Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
WTÍ. UeeemSer 55.' NELFT-MAGVARORSTAG — ÜNNEPI VftULMKXJ0t ' «Ll Kérdések — válaszok Nagyon tetszett az a követlen kontaktus, érni ott a kongresszuson volt. Egy témakört ári tig nem zártak le. amíg meg nem vitatták míg nem döntöttek felette. Például ,.A n és Kuba” témakörben az előadónő elír ndta referátumát. Ott állt az elnöki emelvényen. s várta a kérdezőket. A feltett kérdésre azonnal válaszolt. Ha nem értettek esu’et. azonnal rrp-'vitatták. Nagyszerű dolog a: hogv Dóidéul felállt egv falusi as^zonv és javaslatot tett- rsökkentsék a család cukor- fe'ariaaját, hiszen ez az országnak most jelentős több’ ’'«véte’t adna. Felvetőtök; hogv a kormány csökkentse a könnyűioar- ban dolgozó nők munkáidé5“* — adíanak ne- k:k szabad szomhatot. A könnyűipari mi- p'cvfernő ott Helvbpn rnací5”''i"‘k"'ita. hr»fT” ez m=g nem lehetséges a kubai inarnak mén sz'-ksége van a szombat’ munkára. A nők egyetértett g m’’niszteracszonnval Pr tgyábt' FMvf a V’ta TZlmooH+áV hnov p k 'al oüknek 24 százaléka dolgoz.ik csak EvoV hátrányos helvze+ke kerülnek azokkal pssgnnvokkni s7pmhon akik a háztartást t’ozetik, tgp7.cáe+aian doiogoak is tart’ők h 'a 1 t m’oUon npnién dolgoznak éc é por úgy ne”ai’k a «vpnrf1,"’;W mint aank ®k V hon vannak ^ o KaHokS^r sem i”t- T’"’' r.a7zé azu’-hnz a giVkaVhez. am’t egv hi- l'"'”'" i'i^sn kann! lehet Hosszas vita után xnegér+ot+zv■ fgv van Megszavazták a szabad szombatot. Figyeltem hogv a felszólalóknak nincs lámu"'á7”k Fatal iánvo’ magabiztosan kérdeztek:. Fs ha a kérdésükre nem kantak rreofelelő választ akkor bátorkodtak meg- j°o”“zni: „Nem erre kértünk választ, hanem arra.. mría ttaL Azután «*y U> tálkában awml«szerű kenyér, gyönyörű, hófehér és jó Ízű. Ez általában reggel, délben, este megismétlődik. Voltunk a havannai Művész-vendéglőben, aminek a neve „Bodegna”. Kis szűk épület, amolyan piíicepresszó, ahol azt csinál mindenki, amit éppen akar. A falakon névjegyek, mindenféle mondatok, pld. „Itt jártam ekkor és ekkor.” Itt a vendég szeme láttára sütik a húst, főznek. Rettenetesen hosszú étlap kínálja a jobbnál jobb falatokat. A sült húsuk nagyon finom. Előbb fokhagymás vízben abárolják, majd zsírban sütik a húst. Körítésnek, fekete vagy vörös bort kínálnak. Gyümölcs állandóan van az asztalon, savanyúság szintén; mindig friss paradicsom és uborka. A zöldség évente többször is terem: ottiártunkkor éppen pa- lántózták a paradicsomot. Sok barátra leltünk és sok új barátságot kötöttünk. A kubai nők közül ugyanis már sokan jártak Magyarországon. Például, amikor a szivargyárban voltunk, egy kislány nyakába kötöttem egy kendőt. Nagyon boldog volt. Azt mondta: Budapest gyönyörű, nagyon szeretne még eljönni hozzánk. Nagyon érdeklődtek a magyar nők helyzete felől. Nagyra becsülik a szocialista onszágok segítségét. Építettünk egy óvodát Havannában. A neve: Budapest. Van egy középiskolánk is, az a Magyarország nevet viseli. A nőszövetség egy tagja elvitt bennünket egy autósétára, hogy megnézzük Havannát. Megismerkedtem kísérőnk családjával. Nildra Castro a neve. őszintén elmondta, hogy nem gazdagok még, de nem kell nekik olyan sok idő, hogy elérjék azt a szintet, amely az értelmes emberi élethez szükséges. Találkozás Tyereskovával Számomra életre szóló élmény volt • kongresszus azért is, mert ott találkoztam Tyereskovával. Jugoszlávia nagy nemzeti ünnepe volt november 29-én és a jugoszláv delegáció vezetőjét, — aki partizán volt —■ köszöntöttük. Ennek az eseménynek a szervezője Tyereskova volt. A lehető legjobbat tudom mondani róla, rendkívül egyszerű és kedves. Az ünnepségen én is szót kaptam és t mondtam, hogy ami itt van, az is harc. Szóltam arról, hogy a nők ugyanannyira képesek, mint a férfiak. És itt hivatkoztam Tyereskovára. Erre ő tiltakozott! Elmondta: amit ő tett, azt még nagyon sokan megtették volna. ’ A kongresszuson ismerkedem meg Angela Davissel, Fidel Castrótól autogrammot is kaotam. Visszafelé nyolc, óra az óceán felett^ Madridban szálltunk le először, ahol majdnem egy napot töltöttünk, s a magvar konzulátus jóvoltából tettünk egy körsétát autóval. A következő állomásunk Zürich volt, onnan Budapest. Nagyon szép út volt, de jó volt hazaér^ ni. Noteszomban még számtalan élmény, benyomás. Egy életre szóló. PivarnyiV Jánosné de, Eiménv volt még számomra Castro beszéde A konere'szus minden naoián ott vo’* - utols-1 nan-’r szólalt fel Három és ff' - -ás beszéde* mondott, beszédében a JV *-> rj rfó'-itílrpi b$++e»V J t"it£c+ F mezfe a kubai nők forradalom előtti hely- 2e*á+ a forr"- "tn itánf megváltozót heb’ -ptpt őszintén mindent elmondott. Azt hűen- naevnn sok még a tennivalé Többek között a nők számára további munkalehetőHAVANNAI NOTESZLAPOK vj ovember 23-án indultunk el Budapest' ről és 28 fokos melegben érkeztünk Havannába. Az első benyomást szinte nem lehet leírni. A nyári melegben forróbbnak tűnt az a fogadtatás, ahogy , a kubaiak egy csoportja várt a gyönyörű zöld füvű, pálmafákkal szegély ezelt havannai repülőtéren. Egy húszemeletes szállodában helyeztek el bennünket. Onnan néztem először körül. Hav anna gyönyörű, virágzó fáival és mélyen kék tiszta egével, az óceán háborgó partjával. Az első találkozásom a kubaiakkal: csókok. ölelések, hatalmas virágcsokrokkal álltak az asszonyok. Érezni lehetett a barátság behső indítékait. Kétfős delegációnk, akik a Kubai Nőszövetség II. kongresszusára érkeztünk — meghatottan lépett az utcára. Amerre jártunk, utcákon, tereken transzparensek, neonos feliratok üdvözölték a kongresszust és a küldöttségeket. Mint egy karnevál i A kongresszuson kétezer kubai küldött Vett részt a különböző tartományokból. E/.i nkívül ott volt háromszáz küldiöldi nő 53 országból. Hogy milyen volt a kongresszus légköre? Erről csak felső fokban lehet beszélni. Egy csodálatosan szép, impozáns szakszervezeti székházban gyűltünk össze öt napon át. A kubaiak az összes nagy rendezvényeket itt tartják. A hangulatot nem tudom leírni. Nem tudtam, hova is cseppentem. Tanácskozásra, vagy karneválra? Minden tartomány küldöttségének í leg volt a ma«a színe. Az egyik tartomány asszonyai, lányai virággal integettek, a másik kasztanyettel csattogtatott a levegőben sőt még nalacsin- tasütős delegáció is volt. Felállva üdvözöltek bennünket. Leírhatatlan színsokaság volt. amit a küldöttek különféle színű ruhái adtak Hangos éljenzés, táncolva, tapsolva. Ez a tarka k’ép, a lelkes hangulat nem csak ne- k ík külföldieknek, magának a kongresszusnak is szólt. Tudom, aZ olvasó arra is kíváncsi, mi történt a kongresszuson. De ott annyi minden volt. hogv nphéz röviden összeszedni. A lénvege: elemezték a 12 év eredménveit. azt: hogyan fejlődött azóta a nőmozgalom. hogyan alakult a nők helyzete. Kubában nagy hatalom a nőmozgalom. Irányításuk alá tartoznak az óvodák, az iskolák, sőt van saját vállalatuk is. Ezenkívül nagvon fontos politikai tényező is az országban. Az ország összes nőit képviseli a másfél milliós taglétszámú n"szövetség. De ez a kongresszus — amellett, hogv a kubai nők kongresszusa — egv kicsit nemzetközi is volt. 53 ország kül- d '‘*sépe,kapott szót.. FideLCastro ezt íav fogalmazta meg: „Megosztottuk kongresszus ’kát a világ haladó nőivel, hogv lehetőséget adiunk arra: a világ közös céljáért együttesen tegyünk.” A kongresszuson a portugálok, a viet- na“":ik. a na'esztinok. a chileiek az első m- p n kant°k szót. E forradalmi harcban álló n ">Qk nőküldöttei részé-e 1 ez a m^gtis-tojő e' -mkenység sokat mondott — és sokat jelentett. A következő nap egy kiállításra vittek el bennünket. Éjfél után ért véget ez a programunk is. Itt bemutatták a kubai nők életét, forradalmi harcait, filmet vetítettek. Ahol jártunk.» Kuba új assionyai közösen dolgoznak, közösen tanulnak. ségeket teremteni, s könnyíteni munkájukat. Szólt arról is, hogy újabb bentlakásos iskolákat kell építeni. Hosszan ecsetelte, hogy a társadalomnak milyen feladatai vártnak a nők helyzete javításáért. Szólt arról is, hogyan kellene felfogni a férfiaknak a női egyenjogúságot, hogy a családban a férfiak vállaljanak többet a munkából. Többször hangsúlyozta, hogv a női egyenjogúság teljes kivívása egy újabb forradalmat jelent. A kongresszus szimbóluma is egy földgömb volt, rajta egv anya ölében gyermekét tartva, kezében fegyver. Castro egy sor munkában élenjáró nőnek adott kitüntetést. De Hortenzia Al'en- dének, Angela Davisnek és Valentvina Tye- reskovának is átnyújtotta a kitüntetést, akik szintén ielen voltak a kongresszuson. Latin-Amerika küldöttei is fe’szőlaRak. Elragadtatással szóltak arról, amit Kubában láttak. Arról, amit a forradalom megvalósított. Olyan latin-amerikai felszólaló nem volt. aki ne é’tet+e volna Kuhát. a forradalmát és Castrót. Elmondták, de láthattuk Is: a kubai, forradalmat példának tekintik. A programunk nagyon zsúfolt volt, hiszen öt nan!g késő este jutottunk haza az ülésteremből. P£""azután voltunk a viláehTHT havannai ba'ettelőadá=on. amely nem mindennapi élményt nyújtott. Láttunk e<*vklasz- szikus darabot és egv modem balettet, amely hasonló a mi pécsi balettünkhöz. Jártunk egy világhírű elmegyógyintézetben. Itt meggyőződhettünk az orvosi hivatás magas színvonaláról. Ide tartozik, hogy eddig orvo&hiánnyal küzdöttek Kubában, hiszen a forradalom előtt hatezer orvosuk volt. 3003 otthagyta az országot a forradalom ideje alatt. Most már újra több van mint hatezer, még a szomszédos országokat is tudják segíteni. Az említett intézet saját magát tartja fent. Van kertészetük, állattenyészetük, sőt az iparban is dolgoznak a betegeik. Van zenekaruk. Rettenetes volt látni a beteg embereket, akiket úgy vezetnek a színpadra. De megszólalt a vezényszó — a karmester az orvos -— és már élnek az arcok, az ápoltak gyönyörű muzsikát játszanak. A következő napon egy hatalmas iskolavárosban voltunk. Ötezer gyermek tanul itt tízéves kortól 16 éves korig. Az iskolához külön sportpályák, úszómedence, korszerű bemutatótermek és előadótermek tartoznak. Ennek az iskolának a neve: Lenin, Havanna külvárosában van. Ide a legtehetségesebb gyermekek járnak. Az ország különböző részeiből pontszámok alapján jutnak be. Ez az iskola teljesen ingyenes. Ingyenes tanszert, ruhát kapnak a tanulók. Ez is önfenntartó rendszerű. A gyermekek délelőtt tanulnak, délután pedig — ki az iparban, ki a mezőgazdaságban — dolgoznak. Ám, nemcsak itt, hanem a többi iskolában is így van: munkára nevelik a gyermekeket. Voltunk egy tengerparti üdülőhelyen, amely 130 kilométerre van Havannától. Csodálatos volt az út, de mire odaértünk, nagy vihar keletkezett. így fürödni nem tudtunk, csak a lábunkat mártottuk az Atlantióceánba. Itt tapasztalhattuk: bár kőfal védj a hullámcsapásoktól a várost, mégis átcsap az autópályára, a terekre is a hullám. Szolidaritási nagygyűlés is volt, amely a Chile melletti szolidaritás kifejezője volt. Mintegy 3—i ezer ember vett részt, zuhogó esőben álltunk végig két és fél óra hosszat. A végén azt az utcát, ahol a gyűlés lezajlott, Allendéről nevezték eL Milyen a kubai menü? Meghívtak minket Jellegzetesen kubai éttermekbe is, ahol teljesen európai ízű ennivalókat kaptunk. Nagyon jól és ízletesen főznek — igaz nem tesznek az ételbe annyi borsot, paprikát, mint mi. Ettünk langusztát. A menü általában jeges vízzel kezdődött, majd egy kis narancsszörp, egy kis kevert \ i (íastro és egv szimbólum
