Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

WTÍ. UeeemSer 55.' NELFT-MAGVARORSTAG — ÜNNEPI VftULMKXJ0t ' «Ll Kérdések — válaszok Nagyon tetszett az a követlen kontaktus, érni ott a kongresszuson volt. Egy témakört ári tig nem zártak le. amíg meg nem vitat­ták míg nem döntöttek felette. Például ,.A n és Kuba” témakörben az előadónő el­ír ndta referátumát. Ott állt az elnöki emel­vényen. s várta a kérdezőket. A feltett kér­désre azonnal válaszolt. Ha nem értettek esu’et. azonnal rrp-'vitatták. Nagyszerű dolog a: hogv Dóidéul felállt egv falusi as^zonv és javaslatot tett- rsökkentsék a család cukor- fe'ariaaját, hiszen ez az országnak most je­lentős több’ ’'«véte’t adna. Felvetőtök; hogv a kormány csökkentse a könnyűioar- ban dolgozó nők munkáidé5“* — adíanak ne- k:k szabad szomhatot. A könnyűipari mi- p'cvfernő ott Helvbpn rnací5”''i"‘k"'ita. hr»fT” ez m=g nem lehetséges a kubai inarnak mén sz'-ksége van a szombat’ munkára. A nők egyetértett g m’’niszteracszonnval Pr tgyábt' FMvf a V’ta TZlmooH+áV hnov p k 'al oüknek 24 százaléka dolgoz.ik csak EvoV hátrányos helvze+ke kerülnek azokkal pssgnnvokkni s7pmhon akik a háztartást t’ozetik, tgp7.cáe+aian doiogoak is tart’ők h 'a 1 t m’oUon npnién dolgoznak éc é por úgy ne”ai’k a «vpnrf1,"’;W mint aank ®k V hon vannak ^ o KaHokS^r sem i”t- T’"’' r.a7zé azu’-hnz a giVkaVhez. am’t egv hi- l'"'”'" i'i^sn kann! lehet Hosszas vita után xnegér+ot+zv■ fgv van Megszavazták a szabad szombatot. Figyeltem hogv a felszólalóknak nincs lámu"'á7”k Fatal iánvo’ magabiztosan kér­deztek:. Fs ha a kérdésükre nem kantak rreofelelő választ akkor bátorkodtak meg- j°o”“zni: „Nem erre kértünk választ, ha­nem arra.. mría ttaL Azután «*y U> tálkában awml«­szerű kenyér, gyönyörű, hófehér és jó Ízű. Ez általában reggel, délben, este megismét­lődik. Voltunk a havannai Művész-vendéglő­ben, aminek a neve „Bodegna”. Kis szűk épület, amolyan piíicepresszó, ahol azt csinál mindenki, amit éppen akar. A falakon név­jegyek, mindenféle mondatok, pld. „Itt jár­tam ekkor és ekkor.” Itt a vendég szeme láttára sütik a húst, főznek. Rettenetesen hosszú étlap kínálja a jobbnál jobb falato­kat. A sült húsuk nagyon finom. Előbb fok­hagymás vízben abárolják, majd zsírban sü­tik a húst. Körítésnek, fekete vagy vörös bort kínálnak. Gyümölcs állandóan van az asztalon, savanyúság szintén; mindig friss paradicsom és uborka. A zöldség évente többször is terem: ottiártunkkor éppen pa- lántózták a paradicsomot. Sok barátra leltünk és sok új barátságot kötöttünk. A kubai nők közül ugyanis már sokan jártak Magyarországon. Például, ami­kor a szivargyárban voltunk, egy kislány nyakába kötöttem egy kendőt. Nagyon bol­dog volt. Azt mondta: Budapest gyönyörű, nagyon szeretne még eljönni hozzánk. Nagyon érdeklődtek a magyar nők hely­zete felől. Nagyra becsülik a szocialista onszágok segítségét. Építettünk egy óvodát Havanná­ban. A neve: Budapest. Van egy középisko­lánk is, az a Magyarország nevet viseli. A nőszövetség egy tagja elvitt bennün­ket egy autósétára, hogy megnézzük Havan­nát. Megismerkedtem kísérőnk családjával. Nildra Castro a neve. őszintén elmondta, hogy nem gazdagok még, de nem kell ne­kik olyan sok idő, hogy elérjék azt a szin­tet, amely az értelmes emberi élethez szük­séges. Találkozás Tyereskovával Számomra életre szóló élmény volt • kongresszus azért is, mert ott találkoztam Tyereskovával. Jugoszlávia nagy nemzeti ün­nepe volt november 29-én és a jugoszláv delegáció vezetőjét, — aki partizán volt —■ köszöntöttük. Ennek az eseménynek a szer­vezője Tyereskova volt. A lehető legjobbat tudom mondani róla, rendkívül egyszerű és kedves. Az ünnepségen én is szót kaptam és t mondtam, hogy ami itt van, az is harc. Szóltam arról, hogy a nők ugyanannyira képesek, mint a férfiak. És itt hivatkoztam Tyereskovára. Erre