Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
fréT.rr M„e> AttonszAa 1974. december M. Valóság, vagy fantázia ? Biztosan hallottatok már a titokzatos, repülő csészealjakról. Hírünk mindig nagy érdeklődést kelt, a lapok' példányszáma — ha ilyesmiről írnak — ugrásszerűen megnövekszik. Bár eddig még minden „repülő csészealjról kiderült, hogy nem az, aminek hitték, az álhír felbukkanásának csak egy magyarázata lehet: mint sok valótlanság, egy valós magra épít. Nem történt ugyan meg, de esetleg megtörténhet. Tizenhét évvel ezelőtt, 1957. október 4-én bocsátották Föld körí'tli pályára a Szovjetunióból a Szputnyik I-et, az első mesterséges holdat. Ettől kezdve az űrkutatás és űrhajózás fejlődése úgy felgyorsult, hogy azóta már többször jártak emberek a valódi Holdon! Talán nincs is olyan messze a bolygóközi űrutazás. De ha mi, itt a földön ilyeneket fontolgatunk, miért ne fontolgathatná egy távoli égitest értelmes lényei, hogy fejlett űrtechnikájuk segítségével felfedező körútra induljanak a világűrben, esetleg csillag- rendszerük határain túlra .. 7 i METODOROS MONDÁSA Nem érdektelen, ha a valóság és a fantázia összeöt- vözésével megvizsgáljuk ezt a kérdést. A modern természettudomány vitathatatlanul igazolja Metodoros ókori, görög bölcs szép mondását: „Azt hinni, hogy csak egyetlen vjjág lehetséges, amelyen elét' van, éppoly tévedés, mint azt hinni, hogy egy hatalmas szántóföldön csak egyetlen -kalász nőhet.” A színképelemzések, a meteoritok stb tanúsága szerint a világegyetemben ugyanazok a kémiai elemek fordulnak elő, mint Földünkön. Ahogy az élet ezekből Földünkön kialakult, hasonló körülmények között kialakulhatott a világegyetem más pontján is. Az élő és az élettelen anyag között ugyanis nincs áthidalhatatlan szakadék, az élő az élettelenből fejlődik ki, az anyag önmozgása során, a természet törvényei szerint. Ehhez az szükséges, hogy meg legyenek az élet kialakulásának csillagászati és biológiai feltételei (a megfelelő hőmérséklet — -fi 00 — —100 0C között —, a világűr hatásaitól védő és oxigént biztosító légkör, a víz jelenléte, az égitest megfelelő mérete — ne legyen se túl nagy, se túl kicsi a tömegvonzás —, szilárd kéreg). VENUS, MARS Ezekből a feltételekből nyilvánvaló, hogy a naprendszerünkben az életet hordozó égitest mintapéldája a Föld. A Venuson valószínű, a Marson szinte bizonyos, hogy van növényi élet. A többi bolygó és a Hold környezeti feltételei lehetetlenné teszik az élet kialakulását. Csak a tejútrendszerben mintegy 100 milliárd Naphoz hasonló égitest van és feltehető, hogy ezeknek a napoknak 10 %-a körül bolygók keringenek, így egyedül a tejútrendszerben legalább 10 milliárd a bolygók száma. Ezek közül a Földünkhöz hasonló bolygók száma a feltevések szerint egy miinárdig terjedhet. És hogy a lehetőségek milyen kimeríthetetlenek még egy számadat: a tejútrendszerhez hasonló csillag- rendszerekből még milliárdnyi létezik. Nagyon valószínű, hogy a tejútrendszerben, vagy azon kívül, valamelyik távoli nap bolygóján értelmes élőlények léteznek, akik talán tudományos és technikai téren sokkal előbbre vannak, mint a földi emberiség. RÁDIÓJELEK Hogyan lehetne veink f”1 venni a kapcsolatot? Az első lépés minden vaios„, ___„ szerint a rádiókapcsolat-fel- vétel lesz. Fel kell deríteni, ki kell szűrni és meg kell fejteni a más rendszerekből érkező mesterséges rádiójeleket. Ezután válaszolnunk kell, és a távoli lényekhez el is kell érnie a válasznak. Ha gondolkodásuk hasonló, nem nehéz megállapodni egy olyan kódrendszerben, amelynek alapján információkat cserélhetünk velük. E célból már ma is építenek hatalmas rádióteleszkópokat Földünkön. Talán a nem is olyan távoli jövőben ez az álom valósággá válhat. S ha sikerül a kapcsolatfelvétel, akkor a találkozás az akkori emberiség és a távoli értelmes lények űrhajózásának fejlettségétől függ. A mai űrkutatás ennek a jövőbeli nagy találkozásnak az alapjait teremti meg. B. M. Agyagásványok — mindenütt A földkéreg mai képének kialakításában az agyagásványok szerepe döntő volt a földtörténet során. Az agyagásványok a földi légkör és víz hatására, olvadékokból, mállással keletkeztek. Kristályszerkezetük kialakulásában néhány tized angströmnyi eltérés figyelhető meg, ez az eltérés a földtörténet során elegendő volt ahhoz, hogy ne borítsa be a Föld felszínét egy összefüggő, vízben oldhatatlan agyagásványpáncél, mely még a földi élet kialakulását is valószínűleg gátolta volna. A fokozott üzemanyag-felhasználás növeli a lögkör széndioxid tartalmát ás ez — üvegházhatáson alapuló — klímaváltozást okozhat Az óceánokban képződő agyagásványok a legújabb kutatások szerint bizonyos határig kompenzálni tudják a felbomló egyensúlyt, mert az agyagásványok széndioxid-regulációs hatásában érvényesül ez a szabályozó szerep. Valószínű az, hogy kitűnő tulajdonságuk folytán lekötik a szennyező anyagok nagy részét, de számítani kell arra, hogy az agyagásványok telítődnek, ami a szennyező anyagok hirtelen feldúsulását jelentheti a környezetben. Az agyagásványok tehát a földfelszín jelentős részének — szennyeződés elleni védelme a sok közismert szempont mellett azért is fontos, mert tiszta agyagkészleteinket a jövőben felhasználhatjuk az ipari eredetű szennyeződések megkötésére. Ezért az agyagásványok kutatása a környezetvédelem egyik sarkalatos pontjává válik. Sz utazás 75 ezer évig tarts na... Távolságok és sebességek . GONDOLKODTATOK MAR AZON, hogy a közelés a „távol” fogalma milyen viszonylagos. Ha például Sopronból Nyíregyházára utazunk, közben mondogathatjuk, hű de nagy utat tettünk, hű de messze van! Ezt a távolságot a 80 km-es óránkénti sebességgel haladó gyorsvonát néhány óra alatt megteszi. Ha az Antarktiszra, vagy a Hawaii-szigetekre gondolunk, mindig eszünkbe ötlik, hogy milyen „távol” is vannak ezek tőlünk. Távol vannak, de csak a földi vonatkoztatási rendszerben. A világűrt az irdatlan távolságok és szédítő sebességek jellemzik. A földi mértékegységek a világűrben kicsinek bizonyulnak, ami nem meglepő, figyelembe véve, hogy Földünk a térben és időben végtelen világűrben, a naprendszernek csak egy por- szemnyi része. Ha a világűrben levő távolságokról és sebességekről beszélünk, ki kell lépnünk a mi földi vonatkoztatási rendszerünkből. Messze vannak a Hawaii-szigetek? Igen, de csak földi méretekben. Ha a világűrről beszélünk, elmondhatjuk, hogy a Hold a hoaeánk legközelebb levő égitest, amelynek távolsága „mindössze” 384 000 km, ami 9,5 szerese a földi egyenlítő hosszának. Ha ezt a távolságot egy óránként 80 km-es sebességgel, megállás nélkül haladó gyorsvonattal akarnánk megtenni, az út 200 napig tartana. A Nap a Földtől 149 500 000 km-re van. Ezt a távolságot az említett gyorsvonat mintegy 25fi»i év alatt tenné meg. A Nap és a Föld távolsága világűrméretekben nagyon kis távolság. Ezt a távolságot a csillagászok világűr távolsági alapegységnek tekintik (csillagászati egység.) Amíg a földi távolságmérésben alapegység a 100 cm-es méter, addig a világűr távolságainak mérésében alapegység a 149,5 millió km-es csillagászati egység. A csillagászati egység a világűr métere. A Nap és Föld távolsága 1 csillagászati egység. A Merkúr „közel van” a Naphoz, mindössze 0,39 csillagászati egységnyire, „csekély” 58 millió km-re. sebességgel kering a tejútrendszer központja körül. Ezt a sebességet mi nem vesszük észre, egyrészt mert megszoktuk, az emberi szervezet alkalmazkodott hozzá, másrészt mert egész környezetünk velünk együtt mozog é* mozgás közben nem tudunk viszonyítani. A VILÁGŰR TÁVOLSÁGAI nagy sebességgel haladó űrhajókkal áthidalhatók, vagy áthidalhatók lesznek. A mai űrhajók sebessége még nagyon „csekély”. Ha lenne olyan űrhajónk, amivel ki tudnánk törni a naprendszerből, akkor a mai sebességekkel a legközelebbi naprendszerig a Proxima Cen- tauri-ig — 75 000 évig tartana az utazás. És még vissza is kellene térni . . . Ezért az űrkutatás fontos feladata növelni az űrhajók sebességét. A tudósok elképzeléseiben szerepel az ún. fotonrakéta. Ez csaknem fénysebességgel haladna, és a legközelebbi naprendszerig, az utat oda- vissza 10 év alatt tudná megtenni. E képzeletbeli űrutazás során furcsa jelenség történhetne. Ilyen sebességnél az idő megrövidülne: amíg az űrhajós 10 évet utazna, addig a Földön 1000 év telne eL Ugyanis a relativitáselmélet szerint a földi vonatkoztatási rendszerben egy esemény lefolyását mérő időtartam 100-szor akkora is lehet, mint az az időtartam, amellyel ugyanannak az ese- ...lefolyásút, egy .csaknem fénysebességgel mozgo vonatkoztatási rendszerben mérjük. A fotonrakétában az órák 100-szor lassabban járnának. Furcsa elképzelni, hogy pl. a kilövéskor 30 éves űrhajós 40 éves korában visszatérne a Földre, s itt egy teljesen új világot találna, hiszen míg ő 10 évet öregedett, Földünkön éppen 1000 év telt el. Képzeljétek el, ha I. István királyunk születése körül rakétát tudtak volna fellőni, az éppen manapság érkezne vissza a Földre a legközelebbi naprendszerből. Az űrhajósnak lenne min csodálkozni... Berend Mihály A fakitermelés „stratégiáia" A „zöld óceán“ védelmében Szovjet tulí^sok egy jelentős létszámű csoportját as a kérdés foglalkoztatja, miként kell ésszerűen gazdálkodni m tajgák „zöld óceánjának” kincsével, hogy az sokáig híven szolgálja az ország lakosságát, és az egész emberiséget. A „zöld óceán”, a tűlevelű erdőségeknek ez a gigászi öve a* Ural-hegységtől egész Szibérián keresztül a Csendes-óceán partjaiig húzódik, és óriási öxigénakkumulátorként betöltött szerepe egész bolygónkra kihat. A roppant kiterjedésű területek számára a kutatók fakitermelési normákat írnak elő, „stratégiát” dolgoznak ki as erdőtüzek és a növényi kártevők elleni harchoz, tervet készítenek az erdőségek felújítására, ügyeimmel állomány- összetételük egyidejű javítására is. Ugyanakkor a laboratóriumokban növényfiziológiai, növénynemesítési kísérletek folynak (a kép a növények légzését, gázcseréjét ellenőrző vizsgálatról készült.) A VILÁGŰR méreteihez viszonyítva azonban a . csillagászati egység is nagyon kis távolságokat mér. A Földről látható csillagok nagy része távoli nap. Olyan messze vannak tőlünk, hogy fényüket, amit ma látunk évekkel ezelőtt bocsátották ki magukból. A csillagászok azt a távolságot, amit a fény 1 év alatt megtesz, fényévnek nevezik. Egy fényév rettentő nagy távolság, ha arra gondolsz, hogy a fény másodpercenként 300 000 km utat tesz meg. Egy fényév 9,5 billió km. És még ez sem nagy távolság a világűrben. Az Androméda köd 1,51 millió fényévre van tőlünk. A fény onnan több mint másfél millió évig halad, amíg elér a csillagászok távcsöveibe. Hasonló a helyzet a világűr sebességeivel. A versenyautó 250, a repülőgép 1000 km-es sebességgel száguld óránként. Ugyanakkor nil mindnyájan a Föld nevű űrhajó utasai vagyunk. For- gunk és száguldunk a világűrben. A Föld 1 nap alatt fordul meg tengelye körül. A tengelyforgás sebessége Budapesten 285 m/s, több mint 1000 km/óra. A Föld űrhajó 108 000 km/óra sebességgel kering a Nap körül. Az egész naprendszer, valamennyi bolygójával, ezek hold iáivá! 982 800 km-es óránkénti B é 1 y e g g y ű j t ők n e k VÉRTANÚK Harminc esztendeje a szeretet ünnepének előestéjén fasiszták golyója oltotta ki kommunista ellenállók életét A Magyar Posta az évforduló napján Kreutz Róbert és Pataki István emlékének szentel egy-egy bélyeget. Az új kiadványok mindegyike 1 forint névértékű és az ifjú vértanúk arcképét ábrázolja. Pataki István (1914—1944) vasesztergályos a vasasifiket vezette és szervezte a csepeli ellenállást. 1944 novemberében fogták el és alig egy hónap múlva Sopronkőhidán végezték ki. Sorsában 21 évesen osztozott Kreutz Róbert, akit a vasas ifjúsági mozgalom nevelt kommunistává. Patakival dolgozott és szervezte a munkásokat. Az új bélyegeket az Állami Nyomda készíti a röviddel ezelőtt elhunyt Bokros Ferenc grafikusművész terve alapján. MÉRLEG 1974-ben a Magyar Posta 7 blokkjával és 69 új bélyegével gazdagodot a filatelisták albuma. A pénztárcájuk viszont 270 forinttal szegényedett, ha minden kiadásból egy példányt megvásároltak A kibocsátott bélvegek száma — az előzetes ígéreteknek megfelelően — csökkent, tavaly 2 blokkal és 18 bélyeggel több került forgalomba. A névérték azonban csak 13,60 forinttal lett kevesebb, ezt a tájakat-városokat ábrázoló sorozat magas értékű címleteinek (3 bélyeg = 68 forint) forgalomba hozatala okozta. A kibocsátások számának csökkenése nem látszik tartósnak, mert az eddigi közlésekből 1975-re ismét tíz címlettel többre számíthatunk. Bel- és külföldön egyaránt nagy sikert aratott az Egyetemes Postaegyesület (UPU) és a Mona Lisa-kiadás. Kedvező fogadtatásra találtak a filatéliai vonatkozású újdonságok (100 éves a levél- boríték-rajzú bélyeg. INTER- NABA, STOCKHOLMIA, AEROFILA kiállítások). A Magyar Posta bélyegpolitikájának 1974. évi jelentős eredményei köteleznek annak megemlítésére, hogy ez az év is adós maradt az egyes sorozatok példánvszámának csökkentésével. A bél'-eeek értékének biztosítására pedig az érdekes téma és szép kivitel mellett döntő tényező a helyesen megállapított nél- dányszám. 4 Értelmes lények Földünkön kívül ?
