Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

* "an* r A munkavédelmi «USfii* íök megszegése, a figyel­metlenség nem követelt em­beréletet, nem okozott sú­lyos fizikai és egyéb fájdal­mat. Tulajdonképpen ez ä természetes. Minden évben ilyen fehérnek kellene lenni a statisztikának. A vállalat­nak azonban mind a tíz gyáregysége veszélyes üzem. S hogy a statisztika az idén először ilyen kedvezően ala­kult, áz egy verseny, egy összefogás eredménye. Ezt a szép és hasznos eredményt pedig érdemes közreadni. A döntőig A sikert nemcsak a sta­tisztika számadatok fémjel­zik, hanem az a vetélkedő is, amelyet a vállalat köz­pontjában rendeznék meg a karácsony előtti napokban. De a számok tükrében te­kintsünk vissza a múltba, nézzük, a dolgozók hogyan jutottak él á vetélkedő dön­tőjéig. A vállalat gváregváégél­ben 1971 elejétől 1973 vé­géig évente átlagosan 135 baleset történt. Ebben az év­ben. illetve december ele­jéig 103 balesetét számoltak a munkávédélfni esőport tagjai. A csökkenői — ne­vezzük inkább javulásnak — majdnem 30 százalékos. A bakfalórántházi gyáregvség- ben énnél is főbb a statisz­tika: Itt a balesetek száma a három év átlagának a fé­lére csökkent. Kedvezően alakult a balesetek miatt kiesett munkanapok statisz­tikája is. Az említett három évben 2725 volt átlagosan a k'éseit munkanapok száma Az idén már ..csak” 2201 dolgozó hiánvzott egv r-wi* a munkából, illetve p"mv! volt a baleketek miatt ki­esett munkanapok száma Ha a nagyobb számból ki­vonjuk á kisebbet, marad 524. Tehát eiinyl a „meg­mentett” munkanap. Téte­lezzük fél. hogy egv ember naoonta száz forintnyi ú’ értéket termel. Akkor több mint §2 eZef föfiht a meg­takarítás. éhből a nénzbő1 pedig égy Trabant gépko­csit is lehet vásárolni.. Éhből a -Pénzből -öt dolgozó olaszországi turistaútra me­hetne. A vái'alat ekoortáljo né^ánv termékét. A Ins“ spórolt munkanapokon a dol­gozók valutát hoztak of szó- gnnknjiR Fölösleges a to- Váhhi számítgatás. A ctn tisztika ik’en fájta alakúin­sánpié emberi nem lehet számokká7 mérni. Gép és ralin c No^etf etéJm Ariv fclerv t&*&&&+ hoöv évroí gKr.i ViySn«r>r<M hőn^nra ú^ ***** * eVo7PoV ej gváraőv­S<SrroVHfa Ami t'H 32 iS. A rnpErcTr»1’’**!« q fiif*­ft lóriig Hó^?eü p ype-pálvf^ Jl 1 o^vá ó'C’oV yyArthloa IhóTirovórót­el­Je—őr-yív g nvinV^?-iVq( narr k^lrfotlíV. bánom ménfonti ják az úi génok Vezélécéno Jlaviilt a rpunkavZ-iolrOI elő ádőrpv é<: oktatások szülve na'a 1971-ben a fiiggófionf tetf munkavéde’mi előa-i-' ITieUZ még két aktivistát ad tak és munkavédetnij cso­portót alakítottak. Megérté. A MEVOOifP Tröszt 1970 ben munkavéd“lmi VéfáéftVt Indított A versenVbe a nyír­egyházi vállalat dolgozói is bekannqolódtak Ezt a ver Senvt évente értékelik. A nvíregvházj Vállalat á tíz gváregvsAae között külön Versenvt hirdetett. Versenv a versenvben Ennek a ket­tős versenVfiek az a célja hogv csökkenien a balese­tek és a kiesett munkana pok száma az előző három év átlagához viszonyítva. A Versenvben csak azok ? feiunkahelvek vehetnek rész* am el vek megtartiák a mur> kavédelmi szabátvokat. a (rendelkezéseket. Külön anya gi ösztönző serkenti a gyár egységeket - a statisztika ked­KEVESEBB BALESET Munkavédelem a MEZŐGÉP-uél Szabolcs-Szatmár megyében a legtöbb rasas- siakmájú embert a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat foglalkoztatja. Ez a munka veszéllyel jár. Pe-sze csalt akkor, ha hiányoznak a munkavédelmi feltételek, vagy maguk a dolgozók figyelmetlenek. A vállalat vezetői és a szakszervezeti aktivisták az utóbbi idő­ben a szokásosnál is nagyobb gondot fordítottak a dolgozók testi épségének védelmére és a dolgozók