Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

1974. december ♦. közlemény {Folytatás az 1. oldalró!) II. A Központi Bizottság az 1975-ös esztendő- *-- íben a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesí- fését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartja fő feladatnak. Felhívja a fi­gyelmet arra, hogy 1975-ben — és várhatóan "J: hosszabb időszakon át — számolni kell a ne- gatívan ható világgazdasági változásokkal. A világpiaci árak nagvmértékő változásaivá! ösz- Szefüggésben jövő év január 1-től szükségsze­rűen sor kerül a termelői árak rendezésére amely kihat bizonyos iparcikkek fogyasztói . áraira is. Az árrendezés rém érinti az alapvető élelmiszereket és szolgáltatásokat. A gazdasági munka hatékonyságának céltudatos növelésé­vel, a szocialista országokkal való egvüttmű- ii;. kodás további elmélyítésével kell törekedni a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására. 1 A Központi Bizottság az 1975. évi népgazdasági terv fő előirányzatait Ss következőkben jelöli meg: A nemzeti jövedelem termelésének növe­kedése 5—5,5 százalék A nemzeti jövedelem belföldi felhasználás : .j. sának növekedése 3—3,5 százalék Az ipar bruttó termelésének növekedése 6 százalék Az országos építés-szerelés t°liesí*mő- nyének növekedése 5—6 százalék A mezőgazdasági termékek termelésének f:j' ‘ növekedése 3—4 százalék Az egy lakosra jutó reáljövedelem növeke­dése 3.5 száza'ék A munkások és az alkalmazottak egy ke­- i resőre jutó reálbérének növekedése ' 2.5 százalék A szocialista szektor beruházása 1 on—! md Ft t A kiskereskedelmi áruforgalom n^vak^d*­r se (folvó áron) 8 százalék Lakásépítés 90 ezer Ebből: állami lakás 36—37 ezer- A Központi Bizottság úgy ítéli meg. hogy tíz 1975. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés fő előiránv?,at«i telíesíthetők, az ed­digiekhez közel álló fejlődési ütem ’"'Mosdha­tó- ezzel megalapozhatjuk az életszínvonal to­^ vábbi szolid növekedését. Ó A gazdasági fejlődés nagy tartaléka . • a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása. A termelésben olyan szerkezeti változtatásokat kell végrehajtani, amelyek elősegítik a rendelkezésre álló energia és nyersanyag jobb felhasználását, a gazdaságo­san értékesíthető export árualaook termelését, a tőkés import csökkentését, illetve ;,heiyeUe­- sítéséi.' Kőrlátőznr kélb'-Vissza- díéll- -szárítani''' »■ népgazdasági szempontból - írnánk^ ,3 gaz'oságtáían termelést. 'Szükséges,* hogy» to­vább javuljon a termékek minősége, verseny- képessége és az ezt szolgáló termelőberende- a zések kihasználása. Mindez nagyobb követel- r- ményeket támaszt az egész népgazdasággal . szemben, A népgazdaság igényével összhang­ban áiló termelés fejlesztése egyes területeken Indokolttá teszi a munkaerő célszerű és szer- ’ vezeti átcsoportosítását is. <■ Az ipari' termelés 6 százalékos növeke­dése a termelékenység emelkedésével- való­suljon meg. Az építőiparban a termelékeny­ség növekedése érje el az 1974. évit, javuljon a munka minősége, csökkenjen a nagyberu- feézásek Kivitelezési ideje. fi v- ' í - ... V-..' ' ' • ...... 9 A mezőgazdaságban központi fel- adat, hogy a rendelkezésre álló- anvagi, műszaki bázis teljes kihasználásával .a termelés az idei. ütemhez hasonlóan növe­kedjék, a hozamok tovább emelkedjenek, a . sz.arvasmarha-tényésztés fejlődjön. Az ex- - portban jól értékesíthető cikkek termelése fo- kozódjék. A cukorbehozatal jelentős csökken­tése. érdekében a cukorrépa vetésterületét 98 *zer hektárról 120 ezer hektárra kell növelni. . Fejleszteni kell a zöldség- és gyümölcster­mesztést.- Á A szállítási igények kielégítése a '*** közlekedésben az anyagi-műszaki . feltételek és a munkaszervezés további javí­tását teszi szükségessé. Kiemelt feladat a fő- -• városi tömegközlekedés fejlesztése. •*« üt A szocialista szektor beruházásai a ***' nemzeti jövedelemmel azoiios ütem­ben 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A kész- . - Jetek emelkedése az ideinél kisebb legyen A beruházásokat a gazdasági és társadalom- '"'s politikai céloknak megfelelően rangsorolni í' kell, kapjon elsőbbséget a folyamatban levők -■• gyors, tervszerű megvalósítása. A beruházá- r i sok hatékonyságának javítása céljából össze- s1 hangolt munkával meg kell gyorsítani azok- • nak a létesítményeknek az építését, amelye- i'ket 1975—1977-ben tervezünk üzembe helyez- avril. Haladást kell elérni á szervezésben, a be- -r ruházók, a tervezők, a kivitelezők és a be­- rendezéseket szállítók együttműködésében. A ' hitelfeltételeket úgy kell alakítani, hogy se­- gítsék elő a gyorsan megvalósítható és az- - exportképességet növelő vállalati beruházáso- '■> • kát 1 /«, A Központi Bizottság mégállapít'ot-­ta: az 1975. évi terv sikeres megva- -- 5ásításának fontos feltétele, hogy váljék össz- ■' társadalmi üggyé gazdasági tartalékaink fél- í"; tárása és hasznosítása. Ennek érdekében min- *-n den gazdálkodó és költségvetési szerv készít­sen konkrét térvet. d? A jövő évi gazdasági feladatok sikeres |6egoldása célratörő, fegyelmezett irányító és végrehajtó tevékenységet igényel. Fontos fel­adat. a gazdasági irányitó és szer­vező munka színvonalának javítása, fe­gyelmének általános erősítése. A központi irányításban következetesen érvényt kell sze­rezni a szocialista tervgazdálkodás követel­ményeinek. Arra kell törekedni, hogy a vál­lalatok és a szövetkezetek önállósága és ezzel ;áró felelősségük a népgazdasági érdekeknek megfelelően fejlődjék. A Központi Bizottság szükségesnek tart- ia: a kormányzati szervek dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy mind a termelés, mind az értékesítés a tervezett mértékben és irányokban fejlődjön, jelentős megtakarítást érjünk el az alapvető yersanyagokban és az energiahordozókban. *7 Az állami költségvetés a népgazda­* sági tervvel összhangban alakuljon. Egyensúlyának javítása érdekében minden szinten és minden gazdálkodó szervnél szigo­rú takarékosságot kell érvényesíteni. Nagy fe­lelősség hárul a költségvetési szervekre az előirányzatok maradéktalan betartásában. Kö­vetkezetesen korlátozni kell az igazgatási, az ügyviteli kiadásokat és meg kell akadályozni a luxus jellegű kiadásokat. Határozottan fel kell lépni a pazarlással, a társadalmi tulajdon megkárosításával szemben. 5t A Központi Bizottság szükségesnek * * tartja nemzetközi gazdasági kapcso­lataink további szélesítését és elmélyítését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a KGST-or­szágokkal. Nem szocialista viszonylatban a kivitel nagyobb mértékben növekedjék, mint a be­hozatal. A kivitel áruszerkezetének javításá­val is törekedni kell nagyobb külkereskedel­mi árbevétel elérésére. Az irányító szervek és a vállalatok fordít­sanak nagy figyelmet exportkötelezettségeik tervszerű teljesítésére. Az importtermé­kek felhasználásában fokozott takarékosságra van szükség. Q Az életszínvonal növekedése szoro­* san kapcsolódik reális lehetősége­inkhez. Ez kifejezésre jut a reálbéreknek 2,5 százalékos, a reáljövedelmeknek 3,5 százalé­kos, a lakosság összes fogyasztásának pedig 1 százalékos növekedésében. Kiegyensúlyozott áruellátást kell biztosítani. A fogyasztói ár­színvonal emelkedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az 1975. évi tervek életszínvonalat befo­lyásoló ■ intézkedései tartalmazzák a követke­zőket: az alacsony nyugdíjakat július 1-ével fél kell emelni, aminek egy évi kihatása 1,7 milliárd forint: fordítsanak központi bérpre­ferenciákra 450 millió forintot; állami költség- vetésből 400 millió forintos támogatással foly­tatódjék a munkaidő-csökkentés a pedagógu­sok, az egészségügyi, a közlekedési, az állami Rázdnisrtgí és az erdőgazdasági , dolgozók kő­iében. - ' ' ■ ‘ sVSfi Ü .lakásépítésben fenntartjuk az Méf év­ben elért magas szintet; 90 ezer lakás épül fél. Ezzel teljesül, sőt túlteljesül a IV. ötéves és a 15 éves lakásépítési terv. A Központi Bizottság az 1975. évi nép- gazdasági terv irányelveit abban a meggyőző­désben hagyta jóvá, hogy azok reálisak és céljai megfelelő munkával elérhetők. I I. Á Központi Bizottság áttekintette az új V. ötéves népgazdasági terv előkészítő mur kálatait. Megállapította, hogy a terv kidől gozása megfelelő ütemben hnHd A "ást f- lalt a további tervező munka legfontosabb kérdéseiben. A Központi Bizottság elnat.tr ta: a párt XI. kongresszusa elé terjeszti az 1 ötéves terv fő előirányzataira vonatkozó ja vaslatait IV. Az 1975. évi népgazdasági terv eredmé­nyes megvalósításának. feltétele gazdaság- politikánk határozott képviselete, a párt irá­nyító, szervező és ellenőrző munkájának erő­sítése. A Központi Bizottság utasítja á párt­szervezetekét, hogy állítsák munkájuk közép­pontjába a gazdasági hatékonyság növelését, a takarékos gazdálkodást, a tartalékok feltá­rását és hasznosítását. Ez fontos része a XI. kongresszusra való megfelelő felkészülésnek. A~ kommunisták egységes szemlélete és cselekvése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a dol­gozó tömegeket megnyerjük és mozgósítsuk a tervben kitűzött célok teljesítésére. A kom­munistákra a tömegpolitikai munkában fele­lősségteljes feladatok hárulnak. A pártpropa­gandában és az agitációban, továbbá a sajtó­ban, a rádióban, a televízióban széles körű felvilágosító munkát kell végezni az 1975. évi tervcélok ismertetése és megvalósítása érde­kében. A Központi Bizottság épít a párttagság, a pártszervezetek felelősségteljes, példamutató munkájára és helytállására a gazdásági fel­adatok megoldásában. Felhívja a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottságát, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanácsot, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát, a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetőit, a szocializmus i*in- den hívét, hogy segítsék továbbra is az orszá­gosan kibontakozott munkaversenyt. Az 1974. évi népgazdasági terv eredményes befejezésé­vel, a jövő évi feladatokra való gondós felké­szüléssel és azok megoldásával járuljunk hoz­zá méltóképpen a párt XI. kongresszusának sikeréhez és felszabadulásunk 30. évforduló­jának megünnepléséhez. (MTI) Ötéves szovjet - francia gazdasági szerződést Irtait alá folytatódnak Brezsnyev és a francia elnök tárgyalásai Pénteken délelőtt — rövid­del 11 óra után — Rambopi- let-ben Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing újabb négyszemközti találkozón folytatta az előző nap meg- . kezdett tárgyalásokat , Pénteken délután Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Es­taing személyesen írja alá az ötéves gazdasági együttmű­ködési egyezményt. Leonyid Brezsnyev és dis­card d’Estaing a négyszem­közti eszmecsere befejezté­vel 14 óra 35 perckor aláírta Rambouillei-ben az ötéves szovjet—francia gazdasági együttműködési szerződést, amely a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak újabb nagyarányú és dinamikus to­vábbfejlesztését irányozza elő. A szerződés értelmében a két ország közötti árucse­reforgalom értékét 1975 és 1979 között évi hat milliárd frankról 12 milliárd frankra emelik. Az aláírás után Leonyid B rezsnyev ki j elen tette: „megbeszéléseink nagyon gyümölcsözőek és hasznosak voltak s azok az okmányok, amelyeket most aláírtunk, nagyon fontosak mindkét ország számára.* , Giscard d’Bstaing elnök ki­jelentette, hogy az eddig folytatott megbeszélések na­gyon nyílt és pozitív jellegű­ek voltak. Lehetővé tették mindkét felet érdeklő vala­mennyi kérdés alapos átte­kintését és azt. hogy minden lényeges pontban megegye­zésre jussanak. Az elnök hozzátette, hogy szombaton délelőtt még további megbe­szélést tart Leonyid Brezs- nyewel s a csúcstalálkozó keretében folytatott tárgya­lásokról közös közleményt adnak majd ki. Leonyid Brezsnyev é» Giscard d’Estaing a szerző­dés aláírása után kezet szo­rított a két delegáció tagjai­nak tapsa közepette, majd Patolicsev szovj st külkeres­kedelmi miniszter és Four- cade francia gazdasági és pénzügyminiszter pénzügyi megállapodást írt alá, amely megszabja az ötéves együtt­működési terv keretében nyújtandó hitelek összegét. A két miniszter továbbá alá­írta az 1973-ban kötött tíz­éves szerződést kiegészítő megállapodást, amely külön­böző konkrét gazdasági ter­vek megvalósítására vonat­kozik. A szovjet és franciá szó­vivők délután bejelentették, hogy Giscard d’Estaing el­nök elfogadta Leonyid Brezsnyev meghívását s hi­vatalos látogatást tesz majd a Szovjetunióban, előre-iát- hatólag 1975 második felé­ben. Kitünően működik a Szojuz—16 Az űrhajó szerkesztőjének kommentárja A moszkvai rádióban pén­tek este Vlagyimir Szolom- jatnyikov, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, az új dokkolóberendezés megszer­kesztésének szovjet részről kinevezett vezetője kommen­tálta a Szojuz—16 fedélze­tén végzett összekapcsolási és szétkapcsolási kísérleteket. A mostani repülés folya- • •’ mán *— 'mondotta Szolomjat­új dokkolóberendezéseknek és az űrhajó egyéb berende­zéseinek összeegyeztethető­ségét próbáltuk ki. Kísérlete­ket végzünk ezen kívül ma­gukkal a kapcsolószerkeze- iekkel is. Ellenőrizzük azo­kat a mechanizmusokat, amelvek összekapcsolják a két űrhajót, majd az együt­tes repülés után szétválaszt­az űrhajók egymáshoz vaM szoros rögzítését és a her- metikus illeszkedést, ezzel együtt pedig a legénység biztonságát. Az űrhajó parancsnokának jelentései szerint — állapí­totta meg a szovjet tudós — valamennyi rendszer é* mechanizmus kitűnően mű­ják őket. A legfontosabb ki- ködik. Innen az irányító köz­^ ' Ú«reVfi- Póriból ugyancsak arról szé­fet* dokkoJA.. borda,^ keséiének ellenőrzése,,, Ez a 'molhatok be, hogy minden szerkezet hivatott biztosítani nagyon jól' működik. Megyei tanácskozás a munka- és üzemszervezésről A munka- és üzemszerve­zésről tárgyalt pénteken dél­előtt Mátészalkán a Szabolcs- Szatmár megyei Szövetkezeti Koordinációs Bizottság. Meg­állapították: az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1971 de­cemberi, valamint a kormány 1D72 márciusi határozata Új lendületet adott az üzem- és munkaszervezés további kor­szerűsítéséhez s jelentős az előrelépés ezen a területen a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezeteknél. A KISZÖV-nél a feladatok megvalósítására munka- és üzemszervezési bizottságot alakítottak, amely számos ja­vaslattal élt az ipari szövet­kézét félé. Ennek eredménye-1 ként három szövetkezetnél, a nyíregyházi „Nyírség*’ Ru­házati, a Kakamazi Cipőipari és a nagykállói „Kállux” Ci­pőipari Szövetkezetnél ala­kult ki a legszínvonalasabb szervezettség. Több helyen szervezési szakembert állítot­tak munkába, három szövet­kezet pedig külső intézetet kért fel e munka elvégzésére. A szövetkezetek elsősorban termeléssel összefüggő szer­vezési intézkedéseket tettek, az ügyvitelszervezés, vala­mint a gépesítés csak a kez­deti lépéseknél tart A mun­ka- és üzemszervezés ered­ményeként javultak á terme­lési és pénzügyi mutatók, 1973-ban az árbevétel 13,7, a nyereség pedig 20,9 százalék­kal nőtt Hasonló emelkedés várható az idén is. A MÉSZÖV elnöksége is rendszeresen figyelemmel kí­séri az ÁFÉSZ-ek üzem- és munkaszervezési fejlesztését. A belső mechanizmust elő­ször 1972-ben a Mátészalkád ÁFÉSZ-nél korszerűsítették. Egy év múlva IS, az idén pe­dig újabb 4 fogyasztási szö­vetkezetnél végezték el az üzem- és munkaszervezést. Ezeknél' az ÁFÉSZ-eknél igen kedvező a korszerűsítés tapasztalata. Színvonalasabb lett a lakosság ellátása, rótt a termelékenység, sokat fej­lődött az önálló gazdálkodás, jobb lett az irányítás, s ér­vényesültek a korszerű szö­vetkezetpolitikái elvek. Az eredmények azonban nem azt jelentiki hogy most már tennivaló nincs. Tovább­ra is nagy súlyt kell helyezni az áruforgalom szervezésére, fogyasztói kereslet tanulmá­nyozására, megismerésére, * kereslethez jobban igazodó árualap kialakítására. A termelőszövetkezeteknél egyre több helyen alakítják ki az ágazati, területi és kom­binált üzemszervezeti for­mát. Megkezdődött a növény- termelési ágazatok versenyez­tetése is, amelynek eredmé­nyeként javult a hatékony­ság, a termelékenység. Mó­dosították a jövedelemelosz­tást és a munkadíjazást is. A további munkaszervezés­sel a területi szövetségek több fontos teendőre hívták fel a tsz-ek figyelmét. n nagyközségi cstcsvezeKségek munkájáról tárgyi It a KISZ MB Péntekén Nyíregyházán ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. Beszámoló hang­zott el a nagyközségi KISZ- bizottságok és csúcsvezctősé­gek munkájáról, majd szó­beli tájékoztatót hallgattak meg a bizottság tagjai a KISZ KB 1974. áprilisi határozata feldolgozásának eddigi ta­pasztalataitól. Az elmúlt években me­gyénkben bekövetkezett gaz­dasági változások, a közigaz gatás korszerűsítése az ifjú sági szövetség strukturált változását is igényelte. 32 nagyközség területén 18 he­lyen KISZ-bizottság, 11 nagy­községben csúcsvezetőség szerveződött. Létrehozásuk óta javult ói irányításuk alá tartozó alapszervezetek tar­talmi munkája, különösen azokon a helyeken, ahol a szervezet élén függetlenített KISZ-vezető áll. Alacsonyabb viszont a munka színvonala a csatolt községek alapszer­vezeteit irányító csúcsvezető­ségek esetében. A napirend megtárgyalása után Csernussi Endre, a KISZ megyei bizottságának titkára tájékoztatta a testület tagjait, majd a KISZ KB áprilisi ha­tározatának megyei feldolgo­zásáról, majd személyi kér­désben döntöttek. Luozer Lászlót, a KISZ megyei bi­zottságának tagját felmentet­ték a testületi tagság alól, mivel hosszabb ideig külföl­dön dolgozik. * t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents