Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

''ÍSVi. äeeemfeer St *Bfi«T-SLAeYA»©RSMll« A mezőgazdaság élen} Kongresszusi munkaversenyben Kisarí Károly A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat tmk-iízeniének dolgozóié® kilenc, szocialista brigádja a XI. pártkongresszus tiszteletére több irányú felaján­lást, vállalást tettek. Többek között vállalták, hogy a vállalat gépjárműveinek mű­szaki állapotát, a természetes elhasználódás ellenére jó szinten tartják. Jelentős az a vállalásuk, amely az energiatakarékossági időszakban a gépkocsik adagolóberende­zéseinek műszeres beállítására vonatkozik. Ezáltal nagy mennyiségű üzemanyagot ta­karítanak meg. A tmk-műhely egyik dolgozója, Ki sári Károly három éve került a KEMÉV Tün­de utcai üzemébe motorszerelőként. A közelmúltig ő volt egy héttagú motorfelújítő szocialista brigád vezetője. Megtisztelő rangja alól azonban felmentették jelentős elfoglaltsága miatt. Kisari Károly ugyanis jő munkájával kiérdemelte, hogy a vál­lalat vezetősége hozzájáruljon, illetve javasolja egyéves egyetemi- előkészítőn való részvételét. Most napi munkája mellett igen sok időt fordít a tanulásra is, hogy jö­vőre megpályázhassa az Eötvös Loránd Egyetem műszaki karát. Az üzemben végzett feladata is igen jelentős. Többek között ő is részt vesz a gépkocsik adagolóberende­zéseinek műszaki beállításában. Elek Emil mölés Kisvárdán NYÍRMADAN AZ ÁLLA­MI GAZDASÁGBAN majd minden ötödik állandó mun­kás párttag. Ez egyben meg is szabja a pártszervezet je­lentőségét, feladatait és le­hetőségeit a gazdaságban. S hogy milyen nagy erőt jelent a kommunisták jelenléte, azt _ bizonyítja az idei ősz. ök voltak az elsők, akik szólí­tották társaikat, hogy áldoz­zák fel a szombat-vasárnapi , pihenőnapot is a betakarítás érdekében. Ők voltak azoic, akik példát mutattak a töb­bieknek, amikor az új ter­melési eljárások bevezetése volt a fő feladat. A gazdaság nagyobbik lét­számú, I. számú alapszerve­zetének beszámoló taggyűlé­sén hangzott el a fenti meg- i állapítás, amit a hozzászóló t egyszerű munkások és gaz- I dasági vezetők egyaránt meg- j erősítettek. Ezen a taggyűlé- sen 90 kommunista munká- *. ját elemezte Czigler Elek 1 párttitkár. Szó esett munká- ról, tanulásról, az eszmei- 1 ideológiai képzésről, a négy , év munkájáról, Külön ki­emelték, hogy a termelő» í üzem jellegénél fogva a párt­szervezet legfontosabb fel- ; adata a gazdasági munka 1 segítése, ellenőrzése volt. j Mindezt beszédesen bízonyí- \ tották a számok is. A jöve- i delem 40—45 százalékát ki- j tevő almából négy évvel ez- I előtt hektáronként 151 má- j zsát szedtek le. Ma már 191 * mázsánál tartanak. Burgo­i nyából az 1970-es 126 má­j zsás termésátlag helyett ta- < valy 220 mázsát értek éL A i dolgozók átlagkeresete négy • év. alatt közel hatezer forint­tal nőtt, az egy munkásra eső részesedési alap is több mint másfélszeresére emelkedett A SZÉF EREDMÉNYEK MELLETT szóltak a gondok­ról js. Ebben az évben jóval mostohább körülményeket teremtett az időjárás, kiseb­bek voltak a termésátlagok.---------­.i——-——.......... ......... Pedig a kongresszusi munka­versenyben újabb sikerekért indultak harcba, a 'verseny- vállalások értéke meghalad­ta a másfél millió forintot, „A munkaversenyben a szo­cialista brigádok, mint élen­járó, kezdeményező aktivis­tái igyekeznek a vállalt kö­telességeiknek. eleget tenni, ha a szükség úgy követeli meg éjjeli műszakban, vagy nyújtott, műszakban, felál­dozva a pihenőnapot, a va­sárnapot, hogy a vállalt kö­telességet teljesítsék” — fo­galmazta meg a beszámoló­jában a párttitkár. A traktorosok a pártcso- port ülésen arról