Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

2 KEtW^^G^AffOliSZAG Az fKP főtitkára ford sajtóértekezlete Leonyid Brezsnyev látogatásáról A főtitkár kijelentette: — A Francia Kommunista Párt üdvözli Leonyid Brezs­nyev franciaországi látoga­tását, amelyre a Franciaor­szág és a Szovjeunió közötti együttműködés fejlesztésének keretében kerül sor. — A francia vezetők még ko­rántsem használták ki mind­azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a Szovjetunióval való együttműködés nyújt. Gaz­dasági téren még sok a ten­nivaló. Politikai téren a kor­mány elsősorbah azt a tö­rekvését juttatja kifejezésre, hogy ismét bevonja Francia- országot az amerikai vezetés alatt állő atlantista tömbbe, s előmozdítsa a fegyverkezé­si Versenyt. Egyébként pedig öívan szbvjetellenes kam­pányt folytat, ameiv a hideg­háború sötét pillanataira emlékeztet. Az enyhülés és együttműködés melletti áramlat azonban olyan erős, hogy Giscard d’Estaing kény­telen volt néhány jó szót is ejteni arról az óhajáról, hogy előmozdítsa az együttműkö­dést. De csak a cselekedetek alapján lehet ítélni. — Az FKP azt óhajtja, hogy Leonyid Brezsnyev lá­togatása a francia—szovjet együttműködés előrehaladá­sát eredményezze, ami a je­lenlegi körülmények között különösen megfelelne orszá­gunk, valamint a béke ér­dekeinek. — Ugyanakkor természete, sen határozottan folytatjuk harcunkat a francia politika tényleges és mély megvál­toztatásáért, a közös program végrehajtásáért. Vélemé­nyünk szerint a békés együtt­élés korántsem jelenti a szo­ciális státus ctüo-t, hanem el­lenkezőleg, előmozdítja né­pünknek azt adehetőségét, hogy teljes függétlenséeben a demokrácia és a szocia'izmus felé vezető utat válassza. Vita az EJSSZ ben __ _ . Észak- és Dél-Korea egyesítéséről ©szak. és Dél-Korea újra­egyesítésének alapvető fel­tétele, a külföldi csapatok kivonása bél-Koreából a ko­reai nép belügyeibe való be­avatkozás megszüntetése és a béke megszilárdítása Ázsi­ában.. Ezt a véleményt fejtet­ték ki több ország képviselői az ENSZ-közgyűlés különle­ges politikai bizottságának a koreai kérdésről folytatott vitáján. Algéria és több más or­szág képviselői hangsúlyoz­ták, hogy Koreát mestersé­gesen osztották fel és ez a kettészakítás ma már csak azért maradt fenn, mert az ország déli részén — az ENSZ zászlaja alatt — kül­földi csapatok állomásoznak. Ezeknek a csapatoknak a ki­vonása — hangsúlyozta a jemeni küldött — jogos és időszerű követelés. Az algé­riai küldött rámutatott arra, hogy a külföldi csapatok — megakadályozzák Korea új­raegyesítését, sőt feszültsé­get szítanak a Távol-Keleten. Csehszlovákia küldötte hangsúlyozta, hogy a koreai helyzet gátolja a nemzetközi feszültség enyhülését. A politikai bizottság foly­tatja a koreai kérdés vitáját. ★ A Biztonsági Tanácsnak a Rhodesia ellen hozott gazda­sági szankciókra vonatkozó ENSZ-határozatok teljesíté­sét ellenőrző bizottság hét­főn „mélységes nyugtalansá­gát” fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok meg­szegte az ENSZ szankcióit. Az ENSZ-ben kiadott nyi­latkozatban a bizottság kije­lentette, hogy július és szep­tember között az Egyesült Államok krómot nikkelt és más nyersanyagokat impor­tált Rhodesiából. A bizottság arra kérte az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a szankciók „nyilvánvaló megsértésének” és arra kérte a