Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

«W-Wf-WÄCTÄRöRSSÄ® ^599. "Sééerr/SSr 2BT Ax KNSZ-közgyüles határozata elítélte Dél-Afrika és Rhodesia fajüldöző politikáját ■ Az ENSZ-közgyölés hétfőn határozottan elítélte a dél- gfriltaj és a rhodesiai rezsi­nek fajüldöző politikáját. Az íiiés részvevői szavazattöbb­séggel jóváhagyták a gyar­mati országok és népek füg­getlenségéről szóló ENSZ- Byilatkozat végrehajtására vonatkozó határozatot, ismé­teken megerősítve, hogy a gyarmatosítás valamennyi formája és megnyilvánulása • beleértve a fajüldözést és az apartheidet —■ összeegyez- hétetien a világszervezet alapokmányával. A határozat megerősíti, hogy az önrendelkezésért és í függetlenségért küzdő né­peknek jogukban van min- den rendelkezésükre álló esz­közt felhasználni törvényes harcukban. A közgyűlés el­ítélte azokat az államokat, ^melyek az ENSZ-határoza- tok megkerülésével tovább- ra is együttműködnek a pre­toriai fajgyűlölőkkel és a rhodesiai törvénytelen ki­i&ebbségí rezsimmel. Jk közgyűlés felszólította az Összes államokat, nyújtsanak erkölcsi és anyagi segítséget a gyarmati és a külföldi el­nyomás alatt sínylődő né­peknek. Jellemző módon egyetlen küldöttség sem sza­vazott a határozat ellen, de tíz ország — köztük a? Egye­sült Államok, az NSZK, Ang­lia és mások — tartózkodtak a szavazástól. További határozatokban az ENSZ-közgyűlés keményen elítélte a Dél-afrikai Köztár­saság apartheid-politikáját, a pretoriai hatóságok fajüldö­ző, diszkriminációs politiká­ját, valamint azokat az álla­mokat és külföldi gazdasá­gi körökét, amelyek továbbra is együttműködnek Dél-Af- rikával és objektiven biztat­ják a fajüldözőket az afrikai lakossággal való embertelen bánásmódra. A határozatok elítélik a Dél-afrikai Köztár­saság és Izrael közötti politi- kai, gazdasági és katonai kap­csolatokat. • ■ A közgyűlés javasolta, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot zár ják ki az ENSZ összes sza­kösított szervezetéiből és konferenciáiból és ezt az in­tézkedését tartsák fenn mind­addig, amíg a dél-afrikai re- zsim véget nem vet az apartheid-politikának és be nem szünteti áz ENSZ na- mibiai és rhodesiai határo- zatainak megsértését. A közgyűlés követelte, hogy a dél-afrikai hatóságok ha­ladéktalanul bocsássák sza­badon az összes politikai foglyokat, hatálytalanítsák az összes megtorló törvényeket és rendeleteket. Felszólította az ENSZ-tagálamokat, nyújt­sanak politikai, erkölcsi és anyagi támogatást a felsza­badító harcot folytató elnyo­mott dél-afrikai népnek. A hétfői ülésen az ENSZ közgyűlése jóváhagyta a vi­lágszervezet főtitkárának be­számolóját az ENSZ elmúlt évi tevékenységéről, valamint a Biztonsági Tanács és a há­gai nemzetközi bíróság ha­sonló jellegű beszámolóját. ISyikolaj Zabelkin, a Szovjetunió hősei i mi1 i i i—— «1 ■ 1—«snCTnaai-« i . mr,’in.liiTr«H.mrrY"Bt.aiu Magyarországért harcoltunk IV. bzilven%ter rirulóvat Kedden délután a Kreml­ben megtartották a korel­nökök tanácsának ülését, amely a Legfelsőbb Tanács szerdán kezdődő ülésszaká­nak utolsó előkészületét' je­lentette. A korelnökök taná­csa hagyta jóvá a parlamen­ti' ülésszak, napirendjét. A szovjet . ..belpolitikai «agyhét*' tulajdonképpen hétfőn már megkezdődött az SZKP Központi - Bizottságá­nak ülésével, -amelyen nagv beszédét mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra is. A plénum határozatában kifejezetten az 1975. évi terv határidő előtti teljesítéséről van szó. A hétfői plénum határoza­tát a gazdasági tervek telje­sítése, s különösképpen a bennük foglalt életszínvonal­program végrehajtása iránti mély felelősségtudat hatja át. Ez adja meg minden bi­zonnyal az alaphangot a ki­lencedik összetételében ülé­sező szovjet parlament szer­dán kezdődő, második ülés­szakához- -is.- melyen várha­tóan Bajbakov. az állami tervbizottság elnöke és Gar­buzov nénaüevrniniszter is­merteti részleteiben az idei eredménveket és a jövő évi feladatokat. f » «'■** ^ *■" %jf y11'T"S ^ 7 T W i- b éasaSdés i&sí sk «d* í: Polo^r laook a francra—amerikai csúcsialálkozarói A francia polgári lapok a Örancia—amerikai csúcstalál­kozó mérlegét megvonva el­sősorban azt emelik ki. hogy „kölcsönös engedményekkel” •ikeriUt megállapodni az energiaprobléma tárgyalá­sok útián -való rebd°7.*sé hői, a. L’Uümanité azon­bar iriv.’.a*-„hoav • -1 d’Sstaing tette, a nagyobb ég . súlyosabb engédmib /i. A fap hangsúlyozza: a francia ■glnök .négy nagy engedményt tßti.. az. Egyesült. . Áll amok- ftak: 1, az olaikérdésbyii csatlakozik a . Washington vezetése alatt álló neokolo nialista front kialakításához hiszen az olajtermelő orszá­gokkal való tényleges tár­gyalások - megkezdése előtt „harmonizálni” fogiák a tő­kés országok áiláspontiát- 2 szorosabbra fűzi kapcsola­tit a NATO-val ’ 3. 10« millió dolláros kártérítést- fizet a NATO-támasznontoV Franciaországból történt el­távolításáért; 4. az arany­kérdésben elfogadta áz ame­rikai álláspontot, s az arany helyett most már végérvé­nyesen a dollár lesz a kaoi talista pénzügyi rendszer alapvető értékmérője. A Figaro hangsúlyozza: a csűct találkozón lezárták a két kormány közötti civako dás korszakát, s bár vannak még nézeteltérések,' Párizs és. Washington Írom-'”- az* hangsúlyozza ki. ami össze­köti. s nem azt, ami elvá­lasztja őket. . A konzervatív lao felvet: a kérdé-t valón az antijla* csúcstalálkozó sikeré- hosz- szabb távon összeegvez*ethető lesz-e a ram*>'>"i"“t-! sznv- jet—franci« cc-''-staláikoZó c \rnion C’,í­card d’Estafng diplomáciai sikere* nem bízón vulnak-e rövid életű .kötéjtánéosi mu­tatványnak”? ’> A Nemzetköz! Szemle decembert szama Az Európai munkásmozga­lom című rovat röviden is­merteti az október 16—18-a között megtartott varsói kon­zultatív találkozó jelentősé­gét, majd közli a Rinascita interjúját Cián „-Carlo,,/Pajet* iával az európai kommunista pártok közös akciójáról. Ä Világgazdasági problémák címszó alatt cikkösszeállítást »d a folyóirat (keleti és nyu­gati lapokból egyaránt) a KGST és a Közös Piac kap­csolatairól. 'S további bővíté­sének lehetőségeiről. A Le JWonde Diplomatique című francia folyóiratból B. Caree­rs Világinfláció cikke alap­pá« rövid áttekintés olvashat tó, a mindenkit érdeklő té­máról. A Harmadik világ rovat­ban egyebek között A „zam­biai humanizmus” társadalmi és politikai forrásai eímep cikkismertetést közöl a Nem­zetközi Szemle. Kínával kü­lön rovatban foglalkozik a folyóirat. Cikkei: L. I. Brezs­nyev: a szovjet—kínai kap­csolatokról; Kerekasztal-be­szélgetés a mai Kína idősze­rű problémáiról (APN): Uj Mao-szövegek, és ami mögöt­tük van (a Der Spiegelből) s végül a ..Születésszabályozás Kínában” címmel közöl tá­jékoztatást. irren VARSÓ A lengyel szejm kedden délelőtt folytatta idei utolsó ülésszakának tanácskozásait. Az ülésen Stanislaw Guewa elnökölt. A ház megvitatta és elfogadta a betegbiztosítási törvényt, amely 1975. január 1-től az ország első munka­törvénykönyvével egyidejű­leg lép érvénybe. Eszerint a Lengyel Népköztársaság szo­cialista szektorának fizikai dolgozói betegség esetén ha-r vt átlagkeresetükkel azonos táppénzt kannak. Eddig csak a szellemi dolgozók voltak jogosultak száz százalékos táppénzre PR Aga Kedden Prágában összeült a csehszlovák parlament, a két ház, a népek tanácsa és a nemzetek tanácsa, kétnapos együttes ülést tart. A cseh­szlovák szövetségi gyűlés ülésszak ínak - napirendjén szerepel mindenekelőtt az 1975. évi költségvetés megvi­tatása Az ülésszak napirend­nek összesen 10 pontja van. A fasiszta német pa- rancsnokság minden áron ki akarta szabadítani a Budapestnél bekerített csa­patait. Komárom térségében válogatott páncélos, gyalogos és tüzérségi erőket vont össze. Űjévre virradóra nagy ellen- támadást kezdett a szovjet hadsereg egységei ellen. A hitlerista terv végül is össze­omlott. A 3. Ukrán Front csapatai felmorzsolták az összevont fasiszta csapato­kat. Az első időben azonban bizonyos sikereket értek el a támadók. Ütegünk a szilveszter éj­szakát Szomód községben töltötte. A falu mögött a si­ma réten álltak Katyusáink, amely szükség esetén tüzelő­állásul is szolgálhatott. A le­génység a faluszéli két ház­ban helyezkedett el. Vaszilij Koskin törzsőrmester és fu­tárom, Vologya Anyiszimov az ezred raktárából vétele­zett élelmiszerekből egysze­rű, mégis ünnepi vacsorát varázsolt. Mindenkinek jó volt a hangulata. Az új év beköszöntése mindig is az egyik legkedvesebb ünnep, de ezúttal különösen az volt, hiszen pontosan tudtuk: már nincs messze a háború vége. Akárhogy őrjöngenek is a fasiszták, hamarosan eléri őket a vég. Amíg a vacsora készült, a törzsőrmester előszedte a ki tudja, hol rejtegetett tartalék vodkáját, sőt konyakot is va­rázsolt. Az egyik szakaszpa­rancsnokkal elindultam, hogy. még egyszer ellenőrizzük az őrséget a falu szélén. Csodá­latos szilveszter éjszaka volt, enyhe faggyal, s fölöt­tünk — mint mesebeli óriás, karácsonyfa dísze — világí­tott a telihold. Fényében va­lószínűtlen színt kaptak a házak, a fák, a gépkocsik. Mélységes volt a csend, mint­ha a világban nem Is lenne háború, hanem nyugalom és boldogság honolna. Szinte azt vártuk, hogy kigyúl.iak a' csillagszórÖk, megszólal a muzsika. Szívesen elábrán­dozna ilyen pillanatokban az ember __ M inden készen várt ben- 1 J nünket, amikor vissza­tértünk. A törzsőrmester az ünnepi előkészületekre azzal tette fel a koronát, hogy ki­töltötte a tábori bögrékbe az Roham Budapest hatádé>an. „üzemanyagot”. A beszélge­tés is csendesedett, az órát néztük, felemeltük „poha­rainkat”. De azon az éjsza­kán nem sikerült koccinta­nunk . .. Váratlanul nyílt az ajtó és a küszöbön az őr kí­séretében megjelent egy kis­lány. Vastag kendőbe burko­lózva reszketett a hidegtől,— vagy az izgalomtól. Még be se lépett a szobába, gyorsan