beszélnék, hogy a régi, elavult gépekkel nehezebb a tervet teljesíte­ni. A beszámolón már meg­nyugtató választ kaptak: jö­vőre 5—6 traktort vásárol a gazdaság. A tehenészeti te­lepen a fiatalítás lenne a fontos. „Foglalkozzanak többet a problémánkkal. Ne­hezebb most a munka, sze­retnénk, ha jobban megbe» csülnék az itt dolgozókat” — fogalmazta meg hozzászólá­sában Pólyák János tehenész. Tulajdonképpen ugyanezt kérte Nagy Sándor, állatte­nyésztési telepvezető is, mi­közben beszélt a szükségessé váló technológiai módosítá­sokról. Addig fiatalokat, nő­ket nem nagyon várhatnak a tehenészetbe, amíg mindezt végre nem hajtják, viszont az utánpótlás, a szakképzett állatgondozók munkába állí­tása a következő évék ered­ményeinek a meghatározója is lehet VITAT KAVART KÖRÖ­SI JÓZSEF traktoros. Azzal egyetértett mindenki, hogy nékik, kommunistáknak a felelőssége, a többiekre is átragadó lelkesedése a döntő a gazdálkodási eredményék­nél, arra viszont már többen felkapták a fejüket, amikor a szakszervezetnél hiányolta a jobb munkát „Nem tud kimagasló eredményt nyújta­ni. Ha nincsen irányítás, szervezés, ha nincs feje a szakszervezetnek, akkor nem megy” — mondta. A vála­szok viszont arra utaltak, — mint ahogy a beszámoló is —> hogy általába^ jó a szak- szervezeti munka. Az állami gazdaságok az idén ünnepelték fennállásuk­nak negyedszázados évfor­dulóját. Létrehozásukkor is a termelés élenjárói voltak, hivatottak arra, hogy elter­jesszék az új termelési mód­szereket. Nyírrnadán több változás volt az utóbbi négy évben, ami szinte forradal­masította a gazdálkodást. Mégis erről kevés szó esett a taggyűlésen a beszámolóban, a hozzászólásokban. „Üj ter­melési bázisók kialakítását kezdtük meg” — említette néhány szóval az igazgató hozzászólásában. Pedig nem ártott volna egy kicsit töb­bet foglalkozni ezzel, hiszen országosan is figyelemre méltó az, amit csinálnak. Többek között ez a gazda­ság vállalta magára a burgo­nyatermesztési szakosodás, iparszerű módszerek elter­jesztését, több termelőszövet­kezettel együttműködve. A gazdaság beregi kerületében kizárólag a hústermelésre szakosodva alakítják ki az állattenyésztést, külföldről importált szarvasmarhákkal MINDEZ EGYBEFÜGG A JÖVÖ FELADATAIVAL is. Bár négy év munkáját ölel­ték fél annak az eredménye­it elemezték — s nem kellett szégyenkezni — mégsem ár­tott volna néhány szóban körvonalazni a kővetkező évek feladatait sem, amiért érdemesnek tartja az a 29 párttag, aki még nem szerez­te meg a nyolc általános is­kolai végzettséget, hogy to­vább tanul jóst, Wmm- Lány* Botom! Ülést tartott szerdán a Kisvárdai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, mely a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszá - móló után a tanácsülés elő­készítését tárgyalta. A vég­rehajtó bizottság december 20-án, délelőtt 8,30-ra össze­hívta a városi tanácsot. A vb foglalkozott az 1974. évi költségvetési és fejleszté­si előirányzatok átcsoportosí­tásával, s megállapította az 1975. évi telekadó tételeit. Mivel a város területén a közművesítés magasabb foka most van folyamatban, ezért négyszögölenként a telekadó összegét 4,— Ft-ban állapí­totta meg. A vb ezt követően foglalkozott a, m. sz. II. Rá* kóczi Ferenc Ipari Szakmun­kásképző Intézet kérelmével melyben sportlétesítmények céljára kért területet. A vég- J rehajtó bizottság 784 négy- * szögöl területet térítés nél­kül kezelési joggal sportléte­sítmények céljára adott. a* intézetnek. Nagyhalászi jelentés (2.) A „talált kincs44 A SORSSAL SZEMBE­SZÁLLÓK a lakosság rokon- ■ szenvétől és baráti érzületé- 1 tői támogatva kiszakadtak a korlátok közül és a küzdel­met választották. Tudták, hogy a jövőnek több neve le­het, de vállalták a harc kö­vetkezményeit és felelőssé­gét: szembenéztek az akkori helyzettel, megválasztották a tennivalókat és a siker bizto­sítéka nélkül is elindultak , „a holnap elébe”. ( Az első lépések késztetője Nagyhalászon is a pillanat dühe, az elviselhetetlen el­leni vak lázadás volt, amivel még nem járt együtt határo­zott előretekintés és célja sem igen volt több, mint a könnyítés, egy elviselhetőbb korábbi állapot visszaállítá­sa. A követelést kifejező szó­szóló — vagy ahogy a hata­lomban ülők nevezték: „fel­bujtó” — sem akarta, nem is tudta a vele együtt cselekvőket járatlan társadalmi terepre vinni, hogy ott új csapást ke­ressenek. Éppen csak ellen­szegültek. Egy ilyen első lé­pésről számolt be a nagyha­lászt szolgabíró. így: „Jelentem, hogy Gencsy Albert nagyhalászi gazdasá­gában 12 béres e hó 13-án a munkát minden ok nélkül beszüntette. A felbujtó Abel L-ajos kihágás! úton tíz napi elzárásra' és száz korona pénzbírságra, a szolgálati vi­szony azonnali felbontásával, Kovács Mihály és Kovács István főkolomposok, az első 5 napi elzárásra, 50 korona, a második 3 naDi elzárásra és 30 . korona pénzbüntetésre ítéltetett.. Ábel Lajost kivéve a szolgálati viszony fenntar­tására a büntetésnek a mun­kaadó kívánsága esetén elen­gedése szintén kimondatott. 907. évi XIV. — 60. paragra­fus. Elítéltek az ítéletben megnyugodtak s azonnal munkába állottak. Ábel La­jos pedig elköltözött a tanyá­ról” Egy már tudatosabb, de még az ösztönösség vonásait is viselő.esemény zajlott le a- harmincas években Nagyha­lászon a Trombitás kocsmá­ban. Kovács János kubikos­gazda — akkori szóhasználat szerint „bandagazda” — tár­saival betért egy kis italozás­ra, mert a Tisza-töltés fejelé­sén végzett munkáért kapott bért el akarták osztani egy­más között. Nem szándékoz­tak mulatozni, de két-három pohár ital elfogyasztása után valaki közülük halk nótába kezdett. A többiek csatlakoz­tak- Nem lehettek sokáig ott, amikor két lovascsendőr ér­kezett a kocsma elé. — Kik mulatoznak oda­bent? — kérdezték — Kovács Jágerék .,. Ku­bikosok — mondta meg va­laki. A KÉT csendőr össze- NEZETT: nem árt egy kicsit közéjük csapni. Mozdultak és behajtottak a kocsmaajtón. A kubikosokat meglepte a láto­gatásnak e szokatlan formája és meghökkenve néztek egy­másra, a csendőrökre és » prüszkölő lovakra. Elsőnek a „bandagazda” mérte fel a helyzetet: a csendőrök mind­járt ütnek. — Emberek; rántsuk Jte őket! — kiáltotta. Meg is történt. A két csendőr a földre került, a ku­bikosok elszedték fegyverei­ket, levetkőztették őket, az­után belerondítottak a ka­kastollas kalapokba. Ez már összetűzés volt A szép kiállás jó példa lehetett volna, arra, hogy az elnyomó hatalom fegyvereseivel is si­keresen szembe tud szállni az elnyomottak összefogott ere­je. Ennek az alapvető tanul­ságnak a levonását azonban akadályozta az a derű, amit a kalapba rondítás váltott ki a község lakóíbóL Az elnyomás elleni kűzde-. lemben fontos lépés volt, amikor a legtudatosabbak felismerték, hogy a lakosság együttérzésen alapuló támo­gatása nem elegendő a sike­res harchoz, szükség van a Magyarországi Földmunká­sok Országos Szövetsége le­gális formája mellett a bará­ti erőket szorosabban össze­fogó szervezetre. Az úttalá- lás nem volt könnyű. Az el­nyomó rendszer csírájában eltaposott minden olyan tö­rekvést. ami túlmutatott vég­céljával a szociáldemokrácia jobboldali elemeinek tevé­kenységén és egy kicsit is közelített a kommunista párt programjához. A baloldali erők összefogásának egy kí­sérletéről így szól egy csend­őri jelentés: „Kovács (Jágerl János nagyhalász! lakos elment Bo- da Gusztáv nagyhalász! la­koshoz és azt mondta neki: „Hagyjon félbe már azzal az úri párti magatartásával, lép­jen be a szociáldemokrata pártba, mert itt őneki, mint ilyen jó fogalmú írástudó embernek még nagy jövője lehet, amennyiben itt annyi­ra megerősödnének, hogy or­szággyűlési képviselőt is vá­laszthatnak, akkor még Boda képviselő is lehetne.” Ezek után Boda megkérdezte, hogy a szervezkedésnek mi a tu­lajdonképpeni célja, mire Kovács azt felelte, hogy egyelőre céljuk az, hogy ha meg tudnának erősödni, hogy 500—600 tag volna Nagyha­lászban, akkor irodát kapná­nak és választhatnak maguk közül egy képviselőt, aki Bu- pester. járna őket a pártban képviselni Ha ez május hó­napra megtörténhetne, akkor már a nyári mezőgazdasági munkálatokra megkötött szerződéseket a munkaadók­kal felbonthatnák, és minden 25 főnyi tag után választan­áé bizalmi férfiak kapnák meg a munkabéreket, nem pedig a munkaadó. Aratás­kor nem a tizenegyedik, ha­nem a nyolcadik kereszt ka­lász lenne az ő aratórészük. és még mellé szalonnát Is, pálinkát is adna a munkaadó bőven, Mindezek dacára Bó­dét a pártba való belépésre nem lehetett ezideig meg­nyerni. Mikor mindezeket Méltó­ságod tudomására hozom, ké­rem saját hatáskörben! in­tézkedéssel odahatni, hogy a párt Büdszentmihályon és Nagyhalászon nieg ne ala­kulhasson, tekintve, hogy az előjelekből arra lehet követ­keztetni, hogy a megalaku­landó pártok igen agresz- szíven találnának működni” ÉS AZ ALISPÁN „saját hatáskörben! intézkedéssel” sietett a nagyhalásziak me­részségét megtorolni. Eszünk­be jutnak Anatole France ironikus szavai, amelyeket az elnyomó hatalom szolgájáról, a bíróról mond: „O a dogmá­ra támaszkodik: a 64-es rendőr vallomása szent. Az ember tévedhet, a kard nem. A társadalom alapja az erő alkalmazása,” Később a kommunista párt tevékenységének élénkülése Nagyhalászon is éreztette ha­tását: a legtudatosabbak megtalálták azokjat az ösvé­nyeket, amelyek az elnyomó hatalom előtt felderítetlenek maradtak és kapcsolatot ke­restek a legforradalmibb párttal. A párttól kapott út­mutatásoknak, tanácsoknak, elméleti segítségnek nagy hasznát vették a szegénypa­rasztok és cselédek mozgal­mainak szervezésében. Tehát lehetett egy kis reménység — ha biztosíték nem is volt —• arra, hogy szervezettséggel sikerül valamiképpen be­leszólni a sors járásába. Mondták is a nagyhalászlak.: Reménység tartja az em­bert! Bizony, sok telet kihúz­tak reménységgel. Természetesen voltak so­kan, akik vakon, minden reális alapot nélkülöző dol­gokban reménykedtek. Pél­dául abban, hogy Horthy rendszerétől földet kapnak — ingyen. Ez a remény — amin* a történelem bizonyítja — nem teljesüli S amikor as emberek ebben reménykedni is elfáradtak — akkor — amint égy visszaemlekezé- . idős halászi ember mondta —*■' Lemondtak arról, hogy vala-> ; ha ingyenföldhöz jutnak; „Én már azt tartanám —• mondta ekkor —, hogy nem kell a föld örökbe, csak munkálni adják. Ha öt hold földre beengednének, úgy el­dolgoznék én abban, mintha király volnék. Ha adnak harmadost, úgy kenyeret ad­nak a szánkba!” Mások azt mondták: „Nem akar itt senki úr lenni, csak egy ki­csit élni akar!” És amikor kiderült, hogy harmados föl­det sem kaphatnak, „Amikor már nem volt mihez tekered- ni, talált kincsekről beszél­gettünk! Mert volt rá ritka példa, hogy akadt Nagyha­lászban is olyan szerencse«; ember, aki a földben kincset lelt'* A TÖRTÉNELEM AZT BE* ZONYlTJA, hogy sem a tra­gikus színezetű lemondás, sem a „talált kincs” reménye nem hozhat megoldást Célba ‘ csak a forradalmi küzdelem vitt! fFolytatjukj Szabó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents