Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
12 Ket.it M*cvAnnnR7Äö = frrwm um > #wt w«p SeéémSw» ÄC 30 éve történt Főispáni akták Az ország felén még a német fasiszta hadsereg és utolsó szekértolója, Szálasi nyilas bandája garázdálkodott. Itt, a szabolcs- szatmári tájon - sok gonddal, fójdalommql, de legalább annyi reménnyel - születőben volt az új élet. Az akkori csecsemő már családanya. Akik tízt évesek voltak. most lépték át a negyedik ikszet, a lényeges dolgokra még ők sem áagyon emlékezhetnek. Tehát társadalmunk nagyobbik fele már csak az idősebbek elbeszéléseiből, könyvekből, tanulmányokból ismeri az akkori napok meghatározó tetteit. A 30 év előtti idők Illusztrálására, a Szabolcs megyei főispán, dr. Erőss János aktáiból közlünk szemelvényeket. A november elején keltezett felszabadulás otáni első ügyiratok jelentős hányada kinevezést, igazolást tartalmaz. Ezekben bízta meg a főispán a megyeháza, a város és néhány közelebbi (elérhető) község ügyintézőjét. A megbízólevelek egyben reggel 6 és este 7 óra között kijárást, a helység területén szabad mozgást engedélyeztek. A 98-as nyilvántartási szám alatt az első nem közigazgatásban dolgozó személy is megkapta a községek közötti mozgási igazolást: „Igazolvány Szabolcs vármegye kirendelt főispánjától. Tóth Mihályné, Kemecse, Szesztanyai lakos, a vármegyei altiszt neje. reggel 6 és este 7 óra között férje részére élelmiszert szállíthat, Kemecse—Nyíregyháza között szabadon mozoghat.” Több akta foglalkozik az elhagyott földbirtokokkal. Nyírbéltekről elmenekült gróf Dessewffy Aurél, aki 4820 katasztrális holdat hagyott gazdátlanul. A gazdaság vezetésével Debreceni Andort bízta meg a főispán. Mészáros András a Királytelken levő (ma Nyírtelek szerk.) Gyula-tanyai gazdaság vezetésére kapott megbízást. Egyben utasította a főispán a kinevezettet, hogy kezdesse meg a cukorrépaszedést, a munkásoknak, a volt cselédeknek a gazdaság terménykészletéből fizessen járandóságot, szigorú elszámolás mellett November 16-án elrendeli a főispán, hogy a vármegye területén mindenütt nyissák ki az üzleteket, ahol lehetséges tartsanak piacot. Ugyanebben a rendelkezésben utasítja a községi elöljáróságokat hogy szervezzék meg a saját polgári őrséget. A főispán a 35. számú aktában a következő körözvényt adta ki: „Valamennyi község; elöljáróságnak ! A szovjet hadsereg itteni parancsnoka elhatározta, hogy a szárítóüzemet üzembehelyezi. A feldolgozáshoz szükséges burgonyát, káposztát, zöldségfélét a hadsereg beszerző osztagai vásárolják, saját igáikkal szállítják el a terményt. Az átvett terményért a bevonulás előtti legmagasabb piaci árat fizetik. Utasítom az előljáróságo- kat, a hadsereg felvásárlóit támogassák.” Kótaj, Búj, Ibrány, Nagyhalász, Nyírpa- zony, Oros. Napkor és Nyírszőlős községek elöljárói részére a következő leiratot küldte a főispán: ‘ „A tejüzem újra működtetésében a szovjet parancsnokságnál megegyeztünk. Aki köz- ellátásra tejet szállít, annak tehene nem kerülhet rekvirálásra. sem közmunkára, szállításra igénybe nem vehető.” (November 29.) Az akkori állapotokra jellemző az alábbi Ogvinfézés: Bőkönvből a főbíró Csokonai Istvánná részére kérte, hogy a község tulajdonában levő bontási anyagból a nevezett bom- batalálatos házának helyreállítására