Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

fcfcfíT-ÍTAGYAHORSCTIf 2V7aI„ GBv^nRnBSfir ge Faipari kombinát a Kárpátokban i Óriás alagútíúró kombájn A világ erdőállományának egyharmadával rendelkező Szovjetunió évente mintegy 2 millió hektárnyi területen végez erdőfelújítást, vagyis gyakorlatilag az összes ki­termelt területen. Ez a ha­talmas méretű erdősítési munka az utóbbi 10—15 év­ben nagy faipari komplexu­mok létrehozását eredmé­nyezte, amelyek sok száz apró feldolgozó üzemet egye­sítettek magukban. Az APN munkatársa az egyik ilyen egyesülés, a Kár­pátukrán Faipari Komple­xum főmérnökével, Vaszilij Veresszel beszélgetett a kom­binát tevékenységéről. — Tizmöt évvel ezelőtt a „Prikarpatlesz” kombinát 89 olyan erdőipari üzemet egye­sített, amelyek Ivano-Fran- kovszk területen fakiterme­léssel, fafeldolgozással, vala­mint az erdőállomány felújí­tásával foglalkoztak — mon­MI VARHATÖ? December 7-én ad ki leg­közelebb bélyeget a posta, ekkor hozza forgalomba a Vác 900 éves fennállását kö­szöntő és a város felszaba­dulásának 30. évfordulóját hirdető címletet. Karácsony­ra az anyaság tiszteletére je­lenik meg 1 forintos érték. Harminc éve. éppen decem­ber 24-én vették el a fasisz­ták a nemzeti ellenállás leg­jobbjainak életét. A mártí­rok közül Kreutz Róbert és Pataki István arcvonásait a szomorú évforduló nanján örökíti meg a posta. Uidon- ságözön várható december utolsó napjaira. Napvilágot lát ekkor a kölvökállatokat ábrázoló hét címlet, a Kis­kunfélegvbázát bemutató 10 forintos bálveg és valószínű- leg kibocsátják a hosszabb ideje beharangozott 50 forint névértékű címletet., amelyen Pécs városképe tárul elénk. KARÁCSONY A szeretet ünnepe csak né­hánv évtizede szerepel gyak­ran bélyegen. A Maavar Posta 1943. évi karácsony­sorozata még az elsők közé tartozik. Az 1960-as években dotta a főmérnök. — Az új egyesülés lehetővé tette az anyagi és a technikai eszkö­zök koncentrációját. Itt a fakitermelők, az erdészek és a fafeldolgozók érdekei is harmonikusan összekapcso­lódtak. Következésképpen le­hetőség nyílt arra, hogy a kitermelés és az erdőfelújí­tás problémáját magasabb szinten oldják meg. A kom­binát a faanyag komplex hasznosításának a szerveze­te, amely nemcsak magát a faanyagot dolgozza fel, ha­nem a fahulladékot is: az ágakat, a gallyakat, a gyö­kereket és a lombtömeget. 1960 és 1973 között a kombi­nát árutermelése két és fél­szeresére növekedett, s bő­vült az áruk választéka is. Jelenleg a kombinát üzemei fűrészárut, bútoripari fél- gyártmányokat, asztalosárut, parkettát, ioari faforgácsot, forgács- és farostlemezeket, a karácsonyi bélyegek, ki­váltképpen a festményeket, szobrokat ábrázolók páratlan sikert arattak. Sok filatelista kizárólag ezeket gyűjti és már csaknem 100 bélyegki­bocsátó állam évente ked­veskedik a szeretet ünnepé­re utaló sorozattal. Anglia idei. néeyértékű sorozatát XIII—XV. századi fafaragá­sok díszítik. Kanada a tél örömeit, karácsonyi szánkó­zást, korcsolyázást ábrázoló festményeket mutat be bé­lyegein. Blokkon ábrázolt faliszőnyeggel, a népművé­szet remekével jelentkezik Svédország. A görög posta három, összefüggően nyom- tatótt bélyege kódex minia- túra bemutatásával emeli az ünnepi hangulatot. Liechtens­tein templomi üvegfestmé­nyekről. Írország Bellini Ma- donnájáról kölcsönözte a bé- lyegábrát. A déli féltekén az ürmén nyár közenére esik. ezért Niue sorozata könnvű öltözete, vidám fiatalok ün- népi kirándulásáról számol be. R*a VPOMÜZEDMOK HÍREI Kanadában csak most állí­tottak fel bélyegmúzeumot. bútort, sportcikkeket stb. gyártanak. A fő áruféleség termelésé­vel párhuzamosan a „mel­léküzemágak” is fejlődnek. Vitamintartalmú fenyőtű­lisztet, lucíenyő-kéregkivona- tot készítenek. Ez utóbbit a bőriparban hasznosítják. A „Prikarpatlesz” másik fontos feladata az erdők fel­újítása. A kevésbé értékes fafajtákat nagy hozamú faj­tákra cserélik. 1960 és 1973 között 121 000 hektár terüle­ten javították a faállományt. A kombinátot a legújabb szovjet gyártmányú gépek­kel, és berendezésekkel lát­ták el. Fő részlegeiben a gé­pesítés és az automatizálás szintje már most eléri a 80—95 százalékot. A gépeket és az automata berendezése­ket az erdőfelújítási mun­káknál is eredményesen hasz­nálják. Vlagyimir Popov Az új intézmény népszerűsí­tésére színes levelezőlap­sorozatot bocsátottak ki, amelynek képoldalán na­gyítva mutatják be a hazai bélyegkülönlegességeket. A címlapon ugyanezt a ritka­ságot ábrázolja a bérmente­sítésre szolgáló, benyomott bélyeg. így akár az 1851. évi 3 centes hód (a világon az első állatábra) bélvegmásola- tával is fizethetjük a mai portóköltséget. — Műanyag kristályok, különleges vilá­gítótestek, a modern techni­ka szolgálja San Marino múzeumában a bélyeg szép­ségét. A hazai kiadások ösz- szes változataiban gyönyör­ködhetnek a nézők és a ran­gos nemzetközi kiállítások látogatói is. mert a múzeum anyaga gyakran vendégsze­repel. Az ilyen alkalmakon nvert díiak már egész szek­rényt töltenek meg. — A külföldről érkező hírek is­meretében is büszkék lehe­tünk a Magvar Posta Bé­lyegmúzeumára. Az állandó kiállítás 200 ezer bélyeget ölel fel, az időszerű esemé­nyekhez kapcsolódó bemuta­tók pedig elénk tárják a 9 millió darabos készlet lég- javát. Budapesti látogatá­sunk során okvetlenül keres­sük fel az intézményt (VII kér., Hársfa utca 47.), ahol szakmai kérdésekben segít­séget is kaphatunk. Bélyeggyűjtőknek A fövő mezőgazdasági gépe A Balatonboglári Állami Gazdaságban mutatták be először a világon a nyugatnémet Deutz cég által gyártott legújabb, úgynevezett Intrac 2006-os traktort és géprendszert Az elöl-hátu! hidraulikus emelőrendszerre!, kardántengellyel, gyorscsatlakozóval ellátott erőgép egyes munkagépek gyors cseréiét teszi lehetővé a vezetőfülkéből. Egyszerre 2-3 művelet végrehajtására is alkalmas. Például fölszerelhető a két tonna befogadóképessé­gű műtrágyagyártó és műtrágyaszóró, amely automatikusan működtethető. A kétezer li­teres vegyszertartály mellett szőlővenyige ős szezúzására és a talajra való bedolgozásá­ra szolgáló munkagéppel együtt is felszerelhető. Ezenkívül forgó fűkasza is alkalmazha­tó amellyel a sorok közötti füvet lehet levág ni és tetszés szerint a traktor nagyszerűen alkalmas a szállításoknál is. Képünkön: A traktor a permetlétartály és vegyszerező, vala mint (elöl) a venyigezúzó, amely karvastagsá gú szőlővesszőt is összezúz. Kezdetben kézi erővel épí­tették a hegyek alatt átveze­tő alagutakat, majd később a •robbantásos omlasztás mód­szerére tértek át. Ám nem mindig lehet alkalmazni a föld alatti járatok kiépítésé­nek ezt a módját. Ilyenkor különleges gépeket kell „be­vetni” az emberi munka megkönnyítésére. E gépek ma már valóságos kombájnok, amelyek minden munkát el­végeznek, omk trányftanl kell őket A szovjet mérnökök által tervezett TK—IC tipusú alagútfúró kombájn két. egy­más fölött elhelyezkedő, kü­lönleges fúró- és vágófejjel ellátott gépegységből áll. A keményfémbetétes vágóélek a legkeményebb kőzetekbe is utat vágnak, miközben a ki­fejtett törmeléket az alsó ka­paróberendezés eltávolítja a lassan előrehaladó gép bóL Mindössze két személy irányítja, szolgálja ki a 79 tonna súlyú gépóriást, amely­nek elektromos motorjai együttesen mintegy 350 kilo­watt teljesítményűek. A hid­raulikus „izmokkal" dolgozA lánctalapakon előrehalad* alagútfúró kombájn környe­zetéből nagy teljesítményű elszívóberendezés távolítja el az egészségre ártalma* port Légzsákos belegágy V * ' - .x-i.SK/ M v |j ft $/fry«V A huzamosan ágyhoz kötött és ezért fekvési ártalmaknak különösen kitett betegek szá­mára légzsákokból összeállí­tott ágyat kísérleteztek ki an­gol kutatók. A fekvési ártal­maknak az az elsődleges elő­idézője, hogy a hagyomá­nyos fekhelyek kemény felü­lete hosszú ideig nyomást gyakorol a bőrfelületre s ®*- által akadályozzá a vérke­ringést a bőrben és az alatta levő szövetekben. Az újfajta ágyon való fekvéskor ez az ártalom nem léphet fel, mi­vel a légzsákok puhán tá­masztják alá a testet, és nem is mindenütt egyformán, mert az egyes légtartó pár­nák találkozásánál bemélye­dések vannak. A 18 db lég­zsákból összeállított fekvőfe­lületnél három-három „hur- ’ka” alkot egy önállóan sza­bályozható nyomású csopor­tot. Ezeket az ágy mellett ál­ló kis légsűrítő tölti a beállí­tott hőmérsékletű levegővel. A világ efvárosiasodása Világosan láthajtuk ezt az alakulást, ha felsorakoztat­juk az elmúlt évszázadok legalább százezer lakosú nagyvárosait és milliós vá­rosait. Míg 1700-ban csak 40 nagyváros volt, a föld nagy­városainak első nyomtatott listája, az 1870-ben megje­lent Petermanns Geographi­sche Mitteilungen című ki­advány már 164-et sorol fel; 1900-ban kereken 300, 1950- ben pedig mintegy 670 volt. Számuk különösen gyorsan növekedett az utóbbi két év­tizedben. 1960-ban 1340 volt, 1970 körül pedig már 1972 nagyvárost számoltak a Föl­dön. Viszonylag új jelenségek a milliós városok. Az 1870-ben megjelent Petermanns Ge­ographische Mitteilungen tíz milliós várost jelöl meg, 1900-ban számuk 17, 1950­ben pedig már 65 volt. Az utóbbi két évtizedben a mil­liós városok száma több mint kétszeresére növekedett (152). Ha levonjuk ebből a nem valódi milliós városokat, a városi agglomerációkat, ame­lyekben a város magjában egymilliónál kevesebb ember él. még mindig marad 109 valódi milliós város. A leg­több közülük Ázsiában 1 hál­ható. Kínában legalább 17 ilyen órjásváros van, Japán­ban és Indiában egyenként 8, Ázsia többi országában pedig 1; utánuk következik Közép- és Dél-Amerika 15 milliós várossal. Észak-Amerikában 8, Nyugat-Európában 13, egyedül a Szovjetunióban 10, Afrikában 5 és Ausztráliában 2 ilyen hatalmas település van. 1970-ben a föld minden tizedik lakója a legnagyobb városi gócpontok valamelyi­kében élt. \ 4

Next

/
Thumbnails
Contents