is figyelmesebben, körültekintőbben végezték mun­kájukat. Erre abból lehet következtetni, hogy az idén nem volt halálos baleset a vállalatnál, a nyolc napon túl gyógyuló balesetek száma is minimálisra csök­kent vező formálására. Ev végén a' verseny első helvezettje öt. második helyezettje három, harmadik helyezettje pedig kétezer forint jutalmat kap. Az említett összegeket a munkavédelmi aktivisták és a munkavédelmi őrök között osztják szét. Jól járnak a helvezést elért üzemek dol­gozói is: nem károsodik egészségük és a fizetés min­dig több. mint a tánoénz... Az idei verseny érfégésére január tizedikén kerül sor. A szigorú szabályok értei- méhen kiesik a versenvből az a gyáregység, amelyben halálos, vagy súlyos baleset történt és a gyáregység fe- lelőssége megállapítható. Külön­Jutalom Az utolsó negyedévre a vállalat központja különver- senyt hirdetett, külön cél­jutalmakkal. Valaki ezt túl­zásnak is tekintheti. Nem az, hiszen az utolsó negyedév a legveszélyesebb, ilyenkor van az év végi hajrá, ami néha kapkodással, a balese­ti forrás növelésével jár. A verseny külön figyelmeztető. Az utolsó negyedévben gya­koribbak a munkavéde1mi filmek vetítései, vetélkedők tartják ébren a fi "vei met. A gyáregységeken belüli ve­télkedők első három helye­zettjei a helvi vezetőkből tár­gyi jutalmat kaptak, ők jön­nek be karácsony előtt a ver­senv nvíregvházj don+'j-sre. A döntő helvezeHiei pénzju­talmat kannak.' Külön két­ezer forint jutalmat kan az a gváregvség. amelyben az utolsó negyedévben egyetlen ba’e'et sem volt. A? év utol­só hehrhen a dolStözóknoV anyagi érdekük, hogy ba1­pr-'rv,,.f i dől "ózzanak. Anvatfi és e<?'^S'irs^r,»'‘i tjvi ér- Viocrv rr* * sVor is í^v rí'o-z-z-i'n nV fa ' rjoVoyá«5 nem lehet kampányszerű. Nábrádi Lajos Huszonöt éve hívták éleire Miskolcon a kohászét sc' *. .!e szó! no .rak okiéi „sora a Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskolát. Máromezer-nyolcszűzan végeztek ed­dig az iskola nappali és levelező tagozatain, öntők jfépzése már másutt is folyik, de ál­talános kohászati középiskola nem létesült azóta sem. A végzett tanulók nagvobb fele a kohászat termelő területein he'verVed«« el, sokan kerültek laboratóriumokba és irányí­tói munkaköröket is betöltenek. (MTI foto — Erezi K. Gyula) FENYŐ H osszú, fárasztó utazás. Már harmadik nap ráz­kódom a vonaton. Mert hát jók, kényelmesek ezek a há­lókocsik. de három napig nem lépni le a földre, három napig a kocsi egyik végétől a másikig végezni a sétákat... A mozgás ilyenkor úgy hi­ányzik az embernek, mint fuldoklónak a levegő. Nézelődöm, hol az innenső ablakon, hol a szemben lé­vőn. Mi mást tehetnék? Vá­rom, hogy legalább a fan­táziám elragadjon valahová, legalább egy kis ilyen kép­zeletbeli mozgást végezhes­sek — hiába. Sokszor be­utazott. ismerős tájak, a képzeletet semmi sem izgatja már rajtuk. De egyszer, egyszer meg­látok egy hegy tetején egy magános fenyőfát és hirtelen hatalmasat ugróm. Nem én: az a bennem élő altudatos valaki, aki kényszerű tespe- désében a mozgásnak bármi­lyen, villanásnyi, képzeletbeli rezdülésével is megelégedne. Hatalmasat ugróm, és ke­zemmel el is érem a fenyő legalsó ágát. Megkapaszko­dom bele. A karizmok pilla­natnyi megfeszülése, egy ne­kirugaszkodás és fent vagyok a himlőhelyes, rücskös vörös­fenyőágon. Izmaim jólesően dagadnak — etnyednek. Fel­jebb, mind feljebb, és már ott is vagyok a csúcshoz egészen közel, azon az utolsó ágon. amely még elbírja a súlyomat. Micsoda kilátás nyílik in­nen! Hegyek féíkaréja, alat­tuk a szemhatárral érintkező síkság, s ennek valahol a szélén száguld egy hosszú vonatszerelvény. Elnézem a vonatot. Tudom, hogy egyik ablakából egy mozgás után epedő ember nézi irigykedve az én tornászmutatványo­mat, s én, a szabad termé­szet gyönyöreit élvező fára- mászó jókedvűen integetek a szűk fülkébe zárt ember­társamnak, a civilizáció fog­lyának. Még két percig. Azután a magános fenyőfa eltűnik a szemünk elöl. Itt vagyunk megint a ku­péban mind a ketten, én és pillanatokra elröppent, kisza­badult másik énem. Hallgatjuk a kerekek egy­hangú kattogását. Mozdulat­lanságba fulladó órák, una­lom. De ez a kis kifuccanás jól­esett. Valahol az izmaimban ott bizsereg még a fáramá- szás gyönyöre. Könnyebb lesz elviselni a még előttem álló ezer kilo­métert. Bállá László A képzőművésze ti ízlés tö­megméretű formálásának, nevelésének Igen nagy lehe­tőségei vannak a televízió­ban. Ennek virágkora akkor fog elérkezni, amikor majd a színes televíziózás olyan ál­talános lesz, mint most a fekete-fehér. Érre ugyan még néhány évet várni kell, mert a színes készülékek el­terjedtségében ma ott tar­tunk, ahol a fekete-fehér képernyők tartottak 1957—58 táján. Mégis nagy lehetősége és jelentősége már most is az effajta műsoroknak a nem színes televíziózásban is, le­gyenek azok tárlatlátógatások vagy műveket elemző össze­állítások. A szerkesztők iparkodnak is kihasználni a képernyő­nek ezeket az adottságait szinte a kezdettől fogva. Szép számmal láthattunk ilyen műsort, sikerültet, kevésbé sikerültét egyaránt. A múlt héten megkezdett négy ré­szes angol képzőművészeti sorozat — A mű és ahogyan látjuk — első része a folyta­tás iránti várakozással tölt el. Abban látom a hasznos új­donságot, hogy ez a műsor egyrészt elveti a műelemzés­ben gyakran kísértő szómlsz- tifikációt, közérthetőségre tö­rekszik anélkül, hogy seké- lyessé válna; másrészt pedig nem önmagában vizsgálja a képzőművészeti alkotást, ha­nem korunkhoz, a szemlélő környezethez kapcsolva, ab­ból eredeztetve az értelme­zést. Azt mutatva meg ezzel a nézőnek, hogy az igazi mű­veknek minden kor embere számára van mondanivalója. Nem lehet azt mondani, hogy nem volt eléggé szóra­koztató a Szombat este Pá­rizs iegvében, mégis némi ki- elé'T(tet1"nséget éreztem a vég“n. K-'irn-V' ím-e kedves melódiái épp úgy megörven­deztettek, mint a hajlékony hangú, friss, fiatal énekes színészek (Hűvösvölgyi Ildi­kó, Németh Sándor, Paudiis Béla, Bsnkóczy Zoltán). Jól szórakozhattunk Yves Chate- lain váratlan fordulatú ko­médiáján (Vacsora hármas­ban.) Ebben Huszti Péter nagyszerű ravaszan bumfordi Lalande-ját csodálhattuk. Andre Gillois komédiájában a már-már gügyeségig jóhi­szemű, becsületes Gogo úr története ugyan nem külö­nösebben szellemes, de Tímár Béla karikirozó játéka segí­tett világossá tenni a darab­ban rejlő szatirikus hangot. A Szombat este vendégeiként szereolő nagynevű francia művészekről készített össze­állítás lekötötte a figyelmet, bár az Annie Girardot-é kissé kuszává és kevéssé élvezetes­sé sikerült. E számos érdekés- széu műsorszám közül mégis hiányzott a mai párizsi em­ber, az, ahogyan őt a mai színművekben, komédiákban ábrázolják, hogy a szórako­zásnál maradjunk. A Hazai esték pénteki'adá. sa végeztével a villanvszava- zás meghökkentő eredménvt hozott. Nem tudni, hogy áz angvalföldi^k lovagiassága vagy a technika okozta-e a szomorú nejeket a nyíre'TV- háziaknak. Egy azonban biz­tos: az ő munkájuk képer­nyőn látható eredménve volt a jobbik, azzal együtt Is, hogv két riportluk kksé hosz- szabbra az egyik pedig ke­vésbé tartalmasra sikerült. Mégis sokkal többet tudtunk meg Ceglédről, mint Nagy­kanizsáról. nyitván az általuk ügyesen felkutatott, nagyobb részt jól kiválasztott beszél­gető partnerek révén is. Azt mondom, mégsincs okuk a S7omorúsáf?ra a nvírei^yházi főiskOT^soknak: övék az iga­zi győzelem. ‘ Seregi István Ä :\AV * - ■ r RADIO MELtfTT Valóság és fantasztikum, a részletek realitása az abszurd cselekmény elegyítésével szolgált művészi keretül Dino Biizzati olasz író parabolikus példázataihoz, melyeket két elbeszélésének dramatizált változataként hallhattunk szombaton, „A szárnyas fe­leség meg a telefonsztrájk” címmel. Mindkét .történetben a kitörési vagy, a mindenna­pok megszokottnak tűnő, de végső soron meg nem szok­ható reménytelenségéből való menekülés szándékát mutat­ta be az író, a mai olasz va­lóság mély szatirizálásával. Luciáról, akinek egyszeriben szárnyai nőttek, s azok csak a M ’ssimoval töltött szerel­mes éjszaka után tűntek el. maga Francesco atya volt kénytelen megállapítani, hogy a legjobbkor találko­zott a sátánnal, mielőbb szárnyai botrányba keverték volna. Netán a mindenható fontos küldetésében ott röp­ködött volna a vietnami tűz- szüneti vonalak fölött? De szárnyai nászrepülésre nőttek csupán... A telefonsztrájk alatt a vonalba bebeszélő mindentudó ismeretlen férfi pedig a reményt szimboli­zálta a másik történetben, azt a reményt, mely kárpótolja Buzzatti hőseit nyomorúsá­gukért. A nem könnyű elbe­szélések lényegét világosan kiemelő dramatizálás Dézsi Margit, az értő rendezés Déri Éva munkája volt. Szívesen hallgatjuk mindig is a „Közkívánatra!” soro­zatban — Szuhay ErzsébetA szerkesztésében — megismét­lésre kerülő sikeres rádiójá­tékokat. A múlt heti adásból legjobban Gábor Andornak az 1910-es éveket idéző „Pesti sirámok”-ja tetszett. Túl a gázszerelővel való csatáro­záson, a taxi- és szállodake­resés és egyebek viszontag­ságain, egy Gábor Andor kellett ahhoz, högy a min­dennapos felszíni jelenségek mögött megláttassa a lénye­get: a hirtelen nőtt nagy­város századeleji provinciális jegyeit, ha pl. egy Párizsból jött újságíró szemével nézte. Mert mit is akart ő? „Amikor már egjunás dicséretétől ki­sebesedtek a hivatalos fülek, legyen egy olyan ember, aki észrevette, ami ténylegesen volt...” — vallotta magáról. S bizonyság a műsor, hogy ő a kabaréműfajban is reme­kül fel tudta mutatni ami pellengérre kívánkozott. A műsor rangos közreműködői — Bárdi Györgytől Sinkovits Imréig — szatirikus hangvé­tellel hűen árnyalták az írói mondanivalót és sok egyéni művészi kvalitással vitték sikerre a produkciót. A Petőfi rádió legújabb „Ez is, az is...” c. adása ismét kel­lemes vasárnap délutáni rá­diózást szerzett. Máskor is dicsértük már a színvonalas, irodalmi-zenei tarka műsort, mely az utóbbi időben tema­tikus összeállításokkal jelent­kezik. Hámori Éva ezúttal a csillagokról állította össze műsorát, „...a jelképes és va­lóságos csillagokról és arról, hogyan jutott el az emberiség a mesék csillagától a vörös csillagig.” Igor Ojsztrah he­gedűjén fölcsendült a „Csil­lagok, csillagok, szépen ra­gyogjatok” szép dallama, majd „Halnalcsillag” címen magyar népmese rádióválto­zata hangzott el. Jancsó Ad­rienne beleérző versmondásai és a háború, a csillaggal meg­bélyegző borzalmak korát idéző darabok, zenei betétek után Zaharia Stancu, a nagy, román író „Krisztus csillaga, ember csillaga” c. rádióra al­kalmazott novellája tette fel a műsorra a koronát. A fa­lujába hosszú idő után haza­látogató író fölmérve a vál­tozásokat, a karácsonyi népi játék misztériumán is kons­tatálja. hogv „föltetszett a hajnal, vörös csillag virradt az emberiségre”. Tomanek Nándor és Béres Ilona sze­repformálása külön .is meg­maradt emlékezetünkben. Merkovszk'y Pál DkepernyoMŰuI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents