Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
mmmm 'um*«*fc»** A budapesti találkozó után Ha két hónappal ezelőtt az európai kommunista és munkáspártok varsói konzultatív találkozója még csak elhatározta» hogy a kontinens népei és a munkásosztály előtt álló hatalmas feladatok megoldása és a kommunista mozgalom egységének további megszilárdítása érdekében 1975-ben konferenciát hív egybe Berlinbe, addig a budapesti találkozó már hozzálátott e fontos tanácskozás konkrét előkészületeihez. A •találkozón résztvevő 28 testvérpárt jóváhagyta a berlini konferencia napirendjét: Harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért, Beható vitában jelölték meg 3 berlini konferencia elé terjesztendő dokumen tűm irányelveit és egyben megalakították a szerkesztő bizottságot, hogy elvégezze a konferencia további előkészítésévé és dokumentum-tervezetének kidolgozásával kapcsolatos feladatokat. A társadalmi haladásért és a békéért vívott harc eredményeképpen kontinensünk fejlődésének olyan szakaszába érkezett, amikor — akárcsak szerte a világon — a reakció, a háború és a hidegháború erői mind jobban visszaszorulnak amikor a nemzetközi erőviszonyok a szocialista világrend- szép a demokráciáért, a nemzetközi jogokért közdő népek javára tolódnak el. A politikai enyhülés térhódítása nyomán és a békét kívánó tömegek akaratának hatására még a vezető tőkés országok uralkodó körei is kénytelenek mind reálisabban megközelíteni az emberiség sorsát érintő kérdéseket. Mindezzel párhuzamosán azonban a kapitalista világban kiéleződött a gazdasági és a politikai válság fokozzák tevékenységüket a hidegháború hívei. így hát aligha lehet fontosabb feladat, mint megakadályozni, hogy törés következzék be a nemzetközi enyhülés folyamatában. E cél érdekében a Szovjetunió tette a legnagyobb erőfeszítést. A legutóbbi hónapokban került sor az Egyesült Államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság új vezetőivel a legmagasabb szintű találkozókra. A tárgyalások megerősítették: a tőkés világ nagyhatalmainak, első számú vezetőinek mind kevésbé van lehetőségük, hogy visszatérjenek a hidegháború politikájához. A Leonyid Brezsnyevvel történt első tanácskozásán Ford elnök kénytelen volt megállapodni a stratégiai támadó fegyverek további korlátozásáról. Az enyhülés folyamatának továbbfejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek voltak Brezsnyev tárgyalásai Schmidttel és Giscard d’Estaingga] is. A két nagy európai tőkés állam vezetői megerősítették, hogy tovább haladnak a békés egymás mellett élés elvei által megszabott úton. Ezeken a megbeszéléseken a tőkés országok vezetői — mint más kapitalista országok is — nagy érdeklődést mutattak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal meglévő gazdasági kapcsolataik fejlesztése iránt. Minden jel arra mutat, hogy a gazdasági válság is erre szorítja őket. Persze a reakciós erők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ha aláásni nem tudják, de legalább akadályozzák az enyhülés, a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítását. Ezt bizonyítják az amerikai kongresszusban a kereskedelmi törvény elfogadása körül folytatott harcok, a közép-európai fegyveres erők csökkentésével kancsolntos bécsi tárgyalásokon tapasztalható manőverek, amelyek arra irányulnak, hogy az úgynevezett „kiegyensúlyozott csökkentés” címén egyoldalú előnyökre tegyenek szert, de erre mutatnak a NATO erőfeszítései is, amikor fokozzák a fegyverkezési hajszát, hogy katonai, nyomás alatt tartsák a szocialista országokat, Európabékes^rető.pépeit. . ........... Ilyen körülmények között 'a^'európai kommunista- 'és munkáspártok berlini értekezletére az a feladat vár. hogy feltárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, értékelje a megváltozott helyzetet, körvonalazza azokat a tennivalókat, amelyek nyomán valóra válhat Európa népeinek a békére, a biztonságra és a társadalmi haladásra irányuló törekvése. Az európai testvérpártok konferenciája kell, hogy új ösztönzést adjon a kontinens 25 millió kommunistájának küzdelméhez, s új kezdeményezést valamennyi békeszerető haladó erő ösz- szefogásához. „E célok megvalósításáért folyó küzdelemben minden párt önállóan, saját határozatai alapján, a körülményeknek megfelelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell harcolnunk oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kommunista pártok sikerei vagy nehézségei hatással vannak az egész mozgalom fejlődésére és viszont, a mozgalom egészének eredményei az egyes pártok helyzetére — hangsúlyozta Kádár elvtárs az európai testvérpártok budapesti találkozóját köszöntő beszédében, és hozzátette: az erős európai kommunista mozgalom képes rá, hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjének, biztonságának megszilárdításáért, s ez növelni fogja az e harcban résztvevő minden egyes testvér- pártunk becsületét és tekintélyét saját hazájában.” Most eljött a tanácskozást konkrétan előkészítő teendők ideje. Természetesen még sok munka vár az európai testvérpártokra. Az előkészítéshez türelemre, higgadtságra és realitásérzékre van szükség. De ha mindenki továbbra is az egység szellemétől áthatva, ugyanazzal a határozott akarattal folvtatja munkáját, ahogyan ez a budapesti találkozón történt az út elvezet az európai néoek szilárd békéiéhez, intézményesített biztonságához, a dolgozó tömegek felmelkedé- séhez, társadalmi haladásához. Ülésezik a VDK nemzetgyűlése Hétfőn délután a hanoi nagyszínházjban Truong Chính, a VDK nemzétgvűlé- se állandó bizottságának elnöke megnyitotta a nemzet- gyűlés ülésszakát. Az elnökségben helyet foglalt Ton Dúc Tháríg államelnök. De Duan. a VDP KB első titkára. Phám Van Dong miniszterelnök és több más vezető politikai személyiség. A kormány beszámolóját Le Thanh Nghi miniszterel- elnök-helvettes ismertette a nemzetgyűléssel. Elemzésében elsősorban az ’974. évi néoáazdasági tervek végrehajtásával és a iövő évi gaz- da^áei-kulturális tennivalókkal foglalkozott. A jövő évi népgazdasági tervről szólva Le Thanh Nghi kiemelte, hogy az ipar az ideihez képest 22 százalékkal, a mezőgazdaság 8,6 százalékkal növeli termelését, az exportálható áruk mennyisége pedig 30 százalékkal lesz több az előző évinél. A gazdasági és a kulturális beruházások az 1974 évihez mérten 41,5 százalékkal növekednek. Növekszik a lakáséoítés üteme is: 1975-ben 650 ezer négyzetméter lakás építését tervezik. A nágv gazdasági úliáéoítési és feilesztési tervek végrehajtására mintegy 110 ezer munkás költözik át a városokból és a sűrűn lakott tartománvokból a feltörendő szüzföldekre. az ipar1 fellendülés előtt álló területekbe. EBED MOSZKVA Adam Malik indonéz külügyminiszter szombaton, a szovjet kormány vendégeként hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Az indonéz vendéget a repülőtéren szovjet kollégája, Andrej Gromiko és több más hivatalos személyiség fogadta. ADDISZ ABEBA A UPI és az AP jelentés szerint hétfőn nyugodt volt a helyzet Asmarában és Assabban, abban a két városban, ahol vasárnap súlyos összecsapások zajlottak le. Asmarában a katonai hatóságok különleges biztonsági intézkedéseket hoztak. Sem az aúmarai, sem az Addisz Abeba-i rádió nem közölt semmit az összecsapásokról. BELGRAD Joszip Broz Tito köztársasági elnök elnökletével hétfőn Brloni-szigetén kibővített ülést tartott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államelnöksége. Az ülésen megvitatták Jugoszlávia külpolitikai tevékenységének egyes kérdéseit. MEXIKÓVÁROS Megtartották a Mexikói Kommunista Párt országos értekezletét, amely összegezte az 1973 októberében megtartott XVI. pártkongresszus óta végzett munka eredményeit és megvitatta az országban kialakult politikai helyzetet. A konferencia által elfogadott határozat rámutat, hogy a kongresszus óta eltelt időszakban 35 százalékkal növekedett a párttagok száma, erősödtek a párt sorai. Sikeresen megvalósulnak a kongresszusi határozatok. Szorosabbá váltak ^, pártnak a nemzetközi kommunista és munkásfhoigStbltí; hoz fűződő kapcsolatai. Ä konferencia állást foglalt amellett, hogy a soron lévő elnökválasztások előkésztté.- se során még kell teremteni a baloldali erők koalícióját. Nyikolaj Zabetkin, a Szovjetunió hose: Magyarországért harcoltunk VIL Front »sere 'em V alaki megkérdezte egyszer az egyik nagy hadvezért: milyen is. a háború? Komolyan felelt: „Ott bizony harcolnak, sőt halottak is vannak”. Nem szállók vitába egy hadvezérrel. Magasabb a posztja, jobban látja a dolgokat. Csupán olyan emberként szeretném kiegészíteni, aki jóval álacsonyabb rangúként nem lát olyan- messze, pontosabban _ szólva , csak ütegéig, legfeljebb az ezredig lát el. Szóval a mi ütegünkben nemcsak harcoltak a katonák, hanem szerelmesek is lettek. Jípn úgy szerelemre gyúltak, mint régen, a háború előtt. Erről szeretnék ezúttal néhány szót ejteni. Közülünk elsőnek Vologya Anyiszimov lett szerelmes. Ez a csöndes, filozofáló fiú. Igaz a közmondás: Lassú víz partot mos. Egv szép magyar kislány. Rózsika iránt lángoltak fel érzelmei, Rózsikéba egyébként szerelmes volt az egész ifteg, ez alól csak Kos- kin őrmester volt kivétel. S a jelek szerint a .lány is jó szívvel volt a semmivel ki nem tűnő katona iránt, akinek öltözete mindig hagyott maga után kívánnivalót. A magos, vékony fiún mindig ráncos volt a köpeny. Az őrmester nem sokra tartotta Anyiszimovot. És lám, ez történt. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy Rózsika és Vologya valami módon ragyogóan szót értett egymással, pedig a fiú magyar tudása csak néhány tucat szóra korlátozódott, a lánv meg egyáltalán nem tudott Oroszul. Vológva később még leveleket is írt Rózsikénak. órhág: apa* ! l^&v.el''feotatték í>a rútságot",'"''Így ázján elképzelhetik, micsoda készülődés előzte még 19.45. március 8-át. Reggel, mintha csak rendelték volna, ragyogóan sütött a nap. Nem messze -voltunk az első vonaltól. Már este mindenki Buda felszabadult! kikefélte zubbonyát, sokan ajándékot is készítettek. Ünnepi látogatásra készültünk a kórházba, ahol 2—3 órát a lányok társaságában tölthettünk. Olyan híreket kantunk, hogy ott is készülnek az ünnepségre. Nagyszerű nap várt ránk. A parancsnokságtól engedélyt kaptunk, hogy' kis időre otthagyjuk a sorozatvetőket. így aztán kiadtam a parancsot, hogy álljon elő a zsákmányolt kis autóbusz. A 12 személyes kocsiba aznap vagy húszán zsúfolódtunk be. Viktor Bokov helyettesített az üteg élén, mi meg elindultunk. A tábori kórház jó tíz kilométerre volt. úvv számítottuk' tehát, hogy fél óra alatt odaérünk. De... Ámint ugvanis az autóbusz felért eav dombra, fasiszta tankokat pillantottunk meg. Senkt ' sem számított rájuk. A Hitlerista páncélosok ki- eslt jobbra tartottak, az üte- gg^i^ rk-öze-lebea ;• lévő. tüzérek i’rányaHaV"'“ ' A ’" bban a pillanatban télies gázzal visszafordultunk és öt .nerc múlva már a sorozatvetőknél voltunk. Uiabb öt nerc és Ka- tv’sáink bevetésre készen álltak. A légvédelmi tüzérek ellen nvomuló fasiszta páncélosok három eltalált tankot hátrahagyva egyenesen felénk tartottak. 16, kétméteres rakéta zúdult rájuk hatalmas tűzcsóvát hagyva maguk után, majd újabb 16 indult útnak. A 32 rakétából négy telitalálattal darabokra tépett négy harckocsit. Néhány épen maradt tank visz- szafordult, de egy, amely jóval előbbre hatolt a többinél, egyenesen rászaladt az egyik oldalt álló, betöltött Katyusára. A fasiszta harckocsi vezetője menetből el akarta tiporni a sorozatvetőt. Hatalmas robbanás rázkód- tatta meg a levegőt, a detonáció darabokra tépte a tankot is a sorozatvetőt is. Életét vesztette a Katyusa parancsnoka és a két ke-elő. A harc utón eltemettük őket. Igaz. inkább csak jelképesen vettünk búcsút bajtársainktól, akikből szinte semmi sem maradt. Nem volt kedvünk már látogatóba menni. A rövfd pihenő a jelek szerint a végére járt, újabb harcokra kellett készü' vünk. Estefelé azonban a lánvok átlőjék hozzánk, s í«v ms°ts megünnepeltük március 8-át. (Folytatjuk) Varga Domokos: Kölyökkéslolqafó 10. Később ez a kezdetleges értékrendszer, a jó és rossz tétova tudata természetesen továbbfejlődik, szerencsés esetben lelkiismeretté válik, de ennek még hosszú az útja. A gyerek életét tükröző, testre szabott mesék után — vagy már velük együtt — a kicsiknek is érthető és élvezhető magyar népmeséket merném leginkább ajánlani mindenkinek, az olyanokat, mint A kiskakas gyémánt félkrajeárja, A kóró és a kismadár. A kismalac és a farkasok és társaik, amelyeket Kovács Ágnes gyűjtött össze néhány éve az Incike- pincike című kitűnő kötetbe. Némelyikük külön képeskönyvben js megjelenti be Benedek Elek, Móra Ferenc és egyéb kötetekből is kiszemezgethetünk olyan meséket, amiket talán a másfél —kétéves gyerek is élvez, de a két-, három-, négyéves már bizonyosait E mesék nyelve oly játékos, oly eleven, a mi gyerekeink szívéhez szóló, hogy már ezzel is gyönyörűséget keltenek. De legtöbbjük már azt is ‘ pedzi, amit utóbb ötr-hatéves kortól, —1 a tündérmesék teljesítenek ki gyerekeink képzeletében: a jók győzelmét a rosszak felett. Egyre azért mindig vigyáztam: ne legyen olyan élő. lénye a világnak, aki eleve rossz. Egy időbe» gyakran kérdezgette Bubu: „A farkasok rosszak?” „Az ördögök rosszak?” Sőt: „Kik a rosszak?” Abban maradtunk vele,, hogy ördögök igazában nincsenek Is, sehol az égvilágon, farkasok viszont vannak jók is, rosszak is, de roszszakat becsukták az állatkertbe, ketrecbe, és onnan nem tudnak kijönni. De lehet, hogy majd azok is megjavulnak, és akkor kieresztik őket Hisz a Ricsi is milyen rossz volt a bölcsődében, mindig harapott, de aztán ő is megjavult. (Ricsi persze nem farkas, hanem egy korabeli kisfiú.) Az ilyesmikén sokat elmor- fondé-ozott. — És a jó.: farkasok hol vannak? — A gazdájuknak az udvarában, Mert azokból. lettek a farkaskutvák, és most ott laknak. De amelvjkről még nem tudiák biztosan, hogy igazán jó, azt láncra kötik, annak nem szabad a házától nte?ze elmenni, —• És amelyik mégis harap. azt viszaviszik az állatkertbe? — Vissza bizony. Vagy elviszik a kutyatárba. Tudod ho! a kutyatár? — s már mondtam is neki a Weöres- verset: Harap utca három alatt megnyílott a kutyatár. sipnal-dohba! megnyitotta Kutvafülű Aladár. Kutyatár, kutyatár, Kutyafülű Aladár9 — És ott ketrecben vannak a rossz kutyák? — Hát persze, különben egymást is megmarnák. — És nem tudnak kijönni? — Dehogy tudnak, jól be vannak zárva. — Kulccsal? — Kulccsal. Meg lakattal. — Egyszer menjünk el oda, jó? — Jó, csak az nagyon mesz- sze van ám! — Mint az angyalok? — Majdnem. Azt ugyanis már kitanulta, hogy az angyalok nagyon messze laknak, és csak karácsonykor repülnek ide hozzánk és más gyerekekhez a karácsonyfával és az ajándékokkal. De ők nem olyanok, mint a Mikulás ők nem szereik. ha látják őket, és nem is homak semmit. ha n°m megyünk ki abból a szobából. ahova jönni szoktak. Csak • f)rn?Vo:r ak~ kor szabad beszaladni, és ha akkor gyorsan kinézünk az ablakon, még lehet, hogy látunk Valami fehérét,' ahogy elrőpülnek. — Csak képen szabad nézni őket? 1 — Csak képen. Festett angyalt tudniillik ö már sokat látott, régi mesterek műveinek színes reprodukcióin, s mindig nagy érdeklődései figyelte a szárnyukat, hogy nő ki a vállukból. —t Ezzel tudnak repülni? — Ezzel. Mint a madarak.-L- Olyan gyorsan? ' — Még gyorsabban. Még a helikopternél is gyorsabban. — És ha nekünk Is volna szárnyunk? — De nincs t — De ha volna! — Akkor mi is biztos tudnánk repülni. Visszatérő téma az is, mi lesz az öregekkel. Mikor a bátyjai, nénjei voltak kicsik, zordabb volt még a szívem, könnyebben szembesítettem őket az egyszer mindenkihez eljövendő halállal Előtte már évek óta kerülgetem a nyílt választ ő viszont újra meg újra felteszi a kérdést, hol ilyen, hol olyan formában. Kétéves ha lehetett, mikor már kezdte érzékelni az idő múlását, hogy ő valamikor kis buta csecsemő volt, aki beszélni se tudott, járni se, de most már nagygyerek. És ha majd még jobban megnő, akkor óvodás lesz, aztán iskolás, mint a Panni, Magdus, Gergő, meg egyetemista, mint az Andris, Petyó, aztán dolgozó, mint Apja, Anyja, aztán öreg. — És mi lesz az öreg után? — tette fel a kérdést. Azt találtam mondani először, hogy gki már nagyon-' nagyon öreg, abból megint kis csecsemő lesz, s akkor ebbe bele is nyugodott. De aztán szóba került valahogy: nekem is volt apáim, anyám, mint őneki, és az én anyám a Mamám (őt az egész nagycsalád ezen a néven ismeri), aki mindig jön hozzánk, de a Sa- pa nem jön, mert ő elment nagyon messzire, amikor a Bubu még meg sem született. — Hova ment? — Nagyon-nagyon-nagyon messzire^ (Folytatjuk) 1
