Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

V * ♦V/'

' Sw. äsösfsfe Ä

tB(ÜfP-tt3eaTÄ»0IÜBEÄW

8

WS)

Kinek lehet

igaza?

A kibontakozóban lévő rmmkahelyi demofcrária 'i«gät»■" kább vitatott kérdésköreinek egyikét fogalmaztuk meg Ä címben. Amit kézenfekvő igazságként elfogadhatunk: az egyenlőség vagy egyenlőtlenség ebben az esetben sem beosztásnak, sem tisztségnek nem lehet függvénye. Am rögtön megfordíthatjuk, azaz kérdésessé tehetjük ezt az igazságot: miféle demokrácia az, ahol valakinek több joga, nagyobb igaza tóiét, mint másoknak?

Adódhatnak ügyek, amikor ahány ember, annyiféle „igazság”. Megtörténhet az is, hogy emberek bizonyos csoportjának jogát háttérbe szorítják, s az érintettek úgy érzjk, megrövidítették őket. A demokrácia, éppen azért, mert az, ami, nem engedhet teret vélt és való igazságok keveredésének. Ennek logikus következménye, hogy egy-egy vitára, döntésre bocsátott kérdésben mindig lesznek, akik kisebbségben maradnak, akik igazsága másokénál erőtlenebbnek bizonyul. Ezek szerint az egyszerű többség igazsága a nagyobb? Ha az élet csupán egy síkban zajlana, akkor igen. Akkor a kisebbség véleménye nem érdemelne különösebb figyelmet. A munkahely bonyolult emberi, anyagi viszonyai, kapcsolatai korántsem egy síkban helyezkednek eü. azaz e tekintetben abszolút igazságok sincsenek.

Formálója és tükre a munkahelyi demokrácia misdass- »aV ami egy-egy közösségben lezajlik. A tükörnek viszont mutatnia kell a változó viszonyokat, azaz, a korábban megkérdőjelezett igazság egyszercsak teljesen helytállóvá válhat vagy fordítva. Kevésbé képletesen fogalmazva: emberek egy csoportja fontosnak tarthatja új gépek, berendezések vásárlását, de amikor a termelőrészlegek némelyikének üzemcsarnoka összedőlésse! fenyeget, akkor aligha lehet — tényeken, tapasztalatokon alapuló — igazságukat ott és akkor elfogadni. Hasonló esetek tucatjával vannak, hiszen mire adják a több pénzt, a vállalati bölcsödé avagy a hétvégi üdülő bővítésére? Aki utóbbi mellett kardoskodik a vállalati szakszervezeti tanács ülésén, s másokkal együtt leszavazzák, úgy megy vissza a műhelybe, hogy azt tartja, nincs igazság, mert hisz’ az övét nem fogadták el...!

Baj ez? Az a baj, ha a munkahelyi demokráciái fórumai í— akár a közvetlenek, akár a közvetettek — nem az igazság súlya, hanem az igazságot — pontosabban a véleményt, a {javaslatot — képviselő ran'gja," beosztása szerint mérlegelnek. Ha tehát mechanikusan működnek, nem adnak teret * nézetek ütköztetésének.

Az üzemi, munkahelyi demokrácia —■ akárcsak az összefoglaló egész, a szocialista demokrácia — arra alapozódik, hogy a kisebbségnek el kell fogadnia a többség akaratát. Ami viszont korántsem egyenlő azzal, hogy ne tartsák, számon a kisebbség véleményét, az abban rejlő részigazságok fontosságát, a benne foglalt alkotóelemek egyikének vagy másika- aak használhatóságát

Van azonban még valami, ami szorosan ide tartozik. 2* pedig — ritkán, a szükségesnél legalábbis ritkábban beszélünk róla — a jogok erkölcsi alapja. Mert ugyan általában minden dolgozónak, minden kisebb közösségnek a munkahelyen belül azonos a demokratizmus adta joga, de nem visszatetsző-e, ha olyasvalaki bírál, oktat, aki maga a semminél is kevesebbet nyújt? A jogok forrása a munkahelyi demokrácia esetében nem a gyári, vállalati szervezetben betöltött helyhanem a tevékenység értéke, az adott helyen vállalt felelősség mér- féke.