ő tiltakozott! Elmondta: amit ő tett, azt még nagyon sokan megtették volna. ’ A kongresszuson ismerkedem meg An­gela Davissel, Fidel Castrótól autogrammot is kaotam. Visszafelé nyolc, óra az óceán felett^ Madridban szálltunk le először, ahol majd­nem egy napot töltöttünk, s a magvar kon­zulátus jóvoltából tettünk egy körsétát autóval. A következő állomásunk Zürich volt, onnan Budapest. Nagyon szép út volt, de jó volt hazaér^ ni. Noteszomban még számtalan élmény, benyomás. Egy életre szóló. PivarnyiV Jánosné de, Eiménv volt még számomra Castro be­széde A konere'szus minden naoián ott vo’* - utols-1 nan-’r szólalt fel Három és ff' - -ás beszéde* mondott, beszédében a JV *-> rj rfó'-itílrpi b$++e»V J t"it£c+ F mezfe a kubai nők forradalom előtti hely- 2e*á+ a forr"- "tn itánf megváltozót heb’ -ptpt őszintén mindent elmondott. Azt hűen- naevnn sok még a tennivalé Többek között a nők számára további munkalehető­HAVANNAI NOTESZLAPOK vj ovember 23-án indultunk el Budapest­' ről és 28 fokos melegben érkeztünk Havannába. Az első benyomást szinte nem lehet le­írni. A nyári melegben forróbbnak tűnt az a fogadtatás, ahogy , a kubaiak egy csoportja várt a gyönyörű zöld füvű, pálmafákkal sze­gély ezelt havannai repülőtéren. Egy húszemeletes szállodában helyeztek el bennünket. Onnan néztem először körül. Hav anna gyönyörű, virágzó fáival és mé­lyen kék tiszta egével, az óceán háborgó partjával. Az első találkozásom a kubaiakkal: csó­kok. ölelések, hatalmas virágcsokrokkal áll­tak az asszonyok. Érezni lehetett a barátság behső indítékait. Kétfős delegációnk, akik a Kubai Nőszövetség II. kongresszusára érkez­tünk — meghatottan lépett az utcára. Amer­re jártunk, utcákon, tereken transzparensek, neonos feliratok üdvözölték a kongresszust és a küldöttségeket. Mint egy karnevál i A kongresszuson kétezer kubai küldött Vett részt a különböző tartományokból. E/.i nkívül ott volt háromszáz küldiöldi nő 53 országból. Hogy milyen volt a kongresszus légkö­re? Erről csak felső fokban lehet beszélni. Egy csodálatosan szép, impozáns szakszer­vezeti székházban gyűltünk össze öt napon át. A kubaiak az összes nagy rendezvénye­ket itt tartják. A hangulatot nem tudom le­írni. Nem tudtam, hova is cseppentem. Ta­nácskozásra, vagy karneválra? Minden tar­tomány küldöttségének í leg volt a ma«a szí­ne. Az egyik tartomány asszonyai, lányai virággal integettek, a másik kasztanyettel csattogtatott a levegőben sőt még nalacsin- tasütős delegáció is volt. Felállva üdvözöltek bennünket. Leírhatatlan színsokaság volt. amit a küldöttek különféle színű ruhái ad­tak Hangos éljenzés, táncolva, tapsolva. Ez a tarka k’ép, a lelkes hangulat nem csak ne- k ík külföldieknek, magának a kongresszus­nak is szólt. Tudom, aZ olvasó arra is kíváncsi, mi történt a kongresszuson. De ott annyi min­den volt. hogv nphéz röviden összeszedni. A lénvege: elemezték a 12 év eredménveit. azt: hogyan fejlődött azóta a nőmozgalom. ho­gyan alakult a nők helyzete. Kubában nagy hatalom a nőmozgalom. Irányításuk alá tar­toznak az óvodák, az iskolák, sőt van saját vállalatuk is. Ezenkívül nagvon fontos po­litikai tényező is az országban. Az ország összes nőit képviseli a másfél milliós taglét­számú n"szövetség. De ez a kongresszus — amellett, hogv a kubai nők kongresszusa — egv kicsit nemzetközi is volt. 53 ország kül- d '‘*sépe,kapott szót.. FideLCastro ezt íav fo­galmazta meg: „Megosztottuk kongresszu­s ’kát a világ haladó nőivel, hogv lehető­séget adiunk arra: a világ közös céljáért együttesen tegyünk.” A kongresszuson a portugálok, a viet- na“":ik. a na'esztinok. a chileiek az első m- p n kant°k szót. E forradalmi harcban álló n ">Qk nőküldöttei részé-e 1 ez a m^gtis-tojő e' -mkenység sokat mondott — és sokat je­lentett. A következő nap egy kiállításra vittek el bennünket. Éjfél után ért véget ez a prog­ramunk is. Itt bemutatták a kubai nők éle­tét, forradalmi harcait, filmet vetítettek. Ahol jártunk.» Kuba új assionyai közösen dolgoznak, kö­zösen tanulnak. ségeket teremteni, s könnyíteni munkájukat. Szólt arról is, hogy újabb bentlakásos isko­lákat kell építeni. Hosszan ecsetelte, hogy a társadalomnak milyen feladatai vártnak a nők helyzete javításáért. Szólt arról is, ho­gyan kellene felfogni a férfiaknak a női egyenjogúságot, hogy a családban a férfiak vállaljanak többet a munkából. Többször hangsúlyozta, hogv a női egyenjogúság tel­jes kivívása egy újabb forradalmat jelent. A kongresszus szimbóluma is egy föld­gömb volt, rajta egv anya ölében gyermekét tartva, kezében fegyver. Castro egy sor munkában élenjáró nő­nek adott kitüntetést. De Hortenzia Al'en- dének, Angela Davisnek és Valentvina Tye- reskovának is átnyújtotta a kitüntetést, akik szintén ielen voltak a kongresszuson. Latin-Amerika küldöttei is fe’szőlaRak. Elragadtatással szóltak arról, amit Kubában láttak. Arról, amit a forradalom megvalósí­tott. Olyan latin-amerikai felszólaló nem volt. aki ne é’tet+e volna Kuhát. a forradal­mát és Castrót. Elmondták, de láthattuk Is: a kubai, forradalmat példának tekintik. A programunk nagyon zsúfolt volt, hi­szen öt nan!g késő este jutottunk haza az ülésteremből. P£""azután voltunk a viláehTHT havannai ba'ettelőadá=on. amely nem min­dennapi élményt nyújtott. Láttunk e<*vklasz- szikus darabot és egv modem balettet, amely hasonló a mi pécsi balettünkhöz. Jártunk egy világhírű elmegyógyintézet­ben. Itt meggyőződhettünk az orvosi hivatás magas színvonaláról. Ide tartozik, hogy ed­dig orvo&hiánnyal küzdöttek Kubában, hi­szen a forradalom előtt hatezer orvosuk volt. 3003 otthagyta az országot a forradalom ideje alatt. Most már újra több van mint hatezer, még a szomszédos országokat is tudják segíteni. Az említett intézet saját ma­gát tartja fent. Van kertészetük, állattenyé­szetük, sőt az iparban is dolgoznak a bete­geik. Van zenekaruk. Rettenetes volt látni a beteg embereket, akiket úgy vezetnek a színpadra. De megszólalt a vezényszó — a karmester az orvos -— és már élnek az ar­cok, az ápoltak gyönyörű muzsikát játszanak. A következő napon egy hatalmas isko­lavárosban voltunk. Ötezer gyermek tanul itt tízéves kortól 16 éves korig. Az iskolá­hoz külön sportpályák, úszómedence, kor­szerű bemutatótermek és előadótermek tar­toznak. Ennek az iskolának a neve: Lenin, Havanna külvárosában van. Ide a legtehet­ségesebb gyermekek járnak. Az ország kü­lönböző részeiből pontszámok alapján jut­nak be. Ez az iskola teljesen ingyenes. In­gyenes tanszert, ruhát kapnak a tanulók. Ez is önfenntartó rendszerű. A gyermekek dél­előtt tanulnak, délután pedig — ki az ipar­ban, ki a mezőgazdaságban — dolgoznak. Ám, nemcsak itt, hanem a többi iskolában is így van: munkára nevelik a gyermeke­ket. Voltunk egy tengerparti üdülőhelyen, amely 130 kilométerre van Havannától. Cso­dálatos volt az út, de mire odaértünk, nagy vihar keletkezett. így fürödni nem tudtunk, csak a lábunkat mártottuk az Atlanti­óceánba. Itt tapasztalhattuk: bár kőfal védj a hullámcsapásoktól a várost, mégis átcsap az autópályára, a terekre is a hullám. Szolidaritási nagygyűlés is volt, amely a Chile melletti szolidaritás kifejezője volt. Mintegy 3—i ezer ember vett részt, zuhogó esőben álltunk végig két és fél óra hosszat. A végén azt az utcát, ahol a gyűlés lezajlott, Allendéről nevezték eL Milyen a kubai menü? Meghívtak minket Jellegzetesen kubai éttermekbe is, ahol teljesen európai ízű en­nivalókat kaptunk. Nagyon jól és ízletesen főznek — igaz nem tesznek az ételbe annyi borsot, paprikát, mint mi. Ettünk langusztát. A menü általában jeges vízzel kezdődött, majd egy kis narancsszörp, egy kis kevert \ i (íastro és egv szimbólum

Next

/
Thumbnails
Contents