Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

Harminc éve történt

Az ideiglenes Nemzetgyűlés és az

Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása

A M AGYAK NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT

1944. december másodikán történt megalakulása és programnyilatkozatának közzététele után felgyorsultak az események. A felszabadított területek ideiglenes központjának tekintett Debrecenbe egymás után érkeztek a különböző pártállású politikusok; itt volt a Szovjet főparancsnokság és Itt indultak meg a Szovjetunió támogatásával az új, demokratikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerveinek megalakítását előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként december 12-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december

21-re össze is hívta a nemzetgyűlést. A rendkívüli körülmények között rendelkezésre álló nyolc nap különleges és hősi erőfeszítéseket követelt. Mégis sikerült a jelölések megszervezése! A választási megbízottakat a felszabadult országrészekbe szállító teherautók így időben érkezhettek vissza a választott képviselőkkel Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megnyitására.

Ennek megvalósítása jelentős részben a népi hatalom helyi szerveiként a legtöbb helyen spontán létrejött és a képviselőküldést elvégző nemzeti bizottságoknak az érdeme. Kállai Gyula így vall egyhelyütt az akkori fejlődésről: „A népi demokrácia politikai szervezetének kialakulása alulról indult meg. A szovjet hadse- teg elsöpörte a régi horthysta államaparátust. Budapesten még nem voltak központi államhatalmi szervek, amikor a nemzeti bizottságokban, a gyárakban az üzemi bizottságokban, a

falvakban a termelési és földigénylő bizottságokban a nép maga vette kezébe sorsát. Ez is mutatja, hogy áz országban széleskörű népi demokratikus forradalom kezdődött el, amelyből kinőtt a mai államszervezet. Ez a fejlődés valóban a lehető legdemokratikusabb volt. Maga a nép harc közben hozta létre a saját hatalmi szerveit. Ennél demokratikusabb szervezeti formát nem is lehet elképzelni.”

AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS 230 képviselője Ckésőbb Budapest és az egész ország felszabadulása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december 21-én a nagymúltú debreceni t református kollégium oratóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására. A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tükrözte. Néhány, a németekkel végül is szakító horthysta mellett a népi erőknek, a dolgozó tömegeknek jelentős többsége alakult ki. (71' kommunista, SS kisgazda, 38 szociáldemokrata, 16 parasztpárti,' 12. polgári demokrata képviselő mellett a szabad szakszervezeteknek és a pártonkjvü- lieknek 19--19 küldötte..foglalt helyet a ■ padsorokban.)

■ Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kétnaposüléssé! megvitatta és elfogadta á „Független, demokratikus Magyar- országot, nemzeti egységet” című nemzethez . intézett szózatot és megalkotta az Ideiglenes Nernzefi Kormányt Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével. A kormány első tevékenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáció kijelölése és néhány nap múlva a Németországnak szőlő hadüzenet és a magyar néphez intézett kiáltvány, amelyben harcra hív fel a német fasisztát csapatok és nyilas kiszolgálóik ellen.

Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli napoknak a történelmi jelentőségét, az új, demokratikus magyar állam megszületését. Ami ott és akkor történt, az az ország felszabadulásában való aktív részvételünket'is jelentette. Természetesen,' az ismert történelmi okok miatt a katonai erőfeszítések 'majdnem kizárólag a szovjet hadsereg vállárrá nehezedtek. A' politikái felszabadítás, a béke megnyerése és megtervezése, az újjáépítés munkája azonban a magyarok feladata maradt, s nem is lehetett másé. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulása, az a tény, hogy gyakorlatban kezdődött, el a kommunista párt, az egyesült demokratikus

erők programjának keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt országrészek, • :a mégfélemlítettek megtévesztettek, bujdosók, deportáltak es déportájandók .népéhez. Mutatván,; hogy. „Lesz ina- gyar újjászületés!”

: JOGGAL - ÍRJA 4 HALAS Es értékelő ütőkor az

ódon kollégiumi falakra helyezett máryánytáblán:. „Itt a' ha2ánk dicső: történelmi emlékeitől megszentelt . falúk között, alakult még ,l94Lt,qte- cerrjber. il-ip ;az . Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint á felszabadító, .Szovjetunió segítségévei, visszanyert nemzeti önállóság és . szabadságunk megtestesítője, , * ntuúká java! új korszakot nyitott történelmünkben: népünk újjászületésének és felvirágoztatásának dicsőséges korszakát”

D. M.

Jó emberek

G

yere csak, Zozökám, már vártunk. De előbb menj, reggelizzél! —» szóllítja az újonnan érkezőt; Etelka néni. Az idős asszony arcán bátortalan mosoly: „Muszály reggelizni?” Társa tétova mozdulatai láttán fiatalos eréllyel parancsolja -a szomszédos ebédlőbe: ■

Majd meglátod, jól fog esni a forrd tej.

— Nem régen van még közöttünk — helyezkedik Visz- sza kényelmes ültébe, s szinte elvész a fotelben a törékeny alkatú kis öregasszony. — Olyan sovány szegénykém. No. majd itt összeszedi magát. Szeretetet, jó szót és jó kosztot kap. Reggelit, mondhatnám, inkább tízórait, hiszen látja ilyentájt gyülekezünk. meg ebédet és uzsonnát. Jó ideje vasárnap is itt ebédelünk. Csekély ellenszolgáltatásért. akiknek meg nincs jövedelme, a szociális gondozottak, mint én is. meg Zozó. meg még néhányan azok ingyen.

Etelka néni szívesen társalog. kifogyhatatlan a szóból és a mosolyból Élvezi a társaságot. Közel ötven esztendeié eevedül él. Mindig albérletben. Szülei meghaltak, férjhez nem ment. A szülői ház árát még a pengős világ, ban elvitte egv betegség. Most 81 éves. (ki mondaná!?) tíz éve segélyezett, addig maga tartotta el ma®át. Kéti műnk ázásból élt. akárcsak az ablakhoz húzott fo- te'it'en ülő -Toláoka néni. akinek míg beszélgetünk ügyes kezében a hófehér vásznon

mind több színes virág nyílik.

— Bedolgozó a háziipari szövetkezetben. Azért nyugdíj jár — mondja Etelka néni. — Hangjában azonban nyoma sincs az irigységnek. Hogyan is lenne. Hiszen itt egy ember öröme húszon egynéhánynak szerez jó napokat. S ha egy bánkódik, mindnyájan vigasztalják. Egy sorsúak, öreg mániáikra támasz nélkül. maradt, magányosan élő emberek.

Mátészalkán az öregek napközi otthonában á két szobából tágasra alakított, otthonosan berendezett társalgót két olajkályha- fűti barátságos melegre. Az egyik mellett fekete ruhás, fekete fejkendős néniké kuporog a heverő sarkán. Még a tartásában is mérhetetlen elesett- ség és fájdalom...

— Meséld el, Jolánkám ezt

a dolgot — kéri Etelka néni, amint elkapta kérdő pillantásomat. Manapság sajhós nem egyedüli, szomorú történet az idős asszonyé: magára maradt, házát elajándékozta rokonainak abban a reménvben. hogy majd gondoskodnak róla. A megajándékozottak a szerződés birtokában már mit sem törődnek vele. Perrel érte el, hogy havi 150 ' forintot fizetnek neki. Lelkileg belerokkant a csalódásba. A szavát is alig hallani. ' ■ ;

Zozót. Zsófia nénit bíztatják, beszéljen . magáról. Fél évszázad után is érződik valami kedves idegen akcentus a szavában:

.— Mit mondjak? Lengyel vagyok, de magyar állampolgár. Még 19-ben hozott engem az uram Krakkóból Mátészalkára. özvegyi nyugdíjamból nehezen éltem, de * magány még rosszabb volt Itt otthont kaptam, úgy j jövök ide, mintha haza mennék, ha volna családom. Érzem, hogy szeretnek, igazán;, — elcsuklik a hangja.

■ Etelka néni, ez az intelligens, érzékeny lélek azonnal vidámabb témára vált.-Elújságolja, hogy Jolápka - lakást kapott a tanácstól, egysznba, konyha, spájzost, s csak * tizedét fizeti érte, mint azelőtt az • embertelenöl rossz albérletéért. Sérikáék házának tetejét pedig egy. szocialista brigád hozta rendbe. Julikét, aki már nem jár ide, mert betegeskedik szegény, ugyancsak egy szocialista brigád vette pártfogásba. Ugye, hogy mennyi jó ember van mostanában'!’ A kérdés — amelyre nem. is vár választ — inkább megállapításként hangzik el. mert abban a házban is. ahol albérletben lakik, a többi- lakásban is mind-mind jó «amber éL

’. Jön a: postás, újságokat, képeslapokét hóz. Az egyetlen férfi. Berti 'bácsi erre abba hasrvja a szundikálást és nekilát olvasni. Felesége. Erzsiké' néni' á másik szobában a csigacsinálók között szorgoskodik. Közösen készítik egymásnak is az ünnepi levesbe valót- Mondják, ki mit .főz. mi)ven .fenyőfát kapott'. kivel1 tölti az ünnepet. Jolánka néni' a barátnőiével a szomszédasszonyával. Etelka népi - az estét í a háziaffz- szonvával, karácsony első naniára pedig' meghívást, kapott egy családhoz, ahol két aranyét kisegerek ft vacu

Beruházások mérlegen (2.)

Ahogyan épül

Nyíregyházán, a Sarkantyú utcában és Jósavárosban 10 —12 hónap alatt felépült egy 12 tantermes iskola. Száz gyermeket fogadó óvodák öt hónap alatt készültek eL A nyíregyházi II, vízmű a kezdéstől számított; másfél év múlva már vizet adott. A sóstói erdőben, a tbc-szana- tórium mellett egy 200 ágyas kórházi pavilon épül. A nyáron kezdték, 1975 végére elkészül. Olyan példák ezek, amelyek az építőipar dicséretére szólnak.

Aztán egy látványos bukás: a Krúdy lakásépítő szövetkezet házainak építése egy-két évet késik. Van olyan épület, amelyet a harmadik kivitelező készít. Két véglet, ami között a megye beruházásai meghúzódnak.

Általános megállapításként mégis azt lehet mondani, hogy az építkezések a szerződésben rögzített határidőre elkészülnek. Ugyanez viszont nem jeleijti azt, hogy a legrövidebb Idő alatt fejeződnek be. A gyors építés függ a kivitelező fel- készültségétől, a belső szervezettségtől, a beruházási piac mindenkori állásától, hogy csak a " fontosabbakat említsük,

■iAi ‘beruházási gondok egyik forrása '' mindig ': az volt,!' hogy la-" megnővekedétt feladatokkal az építőipar nem tudott megbirkózni. Több országos intézkedés, a beruházások rendjének megszigorítása kellett ahhoz, hogy viszonylagos egyensúly teremtődjön, az építőipar képes' ’.legyen eleget tenni a megrendeléseknek.

‘ Amikor nincs egyensúly, akkor a kivitelező diktál, válogat a munkák között Az építő szervezetek nem azt végzik, amire nagyságuk, profiljuk szerint alkalmasak

Egyensúlyban

♦

Érdekek

ütközése

♦

Az optimum felé

♦

Véghajrával

lennének, hanem belevágnak nagyobb- munkákba is.- - A lakásépítő szövetkezet egyik baija például éppen, az volt hogy. felelőtlennek bizonyult tsz-építőipari vállalkozással fogott össze, az megszűnt, újra kellett kilincselni, hogy valaki folytassa az építkezést

Az 1971-es szigorítások után a megyében hellyel- közzel egyensúly jött létre. Mi több, bizonyos konkur- rencia harc is kialakult a KEMÉV létrehozásával. A

megrendelői valacmiképpetó ütemezni a saját gazdaságossága szerint A megye- székhelyen például a Rákóczi utcai OTP-munkásla- kások építésének elhúzódása egyenesen maga után vonja hogy az Inezédi soron az orvoslakások nem készülnek el 1975-ben, mivel ugyanazzal az alagútzsalus technológiával, berendezéssel épülnek, amelyet egyelőre ss Rákóczi utcán használnak,

A bevezetőben említett jé példák s szervezett gyors építkezést mutatják. Ans nem mindig ez az általános Megyén belül is az a hiba^ hogy sokkal lassabban készülnek el ahhoz képest a beruházások, mint amennyi idő pusztán technológiailag! (hogy kössön a beton, száradjon a fal, stb.) szüksége»! Ez ugyan változó, mert * jősavárosi házgyári építkezéseknél szinte a rajzasztalról is elviszik a terveket.,

hogy dolgozzanak,’ mert * technológia nem állhat A mélyépítésben egy útátvágás 48—72 órát vesz Igénybe — amire korábban nem volt példa , ha elfire ssg van szervezve mindén.

A jelentősebb, ipari bero^ . húzásoknál, a többször ismétlődő, azonos . feladatoknál — mint iskola, óvoda, —• az építők szintén fel tudnak? készülni a. folyamatos munkára. A legnehezebb a» egyedi tervezésű és rehdel-* tetésű, ritkán előforduló beruházásoknál a zavartalan! munkát biztosítani. Akadályozhat az anyaghiány, az; alvállalkozók késedelme, és így tovább. Jogilag senki sem marasztalható el, ám igazoló jelentésekből nerc» lesz épület De itt is lehet előnyt szerezni, ha jobban összefognak a beruházásba» részes szervek, akár szocialista szerződést kötve, min* a kisvárdaí kórház építésé^ nél, ahol 1975 végén más beszélhetünk részleges űzes»-- behelyezá.'srőL

