Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

faatwsmmfiBSr 'SS Tájékoztatás, vezetés Irta .* Spisák András, a vásárosnaményi járási pártbizottság első titkára VAN-E NYOLC ÓRAI MUNKA? Munkások és vezetők a munbaldőrő! A POLITIKAI INFORMÁCIÓ a hatékony pártvezetés fontos, nélkülözhetetlen eszköze. Ez a megfelelő tájékozottság, a megbízható, objektív értékítélet alapja. Azok a fontos, po­litikai, társadalmi, gazdasági kérdések, ame­lyekben a pártvezetésnek döntenie kell, való­jában csak mély, alapos, sokoldalú összefügg gések ismerete alapján lehetnek megalapozot­tak. A döntésekhez a vezetés minden szintjén nélkülözhetetlen a politikai tájékozottság, a helyzet alapos ismerete. Ezzel növelhető a ve­zetés biztonsága a döntések előkészítésében és végrehajtásában így kerülhetők el a tévedé­sek. Az Információ a pártpolitikai munkát szolgálja, fontos szerepet tölt be a tömegPoli- tikai munkában, a szocialista demokrácia, s ennek formáinak érvényesítésében, a kollektív vezetés elmélyítésében és érvényesítésében. Fontos teendőnk, hogy a pártszervek ég párt­szervezetek tevékenységében mind nagyobb szerepet kapjon a lakosság politikai hangula­tának tanulmányozása, olyan politikai légkör teremtése, amely ösztönzi a véleménynyilvá­nítást. ;; Általános tapasztalatunk, hogy a politikai információ mind inkább a vezetés eszközévé és a gyakorlati pártmunka részévé válik, szük­ségességét érezzük, s hiányoljuk, ha nem ka­punk megfelelő információt egy-egy font kérdéstől, pontosan, gyorsan. Pártszerveink és pártszervezeteink vezetői nem mindenütt is­merték .még fel jelentőségét, fontosságát Egyes csúcsvezetőségeknél tapasztaljuk, hogy az információs munkát valamiféle szükséges rossznak tartják, így kezelik. Valójában nem vált még az információt közló szerveknél sem kollektív munkává. Az utóbbi időben az in­formációk tartalma sokat javult, hasznosítha- tóbbak, de továbbra is e területen van teen­dőnk. Sok még a politikai információban a formalizmus, a másolás, esetenként nem az objektív valóságot jelzik. Néha e jelzések ál­talánosak, a helyi sajátosságokat, a valós gondokat, jelenségeket sokszor felszínesen tükrözik. / NÉZZÜK A POLITIKAI INFORMÁCIÓ FORR áSAIT. Fontos ilyfen területe a pártcso­portok élete, munkája, tevékenysége, a párt­vezetőségi ülésekről és a taggyűlésekről ké­szült emlékeztetők, a közbeeső pártszervek je­lentései, elemzései, a különböző előterjeszté­sek, az értekezletek, fórumok, tanácskozások tapasztalatai és a személyes élmények. Eze­ken kívül a politikai| oktatáson szerzett be­nyomások, a titkári tanácskozások, a különbö­ző beszámoltatások kialakult rendszere, s a testületi üléseken elhangzott vélemények is fontos információs források. Kétségtelen, hogy ezeken kívül még szá­mos más forrás felhasználható és hasznosít­ható. Csupán a politikai információ javítása érdekében emelem ki elsősorban most a javí­tásra szoruló jegyeket. Tapasztalataink azt bizonyítják, az írásos források — emlékezte­tők, stb. — nem mindig a lényeges gondola­tokat rögzítik, nem tűnik ki sok esetben az, miről is folyt a vita, milyen nézetek voltak, s ami talán a legfontosabb, hogy milyen állás- foglalás született a vitában. Továbbra is gond 4 határozatok és a feladatok megfelelő, helyes rögzítése. Ezek általánosak, nem jelölik meg a felelősöket. Kevés jelzés érkezik a párt­munkában alkalmazott új módszerekről, új kezdeményezésekről, s ha van is ilyen, azokat ■nem összegezik. A párttagságot foglalkoztató kérdésekről kevés helyről kapunk megfelelő politikai tájékoztatást ügy ítéljük meg. job­ban kellene igényelni ebben a munkában is a pártcsoportvezetők véleményét. Járásunkban a politikai információ rend­szere a PB 1968. december 10-1 határozata után alakult ki. A járási párt-vb 1970-ben, 1972-ben és 1974-ben visszatért az információ tapasztalataira, s, meghatározta az ezzel kap­csolatos feladatokat Ezt a munkánkat segí­tette az. hogy a megyei pártbizottság rendsze­resen értékelte a politikai információ helyze­tét, felhasználását a politikai munkában, a pártvezetésben, s az erről szerzett tapasztala­tokat a rendelkezésünkre bocsátotta. Járási pártbizottságunk münden évben biztosítja az információs felelősök képzését és Továbbkép­zésükről gondoskodik. A X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásaként az információ és a tájékoztatás szoros kapcsolata valósul meg a járási pártirányító munkánkban, ügy' ítéljük meg, hogy a párthatározat; következe­tesebb érvényesítése óta értékelhetően javult a párttagság és a különböző gazdasági, társa­dalmi szervezetek vezetőinek tájékoztatása és ennek következtében a vezetők tájékozottsá­ga is. F.ZT SEGÍTIK JÓL a párt laoiai. elméle­ti folyóiratai, a Kossuth Könyvkiadó könyvei. A helyi tájékoztatás jó, hasznos eszközévé váltak az üzemi lapok, híradók. Sok segítséget nyújtanak számunkra a tévé, a rádió tájékoz­tató. orientáló műsorai, amelyeket a tömeg- politikai munkában megfelelően tudunk hasz­nosítani. Ennek is eredménye, hogy ma már mind kevesebb a félreinformáltság. Tapasz- tabuk, hoav a tömegtájékoztatási eszközöl' mellett a szóbeli tájékoztatás sem vesztette e’ vonzását, jelentőségét; sőt népszerűsége s az iránta táplált igény növekszik. Tapasztalható egv bizonyos kölcsönhatás, éspedig az, hogy e tájékozódás színvonalának emelkedése ja­vította a politikai, információs munkát, annak tartalmát színvonalát.- Nean lenne helves általánosítani, mert Van aho1 kiválóan végzik a politikai informá­ciós munkát, míg másutt gyengén. Két párt­bizottságunk és tíz csűcsvezetőségünfc például információs csoportot alakított. E helyekről megfelelő tartalmú, objektív, értékes, a veze­tés számára fontos, a döntésékben igen hasz­nosítható politikai információkat kapunk. Ezek mellett tizennyolc alapszervezetünkben 3—8 tagú információs csoport tevékenykedik. Alapszervezeteink egy részében azonban még az információs csoportvezetők munkája elég formális. A jelzéseket, észrevételeket az infor­mációs csoportok tagjai, az információs fele­lősök, a pártcsoportvezetők személyes adat­gyűjtés és megfigyelések formájában gyűjtik. A vezetés részére fontos politikai'informá­ciós források: o termelési és brigádtanácsko­zások, a különböző rendezvények, rétegtalál­kozók, a pártnapok, a különböző fórumok, a politikai vitakörök. Ezekre különösen nagy gondot kell fordítani, mert számuk már most is jelentős, mintegy 59 politikái vitakör mű- Ködik járásunkban, s a legaktuálisabb bel-, kül-, gazdaságpolitikai stb. kérdésekkel fog­lalkoznak, s a résztvevők aktivitása jó. Arra törekszünk, hogy az események, jelzések, té­nyek a lehető legnagyobb pontossággal, kicsi­nyítésektől, túlzásoktól, lakkozásoktól mente­sen kerüljenek