Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

Magyarország ÍZ MSZMP SZABOLCS SZA TMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES'A MEGYEI TANÁCS IAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1974. DECEMBER 7, SZOMBAT KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. december 5-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1974. december 5-én Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a buda­pesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszterta­nács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának, valamint Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, a Fővárosi Tanács elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elv- iársnak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében megvitatta és jóváhagyta a Po­litikai Bizottság javaslatát az 1975. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányel­veire; áttekintette az ötödik ötéves terv elő­készítésének helyzetét. I. A Központi Bizottság értékelte népgazda- tágunk fejlődését, megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi terv várható teljesítéséről és a jövő évi feladatokról-szóló előterjesztést; határoza­tot hozott az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1974-ben a népgazdaság a X. pártkongresszus gazdaságpolitikai követelményeivel és a IV. öt­éves terv előirányzataival összhangban fejfŐr dött. A társadalmi termelés a tervezettnél gyorsabban növekedett. A nemzeti jövedelem 6 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Életszínvonal-politikai céljaink az elhatározott program szerint valósulnak meg. A belföldi felhasználás — felhalmozás és fogyasztás — tervelőirányzatai teljesülnek. 1 Az ipari termelés ezévi növekedése-*-• meghaladja az előirányzatot. A ter­melés mintegy 8 százalékos növekedése majd­nem teljes egészében a munka termelékenvsé- gének emelkedéséből származik. A vidék sze­repe tovább növekszik az ország iparában. A központi fejlesztési programok meg­valósulnak. A bauxittermelés növekedett, a magyar—szovjet timfóld-alumíniumegyezmény végrehajtása tervszerűen folyik; meggyorsult a székesfehérvári könnyűfémmű bővítése, amely az alumínium félkésztermékek gyártá­sának növelését szolgálja. Jövő évben megkez­di termelését a leninvárosi etilénüzem. A köz­úti járműgyártásban részt vevő vállalatok ter­melése több mint 20 százalékkal emelkedik A ruházati rekonstrukció beruházásai meg­valósulnak. Számos új üzem kezdte el a termelést, töb­bek között az inotai erőmű: gázturbinás gép­egysége, az orosházi síküveggyár, a hódmező- v 'i-árhelyi padlóburkolólap gyár, a fővárosi IV. számú házgyár és a budapesti tejüzem. Kedvezőbbé vált a termelés szerkezete, nőtt az élőmunka hatékonysága, javult a köz­ponti bérfejlesztésben részesített vállalatok munkaerőhelyzete Sok helyen még megoldat­lan a korszerű termelőberendezések megfele­lő, több műszakban való kihasználása. Ked­vezőtlen, hogy az anyagimport növekedése meghaladta mind a termelés, mind az export bővülését; a készletek az indokoltnál nagyobb mértékben növekedtek. Az építőipar a tervet túlteljesítette, ter­melésének növekedése meggyorsult, a terme­lés 6 százalékos növekedése 80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Az építőipar azonban így sem tudta kielégíteni az igényeket, egyes beruházások megvalósítása késik. 2 A mezőgazdasági termelés értéke “• várhatóan meghaladja az előirány­zatot. Kenyérgabonából, kukoricából jó volt a termés, fedezi a belső szükségletet és jut ki­vitelre is. A rendkívüli időjárás károkat oko­zott az őszi érésű növényeknél, a napraforgó­éi még nagyobb mértékben a szőlőtermésben. A mostoha időjárás által okozott vesztesége­ket csökkentette a mezőgazdasági dolgozók helytállása és az őket segítő társadalmi össze­fogás ereje. A betakarítás lényegében megtör­tént, az őszi vetést a mezőgazdasági üzemek sikeresen befejezték. A vágóállat-termelés várhatóan 12 száza­lékkal, a tejtermelés 5 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Az év második felében — a Közös Piac hátrányos megkülönböztetései miatt — értékesítési nehézségek keletkeztek. *5 A vasúti és a közúti közlekedés **• dolgozói mind a személy-, mind az áruszállításban nagy feladatokat oldottak meg. A növekvő terméssel összhangban a szállított áru mennyisége meghaladta a tervezettet, en­nek lebonyolítását az őszi időszakban csak rendkívüli intézkedésekkel sikerült megol­dani. Zf, A népgazdaságban a termelés nö­vekedése nagyobb anyagfelhaszná­lással jár. Néhány fontos anyagból a folyama­tos ellátást nem tudtuk biztosítani. A terme­lés növekedése a világpiaci áremelkedések miatt népgazdasági szinten nagyobb anvag- és energiaköltségek mellett valósul meg. A nép­gazdaság anyag-, energia- és fűtőauyag-eua- tása a nehézségek ellenére összességekén ki­elégítő volt, és megfelelő a téli felkészülés is. !5 A beruházási tevékenység fokozó­dott. A beruházások volumene az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal emelke­dik, és a ráfordítások összege várhatóan el­éri a tervezett 11C,5 milliárd forintot. A fo­lyamatban levő nagyberuházások kivitelezé­sének üteme általában nem kielégítő. A vál­lalati beruházások mintegy 4—6 százalékos túlteljesítése várható. fa Ez évi termelési sikereinkben nagy szerepet tölt be a párt XI. kong­resszusának és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szo­cialista munkaverseny, amelyben a szo­cialista brigádok járnak az élen. Az orszá­gossá szélesedett verseny céljainak teljesíté­sében részt vesz minden vállalat, szövetkezet, intézmény. A vállalások és teljesítésük, a verseny eredményei általában összhangban vannak a népgazdasági igényekkel. Nagy je­lentőségű az az összefogás, amely a termeié üzemekben, a lakóterületeken, a szociális kulturális létesítmények építésében a kom­munista szombatokon és vasárnapokon ta­pasztalható. ^ A népgazdaság szükségleteivel és le­* • hetőségeivel összhangban bővült a külkereskedelmi forgalom. Gazdasági együtt­működésünk a szocialista .elsősorban a KGST- országokkal tervszerűen fejlődik. A nem szocialista országokból származó behozatal a tervezettnél nagyobb, a kivitel pe­dig kisebb. A tőkés világpiacról importált nyersolaj, valamint más alapanyagok és ter­mékek árai nagymértékben, oda exportált ter­mékeink árai viszont csak kismértékben emel­kedtek. Emiatt népgazdaságunkat jelentékeny veszteség érte. Az 1974. évi külkereskedelmi mérleg és a költségvetés egyensúlya a terve­zettnél kedvezőtlenebb. 8. Az életszínvonal emelkedése a ter­vezett mértékben valósul meg. A központi béremelések és a szociálpolitikai in­tézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az agy keresőre számított reálbér 4,5 százalékkal, a reáljövedelem 5.5 százalékkal, a lakosság fo­gyasztása pedig 6 százalékkal növekszik A la­kásépítési előirányzat mintegy 4 ezerrel túl­teljesül: 89 ezer lakás épül fel. Jelentősen fej­lődnek a gyermekjóléti, az általános és szak­középiskolai intézmények. Tovább nőtt a heti 44 órás munkaidőben dolgozók száma. A la­kosság áruellátása kiegyensúlyozott, egyes ter­mékcsoportokban azonban hiányok is keletkez­tek. A fogyasztói árszínvonal 1974-ben — a gazdaságunkat hátrányosan érintő külső hatá­sok ellenére — a tervezettnél valamelyest kisebb mértékben, 2 százalékkal emelkedik. Az árakat szigorúbban ellenőriztük, és a tőké? világpiacon végbemenő nagyarányú áremelke­dés csak korlátozott mértékben érvényesült a hazai fogyasztói árakban Az állami költség- vetés a tervezettet meghaladó támogatást nyúj­tott a belföldi árszínvonal védelméhez. (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács ülése Napirenden a jövő évi költségvetés, a hitelpolitika9 a közúti járműgyártás, az őszi mezőgazdasági munkák A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Indira Gandhi mi­niszterelnök meghívására, no­vember 21—28. között az In­diai Köztársaságban, majd ezt követően U Ne Winnek, az államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnök meghívására november 26— 29. között a Burmái Unió Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látoga­tásáról. Mindkét országban tárgyalásokat folytattak az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Az indiai megbeszélé­seken a miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy kapcsolataink gyorsuló ütemben fejlődnek. Úgy határoztak, hogy tovább kell szélesíteni az ipari együttműködést és az áru­csere-forgalmat. A burmai lá­togatás során a küldöttségek megtárgyalták a két ország kapcsolataink fejlesztést le­hetőségeit. A megbeszéléseket mindkét országban a barát­ság, a szívélyes és kölcsönös megértés jellemezte. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztését az 1975. évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács megtárgyalta az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a nép- gazdasági tervben foglalt célok megvalósítását szolgáló hiteloolitika irányelveire és az 1975. évi hitelkontingen­sekre. A beruházási hitelke­reteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a konvertálható export-áruala­pokat növelő kapacitások lét­rehozására, a folyamatban lévő beruházások gyors befe­jezésére összoontosítiák. A kormány az előterejsztést el­fogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta a kohó- és géoinari miniszter jelentését a közúti országos műszaki fejlesztési bizottság elnökének előter­jesztését az anyagmozgatás gépesítésének helyzetéről és a további tennivalókról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett az őszi mezőgazdasági munkákról, amelyek túlnyo­mó részét a gazdaságok si­keresen befejezték. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A kormány állami nagybe­ruházásként jóváhagyta a zalaegerszegi hűtőház létesí­tésére vonatkozó javaslatot. A kormány megtárgyalta a belkereskedelmi miniszter előterjesztését a lakosság ál­tal otthon végzett javító­karbantartó tevékenység el- terjesztéséhez szükséges in­tézkedésekről, és úgy hatá­rozott, hogy a kővetkező években a barkácsoló tévé- kenység fejlesztését elsősor­ban a lakáskarbantartás, lak- berendezés felújítása és kor­szerűsítés, a kiskert, hétvégi telek gondozása területén szükséges elősegíteni, és biz­tosítani kell az ezzel össze­függő alapvető, szerszám-^ kisgép-, anj^ag- és eszközei- látást. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) járműgyártás helyzetéről. A kormány megtárgyalta az Ülést tartott a Buegyeí pártbizottság1 A Magyar Szocialista Munkáspárt ozabolcs-Szaímár megyei Bizottsága de­cember 6-án, pénteken kibővített ülést iartotf, amelyen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a járási és vá­rosi pártbizottságok első titkárai, a me­gyei pártbizottság osztályvezetői és más meghívott elvtársak. Az ülésen részt vett és felszólalt Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának üt- kára. Ott volt Kiss Lajos elvtárs, a Köz­ponti Bizottság munkatársa. A megyei pártbizottság előtt tájé­koztató hangzott el pártunk Központi Bizottságának december 5-i üléséről. Ä napirend előadója dr. Tar Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt. A megyei pártbizottság a Központi Bizottság legutóbbi ülésén hozott dönté­seivel egyetértését fejezte ki. Illatosét! megyénkből a szovjet pártmiinkáskiildöttség December harmadikétól me­gyénkben tartózkodott az Uk­rán Kommunista Párt Kárpá- toníúli Területi Bizottságá­nak ideológiai küldöttsége, amelyet Georgij Ivanovics Smanyko, a területi pártbi­zottság ideológiai titkára ve­zetett. A delágáció tagjai vol­tak: Vaszilij Petrovics Du- clurics, a voloveci jái'ási párt- bizottság első titkára, Ivan Ivanovics Ilnyickij, a munká­csi járási pártbizottság agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője és Jelizaveta An­tonova'Kuril jak, a rahói já­rási tanács kulturális osztá­lyának vezetője. Vendégeink itt-tartózkodá- suk idején látogatást tettek a Haj tóművek és Festőberende­zések Gyára nyíregyházi gyá­rában, felkeresték az MSZMP megyei oktatási igazgatósá­gát, ismerkedtek a 107-es szakmunkásképző iskola mun­kájával, megtekintették a nyíregyházi Jósa András Mú­zeum kiállítási anyagát. Az Ilona-tanyai tangazdaságban, Nagykállóban a járási párt- bizottságon az ott folyó ide­ológiai munkáról tájékozód­tak, majd felkeresték a kálló- semjéni tanyai diákotthont, Balkányban az állami gazda­ságban a pártszervezettel Is­merkedtek és találkoztak a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportjának tagjai­val. Pénteken a szovjet delegá­ciót fogadta dr. Tar Imre, a Magyar Szocialista Munkás­párt Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottságának első titká­ra. Ezután Kisvárdára utaz­tak, ahol a város művelődési és ideológiai problémáiról kaptak tájékoztatást, felke­resték az Öntödei Vállalat gyárát, és városnézésen vet­tek részt. A szovjet pártmun­kásküldöttség tegnap a dél­utáni órákban hazautazott. Fogadás a megyei tanácson a Magyar Sajtó Napja alkalmából A Magyar Sajtó Napja al­kalmából november 6-án, pénteken délután fogadást tartottak Nyíregyházán, a megyei tanácson. Az esemé­nyen megjelent dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke a megyei párt- bizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a sza- bolcs-szatmári sajtó munka­társait, a megjelent vendége­ket. Ünnepi beszéde beveze­tőjében tisztelettel emlékezett a forradalmi elődökre, a Vö­rös üiság 56 év előtti szer­kesztőire, munkatársaira, akik a marxizmus—leninizmus erejével lelkesítették a mun­kásosztályt a forradalmi cé­lok elérésére, majd a követ­kezőket mondottal — Miközben felidézzük a forradalmi elődök emlékét, köszöntjük a sajtó mai mun­kásait, akik az új társadalom, a szocializmus felépítésében végeznek rendkívül fontos munkát megyénkben is. Ezt követően hangsúlyozta: fél évszázad óta változtak a feladatok, de a cél most is ugyanaz: az új társadalom formálása, a tömegek tájékoz­tatása, a vezefő osztály, a párt céljainak közvetítése, a dolgozó osztályok érdekének képviselete. Elismerő szavakkal méltat­ta a megyei tanács elnöke a megyei sajtószervek munká­ját. Hangsúlyozta: a megyei saj­tó napjainkban is nagy se­gítséget nyújt ahhoz, hogy mind szélesebb körben vál­janak ismertté a legfontosabb párthatározatok, s hű króni­kása a XI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott kongreszusi munkaverseny­nek. Kérte a megyei sajtó munkatársait: a jövőben is az eddigi szorgalommal, ál­dozatkészen segítség pártunk politikájának megvalósítását Szabolcs-Szatmár megyében. Ünnepi beszéde végén dr. Pénzes János — a kulturális miniszter megbízásából — a Szocialista kultúráért kitün­tetést adta át Békési József nyomdásznak, aki harminc éve fáradhatatlanul dolgozik a megyei pártlap előállításá­ért. Csikós Balázsnak, a Ke- let-Magyarország főszerkesz­tő-helyettesének és Bürget Lajos újságírónak elnöki di­csérő oklevelet nyújtott át dr. Pénzes János. A sajtó napja alkalmából rendezett fogadás baráti b©« szélgetéssel zárult, «Äaaunüte asmevBB',

Next

/
Thumbnails
Contents