Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
tf?4. december Ä Emuiéi i 'lufiu x nUiUÄS'ZÄflf Felpezsdült pártélet írta: Alexa László, a megyei pár'.bizotfs^g titkára MEGYÉNK PÁRTSZERVEZETEIBEN a pártértekezleteket, illetve a XI. kongresszust előkészítő munka első szakasza lezárult. Az elmúlt hetekben az alapszervezetek mérleget készítettek, számot adtak a végzett munkáról. Értékelték az alapszervezet tevékenységét, azt a munkát, amelyet a párt politikájának megvalósításáért, a felsőbb pártszervek és az alapszervezetek határozatainak végrehajtásáért folytattak Ismeretes, hogy a X kongresszus óta az »lapszervezetek vezetőségei minden évben taggyűlésen beszámoltak az éves munkáról. A most befejezett beszámoló taggyűlések nem egyszerűen összegzését jelentették a korábbi évek beszámoló taggyűléseinek. Átfogó képet adtak arról, hogy a X kongresszuson meghatározott feladatok végrehajtását saját területükön hogyan tudták teljesíteni. Ez nemcsak a vezetőség, hanem az egész párttagság, lényegében az egész párt számadása. Legfőbb célja az volt, hogy a beszámoló és a vita reálisan tükrözze a pártszervezet helyzetét az elért eredményeket és feladatokat, a kommunisták felelősségét és konkrét tennivalóit. Sőt, mivel a beszámoló taggyűléseken egy-égy üzem, település előtt álló feladatokat, a fejlesztés irányát és ütemét is megfogalmazták, azok mélyen érintik a pártonkívülieket is. A fentiek tudatában az Irányító pártszervek messzemenő és differenciált elvi és gyakorlati segítségével az alapszervezeti taggyűlések előkészítése körültekintő alapossággal • történt. Már az október hónapban megtartott pártcsoportülések és a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések ráirányították a figyelmet a taggyűlés jelentőségére, a vezetőségválasztás és a XI. kongresszus előkészítésével összefüggő feladatokra. A pártvezetőségek a beszámolók elkészf- szítésénél, a feladatok meghatározásánál a »zerzett tapasztalatokat figyelembe vették, a javaslatokat hasznosították. A beszámolók és B viták azt igazolják, hogy megyénk párttagsága és egész dolgozó népe eredményesen munkálkodott a X. kongresszus által meghatározott célok valóra váltásán. Munkánk eredményeként fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, javult a közoktatás és az egészségügvi ellátás, gyarapodott népünk anyagi ég szellemi gazdagsága. A taggyűlések többségét a nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkör, a szocialista építőmunka eredményeinek elismerése, a párt politikai irányvonalával való egyetértés, a párthatározatok töretlen végrehajtására, a pártfegyelem további erősítésére való készség jellemezte. A taggyűlések egyik igen fontos tanulsága az. hogy a párttagság egyetért a párt politikájával, igényli ennek folytatását. A készség, mely a határozatok végrehajtásában való részvételre, a politika melletti kiállásra irányul, a párt iránti növekvő bizalmat tükrözi. A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1972. decemberi határozatának végrehajtása következtében a pírtalapszervezetek életében és munkájában lényeges fejlődés következett be. A párttagság politikailag érettebb lett. felelőssége növekedett, igényesebb saját és vezetősége munkájával szemben. Ez a felelősség megnyilvánul abban. hogy az alapszervezetek nemcsak akarják hanem komoly munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy működési területükön, a településeken, az üzemekben, a hivatalokban, vagy /intézményekben a párt politikája érvényre jusson. A beszámolók szinte kivétel nélkül nagy figyelmet fordítottak a párt belső életével, a párttagsággal járó kötelességek teljesítésére. Kiemelten foglalkoztak az alapszervezeti munka tovább fejlesztésére, a káder- és személyzeti munka javítására, a nő- és ifjúság- politikai határozatok végrehajtására tett intézkedésekkel. Nem kerülte el a pártszervezetek figyelmét a közoktatási, a közművelődési, valamint a népesedéspolitikai végrehajtása terén elért eredmények és a további feladatok gém. Nagy gondot fordítottak a pártcsoportok *z egyes párttagok munkájának, magatartásának értékelésére, s ami pozitív az elismerés fnellett határozott igényként jelentkezett, hogy $Z al nem végzett pártmunkáért megfelelő fe- Jelősségrevonás is történjen. Valamennyi beszámoló súlyának megfelelően a párt szövetségi politikájából kiindulva foglalkozott a tömegszervezetek és tömegmozgalmak szerepével. Aktiv tevékenységük minden eredményben megtalálható. A párt irányításával nemcsak dolgoznak a határozatok végrehajtásán, hanem részesei a politika ala- ícHátának. Mindez növeli felelősségüket és emeli tekintélyüket ’ AZ ALAPSZERVEZETI MUNKA fejlődése mellett szól az is. hogy a beszámolók és a vitában részt vevők többsége nem általános, bárhol elmondható kérdésekkel, hanem a helyi dolgokkal foglalkozott, bátran, nyíltan, túlzásoktól mentesen. A mezőgazdasági és ipari üzemekben a párt belső élete mellett megfelelő hangsúlyt kaptak a termelési kérdések, a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos tennivalók, az e téren meglévő bizonytalanságok. Szóba kerültek az anyagellátással, a minőséggel, az anyagfelhasználással kapcsolatos gondok is. Gazdaságp -litikai céljaink megvalósításával összefüggésben szóltak a szocialista versenymozgalom széles körű kibontakozásáról. mely a gazdasági eredményeken túl fontos szerepet játszik az emberek szocialista nevelésében a gondolkodás formálásában is. Szinte valamennyi beszámoló értékelte azt g következetes munkát és helytállást, amit az őszi betakarítások Sörán a mezőgazdasági üzemek dolgozói melletj az üzemi munkások, katonák, diákok, a hivatalok és intézmények dolgozói tanúsítottak. Ez is jól példázza megyénk lakosságának gondolkodásában végbement változásokat, szövetségi politikánk helyességét. A beszámolók hangvétele a hozzászólásokat is befolyásolta. Jellemző volt a hozzászólásokra az őszinte, bátor, reális hang, mind az értékelést, mind a feladat-meghatározásra vonatkozóan. Több helyen a nem eléggé pontosan kidolgozott feladatokat a vitában elhangzottak tették egésszé. A pártcsoportüláseken tanúsított aktivitás nem maradt el a taggyűléseken sem. Megyénk párttagságának mintegy 86 százaléka megjelent a beszámoló taggyűléseken és 31 százaléka véleményt mondott a végzett munkáról, tett javaslatot a jövőt illetően. A VITÁBAN RESZT VEVŐK kritikusan értékelték a végzett munkát. Eredményeinket elismerve — de nem túlbecsülve — igényként fogalmazták meg több helyen a XI. kongresz- szushoz és saját pártszervezetükhöz a határozottabb fellépést a hibákkal, a torzulásokkal szemben. Szükségesnek tartja párttagságunk azt is, hogy a kongresszusi irányelvekben meghatározott célokkal összhangban tegyünk nagyobb erőfeszítéseket az állampolgári és a munkafegyelem javítására, a tartalékok jobb feltárására, a takarékos gazdálkodásra. Párttagságunk kész részt venni és támogatni minden ésszerű takarékossági intézkedést, ha azt konkrétan megfogalmazzák, kidolgozzák. Természetesen ez a feladat a pártszervezetek segítségével, az üzemek, intézmények, hivatalok vezetőire vár. Mikor a kispolgári életszemlélet, életmód, H harácsolás elleni következetesebb harc érdekében az ideológiai nevelőmunka hatékonyságának javítását sürgetik, ugyanakkor határozottabb és időben történő állami intézkedéseket igényelnek — jogosan. Ezekben a kérdésekben azonban csak akkor lehet megfelelően előrelépni, ha a kommunisták minden területen példát mutatnak, ha a közvetlen környezetükben élő emberek szemléletét formálják, ha a pártszervek és az alapszervazelek biztosítják és megkövetelik mindenkitől a határozatok és a törvények végrehajtását. A taggyűlések azt is megfogalmazták, hogy céljaink eléréséhez tovább kell szélesíteni és fejleszteni az üzemi és a szövetkezeti demokráciát. Jogosan kaptak bírálatot azok a — szerencsére nem na" számú — vezetők, akik az üzemi demokrácia követelményeinek csak formálisan tesznek eleget, nem tartanak rendszeres kapcsolatot a dolgozókkal, felvetéseikre, észrevételeikre nem reagálnak. A fegyelmezetlen dolgozók nevelésében a pártszervezetek felelősségét hangsúlyozva az olyan gazdasági vezető felelősségét is felvetették, aki néhány fegyelmezetlen dolgozó miatt engedi a munkahelyi légkör megrontását, így az egész kollektívát bünteti. ELISMERÉSSEL BESZÉLTEK azokról az intézkedésekről, amelyek a párt, a munkásosztály társadalmi-gazdasági helyzetének további javítása érdekében tesz. De igényként fogalmazódott meg a munkásműveltség fokozása, a szakmunkásképzés, a munkásellátás terén meglévő gondok gyorsabb megoldása. A taggyűlések után az irányító pártszerveknek és alapszervezeteknek is vissza kell térni néhány olyan kérdésre, amellyel párttagságunk hosszabb ideje foglalkozik. Ilyen többek között az ideológiai kérdések alapszervezeti szinten. A KB 1974. december 5-1 határozata után jobban oda kell figyelni a párttagság jelzéseire, amelyek a pártszervektől, a pártszervezetektől következetesebb pártellenőrzést, az állami szervektől a törvények végrehajtását igényli. Néhány községből a párttagság jelezte, hogy a gazdasági és pártvezetők között' kapcsolat nem felel meg a követelményeknek Ez kétoldalú dolog. A jelzések többsége azonban amellett szól, hogy néhány gazdasági vehető felül emelkedik saját pártszervezetén. A pártot csak a felsőbb pártszervekben látják. Nem veszik észre, nekik is érdekük, hogy az üzemben, hivatalban jól dolgozó pártszervezetek működjenek. Ilyen esetekben az irányító pártszerveknek határozottabb közbelépésére van szükség. A következő hetekben a pártcsoportülése- ken, személyes beszélgetéseken, majd a vezetőségválasztó taggyűléseken a párttagok megismerkednek a XI. kongresszus irányelveivel és a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó Központi Bizottsági jav ágiatokkal. Nagyon fontos, hogy a már rendelkezésre álló irányelveket a szervezetiszabályzat-tervezet a pártvezetőség mielőbb eljuttassa a párttagsághoz, hogy a taggyűlés előtt megismerjék. A JANUÁRI TAGGYŰLÉSEKEN a jelölő bizottságok a párttagsággal való előzetes véleménykérés alapján javaslatot tesznek a párttitkár és a vezetőségi tagok személyére. A párttagság feladata dönteni abban, hogy mely párttagoknak szavaznak bizalmat a következő évekre ahhoz, hogy titkárként, vezetőségi tagként szervezzék mozgósítsák a kommunistákat, a dolgozó tömegeket, a XI. kongresszuson meghatározásra kerülő feladatok végrehajtására. A szocializmus gyorsabb ütemű építése és valamennyi pártszervezet érdeke, hogy olyan elvtársakat válasszanak titkárnak és vezetőségi tagoknak, akik értik és következetesen képviselik a párt politikáját, élvezik a párttagok és a pártonkívüliek bizalmát, akiknek magatartásuk és munkájuk mindenkor példamutató. Reruhcizásoh mérlegen (1.) üj százszemélyes óvodát építettek Nyíregyh áza-Qoibányán. (Eleit Emil felvétele) Amis: elkezdődik Tavasszal hozzákezdenek a megyei művelődésd ház építéséhez. Szép terv, sok millió forint, ha elkészül a megyeszékhely egyik büszkesége lesz. Csak... csak már évek óta halljuk, hogy épül a művelődési ház, most a programot tárgyalják, majd a megnövekedett építési költségek miatt kell valahonnan többletpénzt előke- rítéhi és így - tovább ... De említhetünk más példát Is: Nyírbátorban, a városi rendelőintézet helyét mindenki tudta. Csak azt alig gvőzték kivárni, hogy végre elkez- dődiön az építkezés. Az OTP még mindig reménykedik^ hogy 1975 végén munkáslakásokat tud átadni a nyíregyházi Rákóczi utcán. Am az építkezés kezdése jó fél évet késett. A Nyírségi Nyomda Árok utcai építkezése szintén évekig vajúdott, amíg a megvalósulás útjára lépett. Gondola! és (eft Visszatérő téma, hogy a beruházások soká kezdődnek el, lassan halad az építkezés, vagyis gyenge a hatékonyság. Általában az építőipart szokás szidni — a végén csattan az ostor — rajta kérik számon, hogy effv bi- zonvos határidőre elképzelt építkezés miért nem valósult meg addigra. Pedig leyp’ább olyan göröngyös az út addig is, amíg végre elkezdődhet egy építkezés. S az előkészítéssel. az előzetes tárgvalá- sokkal, intézkedésekkel legalább annvi idő telik el, mint magával az építéssel. Példa rá az előbb említett megvei művelődési központ, vagy a köze’műlt építkezései közül a Szabolcs Szálló, a kisvárdai kenvérgvár, a nvíregvhází autóbusz-pályaudvar körüli huzavona. A teljesség igény« nélkül, csak néhány főbb gondot, fogyatékosságot elemezve — olyat, aminek a léte nem törvényszerű — próbálunk választ keresni arra, miért is olyan lassúak egves beruházások Szabolcs-Szat- t, árban. (Hozzátéve közben, hogy az országos helyzet sem sokkal különbözik.) A gondolattól a tettig, amíg az elképzelésből valóság lesz. hosszú az idő. A megye tervében szerepelt például a nyíregyházi fémipari szakközépiskola építése 39 millióból. Már 1971-ben tárgyaltak róla. Mire döntés született, addigra 70 milliós programnál állapodtak meg. Közben változott a kijelölt hely, úgy, hogy a végleges tervdokumentáció csak a jövő év közepére készül el. Ebből 1975-ben jó, ha 5—6 milliÓ6 építés valósul meg, pedig 24 millió forintja lenne rá a tanácsnak. Hivalaínoksze.né'et Ismét példával kezdjük: Nyírbátorban az idén hat hónap alatt felépült egy százszemélyes óvoda. Gyors előkészítés, gyors ügyintézés mellett könnyű volt az éoít- kezés. A nyíregyházi óvodaprogram megvalósításánál szintén hasonló gyorsaságról számolhatunk be. Ugyanakkor a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága éppen a beruházásokkal kapcsolatban több ecetben kénytelen volt megállapítani: hiába hozott határozatot, utasította az illetékes osztályait — mint a Rákóczi utcai munkáslakásoknál — a terület-előkészítés lassan haladt, a kívánt időpontra nem kezdődhetett meg az építkezés. Elszabotálták a tanácson a határozatokat? Korántsem. Ha kisebb hibák adódnak is, nemegyszer hivatali kötelességén túl, attól többet dolgozott egv-egy ügyintéző, azonban a hatósági eljárások, a szanálás megannyi procedúráin szinte falja a heteket, hónapokat. Ahogy egy vállalati vezető, egyben tanácstag fogalmazott: „Az ügyek intézése folyik, nem az elintézése.” Persze olyan is előfordult Nyíregyházán, hogy a műszaki osztály a tervosztály- lval levelezik, az egyik a Bessenyei téren szeptemberre ígér bontást amit a másik decemberben tud e! kezdetni. Találóan a hivatalnok szemléletnek, a bürokrácia érvényesülésének nevezte ezt, amikor hiába keresi bárki a felelőst. Van ebben persze más is, félelem a kockázat vállalásától, amikor az ügyintéző, bármennyire tud a dologról, addig nem intézkedik, amíg papírt nem lát. s azután is a levelezés, a bürokrácia bástyái mögül akarja bevenni csigaroham- mal az építkezés várát. Ésszerű terveket Kevés az cáyan ember azoknál a szerveknél —akár az ipari vállalatoknál la — aki előre fel tudia mérni egy beruházás hatását. Többnyire ott kezdődik a baj. hogy az igények és a lehetőségié is nincsenek szinkronban. A tervező a rajzasztalon megálmodja a szépet, a jót, a korszerűt, de kiderül, hogy a megrendelőnek feleannyi pénze sincs. Megindul as egyezkedés, új program készítése, miközben múlik a* idő. Az ipari vállalatoknál például számítanak valamilyen támogatásra, amíg az nincs meg, nem kezdenek a munkához. Aztán viszont nagyon gyorsan kellene az építés, különben azért kerülnek bajba. Az Újpesti Gyao- juszövőgyár Uj fehértón százmilliós beruházást indít. Már 1977-ben termelni szeretnének, amikor az üzemnek a tervezése is csak most indul* meg, az építkezés érdemi része 1976-nál előbb nem nagyon kezdődhet, tehát a gépek szerelése már csak 1977- ne várható, amikor ott teljes, vagy kpzel teljes kapa-; citással termelni akarnak. Ruga!ma«an, kockázattal Ellenpélda a Magyar Posztógyár nagykállói üzeme. A gondolattól a megvalósulásig egy év sem kellett, hiszen a volt vegyesipari vállalatot januárban vették át, s azóta kész a csarnok, szerelik a gépeket, termelnek, összefogott a beruházó, a tervező, a kivitelező, támogatta őket a megyei vezetés, együtt jártak, talpaltak az engedélyekért, miközben már készült a csarnok vasszerkezete, már megrendelték, útnak indították a gépeket. A beruházások »vorsífá-í sának egyik útja tehát a rugalmasabb ügyintézés. A másik egy bizonyos fajta kockázat vállalása, egyben előrelátás. Az például semmiképp sem jó, hogy Jósvárosban a közművesítés as építkezés mögött jár, talán 1975-ben utoléri azt, amikor előtte kellene haladnia. Ha viszont megindult egy olyan, több évre szóló program, mint a jósavárosi építkezés, akkor annyi kockázatot lehet és kell vállalni, hogy a költségvetési döntés előtt körülbelül tudják, mennyi pénzre lehet számítani (ha óvatosak, akkor ax alsó határt figyelembe véve), s ehhez megtenni az előkészítő lépéseket. Következik: Ahogyan épül. Lányi Uotond « 9