Említettük, hogy: többnyír« tartják a határidőket az építők. Becsületbeli ügynek tekintik, hogy állják a szavukat Ezt viszont nemegy*' szer nagy erőfeszítésekkel, S befejező munkáknál rengeteg túlórával tudják megvalósítani. Máskor a még eü nem végzett, de az üzembe- helyezést nem gátló kisebb munkákat felveszik a hiány- pótlási jegyzékre, csakhogy át tudják adni az épületet

A beruházások gyorsítása országos érdek. A gyorsan elkészülő létesítmények hamarabb adnak otthont a lakásra váróknak, lépnek be a termelésbe, vagyis az így megtakarított idő is pénzzé válik- A hatékonyság javítása érdekében viszont sokkal jobban össze kell fogni a beruházónak, az építőnek^ a különböző szerveknek. A következő évekre a megyén belül már most hozzá kellene kezdeni összehangolni a munkát megállapítani az igényeket, hogy az építőipar ahhoz alakítsa, termelését, ne maradjanak meg milliók egy tervcjklus végén, mert különböző előkészítési, vagy kivitelezési hiányosságok miatt nem tudták elkölteni.

Sok ssséb «aput töltött már náluk. Zozó néni csak a fejével int nemet. Neki nincs kihez húzódni a szeretet ünnepén.

Az egyik, eddig szótlanul üldögélő idős asszony sjr: „Nem szoktam én, csak most, hogy jön ez az ünnep...” Próbálják vigasztalni. Etelka ■ néni ezúttal nem mosolyog:

—‘ Mariska' két Hát és a íéfjét temette eL Nehezebbén bírja az egyedüllétet. Akiknek sohasem vagy csak nagyon, nagyon régen volt családunk, mi jobban viseljük a magányt.

A mindig jőkedélyű, kedves Ilonka gondozónő ért hozzá, mit kell ilyen pillanatokban tenni, mondani. Elárulja, hogy a városi tanácstól kapott pénzen biztosan megveszik a régén óhajtott. lemezjátszót. Ez • kerül majd a, .közös karácsonyfa alá. Csakhogy lemezre már nem igen . futja , a pénzből— Azonnal eszembe jut, hogy van olyan lemezem, amit az idős emberek is. szívesen hallgatnának, magyar nóta, operett, régi dalok. S biztosan van az ismerőseimnek is. ' /...■'

Távozóban még megálltam az udvaron, amelyet csak foltokban takar a hó. Az egyik idős asszony az imént arról beszélt, milyen szépek is voltak a hósiokás házak, a hóborította fák, bokrok, a hőfehér karácsonyok. Nem mertem kimondani amit gondoltam: .nem-a hó • teszi széppé a karácsonyt. Elnéztem a kívülről is gondosan karbantartott szép épületet, amelyet bárki .egy ' család otthonának gondolna.

Káéit S*í

vállalatnak nevet kellett szereznie. Miután a tervezett gyors növekedéshez nem volt elég mélyépítési munka, ezért fogadott el olyan beruházásokat is, amelyeket más nem vállalt, s nagy erőfeszítésekkel, sokszor • beruházó helyett is intézkedve tartotta be a határidőkét, hogy jó híre legyen a vállalatnak. Enélküí biztosan nem épült volna fel a nyíregyházi Vasvári Pál utcán az OTP 180 kisgarzonja.

Az építtetők és az építők érdeke nem feltétlenül egyezik meg Egy vállalatnak a folyamatos termelés a célja, így hatékony a gazdálkodása, ezért arra törekszik, hogy minden részlegének legyen elég munkája A SZÁÉV-nél például 35 szakmát tartanak nyilván, ennek alapján kel! vállalni a feladatokat Az sem mellékes, ha például Kisvárdán elkezdett egy nagyobb építkezést s ehhez kialakított egy bázist a megfelelő munkásgárdáváL, akkor az oda települt építésvezetőségnek legyen munkája a következő években is, ne kelljen gyakran változtatni, mert az kedvezőtlen a szervezettségre.

Ugyanesák a vállalati belső mechanizmus hozza, hogy a szerződésekben úgy rögzítik a határidőket, ahogy az jobban megfelel a kivitelezőnek. Itt ütközik az építő és és építtető. Aki megrendeli a munkát, az máris látni akarja, hogy ássák az alapot emelkednek a falak. A kivitelező viszont megpróbál egy belső ser- !í®Sdfi!5 feláWtewi g «y>>

táufi Botod*

3eéem£«? WT