világszerve­zet főtitkárát, hogy járjon közben azoknál az országok­nál, amelyeknek hajói az ér­cet az Egyesült Államokba szállították. A szovfet—amerikai tárgyalásokról Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke kedden ma­gyar idő szerint a kora reg­geli órákban sajtóértekezle­ten számolt be azokról a tár­gyalásokról, amelyeket Leo­nyid Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával folytatott Vlagyi­vosztok környékén. — Vlagyivosztokban szigo­rú korlátok közé szorítottuk a hadászati fegyverkezési hajszát. Gondolom, hogy a jövő nemzedéke hálás lesz ezért — hangsúlyozta Ford. — Vlagyivosztoki találko­zónk Leonyid Brezsnyev fő­titkárral kedvező alkalmát biztosított ahhoz, hogy meg­vitassuk a szovjet—amerikai kapcsolatokat és felvázoljuk e kapcsolatok fejlesztésének további irányvonalát — mondotta az elnök. — Az elmúlt három esz­tendő eredményeit tovább­fejlesztve megállapítottuk. Hogy a fő kérdésben, a ha­dászati fegyverrendszerek korlátozásáról folytatandó tárgyszerű és intenzív tár­gyalások számára kedvezőek a perspektívák. Ennek ered­ményeként megegyeztünk egy 1985-ig szóló újabb meg­állapodás általános keretei­ben. — Leszögeztük, hogy reá­lisan már a jövő esztendő­ben megköthető ez a meg­állapodás, amely lehetővé teszi, hogy elejét vegyük a fegyverkezési hajszának és elhárítsuk az ezzel járó ve­szélyeket, a bizonytalansá­got, a feszültséget, valamint a haszontalan gazdasági ter­heket. Ezzel egyidejűleg si­került létrehoznunk azt a tartós alapot, amelyen — vé­leményem szerint folytatni lehet és kell is a tárgyaláso­kat a fegyverkezés további csökkentéséről — hangoztat­ta az elnök. — Jelentős lé­pést tettünk a béke felé az egyenlőség alapján, vagyis azon az egyetlen alapon, amelyen megállapodás elér­hető. — Minden kétség és fenn­tartás nélkül állíthatom — folytatta az elnök — hogy ha nem értük volna el ezt a megállapodást, az Egyesült Államoknak jelentősen nö­velnie kellene katonai ki­adásait. A megállapodás te­hát jó és úgy gondolom, hogy az amerikai nép támo­gatni fogja, mivel szavatolja az egyenlőséget és — to­vábbi tárgyalások révén — előirányozza a fegyverkezés csökkentéséta következő esz­tendőkben. A belső gondokróí szólva az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak je­lenleg három komoly prob­lémával kell szembenéznie: az inflációval, a gazdásági hanyatlással és az energeti­kai nehézségekkel. Rámuta­tott, hogy hosszú távon az infláció kegyetlen ellenség, amelyet nem lehet figyel­men kívül hagvni. Komoly veszedelmet jelent a gazda­sági hanyatlás is, amely máris súlyosan nehezedik számos amerikaira! Maximá­lis erőfeszítésekre van szük­ség elegendő mennyiségű energia biztosítására is — mondotta az elnök és hozzá­fűzte: az energetikaj válság egyaránt fokozza az inflá­ciót és a gazdasági hanyat­lást. Ford elnök hangsúlyoz­ta, hogy egyidejűleg kell felvenni a harcot az infláció és a gazdasági hanyatlás el­len. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogv a gazda­sági nehézségek ellen foly­tatandó harc jegyében máris számos törvényjavaslatot ter­jesztett a kongresszus elé. USA fegyverrel támo­gatta Törökországot a ciprusi válság idején Az amerikai hadügymi. nisztérium hétfőn beismerte, hogy Ciprus török inváziója után az Egyesült Államok jelentősen megnövelte Anka­rának szánt katohai szállítá­sait. Robert Anderson hadügyi szóvivő sajtóértekezletén kö­zölte, hogy a júliustól szep­temberig terjedő negyedéves Szakasz során 40,5 millió dol­lár értékű fegyvert és hadi­felszerelést szállítottak Tö­rökországnak, ezzel szemben az előző negyedben a szál­lítmány értéke csak 27,3 mil­lió dollár voJf GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszért'ól a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 44. . A tanításhoz mindig kitűnően értett. Ezúttal is szépen boldogult, s éppen ez volt a baj. A sváb hagyo­mányokhoz gőgösen és egy­oldalúan ragaszkodó gazdák pártja ellenezte a magyarság iránti hajlékonyabbak tö­rekvését. Sértették, gán­csolták az öreg tanítót, sőt vásott kölyköket béreltek fél. hogy «minden adandó al­kalommal csúfolják vaksá­gáért. A könyvterjesztéshez fű­zött reményei után tehát a tanításba vetett reménye is szertefoszlott. Ott kellett hagynia sürgősen Soroksárt, ha nem akart az alantas hántások célpontja marad­ni. Ekkor újabb remény csillant fel, sokkal fénye­sebb, és nagyszabásúbb az előbbieknél. Olyan, amilyen­re elesetj helyzetében ön­magától már nem mert vol­na gondolni. írást adtak a kezéhez Orosházáról: „ M; önt kérjük fel, tisztelt Tán­csics «úr. önt. mint a szabad­ság hosszú harcában meg­lazult bajnokot, hogy ä le­endő képviselő-választásra a jelöltséget elfogadni, s a jövő országgyűlésben kerü­letünket képviselni méltóz- tassék. Erős bennünk a hit, hogy Önnek öreg testében ifjú lélek és szent hazasze­retet lakik. Tisztelettel ma­radván Orosházán 1868 ok­tóber 4-én.” Ennél több aligha kellett. Még sok is volt lelkesítő­nek. Táncsics, mint a ha­muból újjászülető Phönix- madár, egyik pillanatról a másikra megint országos méretekben kezdett gondol­kodni és képzelőerejében megindult a láncreakció. Új­ra a politika sűrűjében érezte magát, csatarendbe szervezte tájékozottságát, gyakorlati célját, követendő elveit. De csak - a körülmé­nyek voltak újak. — Meg­maradt régi erkölcsi és vi­lágnézeti csatarendjénél, mert úgy látta, hogy a ci­vilizációs haladás ellenére vajmi kevés valósult meg szociálisan, politikailag és jogegyenlőség dolgában mindabból, amiért fiatal ko­ra óta tántoríthatatlanul küzdött. Ezek az alapvető társadalmi követelmények még mindig égetően idő­szerűek voltak. Ne feledjük, Táncsics már 1848-ban is többet akart, mint a nemzeti függetlenségi harc hatalmat gyakorló vezetői. Félreve­zető tehát, hogy a Táncsics- értékelések egy része olyan színezetet mutat, mintha az öreg író-politikus kikopott volna a közélet haladottabb viszonyaiból. Holott arról van szó, hogy a gyakorlati politika technikájában volt járatlan. Feltétlen jóhisze­műsége, egyenes küzdőmo­dora, heves őszintesége, a taktika iránti érzéketlensé­ge tette őt alkalmatlanná arra. hogv ne csak gondo­lataival, de aktív politikai szerepével is nagy hasznára legyen a dolgozó osztályok érdekeinek. Kivételes jellem volt, a haladó emberi maga­tartás el nem avulható tisz­ta példaképe, de a sikert, a dicsőség iránti képességet megtagadta tőle a sors. Oly­annyira csak a közérdek szabta meg tetteit, vágyait, indulatait, hogy személyes dolgaiban a legszürkébb át­lagembernél is ügyetlenebb­nek bizonyult. Azért iktattuk ezt á kis kitérőt élete zajlásába, hogy megindokoljuk, miért és hogyan illant semmivé élete utolsó nagy reménye, lehe­tősége. Minden erélyét tö­rekvései jogosságára és választói bizalmára tette fel. Tántoríthatatlanul hitt a győzelemben, de elmulasz­totta felmérni, mily csekély ellensúly az ő igaza, és az orosházi választók voksa az uralkodó erőkkel szemben. Lélekvesztővel volt képes nekivágni az óceánnak. Ezt a lélekvesztőt úgy nevezték, hogy Arany Trombita. Mé­gint lapot szerkesztett, a sa­ját lapját. Mivel bátran harcolt vele, erős hadiha­jónak hitte. Alapításáért a Tömő utcai ingatlanját ve­szélyeztette. ötezer forint biztosítékot követeltek rajta a lap megindításakor, de mivel fillérekkel is alig rendelkezett, az egyetlen jó ház árat nem érő két kis viskóját terhelték meg. így is maradt ezerötszáz fo­rint hátralék. Nem tudta kifizetni, száz forint bír­ságra és egyhavi elzárásra ítélték. Eközben választották meg Orosházán képviselő­nek. Jókai Mór törlesztette helyette a száz forint bír­ságot, ő pedig a parlament tagjaként töltötte le az egy- hónapot és a fogházból rög­tön az országgyűlésbe ment. Viszontagságos napjai közben kimondhatatlan bol­dogságára, kilenc évi vak­ság után viszanyerte látá­sát. (Folytatjuk) Fejlődő egj'fiMmnkődéi A nyugat-európai kóm­munista pártok leg­utóbbi brüsszeli találkozóján hangzott el a megállapítás: amióta két világrendszer lé­tezik egymás mellett, még soha nem volt ilyen nagy a különbség a tőkés országok tömbjeiben s a szocialista or­szágok közösségében érvé­nyesülő tendenciák között. Pedig akkor még nem is mu­tatkoztak meg a maguk tel­jességében azoknak a meg­rázkódtatásoknak következ­ményei, amelyek a fejlett tő­kés országokban ma érezhe­tőek: más szóval a kontraszt ma még kiáltóbb. A tőkés or­szágok oldalán a rendszer ál­talános válsága letagadhatat- lanná válik, behatol az or­szágok életének minden szfé­rájába, egyaránt eléri áz ipa­rilag fejlett és kevésbé fej­lett államokat. A másik ol­dalon ugyanebben az idö- szakban a szocialista közös­ség országai — leküzdvén a történelemtől örökölt, s a más természetű nehézségeket is — fejlődésük új szintjét érik el a társadalom növekvő egységének jegyében. A szocialista államoknak a nemzetközi színtéren való együttműködése egyre gyü­mölcsözőbbé és hatékonyab­bá válik. A szocialista közös­ség országainak magas szín­tű két- és több oldalú talál­kozóiról, a párt- és kormány- küldöttségek kölcsönös láto­gatásairól kiadott közlemé­nyek, a fejlődő kooperáció képét tárják a világ elé: eb­ben a közösségben nincs vál­ságban sem a társadalmi élet, sem a történelmileg kialakult kapcsolatrendszer. Mi több, e kapcsolatrendszer az új típu­sú nemzetközi folyamatok egyik legfontosabb katali­zátora. •vári á fordulatban, aruely a- nemzetközi erpará­íjyokhan. végbement és a hi­degháborús irányzatok fo­kozott elszigetelődéséhez ve­zetett a nagy tőkésországok sorában — objektív éfdekké téve a békés egymás mellett élést ezen államok számára — a szűkebb értelemben vett katonai erőarányökon túlme­nően, óriási szerepe van a szocialista országok össze­hangolt külpolitikájának. U a Európát ma joggal ne­■ ® vezik békekontinens­nek, a stabilitás övezetének, ez elválaszthatatlan a Varsói Szerződéstől, a KGST pedig egyre inkább a hosszú távú tervezés eszköze a szocialista országok számára egy olyan periódusban, amikör a túlsó oldalon a rövid távú tervezés is mind nehezebbé válik. Az összehangolt szocialista kül­politika sikere mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a buktátók és a veszélyes hely­zetek ellenére is — és ilyen helyzet nem kevés volt — si­került az emberiséget az atomháborús katasztrófától megmenteni. A világhelyze­tet azonban nqjncsak a há­ború elkerülése jellemzi, ha­nem az enyhülés térhódítása is, ami aktív, „kézzelfogha­tó” folyamat, olyan értelem­ben is, hogy lehetővé teszi a szocialista országoknak a bé­kés építésre, az életszínvonal emelésére fordított eszközök gyorsabb növelését. A külpolitika folytatólagos összehangolása objektív szük­séglet és igény. Erre a tár­sadalmi fejlődés adott fokán növekvő mértékben szükség van ahhoz, hogy megszilár­duljanak, s végeredményben visszafordíthatatlanokká vál­janak az enyhülés eddigi eredményei. Ugyanakkor az összehangolás nem automati­kusan valósul meg, hanem a szocialista országok pártjai­nak, kormányainak tudatos és következetes tevékenysé­gét igényli. Kádár János fél­reérthetetlenül megfogal­mazta az MSZMP-nek ezzel kapcsolatos, elvi alapon álló állásfoglalását, amikor az összefogás meghatározó sze­repéről szólt, s ezt állapította meg: „Abból indulunk ki, hogy a szocializmus, a béke általános érdekei a haladás erőitől nyilvánvalóan nem az elkülönülést, hanem tevé­kenységük összehangolását, az egységet és a tömörülést követelik”. \M ilágunkon napjainkban * végbemenő folyamatok közül á legfontosabbak egyi­ke: a valóra vált szocializ­mus — és nem valami élvont modell —, még a történelmi tapasztalatok hiányával ösz- szefüggő fogyatékosságokkal és a történelemtől örökölt ne­hézségekkel együtt is növek­vő mértékben vonzóan hat a tőkés világban. A testvéri szocialista országok — köz­tük hazánk és a Szovjetunió — - e kapcsolatok példájával és azzál, hogy a teljes egyen­jogúságot összekapcsolják a kölcsönös segítséggel az éle* minden területén, a holnap általánossá váló normákat vetítik előre, a szocializmus eszméinek vonzását növelik. Lenin már hatvan esztendő­vel ezelőtt előre látta ezt, amikor megírta, hogy a ka­pitalizmussal ellentétben, amely a nemzeteket egymás­tól elidegeníti, a szocializmus ,,áz emberi együttélés új, magasabb formáit teremti meg, mivel abban bármilyen nemzet dolgozó tömegeinek törvényes igényei és haladó törekvései először teljesülnek internacionalista egységben". Vajda Péter Miki Takeo Japán miniszterelnöke Miután elhárultak a frak- ciós akadályok, ma őszéül a Japán Liberális Demokrata Párt végrehajtó bizottsága és a párt alsó- és felsőházi kép­viselőinek csoportja, hogy jóváhagyja Miki Takeo párt­elnöki megbízatását,, amely a konzervatív politikai gyakor­lat szerint együtt jár a mi­niszterelnökséggel. japán üzleti körökben két­kedéssel vegyes várakozással néznek Miki Takeo minisz­terelnöksége elé. A japán polgári sajtó szinte egyöntetű bizalmat szavaz az új kon­zervatív vezetőnek és mi­niszterelnöknek. Bizalmát ar­ra építi, hogy Miki Takeo hosszú politikai pályafutása alatt mindig ellenzékben volt és szembenállt a párt úgy­nevezett fő áramlatával, amely a legkorruptabb ele­meket egyesítette a japán politikában. NDK-kü!döttség Hollandiában Gerhard Bell külkereske­delmi államtitkár vezetésével F. M. Lubbers hóllartd gaz­daságügyi miniszter meghí­vására a Német Demokrati­kus Köztársaság gazdásági küldöttsége érkezett Hágába. A két ország közötti gazda­sági kapcsolatok Jövő évi b&= vitáséról tárgyaltak.

Next

/
Thumbnails
Contents