A jogokról, az igazság érvényesítésének lehetőségein®. sokféle rendelkezés szól — elég itt utalni a Minisztertanács

1973-ban hozott határozatára, s a SZOT elnökségének ahhoz kapcsolódó irányelveire —, de e rendelkezések megtartó és megtartató ereje csakis maga a közösség, a munkahelyi kollektíva lehet A közösségnek meg kel! tanulnia az igazságtevés kényes tudományát, s vele az emberformálás nemes művészetéi Ma még sűrűn nem azon áll a vita, hogy mi az ggazság, hanem azon, kié és miért az övé, övéké az igazság? Ezt tisztázni aligha fölösleges. Csak éppen nem befejezése^ hanem kezdete a lényegről zajló, a gyakorlati munkát segítő, £ demokráciát hatékonyan érvényesítő eszmecseréknek.

Mészár®® Öté®

Munkatársaink jelentik

Gazdagodó nagyközségek

Hegyink fwnáesal kétmilliárd forinttal gazdálkodnak m idén. Jelentős összeg ca» amelyet újabb milliókkal pótol meg' a lakosság a társadalmi munka révén. Munkatársaink « hét végén négy nagyközség vezetőit kérdezték meg: az év végéig milyen összegek elszámolására készülnek, milyen eredményeik vannak az Idei községfejlesztésben. íme a hat és fél cser lakosú fehérgyarmat, az öt és fél ezres Záhony, fansely Győröcskével, Zsorkka! és Tiszaszentmártennal alkot nagyközségi közös tanácsot), a hatezer lakosa Deme- eser (Székellyel) « t tizenháromezer lakosa Tiszavasvárl idei gyorsmérlege.

fehérgyarmat

Iskola, orvosi rendel©

Fehérgyarmat nagyközség

tanácsa hárommillió-nyolcszázezer forint fejlesztési alappal gazdálkodhatott 1974- ben. Az összeg egyharmadát, 1 millió 200 ezer forintot tíz tanácsi bérlakás építésére fordították, amelyhez természetesen ' állami, célcsoportos támogatást is kapott a nagyközség. Éppen ezekben a napokban foglalják el új otthonaikat a családok. Az árvíz után több, új utca nyílt Fehérgyarmaton, amelyek egy részében még csak áz idén készült e! a járda, összesen 700 ezer forintot költöttek az idén a folyamatos járdaprogram kivitelezésére. Az új utcákban a belvízelvezető rendszer építése állami költséggel történik, de a nagyközségi tanács is hozzájárul a maga erejéből; 1974-ben 300 ezer forinttal.

Uj gyermekorvosi kÖMWteí

alakít ki a megyei tanács és a járási hivatal FehérgyarZáhany s

Egymilliós társadalmi munka

Záhony .lakói a három társközség — Győröcske, 2súrk és Tiszasasentmárton — lakóival együtt erre az évre 600 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek. A tervet már jóval túlteljesítették, a mostani statisztika szerint eddig 920 ezer forintot'ér az a közhasznú munka, amelyet a lakosság végzett az elmúlt tizenegy hónap alatt. Év végéig még 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek * határ mentiek, így csaknem egymillió forinttal lesznek

gazdagabbak tevalyhca képest

Az aktivisták év közben Egy napot Záhonyért címmel társadalmi munkaakciót szerveztek. Ez az akció sikerrel zárult: a községek apraja,

nagyja részt vett a termelő- szövetkezet betakarítási munkáiban és az így kapott pénzt a tanács számlájára fizették be. A központi általános iskolába az idén szerelték be a központi fűtést — társadal- . mi munkában. A MÁV pályafenntartási főnökség és a

rakodási főnökség dolgozónak köszönhető, hogy a gyerekek már egyenletes melegben tanulnak. Az óvodásokért is sokat dolgoztak a felnőttek: valamennyi óvoda szebb és gazdagabb lett a munkájuk nyomán. Az utcák

Demecsers

rendezésére; as utak jtevTcAsára szintén nagy gondot fordítottak. Megvalósították: azokat a sürgős feladatokat, amelyeket a tanács nem tiadott volna megvalósítani

W.

Villamosítás, parképítés

ma ton. Á körzeti rendelő építéséhez á helyi tanács is adott százezer forintot. A községfejlesztési alapból 120 ezer forintos költséggel fejezték be az általános isko- , Iában korábban, társadalmi munkával épült tornatermet Gépek, berendezések vásárlásában 300 ezer forinttal támogatta költségvetési üze-, mét a tanács. Jutott a fejlesztési alapból úttörő- és sportcélokra, valamint a lakosság anyagiakat is igénylő közérdekű bejelentései teljesítésére. A nagyközség, lakói, az üzemek, az intézmények társadalmi munkával támogatták a tanács idei céljainak megvalósulását; a Lenin utcában két tantermes iskola, játszóterek, parkok, a ti- vadari úttörőtábor rendezése, a szakközépiskola könyvtárának berendezése, fa- és rózsatelenítés az összefogás idei eredmény®. >

K. EL

Több mint négymillió forintból gazdálkodott ez évben a Demecseri Nagyközségi Tanács. Ebből kétmillió nyolcszázezret fordítottak fejlesztésre. Befejezték a falu villamosítását, kiépítették a kültelek! hálózató! villanyt kaptak az új telepek lakásai Megoldották a társközség, Székely belvízrendezését, felépítettek egy Cl típusú lakást a demecseri Széchenyi közben, parkot létesítettek a székely! kastély köré, felépítettek két autóbuszvárót, szolgálati lakást és irodát kapott a demecseri körzeti rendőr. Nyolcvanezer forintot osztottak szét a különbö1 iszavasváris

z& társadalmi szervezetei«

munkájának segítésére mindkét községben. Kaptak a pénzből a fiatalok, az úttörők, a könyvtárak, az MHS3 szervezetei Egymillió forint értékű társadalmi munkával a lakosság is hozzájárult 4 falu fejlesztéséhez. Társadalmi munkában épült a rendű őrségi épület, a tanácsköztársasági emlékmű kerítése ez parkosítása, és több száz méter járdát is leraktak a két község lakói A tervezettéi közül ebben az évben as egészségházat nem tudták felépíteni, a következő év első feladata lesz.

I K. •

Lakások, bölcsödé

Befejezéshez közeledik Ti- szavasváriban annak a huszonnégy lakásnak az építése, melyeket állami támogatással hoz létre a nagyközség tanácsa. Tavaly kezdték s a tervek szerint december végéig be is fejezik. Mintegy hat és fél millió forintos beruházást jelent e két tucat lakás. Ez az 1974. év? kőzségíejleszíés legnagyobb tétel® Ezt követi a községi bölcsőde: a több, mint ötmillióba kerülő létesítményt áprilisban adtak át rendeltetésének.

Jó tempóban haladt es évben az út- és járdaépítés Tiszavasváriban. Mintegy nyolc kilométer új járda és körülbelül egy kilométer út örvendeztette meg a lakosságot. Az öröm természetesen nemcsak az „ajándéknak” szólt: a nagyközség lak®

igen nagy összegű társadalmi munkával járultak hozzá a

sáros-kátyue orcák berkoíüsához. Egymillió forintnál többe kerültek ezek a munkálatok, Az ivóvízhálózat is tovább gyarapodott 1974-ben. Több, mint egy kilométer * lefektetett vezetékek hosszai és félmilliós az értéke. Elkészült a nagyközség ravatalozója is, amelynek építés» 1971 óta. húzódott.

Tavasszal nyit & iász&vss^ vári község! strandfürdő. 52- készűlt az első medence, * hozzá vezető csőrendszer.

amely a fürdőhöz szállítja « vizet. Az érdekes, íéöcct* alakú öltöző még épül — d* a nyitásra elkészül Erre ígéretet tettek a rajta dolgozók — akik társadalmi! munkában végzik tevékenységűket A strand ugyanis * nagyközség \ vállalatainak; üzemeinek, szövetkezeteinek és lakóinak összefogásával épüL

Nagyhalászi jelentés (1,)

Nehéz századok

MI LÁTSZIK BELŐLE LEGELŐSZÖR? Nehéz felelnünk, mert csaknem lehetetlen az első kép valóságadta színeitől , különválasztani azokat, amelyeket a képzelet kever tarkító igyekezettel bele. Nekem úgy tűnik, hogy legelőször egy öreg gyárkémény kormos téglagyűrűjét néhány nyurga jegenyét egy kis szürke tornyot ‘ egy elforduló utca szokatlanul derűs színű házsorát nagyszemű ablakokat és előttünk

— hivalkodó rácsként — hetykén — új kerítéseket láttam, amint az őszi fák ághálója közt mejelentek a föld barna vonala fölött. Ügy gondolom, hogy ez csak látvány, ami a jelen terében és a pillanat időprizmájában megjelenik, hogy átadja helyét egy másik képnek.

Érdemes jobban megismerkednünk Nagyhalásszal, a község messzi múltból induló, a jelenhez kalandos nehézségek, véres összecsapások árán elérkező, a jövőnek derűs bizakodással nekivágó történetével.

Az eredet a messzi századok homályába vész — már az ősidőkben lakott hely volt A honfoglalás idején itt is megtelepedtek a hazátszer- zők, közülük is azok, akik szerették a vízmenti életet

— a halászok. Mint ilyen hely a szabolcsi vár alá volt rendelve. A XIII. században a várhoz tartozó birtok, 1245-ben ÍV. Béla vagyona és ekkor adja a Guth-Keled

nemzetségbeli István nemesnek. 1454-ben a Cziida- roké, 1480-ban a Drágfiaké, majd 1674-ben Szunyogd

István nevén lévő birtok.

Milyenek voltak ezek a századok? Nehezek. A vár- ispánság alá tartozás időszakát rajzolja meg mese könnyedséggel egy népi hagyomány. Képzeljünk el egy emberalakot, amint, Szabolcs várának földsáncán ül, a Tisza árterén át a messzeséget figyeli, szablyáját térdén nyugtatva fogja balkézzel, jobbjában pedig serpenyőt tart és azzal a szigetes-ingoványos Rétköz felé nyúl, hogy újra és újra rakják meg a serpenyőt sütnivaló hallal. Nagyhalász egyike volt e szolgáltatóknak. A teher alól kibújni nem lehetett: elöl a végtelennek tűnő ártéri láp, hátul, Nyír felől — a mai Nyírbogdánytól • keletre — a borzsavai váris- pánság vigyázott. Kénytelen-kelletlen meg kellett maradni a szabolcsi várispán- ság kezére adva királyi, földesúri halásznak.

LÉPJÜNK A RÉGMÚLTBÓL egy közelebbi korba, abba, ami 1944. sovembe?

2-án ért véget Nagyhatásúban. Ez a kor sok rokonvonást és még több különbözőséget mutat a régivel Talán a hasonlóságra, talán a kiszolgáltatottság folytonosságára mutat a serpenyőhasonlat konkretizált változata: miután a csatornázással elszökött a víz, a. hal és eltűnt a nád, a serpenyőt tartó kéz —■ most már mindén korábbi atyafiságo6 szint és külsőséget félredobva — Nagyhalászt merítette fel a serpenyőre és tartotta a tűz fölé Sok évtizedig égett a község dolgozó népe a íeudálkapita- lizmus serpenyőjében.

Az életkörülményekről vallanak a községekről 1935- ben készített hivatalos adatok: Nagyhalász területe

13 622 hold, melyből szántó 10 600, kert 94, rét 616, szőlő 70, legelő 1030, erdő 240, nádas 39, és terméketlen terület 933 hold. A lakosság száma 6665. A községben három üzem működik: a kendergyár, a gőzmalom, és a Hangyaszövetkezet kezelésében, a „Dr. Miklósi Gyógy- növénykereskedelmí KFT” tulajdonában lévé menta szárítótelep. A lakosság döntő többség* u&tormelá togíaBtozású.” Egy lakosra Jutó termő terület azonban alig haladja meg — statisztikai átlagban — az egy holdat, ami azt jelenti, hogy valójában még annyi sem, mert a község határának nagyobb részét „kivették” a nagybirtokok a „község alól”. így aztán minden száz „őstermelő foglalkozású” keresőnek 140 hozzátartozóját kellett eltartania. Az iparban dolgozók megélhetése még rosszabb volt, mert a keresők száza 160 hozzátartozót tartott eL A rosszul tápláltság, a testi fejletlenség általános volt, a katonasor alá kerülő fiataloknak hetven százaléka sem volt katonai szolgálatra alkalmas. Ekkortájt járta az a nóta, hogy „Szegény embernek szegény a sora: krompé az ebéd, tök a vacsora”. Sok embert kényszerűéit tragikus lemondásra a aincstelenség. A régi feljegyzések szerint egy nagyhalászi lány, a tüdőbajának gyógyításához szükséges pénz előteremtésén hiába fáradó szülei öriődése láttán, azt mondta: „Ne rez- gődjenek, nem érdemes énrám költeni meri: érzem.

hogy úgyis meghalok.” A

lány 15 éves voll

A KÖZSÉGBEN EGYETLEN KÖEOSVOSRA hárult a gyógyítás, és a kevés Iskola a kis hatékonyságú közoktatás nem volt képes a babonák ás a kuruzslás kizárásával az orvos segítségére lenni Nagyhalászban mindössze 1 állami, 4 községi, 3 felekezeti népiskola 1 állami, 4 községi, 1 felekezeti továbbképző — akkori nevés „ismétlő” - és S községi gazdasági továbbképző volt. Az iskolába járásnak azonban voltak más akadályai is: a gyermekek munkában való korai foglalkoztatása és a ruhátlanság. Ezzel kapcsolatban a harmincas évek végén írták la a megyére vonatkoztatva: „A

gyermekek nem bővelkednek csizma dolgában, legtöbben átmezitlábaskodják a telet is; 1930-ban 6000 iskolaköteles gyermek csizmahiány miatt nem járhatott iskolába, azóta a gyermekek száma, jelentékenyen megnövekedett, a csizmáké valószínűleg nem.”

Az iskolázatlanság következménye közül említünk néhányat. A „gyógyítás” köréből dr. Juhász István jegyezte fel: „Szemmelverés ellen szenesvíz; a csecsemő körmét levágni nem szabad, csak leharapni, mert különben tolvaj lesz belőle. Szem- betegségeket spárgával nyakba akasztott átfúrt színes üveggolyó gyógyír. i&siaaafer

nál V barázdát® 2 *Ge SS-'

vet szednek, abból készül « fürdő...” Néhány „gyógyászért” äs megemlítünk? „slagmuszpapír*, jpctofihr por reumáiul“, „vastag terpentin”, „bikavércseppT. fekete disznópor”, nyúlháj* stb. Az ilyen egészségügyi ellátatlanságból következett, hogy száz eäSsalt közül 50 hét éven aluli vtítL

VOLT-E KIÜT ebből a

rettenetes helyzetből? Volt-e lehetőség a nehéz élet valamiféle módon való elviselhetőbbé tételére? Két mód látszott. Az egyik: engedte

annak, hogy a sors — törvény, amit nem lehet sem elkerülni, sem megváltoztatni s ez út a társadalmi közönybe vagy a „lelki megelégedettség” keresésében a szektákhoz visz. A másik úi az öntudatra ébredtek útja. Rajta az elindulás azon ez eltökéltségen alapult, hogy — a költővel szólva — „nc-m oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibírnám, ha nens vagyok szabad!” Ért elég kevesen választották, mert a rajta járók gyakran jutottak a rendszer csendőrmarkába és börtönébe. Mindenképpen kemény kiállást kívánt, sok szenvedéssel megpróbáltatással járt, de példát adott az egyetlen helye« út megjárd sara.

íTolytatJalö

Sasié