a szüksége» faanyagot kiutalhassa. A főispán válaszlevelében az engedélyt megadta, majd a követező mondattal fejezte bp az engedélyező lev“W: ..A közsé” közigazgatási helyzetéről, nemkülönben az őszi betnkarftásrói alkalmi Jd°tövő emberrel tegven jelentést.” (Ez a levél november IR-án kelt. amikor az írás szerint még sem telefon, sein más nostai szolgáltatás pem létezett, csupán az „Idejövő emberek” hordták a jelentést.) Felszólítja a főispán a főszolgabírói hivatalokat a 160-as aktában, hogy a kóborló állatokat lovakat be kell fogni Az állatok között sok a beteg a sérült Ezeket megfelelő gondozásban kell részesíteni és felgyógyulásuk után az egész község mezőgazdasági munkájának érdekében hasznosítandók. December elején a nagvkállói járás főszolgabírójának engedélyt ad a főispán, hogy Ba'kány községben a Niedermann-féle malmot beindíthassák. A vármegye azonban «m fűtő, sem kenőanyagot nem tud adni. A nagykálló—balkártyl MAV-vasút mentén gazdátlanul heverő szenet igénybe vehetik, de ezen ügyben kérjenek engedélyt a járási katonai parancsnokságtól. A nyíregyházi Erzsébet kórház igazgatójának sürgető levelére engedélyt ad a főispán a 61-es számú aktában, hogy a k - részére 300 mázsa burgonyát, 100 mázsa káposztát ég 100 mázsa zöldséget vásároljanak. „Megbízatás. Megbízom Pintér Andrást. Nyíregyháza város rendőrségének vezetésével. Ezen megbízatás ideiglenes, sem fizetés, sem nyugdíjigényre nem jogosít.” „Hirdetmény. A németek bombái a vár- megyeháza új épületét és több lakást fegyúj- tottak Helyreállítási szándékunk, hogy provizórikus fedelet alkalmazunk a nevezett épületeken. Felhívom a helybeli vállalkozókat, szíveskedjenek ajánlataikat hozzám eljuttatni.” „Hirdetmény. Malomvezetésben és könyvelésben jártas személyek azonnal jelentkezzenek a főispáni hivatalban.” „Megbízatás. Megbízom Mokos Sándor tervező főmérnököt, hogy a kisvasút helyre- állítása céljából a megye területén szabadon , utazzon, méréseket végezzen, bármely erdőből alkalmas fát a hidak és a közlekedés helyreállításához igénybe vehet. A községi elöljáróságok munkáját segítsék, részére fu- vart biztosítani kötelesek.” „Fazekas polgármesterek, Nyíregyháza város. Kérem utasítsa a villanytelep vezetőjét, hogy a kisvasút sóstói hídjának építkezéséhez a telepen nem foglalkoztatott 10 ácsot azonnal küldjék ki. Az erdőből 50 köbméter tölgyfát termeljenek ki. E rendelkezést közöltem a szovjet városparancsnokkal is.” A 197-es aktában a villanytelep helyre- állításának elősegítése ügyében intézkedik a főispán. Meghatározza, hogy . am»yíregyházi. tanyákból hat fuvart sürgősen vegyenek igénybe, és a leégett dohánygyár-telepi és helyekről a szükséges faanyagot haladéktalanul szállítsák a villanytelepre. „Észrevételem, — írja záradékul — hogy a helyreállítás nem halad megfelelő ütemben. Utasítom a polgármestert: a rendőrség őrizettel biztosítsa, hogy a fuvarosok csak a villanytelepre vihessék a nevezett bontási anyagot.” „Engedély. Engedélyezem, hogy Paszab és Tiszabercel lakossága községébe visszatérhessen, akik a hadműveletek miatt eddig Sényő és Székely községekbe lettek kitelepítve.” A több száz 1944 november-decemberében keletkezett főispáni aktából — nem történési sorrendben — csak néhánya' idéztünk. Nagyon könnyű dolga lenne az újságírónak most a megyei tanács elnökéne' iktatójából az idézetekhez ellenpárokat konf rasztokat állítani. De úgy hiszem, ezt az 0' vasók maguk is „el tudják végezni”, hiszen jól ismerik, milyen ügyekkel foglalkoznak nv- a tanácsok. Nem állítjuk, hogy csak kedvez' és eredményről szóló akták vannak a tana esi dossziékban. Vannak gondjaink ma is de ezek már nem a puszta létezés, az éhsér gondjai. Akármennyire elkoptatottnak hangzik is, gondjaink többsége a gyors fejlődéséből fakadnak, mert minden nap töb bet, jobbat szeretnénk. És így van jól ... Csikós Balázs Kegyetlen karácsony Adatok Bajcsy-Zsilinszky Endre utolsó napjaihoz Valószínű, hogy az első adatközlőktől ered az a legenda, miszerint Bajcsy-Z;i- linszky Endrét 1944. december 12-én a győri országúton egy tarpai származású katona szökésre akarta bírni. Akár így volt, akár nem, a tarpai katonáról azóta se hallottunk ... A megjelent publikációk általában nem felejtik el ezt a momentumot megemlíteni, ezzel is mintegy demonstrálni azt az amúgy is letagadhatatlan tényt, hogy Bajcsv-Zsi- linszky tarpai választókerületétől lélekben soha nem távolodott el, a beregi emberekre mindig is szeretettel emlékezett. A Margit körúti katonai fegyházat 1944. december 12-én éjféltájt sürgősen evakuál- ják. Az elítélteket erős nyilas őrség veszi körül, majd autóbuszokba tuszkolja. Uticél: a sopronkőhidai katonai fegyház. Bajcsy- Zsilinszky útitársai Rajk László, Markos György, Makav Miklós és a politikai foglyok egy másik csoportja, csepeliek. Vele szemben ül Koczkás Gyula egyetemi magántanár, Kremmer Miklós veje. Győr közelében mondhatja az állítólagos tarpai katona a szökésre biztató szavakat — Makayn keresztül tolmácsolván — amit Bajcsy-Zsi- linszky önérzetesen visszautasít. Bn :::: Megérkeznek 13-án. A politikai foglyokat itt két csoportba osztották. A védőőrizeteseket, akiket különben hadbírói eljárás nem sújtott, a kórház épületében, elkülönítve tartották. Ezidőtájt ide tartozott Kánya Kálmán külügyminiszter, Kállay Miklós és Eszterházy Móric gróf, dr. P. Ábrahám De- z'ő, Lakatos Géza vezé^zredes RiiszkS'’yay- Rüdiger, nagybaczoni Nagy Vilmos, Vörös Géza, Töreky Géza, Antal István, Amóth.v- Jumpert Miklós, stb. (Mint megyei vonatkozást érdemes megemlíteni, hogy Sopronkőhidára vitték az elfogott herceg Ode- schalshi Miklós repülőtisztet, aki a szövetségesek felé igyekezve tévedésből a német vonalak között szállott le. Ausztriából kikérték, s statáriális eljárás lefolytatásakor halálra ítélték és a nyilasok kivégezték. Feltétlenül tudnunk kell azonban azt, hogy Odesehalshi nem a magyar ellenállás mártírja! Megvetette a nyilasokat, de gyűlölte a kommunistákat is! (A felszabadulás után Tuzséron katonai pompával temették el, de ez a dolgok lényegén nem változtat.) Bajcsv-Zsilinszky a fogház Irodájától jobbra elhelyezett részben kapott cellát vito ÜRA főtárgyalás előtt lehetőség kínálkozott ügyének elhalasztására. Egy alkalommal levelet írt a fogház orvosának, dr. Varva- sovszkynák, akitől orvosságot kért. December 19-én egy orvosi vizsgálaton Varva- jf.vszky felajánlja neki: módjában állana kórházba juttatni, de beteget kellene jelentenie. Visszautasítja. December 23-án, szombaton délután 2 órakor, karácsony előtti napon állítják a vérbíróság elé. A községi iskolában tartják meg a tárgyalást, az egyik tanteremben. Az épületet nyilas pártszolgálatosok veszik körül, -iviinek belépni tilos. Domonich Vilmos ’.adbíró-aiezredes (nemrég még őrnagy) ve- eti a tárgyalást. A „bíróság” tagjainak ösz- rcáilításánál eltekintenek az előírásoktól: nár nem a térparancsnokság által küldetik i az elnököt és a szavazóbírókat, hanem laguk a hadbírók ülnek be az ítélőszékbe. r. Szabó András százados és dr. Nika Géza -ázados a rendes tagok, dr. Kerényi hadírószázados, mint póttag. A vezérkari főnökség ügyésze képviseli a vádat: dr. Já- iossv Ferenc hadbírószázados. Dr. Pine?.!eh István soproni ügyvéd vál- 'a’ja védelmét. Előre tudja, hogy munkája hiábavaló, de bizonyítás-kiegészítést kér. Elutasítják. nn mmmm A védőbeszéd után, az utolsó szó jogán Bajcsy-Zsilinszky ismételten rámutatott cseApagyi részlet (Jene József rajza) Bajcsy-Zsilinszky Endre. lekedetének hazafias Indokaira. Ä vérbíróság szenvtelenül hallgatja végig. ítélet: kötél által végrehajtandó halál. Jánossy közbenjár Dominichnál, hogy a kivégzést halassza el. Az elnök azonban nyugodt karácsonyt akar. Beül Ary ezredes luxuskocsijába, viszont annak gazdáját beültették az egyik cellába és Kőszegre tartott, hogy a „Hungarista Birodalom” kormányának , Illetékes faktorától az ítéletet megerősítse. (Ezt a magas személyiséget Sípos Árpádnak hívták, akinek hivatali címe: a nemzet totális mozgósításával és totális harcba állításával megbízott miniszer mellé beosztott tábornok.) Este maga elé hivatja Zsilinszkyt, közű vele: — Nincs kegyelem. Részlet Bárdos! Jenőhöz, a sopronkőhidai evangélikus lelkészhez Intézett szavaiból! „Legyen a magyar faj bátor és gerinces a jövőben és soha többé a történelem során ne adja meg magát a németeknek, az örök ellenségnek, mert sorsa ugyanolyan lesz,' mint a mostani. Tudom, hogy az idők engem igazolnak. Amit tettem, azért tettem,' hogy megakadályozzam a felesleges pusztulást, a féktelen rombolást és a temérdek vérveszteséget. Ez a szerencsétlen háború úgyis annyi vérveszteségbe került a nemzetnek, hogy nem engedhetünk elpusztulni egyetlen magyar életet sem ...” A fogház udvarán sortűz dördül. Ekkor végzik ki a kommunista mozgalom három fiatal mártírját: Pataki Istvánt, Kreutz Róbertét és Pesti Barnabást. Tudja, hogy kevés ideje van. Vallása szerint úrvacsorát vesz. Kalmár József nevű őr szándékosan félrefordul, hogy a papnak átadhasson egy levelet. nn «■■■ 24-én, reggel 6 órakor hirdették ki a halálos ítéletet. A hadbíró szavait merev vi- gyázz-állásban hallgatja végig. Utolsó szava a bitó alatt: — Hazám, feleségem, isten vfe- letek! Hóhér nincs. A nyilas őrség soraiból, akit Frisch József főhadnagy-vezet. 25 pengőért önként jelentkezik a két Horváth- testvér és Németh László (Mihály?) tizedes. Ügyetlenül végzik munkájukat. Dr. Arányi Sándor orvos századost rendelték ki a halál beálltának megállapítására. 18 perc után behivatták Bárdosi tiszteletest, aki hangosan elimádkozza a miatyánkot. Bajcsy-Zsilinszky Endrét először koporsó nélküli jeltelen sírba helyezték el. A felszabadult Magyarországon 1945. április 22-én exhumálták, 27-én nemzeti gyászünnenségen búcsúzt . Érckoporsóját százezrek sorfala között vitték Tarpára, utolsó nyugvóhelyére. Nyéki Károtv