beszélni kezdett. Csak néz­tünk rá, nem értettük, mit mond, hiszen nem tudtunk magyarul. Végre valaki fél­beszakította és megkérdezte, nem tud-e németül? Az is­meretlen leányka energi­kusan bólintott, látszott, megörült, hogy végre megér­tik, és elég jól elismételte németül, amit magyarul el­kezdett. Azért küldték, hogy meg­mondja: a németek titokban friss erőket vontak össze, és éjszaka nagy támadást indí­tanak, és akik őt küldték, úgy gondolják, hogy az oro­szoknak, akik kevesen van­nak a faluban, erről tudpiok kell. Mit tegyünk? Vegyük ko­molyan, amit ez a kislány mondott, vagy koccintsunk az új évre? Ügy döntöttünk, jobb félni, mint megijedni. Óvatosnak kell lennünk. Riadó! Harcosaink pillana­tok alatt elfoglalták helyü­ket a Katyusák mellett. Igaz, ezek nem géppuskák, nem is ágyúk, nem lehet velük kö­zeli ellenséget megsemmisí­teni, a Katyusáknak térség­re van szükségük, de a falu­nál ez nem volt. A Kntyusá- kat úgy helyeztük el, hogy szükség esetén azonnal rá tudjanak fordulni az egyet­len útra, amely a d^Tbok közé ékelődve az erdőbe *«­zetett. Az út mentén és a domboldalon a géppuskások gyorsan beásták magukat, megkeresték ú. természetes fedezékeket, amelyeket a domboldal kínált, és felké- szültek a védekezésre. \I ártunk. Eltelt félóra. * egy óra. Teljes a csend, Mind makacsaiban tért visz- sza a gondolat, hátha fölös­leges volt az egész riadó. Ak­kor az erdő felől egyre erő­södő motorzúgás hallatszott Néhány perccel később a holdfénynél géppisztoly os katonákat szállító teherautó­kat pillantottunk meg. Ami­kor az első kocsik már ere­szen közel voltak hozzánk, egyszerre nyitottak rájuk ‘tí­zet a géppuskák, géppis ^ lyolo, röpültek a gránátok, es 2—3 teherautó azonnal láng­ba borult. A hatás leírhat at- lan vMt. A lángok fényénél futkosó fasisztákat kaszál! ák a géppuskák. így tartott vagy 15 percig, míg fel nem hang­zott a közeledő ellensé 'es páncélosok dübörgése. El kellett hagynunk a falut Oe az ideiglenes visszavonulás okozta keserűséget enyhitet- te az a nagyszerű érzés, n^gy magyar földön' mind több barátunk van. Meghatottam • gondoltunk a máig ismeret- len magyar kislányra és a magyar azokra, akik elküldték, hogy figyelmeztessen bennünket Azon az éjszakán sokan neki köszönhettük az életünket, (Folytatjuk) Varga Dombos: KeVtf0kkéstűff*tó 7. De majd elfelejtettem: a kép­mutogatásról s a verses mon- dókákról is szót kell még ejtenem. Bubu lányunk „fe­ledik” születésnapjára — hat­hónapos korában — kapta meg az Antanténusz című mondóka gyű j reményt. De nemcsak jövendő, hanem hamarosan használatra. Min­dig akadt olyan tagja a csa­ládnak — leggyakrabban Dombi, a későbbi Nyonyó—, aki melléje telepedett, is mutogatta neki a képeket, olvasgatta a verseket. A kö­tet rajzai Báünt Endre kjs remekművei Rideg felnőtt ízemmel: furcsák, primitívek torzak, értő gyerekszemme! Ászont: mozgalmasak, mu­atságosak. Versmondás köz­ien végig mindent mutogat­ni lehet, Kutyateszi Bálintot és Csibeviszi Benedeket épp­úgy,! mint Kocsihasú Pétert, Csukaszemű Pált. vagy a hosszú nyakú Csetnekit, ahogy sánta lovát csetleti- botlatja, de nem sokáig, mert: Kóe a kötőfék, szakad szét, püíf neki: sárba csöpp*® Mit értett Bub« mindeb­ből, mit nem, örök rejtély marad, de az bizonyos, hogy füleit és figyelt, majd idő­vel már mutatni is tudta, hogy a Gáspár párjának öt gyereke közül melyik kettő fiú, melyik kettő lányka, s melyik a fejük felett ter­peszt álló, pásztorbotos vice­pápa. De éppígy jártait« a sze­mét versolvasás közben Hincz Gyula Bóbita-rajzain is, majd esvéb kéneskönwe- ken. Legalábbis akkor, ha a mondott vers és a látott kép összestimmelt: az ő kis fejé­ben ez a kettő nagyon ha­mar összekapcsolódott. Sőt, harmadiknak sokszor a dal­iam is: amit csak tudtam, kántálva mondtam neki, hol a saját nótájára, ha ismerős népi daljátékról Volt szó, hol csak úgy cigányfülre. Or­dított is, ha a család vala­mely más tagjától kérte, hogy olvassa neki ezt meg ezt, s az beszédhangon mondta, amit ő énekelve szo­kott meg. Efféléket természetesen már csak jóval tgyévé» ko­rán felül kén, csikar meg­voltak hozzá a szavai, 4« előtt* t» olvasással, éneklés­sel tudtuk legjobban elcsiti­mán egyszerre tanult meg, méghozzá meglepően tisz­tán. A sokhónapos hallga- t ód zás, úgy látszik, nem volt hiábavaló. Beszédgyakorlatul — a na­pi közlendőkön felül — ugy .nazok a szövegek szol­gáltak neki, amiket hathó­napos kora óta duruzsoltunk a fülébe. Nem volt még két­éves, amikor betéve tudta a Bóbita-beli Veöres-versek és az Antanténusz-beli váloga­tott raondókák nagy részét. Micsoda jókat nevettünk, mikor először mondta vé­gig hibátlanul az utóbbi kö­tet eímadó mondókáját: An-tan-té-nusz, szó-raka-té-nusz, szó-raka-íiki-taka­biiin-balan-busz. Csak a buszt mondta búé­nak, mert így tanítottuk ne­ki, hogy a végén örömünk­ben mindig buc zhassunk vele egyet: fejünket előre­hajtvg gyöngéden összekoc­cantottuk a homlokunkat. KRIKSZ-KRAKSZ ÍV.) Rajzolni is hamar kezdett Bubi) lányunk. Ceruzát ad­tunk a kezébe -r- előbb csak feketét, később színeseket is rr, f ő rótta szorgalmasan a maga kriksz-krakszait. Ele­inte teljesen ö6sze-vissza fir­káit, de többnyire hosszú, nagyjából egyenes vonalak- SsaiL Ábrávaftiá goég semmit sem akart, hogy is akarhatott volna, csak an­nak örült, hogy a ceruza he­gye nyomott hagy a papíron. Hogy ahol az imént me,; semmi se látszott, ott most kesze-kusza vonalak egész kazla feketéllik, s ez az ő munkája, az ő műve. Minket utónzott vele. Mi is sokat rajzoltunk neki, do nem "művészi grafikákat, eh­hez értő ember nincs a csa­ládban, csak afféle gyerekes ábrákat: körtét, almát, asz­talt, széket, házat, tornyoí, fát, virágot, kutyát, macskát, nyuszit, madarat, nénit, bá­csit, fésűt, kanalat, kulcsot, autót, vonatot, hajót és még ki tudja mit. Magamat Vi meglepett, hogy ráismert sok mindenre, hogy villant rá az «gze a valóságos bögrére, ha azt az egyfülű, s a valóságos fazékra, ha azt a kétfülű va­lamit rajzoltam le neki. De még beszélni se tudott, ő is rajzolt. Először, mon­dom, csak ide-oda cikázó vo­nalakat, majd nemsokára kö­röket, vagy ha úgy tetszik gombócokat. Egyéves kora tájt már olyan szép, . majd­nem szabályos köröket tudott kanyarítani a ceruzájával, hogy csak néztük. Majd aa egyikből lefelé egy egyenest húzott, s ezt a rajzát mi ter­mészetesen azonnal kinevez­tük fának: az egyenes vonal volt a törzse, a görbe a koro­nája. i „Belpolitikai nagyítót“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents