dombrádi üzemegységében a külsőre is szép,, modem, színes építményt, elvitte az apóst és feleségét isC Lássák, mit csinálnak ők. Felesébe örült és csodálkozott Apósa meg ezt mondta: ,.Ez fiam, bárnak is be- iilenék, nemhogy istállónak.“" Ferke® Kaiméit Sápi Józsefné, a fiatalasszonyka titkon talán még örEKt is a kis házi balesetnek. Férje egy óvatlan pillanatban megégette a kezét odahaza. Gondolta az asszonyka, no most emiatt idehaza kényszerül maradni néhány napra. Együtt lasz a család. Úgy is olyan ritka vendég otthon a férje. Évek óta csak hitegeti, hogy ez lesz az utolsó kiruccanása, ez lesz az utolsó szerelési munkája távol a megyétől, ígérte Sápi József, véget vet ennek a sátoros életnek. Nem utazik csak Kárásztól Baktáig és vissza. Eddig azonban nem sikerült megtennie
