Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

\w kÄCT-MA'GTA'n&sxká Az 1975. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgaz­daság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974-ben el­ért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bel- és külgaz­dasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpo­litikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-ben dinamikusan fejlődött, a gaz­dasági növekedés üteme az elmúlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem/mintegy 6 szá­zalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulá­sából adódott. Meggyorsult a nemzeti jövedelem belföldi fel­használásának növekedése. Túlteljesültek a terv életszínvo­nal-politikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek külkereskedelmi kapcsolataink. A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világgazdaság zavarai és a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termékeké’és az ebből adódó csere­arány-romlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott. Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gép’par a vegyipar és a kohászat termelé­se nőtt. A munka termelékenysége körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepé az eredményekben a szocialis- tabrigád-mozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszte­letére kibontakozott munkaversenynek, amely a termelés nö­vekedését, a munkaszervezés javulását, a termelékenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett tapasztalhatók voltak kedvezőt­len jelenségek is: a többlettermelés egy része nem felelt meg a szükségleteknek; indokolatlanul nagy volt a készletnöve­kedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az export- nál gyorsabban nőtt; növekedtek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezeté­nek változtatása nem haladt a kívánatos ütemben. Az építőipari termelés növekedése az éves tervben elő­irányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Az építőipari munka termelékeny­sége a korábbinál gyorsabban, körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A beruházási építkezések összességükben elé-télc a tervben előirányzottat, a nagyberuházások kivitelezésében azonban jelentős az elmaradás. Á mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvonala mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermés kielégíti a lakosság kenyérgabona-szük­ségletét, fedezi a megnövekedett állatállomány takarmány- ellátását és exportot is lehetővé tesz. Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A kedvezőtlen őszi Időjárás azonban jelentős terméskiesést, illetve minőségrom­lást okozott. Emiatt cukortermelésünk nem éri el várt szin­tet, Zöldségfélékből és gyümölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évi­nél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentésére kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke 8—9 százalékkal ha­ladja meg a múlt évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertéshústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyész­tésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. A közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése megnövelte az áruszállítás iránti igé­nyeket, ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közle­kedési vállalatok nagy nehézségekkel, különleges intézke­désekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a korszerű Éhesei- és villamos vontatás részaránya 88 százalék­ra növekedett. Befejeződött a Szob—Budapest—Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerű­södött a vasúti és közúti vállalatok járműállomány^ is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dina­mikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szo­ciálpolitikai intézkedéseknek. A fogyasztói árszínvonal nö­vekedése éves átlagban nem haladta meg a tervezett 2 szá­zalékot, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5,5 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emel­kedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több, mint 1973-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alapjában ki­egyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásának nehézsé­gei azonban a fogyasztói piacon is éreztették hatásukat (ve­gyicikkekből, építési szerelvényárukból, stb. időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes idősza­kokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az év során — a célul kitűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik be. Ezen be­lül állami erőből összesen mintegy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd forint körül várható. A beruházások volumene 6—7 száza­lékkal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi szín-- vonalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növekedett. A külkereskedelem a KGST-országokkal folytatott áruforgalomban mind a kivi­tel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem szo­cialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobb­részt a ielentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezettet. A tőkés piacokon nagy mértékű volt az árak, elsősorban az importunk jelentékeny részét ki­tevő kőolaj-, olaj- és vegyi termékek és nyersanyagok árának emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jó­val szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a be­hozatalnak a kivitelt meghaladó növekedése miatt a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk egyenlege pasz- szív. AZ 1975. ÉVI TERV CÉLJAI A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezők okozta nehézségek ellenére összeséffében eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfelelő alanot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának további céltudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Szá­mítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság vál­ságjelenségei nem szűnnek meg és ezek gazdaságunkra to­vábbra is kedvezőtlenül hatnak, A fő feladat 1975-ben a népgazdaság egyensúlyi helyze­tének javítása Ezért a nemzeti jövedelem dinamikus növe­kedését fenntartva, a fogyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a ter­melés szerkezetének átalakítását, fokozni kell a minden pia­con gazdaságosan értékesíthető termékek termelését, csök­kentve, illetve megszüntetve a gazdaságtalan termelést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a munka haté­konyságát és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való ésszerű takarékoskodást Főbb előirányzatok: 1975-ben a nemzeti jövedelem volumene 5—5,5 száza­lékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3—,3,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fo­gyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 százalékkal növekedhet. Mérsékelni kell a készletek nö­vekedésének ütemét. IPAR i 1975-ben a terv az ipari termelés 6 százalékos növelését irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben j előirányzott éves átlagos növekedési .ütemnek. A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. Az ipar ágazati szerkezetének átalakítása fő vonásaiban 1975-ben % a IV. ötéves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlő a villamosenergia-ipar (í—8 százalék), a vegyipar <9—18 százalék), az építőanyag-ipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlő­dik. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mipt ebben az év­ben. A termelés növelésének tényleges lehetőségei a feldol­gozóiparban nagymértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fenn­álló kötelezettségek teljesítése mellett a vállalatok milyen mértékben képesek a gazdaságos kivitel növelésére. Az a cél, hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növe­kedjék gyons ütemben, amelyek "minden piacon jól értékesít­hetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg ki­egyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb arányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipari termelői árak részleges módosításárS. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, va­lamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedé­sek, a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesz­tése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyag- források népgazdasági céloknak megfelelő racionális fel- használását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesíté­se miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gaz­dálkodást befolyásoló elemei is. ÉPÍTŐIPAR I Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emel­kedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyagel­látással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét MEZŐGAZDASÁG | — ft >OS8 JOtSlß-ftd I»!» 4 i __.... _ A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emel­kedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüze­mek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások ha­tékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A ferv szerint a növénytermelés 5—6 százalékkal nő. A gabpnät a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságúi területe^ elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a ga­bonatermés előirányzott' növekedése. Szükséges az ipari nö- vépye£ vetésterületének es termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterületének növelése, amit központi intéz­kedések i£ elősegítenek. A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék termelése is. A fej­lesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőképesebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányá­nak növelése. Az állattenyésztés termelési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállat-termelés több mint 7 szá­zalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állatférőhelyek bővítésé­vel és korszerűsítésével, az iparszerű telepek technológiájá­nak javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ról 213 kg- ra növekszik. A fehérjetakarmány-felhasználás 10 százalék­kal emelkedik. A műtrágyák, növényvédő szere i és a i'eh j. jé- - takarmányok magap világpiaci ára miatt igen fontos hatéko­nyabb felhasználásuk. KÖZLEKEDÉS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazda­ság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhang­ban — 1975-ben is dipan>ikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb villamos és Diesel-mozdonyok be­szerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M7-es út második pá­lyája Székesfehérvár—Balatonaliga közötti szakaszának épí­tése. A személygépkocsi-állomány kb. 80 ezer darabbal gya­rapszik. A távbeszélő ló- és alközpontok kapacitása mint­egy 36 ezerrel bővül. a lakosság Életszínvonala, életkörül­ményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növeke­dését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevé­kenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alánján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mint­egy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidőcsök­kentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy fŐFé jutó reáljövedelem 3,5 száza­lékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom fqlyó árakon számítva közel 6 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 99 000 lakás épül. Állami erő­ből az 1974. évinél 2—3900-rél több, 37—38 000 készül el. Ma­gánerőből — hasonlóan az ideihez — 53—54 000 lakás építé­sével lehet számolni. Ezen belül növekedni fog a több szintes társasházakban lévő lakások aránya. (Polytatás m 1. oldalról) Ismerték fel a tudatos cse­lekvés szükségességét. A szocialista országokban az új nemzedék növekvő súllyal veszi ki részét a társadalom előtt álló feladatok megoldá­sából. A tőkésországok ifjú­sági mozgalmát az jellemzi, hogy mind erőteljesebb har­cot folytat a társadalmi igazságtalanságok, a jövőt veszélyeztető militarista po­litika ellen. Növekszik az if­júság mozgalmainak tuda­tossága. Erősödik a fiatalok­ban a felismerés, hogy alap­vető problémáik a fennálló osztályyiszopypkban gyöke­reznek. Ezek megoldását csakis a munkásosztállyal, a társadalmi haladásért har­coló dolgozó tömegekkel együtt érhetik el. Pullai Árpád hangsúlyoz­ta: Az elmúlt évtizedekben a béke fogalma elválaszthatat­lanul összefonódott a kom­munista és munkáspártok harcával. Ez hozzájárult pártjaink tekintélyének, tö­megbázisának növekedésé­hez. A béke védelmére mw gósított tömegek jelentős ré­sze egyben a társadalmi ha­ladás híve is lett Tovább! sikeres harcunk forrása, hogy pártjaink a békéért és a társadalmi haladásért fo­lyó küzdelemhez milyen mértékű támogatást tudtak biztosítani a különböző tár­sadalmi erők részéről. Poli­tikánk hitele és vonzereje feljogosít bennünket arra a következtetésre, hogy célja­ink megvalósításához a jövő­ben is megkapjuk a töme­gektől a szükséges támoga­tást. • ­Pullai Árpád felszólalásá­nak befejező részében az eu.- rópai kommunista és mun­káspártok konferenciájának további előkészítő munkála­taival foglalkozott. Kifejezte pártunk készsé­gét, hogy az MSZMP — mint eddig —■ internaciona­lista kötelezettségéből adó­dóan a jövőben is kész ré*nt verj ni az gprópai kommunis­ta és munkáspártok konfe­renciájának további előké­szítésében, és aktívan e'"se- gítepi az 1975-ben esedékes konferencia sikerét. Fogadás a tes!vérpér8ok képviselői tiszfő átérő A Magyar Szocialista Munkáspártnak a budapesti találkozón részt vevő kül­döttsége szombaton a Gel- lért^szállóban fogadást adott a tanácskozáson képviselt európai testvérpártól kül­döttéi tiszteletére. A foga­dáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott po­hárköszöntőt A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjó­léti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvo­dai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városok­ban — mintegy 17 000 a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hellyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai qktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a nap­közi otthoni ellátás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére, 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely,'a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanúlóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőleg 55 000, a szakmunkásképző is­kolákba 61 000 első éves tanulót, a felsőfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. ' '''"'irw'r'isi,-------Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyin­tézeti ág vak sznivi kb. ZOúO-rci no. Fejlődik a ^.,-c I4­tás is. Közel 103 új általános és gyermekorvosi körzetet szer­veznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. í BERUHÁZÁSOK ! A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal össz­hangban, a nemzeti jöyedeiemrpel közel azonos ütemben nö­vekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975- ben 129—130 milliárd forintot irányoz: elq. Az eszközöket el­sősorban a folyamatban levő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fontos fel­adat a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésének javí­tása. a szervezettebb együttműködés a beruházók a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházá­sok növekednek, amelyek az energiaellátás fejlesztését, va­lamint az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek feldolqg- zásának fejlesztését szolgálják. A IV. ötéves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szol­gáltatások és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagy- beruházás (Mecseki. Ércbányászati Vállalat V. gz. üzeme, 750 kV-os távvezetek és a debrecen—mátészalkai linónak.-i rtt- árugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkez- désére_az előkészítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra for­dítható eszközökké] is elsősorban a folyamatban levők kivi­telezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruh • sok .: különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gaz ’nságos exportot növelő, vagy az import megtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. KÜLKERESKEDELMI FORGALOM Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista orszá­gokkal megvalósuló együttműködés további szélesítés ívéi fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezmé­nyekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereske­delmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a terme­lési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szoci­alista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kap­csolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fog­nak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban le­gyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának kc- vetelrnénveivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív külkereskedelmi munkát követeL A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reáli­sak. Megvalósításuk azonban a gazdálkodás hatékonya igá­nak lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek ve­zetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt köző» célok végrehajtását (MTf) , t *

Next

/
Thumbnails
Contents