Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
4 KBLBT MAGYARÖRSZÄrJ í¥fi. (feeemSer 9K Egy szimbólum története és tényei Szerencse dolt>a.~ t Eg a gyertya, ég... „A gyertyák meg vannak gyújtva, Fenség jelentet- te a főud'varmester II. Frigyesnek, a poroszok berlini királyának, mielőtt udvartatását, vagy vendégeit be- vezette volna a nagyterembe. „És akkor a kislány meg- gyújtotta és az ablak előtt meglebegtette az égő gyertyát, ezzel jelezve, hogy a szerenádot elfogadták...” ol- vassuk egy Krúdy-novellá- ban. Az óvodában játszanak a középső csoportosok. Ezt éneklik: „Ég a gyertya, ég, el ne aludjék, aki lángot akar látni, mind leguggolják.” A gyertyaláng, ez a sokszor emberi lélekhez hasonlított kis fényecske köl- tészetünkben, mindennapi szólásainkban oly sokszor szerepel, hogy érdemes ösz- szevetni, mit is tudunk róla. „Kialudt élete gyertyája” — mondják a kedves halott- ról barátai. A gyertya kedves dolog. Szép dolog. A béke, az ünnep, a1 szeretet, az öröm jelképe. Ugyanakkor árucikk is. Hazánkban egyedül a „Bóni”, a nyírbátori növényolajipari vállalat gyártja. Tavaly ezer tonnát. Idén már ezeregyszázat. És a szükséglet egyre nő. A gyertya most már nemcsak azért áll a családfő fiókjában, hogy zárlat csatén lássa, hová kell betenni a biztosítékot. Azért is, mert ismét vacsorázunk mellette. Nem hanyagolandó el a vallásos emberek gyertyaszükséglete sem, különösen mindszentek, halottak, körmenet napján. De számos dal bizonyítja, hogy „gyertyafénynél” kicsit másabb a világ, a hangulat Ünnepelünk vele. Hadd szóljunk hát a gyertyáról. Az évszám 1606. A strass- burgi püspök palotájának előcsarnokában ez év karácsonyán állították fel a világ első mai értelemben vett karácsonyfáját. Alma is volt rajta — jelképezve Ádám és Éva történetét. Díszek is — mind bibliai tör- ténetet ábrázoltak, melyiket ezüstből, melyiket arannyal. De hét kis gyertya is lobogott rajta. A német Hanza-városok kereskedői értették a dolgot. Évtizedenként egy-egy tartománnyal harapózott odébb a karácsonyfa szok- kása. Már a vásáron úgy árulták a gyermekajándéko- kát, hogy gyertyát is kínáltak hozzá: akkor örül a gyerek, ha a gyertya alatt találja. A nyírbátori növényolajipari vállalat 1969-ben még 76 tonna karácsonyfagyertyát készített. Ez fokozatosan csökkent. Idén már ötven tonna is elég. (Egy karácsonyfagyertya súlya egy deka alatt van, tehát itt még mindig millió darabokról van szó.) A vállalat termelési osztályának munkatársai, Illés Ferenc és Vitéz Ferenc ehhez hozzáfűzik, hogy nagyon sok családban van már villanygyertya- készlet. Ezenkívül szebb és ízlésesebb a kevesebb gyertya. de jól elhelyezve. A kis, nyolcgrammos karácsonyfagyertyák viszont változatlanul népszerűek. A Bóni főkönyvelőjét személyesen is érdekli a gyertyagyártás története. Hogy miből készült évezredekig. Hogy mikor vált az alapanyag állati zsiradékból növényi eredetűvé, sőt ásványivá. Hogy külön céhük volt a középkorban a „már- tós” és az „öntős” gyertyakészítő mestereknek. A mai típusú technológia újítói csak az lt?00-as évek második évtizedének végén találták fel a parafint, a kanóc elkészítésének mai módját — hogy ne hagyjon sok kormot maga után. Pálma- olajból 1831-ben készített először egy feltaláló gyertyát Angliában. Mi Nyírbátorban, legtöbb alkotórészét ma is a jó napraforgónkban és repcében találjuk meg. Megpróbálkoztak már színes lángot adó, vagy illatos füstöt árasztó gyertyákkal is. Nem ért annyit, mint a bele fektetett erő. Az embereknek a gyertyaláng tetszik, ez a kedves, libegő, Robogó, szinte emberként világító lángocska, amely megfogja a szemet, anélkül, hogy rög- zítené. Három rétege van, mondja a technológus. Ha jó a kanóc és az azt körülvevő égést tápláló anyag aránya, tehát sem nem csepeg, sem nem kormoz. Belül a kékes gáz, amely a középső rétegben magas hőfokon ég, a külső rétegben halványabban, de színesebben olvad bele a környezetbe, szinté nincs is éles határa. Ezért kedves a szemnek. Megöregedve a sok bölcs információtól, hazafelé jövet vettem az állomáson egy árusgyerektől egy csomag karácsonyfagyertyát. (Már ezt is árulják, nemcsak a csillagszórót.) Tíz perc múlva a vonaton egy másik gyerek azt mondta: „Bácsi, adjál egy kisgyertyát”. Adtam. Ez a kisgyerek kilenc éves. Minden születésnapján égtek a születésnapi tortán a gyertyák. (Ezt a fajtát is a Bóni gyártja, nagyon meredeken emelkedik az igény iránta.) Meggyújtotta. Anyja előtt. Az utasok nézték. Karácsonyi hangulat volt. Gyerek tűzzel ne játsszon. Igaz, de akkor honnan lett a dal: „Ég a gyertya, ég, el ne aludjék, aki lángot akar látni, mind leguggoljék.” A néprajzosok véleménye megoszlik. EgvU- elfogadható változat: a múlt században sámli alá raktuk az ajándékot, a sámlin égett egyetlen gyartya, mögötte a fenyő. A gyerekeknek 1° kellett guggolnia, hogy meglássa, mit kapott. Ujaoö változat: elől megy a legkisebb, az viszi a tüzet (tüzet viszek ne lássátok, ha látnátok oltanotok .) Leguggolás, a legkisebb feltastjpi^i»» nagyobbak leguggolnak. Persze ez csak elképzelés. Óvodában nem adnak 'gyerek kezébe tüzet. De vajon tűz-e a gyertya? Legvalószínűbb, hogy a dal tréfás figyelmeztetés a felnőtteknek: a kicsik is látni akarják a fát. És most már azt hiszem, a gyertya leginkább a legkisebbeké. A jövő nemzedéké. Kifejezve azt, hogy a gyertya évtizedek óta a béke, a szeretet jelképe volt. Maradjon is az. Jó erre gondolni 1974 karácsonyán, a fa gyertyái alatt... Gesztelyl Nagy Zoltán Idén Szabolcs-Szatmárban egy öttalálatos, több, mint száz négytalálatos és számtalan hármas-kettes találatú, szelvényre fizettek ki kisebb- nagyobb összegeket. Az öttalálatos szelvény tulajdonosa kétmillió-négyszázezer forintot vett fel. A négyesekre kilencmilliónál többet fizettek ki. Milyen lottónyertesnek lenni? Ez a kíváncsiság hajtott, amikor beszélni szerettem volna néhány nyertessel. Mondjuk az újdonsült milliomossal. De nem lehet. Inkognitóban maradt, nem engedte nyilvánosság elé a nevét. Akkor legalább négyesek gazdáival. Közülük jónéhá- nyan nem titkolták el kilétüket ★ — A mi négyes találatunkra száznégyezer forintot fizettek. Május harmadikán nyertünk. — Szakács Tibor, az MHSZ gépkocsivezető-oktatója ugyancsak jogosan használhatja a többes számot. Tizenketten nyerték ezt az összeget. — Az oktatók brigádjából tizenketten összeálltunk ez év január elsején, és közösen lottózni kezdtünk. Havonta harminchat szelvényt veszünk. Május harmadikéig egy nyamvadt kettesünk sem volt — akkor aztán bejött. Volt mellette három hármasunk és kilenc kettesünk is. Fejenként nyolcezer-hétszáz forintot kaptunk ... Nem nagy pénz az egészhez viszonyítva —, mégis örült mindenki. A brigád tagjainak többsége fiatal: ■■ nqsülés előtt vagy nem sokkal utána ... Kozsla Mihály, a brigád vezetője egy kicsit vakarhatta a fejét, amikor szétosztották a nyereményt — neki ugyanis némi peche is volt. — Egészen addig két részt fizettem a szelvényvásárlásba. És pontosan abban a hónapban mondtam azt: elég volt, mostantól kezdve csak egy részt fizetek... Akkor nyertünk. Hogy mire költötték? Nem nehéz a válasz. — Még mielőtt megkaptuk, már nem volt belőle egy U árom fiatalember lép ■ ■ be a tárgyalóterembe. Egyikük, a legalacsonyabb épphogy betöltötte a 18 évet, de a másik kettő sem lehet több húsznál. Ketten vádlottak, a harmadik magányádló. Jó hónapja, hogy éjszaka biciklizett , hazafelé és megverték. — Megbocsát-e nekik, ha bocsánatot kérnek és megfizetik azt a kárt is, ameny- nyivel kevesebbet kapott, míg táppénzen volt? — Nem. — Gondolja meg, egy faluban laknak, máskor is találkoznak, egy helyre járnak szórakozni és elég lesz majd egy-két pohár ital ahhoz, hogy a harag, a bosszú miatt ismét ide kerüljenek. — íjfem békülök, kérem a felelősségre vonásukat — marad hajthatatlan a sértett. Újabb kísérlet: a két pofon elcsattant, a két fiú megbüntetésével sem lehet meg nem történtté tenni az esetet- A szülőknek és nekik a munkahelyükön is egy sor kellemetlenség. A legfiatalabb alighogy munkába állt — még ezután kaDja meg élete első fizetését. Félóra is eltelik, mire a sértett odamegy a két fiúhoz — Ne haragudj, — mondják egymás után — moggor)d''lat lanqV voltunk nem tudjuk mi történt. Azélőtt sose haragudtunk ésv- «násra. Az ülnökasszony Békítő tárgyaüés A fiú a kezét nyújtja. Mosolyogva. A békítő is mosolyog. Ez is sikerült. Mint az előbbi, ahol a két násznak kellett megmagyarázni, hogy haragjukkal tönkre tehetik gyermekeik házasságát, életét, mert mindkettőnek fáj, hogy a szülők kígyót-békát mondanak egymásra. A tárgyalóterem bejáratánál még sokan ülnek. Szomszédok, szülők, akik összevesztek a gyermekek csínytevései miatt, testvérek, akik ököllel akartak igazságot tenni az anyai örökségen, barátok, akik néhány üveg sör miatt megütötték egy/nást. Magánvádlók. Bent, a tárgyalóteremben gépírólány és középen a békítő „bíró”, a népi ülnök, özvegy Szakács Jó- zsefné. — Az a legnagyobb örömöm, ha sikerül a békítés. A legtöbb ember meggondolatlanul kqveti el, amiért feljelentik. Két asszony jött egyszer. Az egyik azért jelentette fel a másikat, mert az megverte gyerekét. Természetesen nincs ehhez joga senkinek, de nem is olyan riagv dolog, hogy ezért örökös harag legyen két, addig iószpmgzétiségbaa lévő asszony között. Amikor a békítés volt, akkor persze a gyerekek' otthon már rég elfelejtették az egészet. A két asszony is kibékülve távozott. Szakács Józsefnét nyolc évvel ezelőtt javasolta népi ülnöknek a Hazafias Népfront. Azóta ül a bírói pulpituson hol polgári, hol büntető ügyekben járul hozzá a legigazságosabb döntés, vagy ítélet meghozatalához. Elfogultság, harag és előítéletek nélkül. — A büntető ügyek közelebb állnak hozzám, valahogy azokat jobban szeretem. Kutatni, keresni az igazságot, kideríteni, hogyan is történt a bűncselekmény, aztán mérlegelni, figyelembe venni, milyen körülmények juttattak valakit a vádlottak padjára és aszerint segíteni az ítélet meghozatalában. A békítést is ezért szeretem. Ott is tisztázódik, hogy tulajdonképpen mi történt, csak persze ezek enyhébb ügyek az előbbieknél. Egy pofon, egy becsületsértés, azt is mondhatnám, hogy legtöbbször italboltokban, vagy családban előforduló összekoccanások és a sértett hirtelen haragjában bírósághoz fordul- ' — Ml a célunk? Hogy kibéküljenek. Az igazságszolgáltatásnak sem a büntetés a célja, csak akkor, ha más módon nem lehet a társadalmat megvédeni valakitől. Ha valaki nem meggondolatlanul, hanem szándékosan tesz rosszat, azt meg kell büntetni. De aki megtévedt, azt vissza kell adni családjának. Míg beszélünk, kellemes és kellemetlen élmények jutnak Szakácsnő eszébe. Egy apa, aki kilenc éves lányát megrontotta, aztán egy fiút említ, aki megütötte édesanyját és a békítéskor sírva könyörgött bocsánatáért. — Legnagyobb hatást a fiatalkorúak bűncselekményei gyakorolnak rám. Én négy gyermeket neveltem fel, két lányt, két fiút és nem tudom, hogy nevelték azokat a gyerekeket, akik ide jutnak. özvegy Szakács Józsefné nyolc éve népi ülnök, hat éve önállóan, bíró nélkül bé- kíti a maganvádasokat. A legtöbben megbocsátanak, nem kérik „ellenfelük” megbüntetését. Az ilyenkor élhangzó bocsánatkérés, a kézfogás, a visszatérő béke Szakácsnő legnagyobb öröme. Balogh József | fillér sem, aminek ne lett volna meg a helye.. Mindenesetre azóta is játszunk, ugyanazokkal a számokkal. Volt egy hármasunk meg egy pár kettesünk:... Most várjuk az újabb nagy nyereményt... ★ Épülő családi ház Nagykál- lóban a Ságvári utcában. JenéiI Károlyról előzőleg megtudtam: száztizenhárom-ezer forintot vett fel a négyes találatára. No, mondom, megvan a pénz. Az épülő ház falaiban. De egy kicsit tévedtem. — Nem egyedül nyertem a pénzt — öten játszunk. Havi harminc szelvénnyel, állandó számokkal. A káliói cipészszövetkezetben dolgozom, a munkatársaimmal vesszük a szelvényeket már két éve. A Sportfogadásból néztük ki a variációt,.. A készülő ház mögött egy kis ideiglenes szobácskába invitál a házigazda. Nagyszemű kislegény vizsgálgatta az idegent kíváncsian. Pár perc múlva benyitott Jeney- né is. — Nemrégen nyertek a férjemék: november tizenötödikén. Éppen az építkezésen dolgoztunk — még augusztusban kezdtük el. Szólt a rádió, helyszíni közvetítés volt a lottósorsolásról. Beszaladtam, nézem a variációs táblázatot... — Kiszólt a feleségem: no, egy kettesetek már van... Először nem is vettük észre a négyest... Amikor átnéztük a szelvényeket, pontosan a legutolsó volt... Az öt nyertes fejenként huszonkétezer forintot kapott. — A többiek mindannyian nőtlenek, fiatalok. Eltették a pénzt. Mi is váltottunk egy tízezres autónyereményt, a többi pedig tényleg a házbafj van... Ügy elment, hogy észre sem vettük... Mindenesetre jól jött. Mikor nem jön jól? ★ Hát, ez már nagyobb ösz- szeg — de még mindig nem az igazi. Egy nagynyeremény legalább ötvenezernél kezdődik, gondoltam. Baktalóránt- házán van e*y nyertes, alti az eddigieknél jóval kevesebbet nyort — ötvei>egyezer forintot. De ő legalább hát- ha egyedül... Németh István nem volt otthon. Mondták, hogy a pékségben keressem, ott dolgozik. Fehér köpenyes, fekete, hosszú hajú fiatalember tette le a jókora sütölapátot. Igazított még egyet a kemence fogantyúin. — Május huszonnegyedikén nyertünk. — . . .tünk? — Igen, ketten vettük a szelvényt a „menyasszónyje- löltemmel”. Nem vagyunk nagy lottózók. Leültünk, és a születési dátumainkból csináltuk a számokat. Az enyém 1955. 8. 3., az Éváé 55. 7. 22. Nyert a 3, 8, 22,' 55. Az ötödik, a 78-as sajnos nem ... Németh István sütőipari szakmunkás. A menyasszony- jelölt másodéves a mezőgazdasági főiskolán. — Eltettük az egészet. Lakásra gyűjtünk.. „ ★ Ügy látszik, Fortuna isten- asszony nagylelkű: szereti, ha minél többen részesülnek kegyeiből. Még a „kis” pénzeknél is. De ha belegondolok: Záhonyban valaki július 26-án mekkorát kiálthatott a lottószámok hallatán.- Csaknem két- és félmillióval lett gazdagabb. Óvatos nyertes: Debrecenben vette fel a pénzt... Nagyon felbuzdultam e beszélgetések után — ha ők nyertek, miért ne nyerhetnék én is .. . Vettem egy szelvényt. És csodák csodája: az 52 bejött. Egy találatom volt. Kezdetnek pem rossz. Tamavölgyi György Y Mi újság a „KELET11 Áruházban? A megnyitás óta eltelt közel öt hónap alatt megkedvelte mind a megye, mind Nyíregyháza vásárlóközönsége a „KELET” Áruházat, amely ez idő szerint az ország legnagyobb szövetkezeti áruháza. Karácsony után, tehát december 27-től — az élelmiszer-csemege osztály kivételével, amely szilveszterig árusít — megkezdi az áruház az év végi vagyonmegállapító leltárt, valamint azt a szükségessé váló átrendezést. amely a mozgólépcső üzembe helyezésével Jár együtt. Az eladótér 600 m1- rel lesz nagyobb a mozgólépcső működése után. A vásárlók kényelmét szolgáló mozgólépcső nemcsak felfelé halad majd,'hanem le is hozza a csomagokkal megrakott vevőket. A „KELET” Áruház a leltár és a bővítés után előreláthatólag január 8-án nví- lik ki ismét és várja a megszokott bőséges hazai és külföldi árukészlettel kedves vásárlóit. OO Lottónyertesek közelről