megfogalmazásra, mert való­jában így képezhetnek reális forrást a politi­kai döntések előkészítéséhez, a határozatok meghozatalához. Akadnak olyan pontatlan­ságok, hogy nem jelzik, melyik rétegtől- kap­ták ezt vagy azt a jelzést,. információt, s ez nehezíti a vezetés munkáját Nagyon fontos, hogy ezt a munkái állandóan javítsuk, mert ezzel a pártvezetés, a pártirányítás színvona­lát emeljük, ,s így válik az mind reálisabbá, átfogőbbá, tudományosan megalapozottá. A POLITIKAI INFORMÁCIÓT az ügy fontosságának megfelelően szükséges kezelni és értékelni. Ez megmutatja ,a párttagok és a lakosság politikai hangulatának fő áramlata­it, jellemzőit, s ugyanakkor megjelölj a teen­dőket is a pártszervezeteknek a tömegpolitikai munkában. A politikai információ, a jelzések, vélemények nemcsak a tömegpolitikai munka részére adnak feladatokat, hanem a gazdasági, állami, társadalmi vezetésnek is. Fontos, hogy alaposan, sokoldalúan elemezzék az- in­formációkat, s a legszélesebb skálában haté­konyan intézkedjenek. Fontos, hogy az infor­máció által jelzett, de konkrét intézkedést igénylő kérdések gyorsan, pontosan jussanak el az illetékes gazdasági, állami, stb. szervek vezetőihez, a közvetlen intézkedést nem igénylő jelzésekre a választ a tömegpolitikai munka eszközeivel és fórumain adjuk meg. Fontos, átfogó kérdésekkel a titkári értekezle­teken, propagandista tanácskozásokon, elő­adásokon, stb. foglalkozunk. Nagyon lénye­ges, hogy a pártvezetés figyelemmel kísérje minden lényeges információ útját, sorsát, nyo­mon kövesse az intézkedéseket, s ha egy-egy területről, egy-egy korábban jelzett kérdés, probléma, gond újra felvetődik, akkor ott be­hatóbb vizsgálat, elemzés szükséges, s állami vagy pártintézkedésre kerüljön sor. A megyei pártbizottság által kapott információ járási bizottságunknak nagy segítséget jelent, melyet munkánk során tanulmányozunk és haszno­sítunk. A jobb információs és tájékoztató munka hatására a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági kérdések reális megítélésében ja­vulás tapasztalható, ügy ítéljük meg, a leg­fontosabb politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális kérdésekben a párttagság és a la­kosság egyetértését fejezi ki a párt politikájá­val. Ezt a beszámoló taggyűlések tapasztala­tai is igazolták. Egyetértenek a munkásosztály vezető szerepének biztosításával, bírálják azo­kat a helyi jelenségeket, ahol a munkáskol­lektívák véleményének megkerülésével hoz­nak különböző fontos döntéseket Mind töb­ben látják, hogy a termelés színvonalának emelésével, jobb munkával lehet csat; nemes céljainkat, a XL pártkongresszus irányelvei~ ben foglaltakat megvalósítant És valójában a kötelességek teljesítése ad és adhat csak ala­pot arra, hogy a jogokkal is megfelelően élje­nek az emberek. FONTOS FELADATUNK, hogy a politi­kai információ jelentőségét, szerepét erősítsük, mélyítsük, s mindinkább hasznosítsuk minden területen a pártirányításban, pártvezetésben a döntések előkészítésében és a határozatok kidolgozásában. Váljék a politikai információ a vezetés nélkülözhetetlen eszközévé és a gyakorlati munka részévé. Ezzel növelhetjük a vezetés biztonságát, a helyes döntések kiala­kítását Fontos, hogy a jövőben még inkább szolgálja a politikai információ a helyi párt­feladatok megvalósítását Lényeges, hogy min­den vezető megértse a folyamatos, pontos tá­jékozottság és a tájékoztatás fontosságát A tájékoztató munkában a fő feladat a he­lyi tájékoztatás további javítása. Tovább szük­séges segíteni az üzemi lapok és híradók szer­kesztésének munkáját A helyi tájékoztatás és információs munka javítása érdekében agitá- ciós falakat, faliújságokat kell létrehozni azo­kon a helyeken, üzemekben, vállalatoknál, tsz-ekben, állami gazdaságokban, stb., ahol ezt még nem valósították meg. A járási párt­vezetés fontos feladata, hogy biztosítsa: az információs jelentésekben félvetett és intéz­kedést igénylő kérdésekben az illetékes szer­vek minden esetben körültekintően, gyorsa r és érdemben intézkedjenek. Továbbra is fon­tos követelmény, hogy az információ valóság­hű, friss, gyors legyen és időszerű Ezeknek a követelményeknek * jövőben fokozottabban feleljen meg. Van-e tehát nyolc órán át munkája? A Magyar Opti­kai Művek mátészalkai gyá­rából munkások válaszol­nak: — Ha nem romlik el sem­mi, igen. Ha valami közbe­jön, áttésznek egy másik gépre, s a többi nem az én dolgom (Kovács Ágnes). — Ha kevesebb is, mint nyolc óra, azt mondom, nem jellemző. Éppen ott dolgo­zom, ahol szükség van rám (Szántó Erzsébet). Ha valami közbejön... Kovács Ágnes, azon kívül, hogy beszélgetünk néhány percet, még háromfelé fi­gyel, . egyik szeme a gépen, a másik az órán, s közben rá­rápillant a polírozó-folyadék­ba merülő kezére is. Két he­te dolgozik ezen a gépen, s augusztustól a gyárban, a nyáron fejezte be Budapes­ten a szakmunkásképzőt. — Harminc orsós génét kezelek. A durvább felületű lencse 50. a finomabb 30 perces polírozást igényel. Az időt elnézni lehetetlen, hi­szen ez a dolgom. Rajtam nem múlik a nyolc óra ki­használása. Ha valami köz­bejön. mondjuk elakad a do- lir-íolyadék, vagy elromlik a gép. jelentem a közvetlen főnökömnek, a többi az ő dolga én pedig egv másik gén mellett folytatom. Hogv a kieső idő mitől függ? A szerelők munkájától és a csoportvezetők döntésétől. Szántó Erzsébet betanított munkás a szemüveglencse egyik oldalának első 3—4 munkafolyamatát végzi. — A „rendes” munkám mellett azonban sok minden egyebet is. A megadott Prog­ram szerint époen oda állok be, ahol szükség van rám. Hogv ez a nvolc órát nem mindig tölti ki? Ugv monda­nám, hogy a kieső idő nem iaúemző. Ma ráMául egv kislányt tanítok be. mert csoportvezetői teendőket is ellátok — ezt hol lehet el­számolni? És azt a munka­idő-kedvezményt, amelyet kapunk a gyári szakmunkás- képző tanfolyamra? Most ugyan kiesik, de később megtérül — én így látom, s elmondhatom, hogy elége­dett vagyok. Három éve kezdtem 6,50-nel, most 13,50- et kapok. Aki szereti ezt a munkát, hozzáférhet. Kettejük után a tizenhét éves Bakos Ilona azokat a fiatalokat „képviseli” a gyár­ból, akiknek még kellő ide­jük és tapasztalatuk sincs a munkaidőről. Egyelőre hat órás kisegítő munkát végez egy automata gépen vízórá­hoz készít alkatrészeket As irányítók döntései — Nem nehéz a munkám, sőt, kényelmes. Ülőmunka, csak éppen félrenézni nem lehet. Amikorra itt ez a két henger összeér, akkorra ott kell lennie a kezemnek. Me­netet vágok ezen a kis sze­gen, pontosan- annyit amennyire a gépet beállítot­ták. Se többet se keveseb­bet Tudnak-e minden dolgo­zónak a munkaidő egészére munkát adni? A gvár már megismert részlegeinek kö­zépvezetői válaszolnak: — Attól függ, van-e elég Idő jól dönteni ha valami közbejön (Pák István). — Nem egészen értem, mire vonatkozik a kérdés (Farkas Géza). — Hetven méterre ven a tmk-részleg. odáig kell a szerelőkért menni, ha el­romlik a gép, s vagy jönnek azonnal, vagy nem (Harsá­ny! Viktor). Pák István a mechanikai műhely vezetője arról be­szél, hogv az új gyártmány telepítésének kellős közepén a válasz nem is elvan egy­szerű, mint a kérdés. — A MOM-közoonttől, vagyis az anyagellátástól ez uvvanúgv függ. mint tőlünk. Kisebb, másfél-két órás gép­hibánál a munkát közvetle­nül irányítók döntésén mú­A munka — m értel­mező szótár szerint — „az embernek —- szük­ségletei kielégítésére irányuló — tudatos, cél­szerű (termelő) tevé­kenysége.” A nyolc órai munkát meghatározni már nem ilyen egysze­rű, munkahelyenként, szalagonként, talán em­berenként is változik; hogíyan töltik ki minél hasznosabban. A gyá­rak portáinál katonás rendben sorakozó blok­kolókártyák legfeljebb azt mutatják; ennyi ember dolgozik ma, a kártyák mögé azonban nem a legkönnyebb be­látni, s valljuk meg, nőm Is szívesen fogad­ják az érdeklődőt, ha Ilyesmiről kíváncsisko­dik: vajon mennyi való­jában ez a nyolc óra, több-e, vagy sokkal ke­vesebb? lik a nyolc óra. Vagyis a •művezető, és a csoportveze­tők döntésén. Hosszabb tá­von, két-három műszak elő­re nem látott akadálynál pedig azon, hogy „felülről” mikor kapjuk az értesítést Hogy elégedett vagvok-e a saját döntéseimmel? . . Soha nem lehet elégedett az em­ber, főleg, ha utólag is vé­giggondolja; lehetett volna jobb megoldást is találni. Farkas Géza a gyár főoro- fil’át jelentő szercüveglen- csegyártó műhely műveze­tőié éonen ellenkezőleg, a kérdést tartja bonyolultnak, s a választ roppant egysze­rűnek. — Természetesen tudunk. Főcsoportvezetőink. tizen­hat csoportvezetőnk és bri­gádvezetőink bármilyen, élőre hem látható hiba ese­tében azonnal intézkednek, s a munkát egv másik rész­legnél lehet folytatni. A nyolc órai munkával kap­csolatban inkább a szakmai rutin megszerzésével van­nak gondjaink. Háromszáz- negyvenen dolgoznak a szemüveglencsénél. Ebből mindössze húsz-egvnéhány a szakmunkás. Feladataink te­hát elsősorban a munkás­gárda kialakítására, a szak­munkások vezetővé nevelé­sére vonatkoznak. Harsány! Viktor a szem­üveglencsegyártó műhely íőcsoportvezetője mint a termelés irányításában köz­vetlenül részt vevő vezető, pontosan ugyanarra gon­dol, mint amire a kérdés vonatkozik. — Elvileg mindenkinek t”dunk nyolc órai munkát biztosítani. Az anyagellátás folyamatos, sok a megrende­lés, ezzel sincs semmi baj. De nem látunk bele a gép­be. Ha elromlik, hetven mé­ter oda, ugyannanyi vissza, míg a ímk-sokat utolérjük. Vagy ott vannak, vagy nem, s ha ott vannak is, vagy jön­nek azonnal, vagy nem. Igyekszünk, hogy ezt a ki­esést a munkás a boríték­ban ne érezze meg, mert nem ő tehet róla. Létszám és termelés Van-e nyolc órai munkája a > gyár minden dolgozójá­nak? A gyár gazdasági ve­zetői válaszolnak: — Papíron a 96 százalé­kos munkaidő-kihasználás­nál tartunk a produktív munkánál. Ez munkahelyen­ként 100 feleit, vagy 90 alatt van (Kristin György). — Egy ilyen kezdő gyár életében még nem a nyolc óra kitöltése a legfontosabb cél (Szőcs László). — Elvileg háromszor nyolc órára is tudnánk mun­kát adni, szervezetileg azon­ban még az egyszer nyolc kihasználása sincs megold­va (Molnár Mihály). Kristin György ügyvitel­vezető arról beszél, hogy az éves termelési érték a vi­szonylag alacsony létszám- bővítés ellenére egyre ma­gasabb: — Nézzük a tavaly előtti 23 milliót, utána a tavalyi 5@ nsíIBŐt, s végül idei tervün­ket, amely meghaladja a 90 milliót, s nézzük .azt is, hogy a létszám" nem emel­kedett ezzel párhuzamosam Tavaly körülbelül ötszázan voltunk, jelenleg pedig hét­száz munkás és hatvan-het- ven alkalmazott dolgozik a gyárban. Ez a bizonyos 96 százalék pedig úgy adó­dik össze, hogy például a műanyagfröccsbrigád min­dig 100 százalék felett hasz­nálja ki a nyolc órát, s vannak olyan részlegek« ahol 90 alatt tartják saját átlagukat. •Szőcs László műszaki ve­zetőt éppen egyik műhely­ből a másikba igyekezve, a folyosón sikerült utolérni. — Erre a kérdésre még saját magunknak is csak, önámítás nélkül válaszolha­tunk őszintén. Egy ilyen kezdő gyár életében eleve nem mondhatjuk el, hpsy nyolc órát feltöltenénk. Sőt, a cél még nem is a nyolc óra megvalósítása* mivel még nem tartunk, ott. Egy precízen megszervezett ' üzem, egy összedolgozó tervező és irányító munka és egy ugyancsak összedol­gozó kiszolgálóegység az alapfeltétel, azon kívül a munkásgárda nevelése, ezek tartoznak jelenleg lénye* ges feladataink közé. Molnár Mihály gyűrve^ zetőnek tíz perce volt be­szélgetésünkre, s hogy ebből mégis majdnem ötven lett, az éppen a nyolc órai té­mának köszönhető. — Sokkal jobban érdekel ez a kérdés, mint gondol­ná, mert igen sok oldala van. Mi akár háromszor nyolc órán át is tudnánk munkát adni, de az máz más kérdés, hogy. egyetlen műszakot is kihasználunk-e* valóban munkával telik-e el & nyolc óra? Ez a gyár, ez a mi gyermekünk április­ban lesz négy éves. Olyan, hirtelen nőtt és olyan gyen­ge még, hogy elképzelhetet­len egy olyan szervezés, amely a nyolc órai munkát mindenkinek egyformán biztosítaná. Szervezetileg még nem állunk ott, hogy akár az egyszer nyolcat is kihasználnánk. De hadd mondjak egy példát az el­lenkezőjére is, amikor a dél­utáni műszakos rendsze­resen bejön fél kettőre, ha*l délelőttös párja vonathoz igyekszik, és még melegvál­tásban átveszi a gépet, n® kelljen fél órára leállítani Percek és órák Hetenként három- napos tölt a közelmúltban elké­szüli korszerű tanműhelyek­ben a gyár százhetven ipari! tanulója. Itt fejezzük be m munkaidő körüli ismerke­dést Zeley János fcanmű>- helyvezető segítségével — Ä tanulók egy napi be­osztása? Áltálában fél órai reggel az eligazítás, húsz perc a tízórai, húsz-harminc ( perc munkaköri és a bei*- i jező értékelés, félóra taka­rítás; az effektiv munka * napi hét órából általában öt Az ebédidő nem számié be a hét órába. így össze­adva soknak tűnik a kieses* de ragaszkodnunk kell a szakszerű oktatási formák betartásához. A MOM ebédlőjében fél­óránként osztják be a külön­böző munkahelyek dolgo­zóit bogy ne legyen zsú­folt a kicsi terem. Aznap éppen közbejött valami, csú­szott az idő, ilyenkor a sor- banállás is csak elvileg kö­telező. Asztalszomszédaira bámulatos gyorsasággal fe­jezték be az ebédet, hogy még a szokott időre vissza­érjenek a műhelybe. Igaz, mondták, nem ők tehetnek róla, hogy később kaptak ebédet,'de igyekeznek, mert nem szeretnék, ha azért az egy-két percért bárki is megszólítaná őket A munka­fegyelem megtartása itt mindenkinek kötelező. Baeaksc ErsséboS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents