Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

1974. december Ti. rW.TT-MÁGVXlíORSRX« Mozgalom, vagy munkarendszer T A föbbrek zsebére megy Munkásokkal a munkafegyelemről »JOBBAN ODAFIGYELEK, mától kezdve nem hibázok” — fogalmazzák meg egyes helyeken, s ezután rögtön ki­jelentik: „Ml már bevezettük a Dolgozz hibátlanul munka­mozgalmat.” Első ránézésre milyen egyszerű. S rögtön Utána megkérdi az ember, miért nem jutott az eszükbe korábban, hogy kevesebb le* gyen a hibás termék, ne gyártsanak selejtet. javítsák a minőséget. Aztán ha mégis akad rossz, hibás termék, akkor megkér­dezhetjük a munkapadnál a nagy tapasztalattal rendelke­ző Pista bácsit, aki szakmun- kások tucatját tanított: „Mi­ért lett selejt ez a darab?” ö pedig teljes joggal háborodik fel, kérdez vissza: „Ezzel a géppel?”, avagy „Ilyen szer­számmal, anyaggal?” Vagyis ő hibátlanul dolgozna, ha rajta múlna, de a feltételek ezt nem teszik lehetővé. Valahol itt mérhető a kü­lönbség a Dolgozz hibátlanul munkarendszer és. a DH- mozgalom között. Mert a DH, jelszónak szépen hangzik, a munkások is könnyen meg- értik a lényegét, teljesítését viszont feltételekhez kötik. Ezeket a feltételeket azonban nem ők, hanem csak a veze­tők tudják megteremteni. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban tavaly kezdtek hoz­zá, s a jövő év nyarán ve­zetik be a gyakorlatban a Dolgozz hibátlanul munka- módszert. Lassúak lennének? Hiszen másutt egyszerűen bejelentették egy termelési tanácskozáson, hogy a kö­vetkező negyedévben beveze­tik a DH-mozgalmat. A HIBA AZ ÉRTELME­ZÉSBEN, pontosabban a DH ismeretének a hiányában rej­lik Kötetek foglalkoznak a Zero Deffects, a szovjet szak- irodalomban a szaratovi módszer kidolgozásával, je­lentőségével. Ezt a szervezési rendszert nevezték el a ma­gyarban Dolgozz hibátlanul munkarendszernek, A célja, hogy a minőséget ugrássze­rűen javítsa, különösebb anyagi befektetés nélkül. Vagyis tényleg a hibátlan termék felé törekszik. Azzal a felismeréssel viszont! hogy elsősorban a hibalehetősége­ket kell megszüntetni,* mert egv munkás az átlagos kö- rülménvek között viszonylag kis arányban csinál selejtet. azonban egy rossz vezetői, közénvezetői döntés. ami meghatározza a termelést, már eleve olvan hibalehető­séget teremt, ami által a munkás nem is dolgozhat se­lejt nélkül. A SZABOLCS CIPŐGYÁR­BAN azt mondiák, a DH ná­luk. a szalagon azt jelenti, hogv vigyáznak a munkások egvmásra. nem ádiák to­vább a hibás tényékét. A Ke'et-magvarországi Faipari Vállalatnál szinten a mű- helvtöl váriák. hogy kong­resszusi felaiánlása révén kevesebb selejt legven. Az ÉP^SZER-nél az egyik brigád kizárta fegyelmezetlen tár­sukat a DH-mozgalomból, S most direkt a munka- és üzemszervezésben jó hírne­vet szerzett vállalatokat em­lítettünk, ahol büszkék le­hetnek az eredményekre. Ám a DH-t ők sem ismerik, fél­reértelmezik. Mert mi történt a konzerv­gyárban, a gumigyárban, amikor szó esett a DH beve­zetéséről? Először is munka- csoportokat szerveztek a hi­baforrások feltárására.. Ta­nulmányokat dolgoztak ki egy-egy területről. Aztán meghatározták a tennivaló­kat — felülről lefelé. MINDEZ EGYBEN AZT IS JELENTETTE, hogy a mun­karendszer szempontjából, az egész gyárat a maga teljes­ségében kellett vizsgálni, se- hol sem lehet csak egy, rész­területre leszűkíteni a DH- rendszert. Nvilván sokat je­lent. ha a munkás nem adja tovább a hibás terméket, ha a brigád felajánlja a jobb minőségű munkát, erre lehet szervezni a munkások köré­ben. kibontakozhat egy sokat ígérő mozgalom. A tnunka- és üzemszen/ezés viszont fel­adat elé állítja a vezetőt is, hogy olyan feltételeket te­remtsen a munkás" számára — vncrvís már eleve szűrje ki a hibához vezető, lehetősége­ket — amelyek révén jobb minőségű lesz a termelés, le­gven az cipő. konzerv, vagy éppen más árucikk. Ettől lesz igazán a DH-mozgalom he­lvett egv komolyan átgon­dolt munkarendszer, a komp­lex munka- és üzemszervezé­si feladatok egy része. A megyei építő és szerelő vállalat jogi osztályán aktá­kat nézünk. Az egyik gépko­csi ' üzemányag-túlfogyasztás, a másik társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és a harmadik üzemi baleset okozás címszavakat takarja. A 30-as számúban visszaeső fegyelemsértő gépkocsivezető szerepel, aki sorozatosan a maga javára „takarékosko­dik” a benzinnel. Több száz liter a túlfogyasztása ebben az évben, az anyagi kára 2200 forint. Legutóbb megro­vást kapott, de nem lehet tudni, lesz-e eredménye en~, nek a jövőben. Nem felle- bez, fizeti a kárt minden ma­gyarázat nélkül. Hogy mi­ből? Bizonyára csak részben a fizetéséből. Engedély nélkül Illegális fuvarozásban vett részt a következő akta sze­replője. Neki sem ez az első fegyelemsértése. A határozat szerint pyereségrészesedésé- nek 25 százalékát megvonták és még kártérítésre is ítélték a munkagép jogtalan igény- bevételéért. Áthelvezés lett a vége egy üzemi balesetnek. Jogosítvány nélkül kezelte a darut a vállalat egyik daru­kötözője és szerencsés kime­netelű, de súlyos balesetet okozott... A darukötözőből se­gédmunkás lett. Választhattuk volna a munkafegyelmet sértő egyéb eseteket is, de az említettek közül sem csak ez a három fordult elő a vállalatnál az idén. A legtöbben az italozás :— s ami ezzel szorosan ösz- szefügg, az igazolatlan hi­ányzás — miatt kaptak fe- gyelmj büntetést A munka­köri kötelezettség megszegése meglepően sokszor az éjjeli­őröknél fordul elő, s gyakori még a vállalati gépek enge­dély nélküli használata saját célra. A fegyelmi ügyek nem ma­radnak az aktákban, a válla­latnál szájról szájra járnak a „történetek”. Bizonyos fékező erejük van a központi intéz­kedéseknek, mégis ahol a legtöbbet tudnak tenni a fe­gyelmezetlenségek elkerülé­sére, azok a brigádok, a ki­sebb közösségek. Erről be­szélnek a munkások — a kő­művesek, a lakatosok, az ácsok, a brigádvezetők és a brigádtagók. A brigád dönti el Fekete György kőműves 22 év alatt a vállalat csaknem minden vidéki építkezésén megfordult. — Brigádunk éppen a mun­katerületek változásai miatt nem állandó, mindig újabb és újabb arcokkal találko­zom. Azt azonban mindenhol tapasztaltam, hogy a fegye­lemé '■"■töket előbb-utóbb ki­közösítik. Ha valaki csak egy félórát késik, már lehúzunk a munkaidejéből egy érát, de jobb fegyelmező eszköz, ha a brigád dönti el, mennyi óra­bért kaphat a brigádtag. A munkaszerződés szerinti munkabér ugyanis lehet több, vagy kevesebb a brigád dön­tésétől függően. A rosszul dolgozóknak, a hanyagoknak, a rendszeresen későknek van, amikor i—2 forinttal keve­sebb órabért szab meg a bri­gád. Ez ellen nincs fellebbe­zés. nem hagyjuk, hogy az ilyen emberek a mi mun- kánkat is rontsák. Szerintem a brigádvezető és még két brigádtag viselkedésétől, szi­gorúsá«ától függ, hof?v mi­lyen a fegyelem a brigádban« Kurucz István, a harminc- tagú tmk-brigád vezetője. — A megyében több he­lyen dolgozunk, 5—6 fős cso­portokban. Ezért több olyan brigádtagra van szükség, aki azt nézi, mit, hogyan lehet megcsinálni és nem azt, mit hogyan nem. Azt már elér­tük, hogy a 30 ember közül csak egynek van dolga a fe­gyelmi bizottsággal. De ez az egy szinte rettegésben tartja a többieket. Már félünk az év végétől, ugyanis rendszeresen ekkor követ el valamilyen fegyelmezetlenséget Nem használ a. szép szőj az elbe­szélgetés, más modot kell választanunk, hogy eredmé­nyeinket ne rontsa. ,»Kizártuk..." Háromszor nyerték e! az aranykoszorús jelvényt, 1975- ben a vállalat kiváló szocia­lista brigádja címet szeret­nék megszerezni. Alapfelté­tel viszont, hogy fegyelmezet­lenség ne történjen. Kedden a Vasas Szakszer­vezet központi vezetősége ülést tartott. Az üléseu r*szt vett és tájékoztatott dr. Hor­gos Gyula . kohó- és gépipari miniszter. A miniszter el­mondta, annak ellenére, hogy az idén a vállalatok jó része az ismert világpiaci okok miatt anyagellátási gondokkal küzdött, nehezebb volt a vegyi és más alap­anyagok beszerzése! mégis 9—10 százalékkal növekedett a géoioari termelés. Hasonló termelésfelfutás tapasztal­ható a nyers acél gyártásban és a színesfémkohászat ter­melésében is. Az idén dina­mikusan feilődött az exoort. A szocialista országokba irá- nvuló gépexport például az előirányzottnál nagyobb mér­tékben, 11 százalékkal nö- = •— Ez az ember fegyelme­zetlensége miatt a többiek zsebéből hűz ki 600—600 fo­ri n tot. A munkaversenyból kizártuk, mást nem tehet­tünk. Tudom, hogy ilyen in­tézkedések miatt — és azért, mert a brigádtagok és a mű­vezetők jelentik a fegyelme­zetlenségeket — vannak, akik haragszanak rám, de meg: kell érteniük a brigádtagok­nak, hogy ezt nem öncélúan teszem. Az ÉPSZER-nél november 15 óta nem tárgyaltak fe­gyelmi ügyet. A múlt évbe» 78-an, az idén 59-en követtek el fegyelemsértést. A csökke­nés a brigádok jobb közössé­gi munkájának köszönhető elsősorban és a vállalati in­tézkedéseknek. Szigorúak a rendelkezések az igazolatlaa hiányzásokkal kapcsolatban. A kollektív szerződés szerint egy nap után a nyereségré- szesedés 20 százalékát, két nap után 50 százalékát von­ják meg a fegyelem sértőktől, három nap után pedig teljes részesedésmegvonást alkal- maznak. Fékező hatásuk van a kártérítéseknek is. Hogyan lehet mellőzni a fegyelmezetlenségeket? A jö­vőben gyakoribb lesz a vi­déki munkahelyek éjszakai ellenőrzése, a gépkocsielőadó a „túlfogyasztásokról” ne­gyedévenként vezetett kimu­tatásait közösen megbeszéli a gépkocsivezetőkkel és figyel­mezteti őket a hibákra. A művezetői továbbképzéseken alaposabban foglalkoznak » vállalat munkafegyelmi hely­zetével, hiszen elsősorban * közvetlen munkahelyi veze­tőtől függ, hogy mennyi?« tartják meg az előírásokat. I Balogh JÓT** vekedett. Harminc százalék­kal bővült a tőkés gépkivi­tel is. A belföldi piaci igé­nyek jelentősen növekedtek 1974-ben és a vállalatik is igyekeztek a hazai igényeket mind jobban kielégíteni. Né­hány cikkből, például villa­mos szerelési, mezőgazdasá­gi árukból, kerékpárokból nem tudták a kereskedelmet maradéktalanul ellátni. En­nek oka részben az alap­anyagok — főként tőkés im­port anyagok — beszerzésé­ben jelentkezett ne^zségek. Dr. Horgos Gyula minisz­ter a jövő évi tervekről szólt, s elmondta, hogv a vaskohászat termelése mint­egy 7,5 százalékkal, a színes­fémkohászaté 4,8 százalékkal nő. Erőteliesen kívániák bő­víteni a tőkés gépexportot lit Lányi Boíond Uj űrem! I'cny!»'v .í gc ’ gorloH rt N.d'Oö/h * - i Vas- ős T' —Z' " eh e^el. All mil­lió forintos költségből létes'tett szociális épületben háromszáz ad-gos konyhát és ét­termet is építettek. (Elek Emi! felvétele) a Vasas Szakszervezet központi vezetősége ütése Lásziófi Zsu'sanna: Brigádkölcsön N em lehetetttsokáig rosszkedve valaki­nek a brigádban. Vag> elmúlt csak; úgy magától, a többiek között, vagy ha nem a brigádtagok tettek róla, hogy el­múljék. Két munkadarab közötti időben yoit egy perc rágyújtani, beszélgetni is.: Itt. 'a mfc. hely sarkában, hamar kirukkolt - mindenki- ,a; aznapi természetével Ha csak egyszer mor­dult valaki a másikra, még nem tűnt fel. Dl hogv félnyolcig kétszer röform'edjcn az anyag­mozgatóra. s egyszer se kezdjen jóízű beszél getést* És éppen az öreg! Nyolc óra körű! már mind a tizenketter őt figyelték. Persze csak lopott pillantások­kal de ezek úgv ug"á!ták körül alakiát. hogv szúrtak mint tű. Legalábbis az öreg úgy érez'? , — ,>ia. m van. na — rordult zgv bődü léssé! a Lg.’!íratlanabb pillanatba- szembe a többiekkel és előszegte fejét, úgv oámult rá­juk. — Nekem nem lehet rossz kedvem? Olyan meghökkentően szokatlan volt az öreg ebben a helyzetben, hogy csaknem ' ál­talános nevetés robbant ki De Hujba Feri .hirtelen beindította kését'és a ritmikus züm­mögés megnyugtatta a' kedélyeket. Folytat­ták a, munkát. Ebédelni.» nem ment velük Amiknr visz- szajöttek ott cigarettázott- a1 gépe mellett. — Ma leiszom ma'gam. Úgyis régen ittam utoljára. Hát minek vigyem'én haza a pénzt? Fizetés is: ‘nyereségrészesedés is — mégis baj vári 'vehúri' Hat majd most kijön abból, amit ő maga keres... Majd meglátjuk! — Aha. összeveszett az asszonnyal — Biztosan megint szétszedte a rádiót, vágy ramöt vezetett á kerítésbe, — .félhangosa: adta tovább” a szavait Kolesza. aki fején ta- álta a szöget. Az' öreg előző este valóban jsszevészett a feleségével. Szokása szerint szerelt Valamit, az asszony meg szólt érte. szóval így kezdődött. Azzal végződött, hog' a nyereségrészesedés fele kikerült a szék Tényből — ahol a nyaralásra gyűltek a szá­lasok — és az öreg zsebébe vándorolt, erősen megváltozott rendeltetéssel. — Aztán miből iszod le magadat? — jé ílórp múlva hangzott el a kérdés. Mihál.' cifldt'e.' inkább szárrpnkérő mint kiváncsi lángon -•? öree f“lé. — Az„, miből is? — Megint mind ránéz­tek; Talán első haragja azt formálta volna szavakká: mi közötök- hozzá? De csak mér­gében mondta volna, s hamar rájött,, nem rá­juk mérges, dehogy is a fiúkra. S nekik közök is van az 0 dolgához! Ha hónapokig kisér- gethették Kiss Gézát az üzemtől ■ hazáig, ne­hogy eligya a fizetését (ő is hányszor kísér­te!) akkor miért ne kérdezősködhetnének most tőle? — Ebből nil — derékban kettőbe haj­tott százasokat tett le az^acélfényű gépre, s rácsapott súlyos tenyeréveL it Az oktatáson ottmaradt. Kolesza még az ■Itözőben kölcsönkért tőle egy százast „hol- laputánig”, majd Hujbának adott kettőt, hogy ma megvehessen valami ajándékot, aztán meg víihálynak is kellett egy. Az óra végére el­felejtette, hogy háromnak már adott köl- ?sön, csak mikor Szabadinak átnyújtotta az ítolsó százast, döbbent rá, hogy ma már lem lesz ivászat. Másnap sem múlt el , a morcossága. S hogy nem béküit ki az asszonnyal mutatta az ,s, hogy a félretett pénz másik fele ott la­pult a kabátzsebében. A fiúk pénzmentő ak dója még egy fordulatot követelt. Jókedvük jől. komoly törődésükből futotta a követke ző C~~'"“ is. Az öreg éppen Kollár mellett állt, am kor brigádtársuk, Zsig- i odamen. hozzájui Kollár volt a brigád „felvásárlója”, tojás' szalonnát. . nyaranta eltevésre gyümölcsé hozott falujából. Zsiga lépett működésbe. — Mondtad, hogy tudsz szalonnát hoz­ni. Kellene vagy három kiló, — szólt Kollár­hoz. Kollár értett a szóból. — Neked meg sonka kellene, sem? —* fordult az öreghez. — Tudsz hozni? — Persze, most van éppen neked való, kevés szalonnával, sok hússal. Ide a pénzt,, holnapra hozom. így hát aznap sem volt ivászat... Nem tudni, a sonka békítette-e össze az Öreget a feleségével vagy más. Csák annyi biztos, hogy a legközelebbi fehérasztal mel­letti brigádtalálkozöra együtt jöttek. Már az asszonyok mind ismerték egymást, hamar megeredt a társalgás. — M’lyen volt a sonka Gáspár néni? —*. kérdezte egyszer csak Kollár nevetősen az öreg feleségétől. , Igaz is, majd elfelejtettem: én egy Szá­lassal jövök. — Ezt már Kolesza tette hozzád ■— Én kettővel... — szólt Hujba Feri. — Az enyém is itt van — nyújtotta a pénzt Iihály. Am'kor Szabadi letette az asszony kezébe 2 ötödik százast, a meglepetéstől elszótlano- ott Gáspárné férje felé fordult. A fiúk is mind örece figyelték. Huiba Feriből végre ki­robbant a régóta visszafojtott nevetés. — Ejnye, hát ti, hát ti... Nahát! — az Öregből csak ennyi szó futotta. Aztán együtt nevettek, nevettek sokáig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents