Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

kelft-magvarorszao 1974. őeeérhSer R BlalalsIaEIäSIäiäisiälälalsIsIälälsIalsislsIälsislsläiaSIäfsIsiHläläiäisSsisEalsläSsEsEsIa^lsIsSIälsIalslaläf MAGYARUL AZ OLEFINEKRŐL Gyáróríás rekordidő alatt Madártávlatból nézve a le. ninvárosi Olefinmű nem sok­ban különbözik £gy kőolaj- finomítótól. Ezüstösen csil­logó tornyok, óriási tartályok és az egész létesítményt be­hálózó csővezetékek labirin­tusa tárul a szemlélő elé. A szükséges technológiai be­rendezést 37 millió dollárért importálták. A vásárlás jó üzletnek bizonyult, mivel a vételárban még a dollár le­értékelések előtt állapodtak meg és ezért ma ugyanezt az üzemet már csak 5—6 millió dollárral magasabb áron le­hetne beszerezni. Kísérőm, Farkas Kálmán, a beruházást irányító PET- ROLBER helyi kirendeltsé­gének a vezetője a Tiszai Ve­gyi Kombinát szomszédos üzemeire mutat, ahol már működik egy olefinmíi, de annak teljesítménye csak évi 25 ezer tonna etilén. A most épülő egység ennek a meny1- . nyiségnek tízszeresét gyártja majd. Ma már világszerte ilyen nagy teljesítményű gyá­rakat építenek, mivel ezek termelnek gazdaságosan. £m országok gondja. A kis országok örök gond­jához érkezünk ezzel a kér­déssel. A gazdaságosan elő­állítható évi 250 ezer tonna etilén olyan nagy mennyiség, hogy annak hazai felhaszná­lásához jelenleg nincs feldol­gozó kapacitás Magyarorszá­gon, és belátható időn belül nem is lesz. A TVK-ban mű­ködik egy polimerizációs özem és az megfelelő bőví­tésekkel mintegy 40 ezer tonna etilénből készíthet évente polietilént. Ahhoz, hogy a teljes mennyiséget itthon tudjuk feldolgozni, to­vábbi több tízmilliárd forin­tos beruházás kellene. Az olefinmű ezért nem­zetközi együttműködés kere­tében épül fel, amely a ma­gyar—szovjet olefinegyez­mény néven Ismert. A meg­állapodás értelmében Ma­gyarország évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer ton­na propilént szállít csőveze- ^ téken a Szovjetunióba. Ugyancsak a Szovjetunió vá­sárolja meg az olefinmű egyik melléktermékét, az úgynevezett C 4-es frakciót, amelyet műgumigyártáshoz használnak. Cserébe olyan fontos vegyipari alapanyago­kat kapunk majd, amelyeket jelenleg csak nyugatról, dol­lárért tudunk beszerezni. Az olefinműben készülő etilén egy kisebb részét a Borsodi Vegyi Kombinátban dolgozzák fel. Magyarország és Lengyelország között is jelentős a vegyipari együtt- működés, amelynek kereté­ben a BKV-ból szállított pvc-ért cserében Lengyelor- szag polieszterszálat, vala­mint műselymet szállít ha­zánknak. Az NDK-val és Ro­mániával is kooperál a ma­gyar nehézvegyipar, s így az üzembe lépő olefinmű lénye- gében az egész hazai vegy­ipar fejlődését szolgálja. A nemzetközi kooperációk lehe­tővé teszik, hogy gazdaságo- san nagy mennyiségben ter­meljünk etilént és propilént, s ugyanakkor a számunkra, szükséges egyéb vegyipari alapanyagokat megkapjuk a partner országoktól, tehát ezek előállításához szükséges beruházást megtakaríthatjuk. Min dm nap késés hárommillió forint veszteség Ilyen nagy értékű és fon­tosságú beruházásnál alap­kérdés, hogy az minél előbb üzembeálljon. 1973-ban kez­dődött el az építés, s az ole­finmű jövő januárban már üzemszerűen termel. Két év alatt ilyen nagy üzem még nem épült fel Magyarorszá­gon. Amikor megkérdeztem SzabÁ, Gergelyt, a PETROL- BER igazgatóját, hogyan tud­ják ilyen gyorsan felépíteni az üzemet, azt válaszolta, hogy „nagyon sok fejfájással és idegeskedéssel”. Ez érthe­tő is, hiszen minden egves nap késés, több mint há­rommillió forint veszteséget jelentene a népgazdaságnak. A kiemelt nagy beruházás­ként kezelt leninvárosl épít­kezés azonban a beruházók lelkiismeretes igyekezetén kí­vül elsősorban a jól átgon­dolt, az építés és üzembehe­lyezés minden mozzanatára kiterjedő tervezési és szer­vezési intézkedéseknek kö­szönheti, hogy magyarorszá­gi viszonylatban rekordnak számító gyorsasággal halad a munka. Uj módszereket al­kalmaztak, egyebek között így tudták jelentősen csök­kenteni a helyszíni szerelési munkák mennyiségét. A cső­rendszerek nagy részét jó munkakörülmények között, műhelyekben állították össze, s így a szerelőknek nem a szabad ég alatt a magasban, nem az időjárás szeszélyei- nek kitéve kellett dolgozni­uk. Hagyományos techniká­val az alapok ásása is sok időt vett volna igénybe, ezért nagy teljesítményű gépekkel egy óriási medencét vájtak, s így bár több földet mozgat­tak meg, mégis hónapokkal hamarabb befejezték a föld- munkákat Jő szívvel gondolunk rájuk Az olefinmű szerelése már lényegében befejeződött, s most a részegységeket és a műszereket vizsgáztatják. Mindenki bízik abban, hogy tartják az indulásra tervezett határidőt. A kis olefin — így nevezik a 25 ezer tonnás gyárat — nem győzi a polimerizációs üzem ellátását, ezért a folya­matos munkához jelenleg még importálni is kell eti­lént. Ha az új üzem elkészül, Magyarország etilénexportőr lesz. A Ingismertebb etilénből készülő lenlnvárosi termék jelenleg a polietilén fólia, s már megkezdődött a polieti­lénnél is jobb tulajdonságok­kal rendelkező polipropilén fóliák gyártása,,i«. Az. pistont 1 műnek azonban — ón pun*—sri nemzetközi égyüftrhfffiflWWHy révén — szinte minden Ma­gyarországon ' használatos műnnvag termekhez lesz va­lami köze. Sok olyan mű­anyag van, am elvnek még kimondani is nehéz a nevét, és e cikket író 'g^írónő tu­dom nem lelkesedik, amikor példát is idézek: ..Poliakril- nitril”, node a pulóver, amit visel ebből a szélből készült, s ha majd többféléből válo­gathat az üzletekben, akkor mlndnvájunkknl együtt jó szfwel frondolhet a 7°ninvá- ro«;i olef^omű tervezőire, épí­tőire és üzemben tartó dol­gozóira. Benedek B. István TÉLI PIHENŐBEN A CSIMPÁNZOK. Schneller János, a Fő­városi Nagycirkusz artistája 1972-ben kezdett foglalkozni csimpánzidomítással. Pasaréti lakásán öt csimpánzzal fog- lalkozik. Az öt csimpánz 1975-ben „Ién" a közönség elé. (MTI Foto - Balaton József felvétele - KS) Mikor van Vazul napja? Ki hinné, hogy január l-én, amikor a naptár sze­rint újév napját ünnepel­jük? Erre és sok-sok más érdekes kérdésre kapnak vá­laszt az 1975. évi Füles Év­könyv olvasói. Megtudják belőle hogy hazánkban 1827 névre lehet az újszülötte­ket anyakönyvezni és azt - - is,. .. hogy e nevek vise- TŐT "mikor ünnepelhetik"név- “■ «Sí-íjukat. A Füles Évkönyv túlnyo­mórészében természetesen fejtörőket közöl, gazdag vá­logatást a legkülönbözőbb rejtvényekből. Beszámol a magyar keresztrejtvény 50 éves történetéről, és har­minchét keresztrejtvénnyel örvendezteti meg a kedvelt elmesport sok százezernyi hívét. Ezek között szerepel az évkönyv mellékletének ősbemutató című óriás-ke­resztrejtvénye, amely egyút­tal pályázat is. Akinek az el­ső díj sorsolásán a szerencse kedvez, az egyszer nyer, de négyszer kap: tavasszal öl­tönyt vagy kosztümét, nyá­ron kazettás* magnóval egy­beépített rádiót, ősszel ren­geteg gyümölcsöt, karácsony­kor egy feldíszített fenyőfát, 2000 forint értékű ajándék­kal! Az évkönyv hasznos időjá­rási tanácsokat ad a gépko­csivezetőknek, megmagya­rázza mindennapi szokása­ink- eredetét; érdekes- anya--“ gokat közöl sztaházról, sportról, a technika éé'0 tu­domány világából, a magyar rádió fél évszázados fenn­állásáról. A vaskos kötetben két kép­regényt és gyermekek részé­re meghirdetett pályázatot is találnak az olvasók. A játé­kos gyermekpályázat díjai természetesen játékok. Aki még nem tudná, az megta­nulhatja az ulti játékszabá­lyait az Ulti iskola című cikkből. Rodolfó mester pe­dig bűvésztriikkökre oktatja az érdeklődőket. A Füles évkönyve minden rejtvénykedvelő számára egy egész évre való jó szórako­zás. Az erdő- és vízgazdálkodás új kapcsolata A fokozott fakitermelés miatt az utóbbi évtizedekben Világszerte egyre intenzívebb erdőgazdálkodást folytatnak: a természetes keverékerdők helyett tiszta fenyő- vagy bükkerdőket telepítenek. Ezek olyan monokultúrák, amelyekben a növény- és ál­latvilág veszedelmesen el­szegényedik. Az erdőkben manapság általában többszö­rösen nagyobb őz- és szarvas- állomány él, mint amennyit ez a meggyérült növényzet fenn tud tartani. Az alj- és- csernövényzet hiányában je­lentős a vadkár, és a vad­állomány fenntartása csak különleges emberi erőfeszí­tések árán. mesterséges ta- karmánvpótlással lehetséges. A fiatal fásítások védelme ma sokkal nagyobb gond mint azelőtt. Ugyanakkor a nagyvadakat domesztikált ál­latként kell kezelni fháziál- latok az erdőben), mert hi- ánvzik a természete' szelek­ció kedvező hatása. A raga­dozóállomány lecsökkent. Az ember pedis nem tudja a se- leltezést és kondíciójavítást úgy elvégezni, mint ahogy azt azelőtt a farkas, hiúz tét­te. A puskának a megnöve­kedett őz- illetve szarvas­állományban igen csekély biológiai értéke van. Nem pótol juk a természetes szelek- ciót az éhség, az élősködők, betegségek vonatkozásában se, sőt ellenkezőleg: etetjük élősködőktől és betegségtől — ha csak lehet — gyógy­szeresen is védjük az értékes vadállományunkat. Ehhez társul az ember egyoldalú szelekciója: a vadászat során a legszebb agancsú példá­nyokra céloz legszívesebben, a seleitezést sok vadász ter­hesnek tartja. Vezető európai vadbioló­gusok és ismert erdőgazdasá­gi szakemberek ma már egy­öntetűen azon a véleményen vannak, hogv a vadállo­mányt az erdő természetes vadeltarté képességének szintjére keli csökkenteni Ilyen áUctsűrűséa mellett új­ra hatni fognak a természe­tes szelekció faktorai, növe­kedi fog az egvedek testsú­lya és agaoesriagvsóga iga’ uevan. hogv ezzel eg vöt* csökken a vadászati lehető­ség is. MAR A TéIRE GONDOLNAK, a KFM közút' igazgatóságai mór a télre Vémö'nek. Aj országutak mentén, - a hófúvástól veszély' ztetett helyeken - hófogókat helyeznek el. Szolnak meqvében -t d-es szómé főútvonalon Kenderes és Szajol között már lerakták a hófogókat. (MTI Foto — Bajkor József) Bélyeg­gyűjtőknek ANYASÄG A legnemesebb női hiva­tást, az anyaságot a Magyar Posta rövidesen bélyeggel köszönti. Ez a kiadás tálán sohasem volt időszerűbb mint ma, amikor hazánk­ban az egész társadalom sze- retete övezi az édesanyá­kat. Az 1 forint névértékű új bélyegek Kass János grafikusművész tervrajza alapján készülnek és a ki­csinyét karjában tartó anya örömteli tekintetét örökítik meg. A gyermekeknek nem mindenütt örülnek, az Egyesült Nemzetek postá­ja október 18-án megje­lent négyértéku sorozata a jövendő nemzedék sorsát aggódva kutatja. A föld- gömb körül táncoló há­rom kedves gyermek alak­ja a népesedési világév al­kalmából került bélyegre. Az egyidejűleg kiadott em­lékív Kurt Waldheim fő­titkár szavait Idézi! „A világ végre megérti talán a. népe­sedés problémáját és meg­találja a helyes egyensúlyt a lakosság száma és az erő­források között, ami min* denütt emeli majd az embe­ri élet színvonalát.” KUBA Fidel Castro országa kedves sorozattal kezdte az őszi idényt. Előbb öt színes bélyeg kihalófélben lévő madárfajtákat örökített meg, majd az ottani erdők­ben pompázó különleges virágokban gyönyörköd­hettünk. Chile szabadságáért agitál az Allende halálának évfordulóján megjelent 13 centes bélyeg. A repülés polgári célját mutatja be öt címlet, amelyeken, a légi járművek minden változa­ta megtalálható. November­ben emlékbélyegét kap a bányászati világkongresz- szus és a hazai Olajkutatást Intézet, amelynek .15 éves munkássága az energiavál­ság nehézségeinek elviselé­sét segítette. Decemberben a szervezett békemozgalom negyedszázados munkáját a Béke-világtanács első elnö­ke, Frederich Jollot-Curie arcvonásait ábrázoló bé­lyeg méltatja. A MEZTELEN MAJA \ OTTHONA ’ A legközelebbi nagy nemé zetközi filatelista bemuta­tót Madridban tartják. Eb­ből az alkalomból a gyűjtők gyakran emlegetik vágya­kozva a spanyol főváros vi­lághírű múzeumát, a Prá- dot. Eredetiben szerétnek megtekinteni a festméhye- ket, amelyek 110 spahyőí és még nagyon sok külföldi bélyeget díszítenek. A mú­zeum hatalmas épülettömb­je az építész, J. de Villanue­va arcképével tavaly ke­rült bélyegre. A rtárr'^rű alkotások között Góya Í14 festménye és mintegy 500 rajza díszíti a falakat Ké­pei közül 195Ö-bén tíz került bélyegre, arckénét és a Meztelen Maja c. festmé­nyét már 1930-ban meg­örökítették a filatelisták ré­szére. Ez utóbbi festmény még bélyegen is magára vonta az álszént társadalom haragját, Belgiumban' és né- hánv más országban megtil­tották a sorozat árusítását. Velasquez és Ribera egyén­ként 50 munkájukkal, Mu­rillo és Greco közel 40 alko­tásával emeli a múzeum fé­nyét. ezek közül is számos díszíti a filatelisták albumát. Spanyol mestereken kívül a Pradoban olasz festőknek 435, a flamandoknak 661 munkáját lelhetjük fel. S. T. \ m

Next

/
Thumbnails
Contents