Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

W71 december TT. ISCS-MAGYXftcrtSSjÖf W ............................ .................................................................................................................................... .................................................. ..........................¥ Kétszer ad, aki gyorsan ad KÜLÖNÖSEN IGAZ EZ A KÖZMONDÁS a helyi ta­nácsoknál, ahol az ügyinté­zők a legközvetlenebb kap­csolatban állnak a lakosság­gal. A bölcsőtől a koporsó­ig — ahogy mondani szok­ták, sőt ha arra gondolunk, hogy a gyermekét váró anya egészségügyi. és szociális hi­vatalos tennivalóival is a tanácsot keresi fel, nyil­vánvaló, hogy már a szüle­tést megelőző időszakban ki­alakult a leendő állampol- gár kapcsolata a tanács­csal. Lehetetlen lenne felsorol­ni mindazt, ami a tanácsok ^.hatáskörébe99 tartozik. Hoz­závetőleg mintegy húsz­ezer jogszabály létezik, s ezen kívül még rengeteg kiegészítő, módosító ren­delkezés, úgynevezett belső utasítás van érvényben. Mindezekkel szabályozzák, intézik az állampolgárok ügyeit, kérelmeit. Bőven jut tehát a jogszabályokból, rendelkezésekből mindenki­nek. Egy-két példa csupán az érdekesség kedvéért: Egy új lakóépület „haszná­latba vételéhez” mintegy 70, féle eljárást kell elvégez­ni: ennyiszer aktákat, hatá­rozatokat, engedélyeket ki­adni. Egy bolt nyitva tartási idejének megállapításához több mint 40 különböző en­gedély, jóváhagyás szük­séges. Mindez persze nem megy egyik óráról a másikra, de a minél jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangulatunkat, közérzetün­ket jelentősen befolyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyeinket A gyorsaság, szolgálatkész­ség, udvariasság tehát alap­vető követelmény. Ha vi­szont ez így igaz, miért nem lehet intézményesen gyor­sabbá tenni az ügyintézést? Akadálya ennek a már em­lített rengeteg előírás is, de nem kevésbé közrejátszik a tanácsok megnövekedett önállósága és hatásköre. Az eddigiednél jóval több ügy­ben kéll dönteniük, viszont az ügyintézők száma maradt a régi. A nagyobb önálló­ság természetesen nagyobb körültekintést, gondosságot is kíván, s ez nem gyorsít­ja az akták útját. A TÉNYÉK ÖNMAGU­KÉRT BESZELNEK — de valamit mégiscsak kell ten­ni. Es lehet is. A legfonto­sabb a munkamódszerek megváltoztatása. Az „átfu­tási idő” feltétlenül rövi­díthető. És ebben a munká­ban egyaránt figyelembe kell venni a felsőbb intézke­déseket, javaslatokat és a helyi lehetőségeket. Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügy­intézés gyorsítása a legfel­sőbb szinten !s érdek. A Ta­nácsigazgatási Szervezési Intézet munkatársai pél­dául hosszú idő óta tanul­mányozzák a helyi állam­igazgatási szervek munká­ját. Összegyűjtik a legjobb tapasztalatokat, s azokat analizálják, vizsgálják, ho­gyan alkalmazható más te­rületen. Ma már természe­tes, hogy a községi kerü­leti, városi tanácsok ismerik legjobban a helyi igényeket. Sok helyen már megfele­lő, az eljárásokat gyorsító módszereket dolgoztak ki, egyszerűsítették az ügyme­netet. Nos, a jó példák ter­jesztése, egy-egy gyorsító intézkedés elterjedése sok tízezer óra megtakarítást jelenthet országszerte. A tanácsi dolgozókat segíti ez a tudományos intézet se­gédletekkel, iratmintákkal. Ezek ügytípusok szerint tar­talmazzák, hogyan kell jegyzőkönyvet készíteni, minta nyújt eligazítást arra, miként lehet adatokat be­szerezni, korrekt határoza­tokat fogalmazni. A tízezer­nyi példányban szétkül­dött mipták néhány hó­nap alatt észrevehetően rö­vidítették az „átfutási időt”. Ez a segítség persze csak akkor hoz hasznot is, ha megfelelően és következete­sen alkalmazzák. Éppen ezért a tanácsok egyik leg­fontosabb belső' feladata a határidők ellenőrzése, be­tartása. Helyes az a mód­szer is, amikor még a ha­táridő kitűzése, az ügyirat útjára indulása előtt tisz­tázzák, hogy mennyi időt, tartanak szükségesnek a munka elvégzésére. Ez nem­csak az ügyfélben növeli a biztonságérzetet, de nyomon követhető, hogy hol, me­lyik osztályon, szakigazgatási szervnél fekszik a szüksé­Az Országos Környezetvé­delmi Tanács — az OKVT — hétfőn és Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­ban megtartotta alakuló ülé­sét, amelyen elfogadta a ta­nács és elnökségének, vala­mint a tanács titkárságának ügyrendjét. A Minisztertanács határo­zata és az elfogadott ügyrend alapján a két tanácsülés kö­zött felmerülő sürgős ügye­ket az elnökség intézi. Az OKVT elnöke Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az elnökség tag­jai: Rödönyi Károly, közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár, dr. Zsö- göny Éva egészségügyi ál­lamtitkár, Bartos István, az gesné! tovább egy-egy akta. Ezzel nem csupán a felelős- ségrevonás lehetősége bő­vül, hanem a tanács illeté­kesei még idejében figyel­meztethetik az érdekelteket a határidő lejártának köze­ledtére, sőt még idejében segítséget is adhatnak ah­hoz, hogy a határidő meg­tartását veszélyeztető aka­dályt elhárítsák. A KÖZPONTI INTÉZ­KEDÉSEK MELLETT ter­mészetesen szüksége van a ta­nácsi dolgozók megváltozó szemléletére. Több ember­ség, szocialista magatartás — ezek azok a jellemvoná­sok, amelyek segíthetnek ennek megoldásában. Egyet­len példa: négy-öt igazoló papír beszerzése az ügyfél­től néha hetekkel-hónapok- kal lassíthatja az ügy me­netét. A késedelem okát vizsgálva kiderül, hogy e papírok helyett elég lett volna a személyi Igazolvány bemutatása. Vagy miért kell hosszú időt eltölteni ;egy-egy születési anyakönyvi kivonat másolatának meg­szerzésével, amikor az iga­zán nem nagy ügy elinté­zéséhez a személyi igazol­ványban lévő bejegyzések is elfogadhatók? Azt az alap­elvet kell mindenképpen meghonosítani, hogy min­den esetben az ügyes-bajos dolgában segítséget váró emberre kell a figyelmet koncentrálni, s ebből a szem­szögből vizsgálni az előírá­sokat. Az MSZMP X. kongresz- szusa fontos feladatul szabta az államigazgatási munka javítását, a lakosság ügyeinek jobb intézését A jobb ügyintézés egyszersmind gyorsabb, emberségesebb munkát is jelent. E G». Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnökhelyettese, Hont Jángs, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese, dr. Láng István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese, dr. Ma- das András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke, Szili Géza nehézipari miniszterhelyet­tes, és dr. Trethön Ferenc pénzügyminiszter-helyettes. A tanács működésével kap­csolatos feladatokat a titkár­ság látja eL Az OKVT elnö­ke dr. Árvái József főosz­tályvezetőt no-—He ká a tit­kárság vezetőjévé. > Megalakult az Országos Környezetvédelmi Tanács Taggyűlés a KEMÉV-nél M indössze négyéves múltra tekint vissza a Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat. Jó híre a végzett munkák minőségében, a vállalt ha­táridők tartásában, a meg­bízható partneri kapcsola­tokban országosan elismert, és határainkon túl is felfi­gyeltek szorgalmukra. Ezt bizonyítják a kiemelt épít­kezések megbízásai, a szov_ Jet és csehszlovák munkák­ra történt meghívások. Mi­ben van a vállalat dolgozó kollektíváia sikerének á tit­ka? Erre kerestük a felele­tet a vállalat 2-es számú pártnlaoszervezete közel­múltban megtartott beszámo­ló taggvűlésén. Az alaoszervezet a gazda­sági munka segítését állítot­ta tevékenysége középDont­jába. Az alapszervezethez tartozó kommunisták pedig a X. kongresszus határoza­taihoz és salát munkater­vükhöz híven, ha a tervek teiie-ításérő] vcjt szó. ere­jüket nem kímélték. I°v tettek a 2-es alaoszervezet kommunistái a munkahe­lyük, a gépészeti osztály és ezzel együtt a vállalati terv­teljesítés sikerének a ková- csolói. Az alapszervezet a gazda­sági munkát segítő határo­zatok megvalósításéban bát­ran támaszkodott a gépé­szeti osztálynál kialakult szocialista brigádokra. Be­vonásukkal megvalósult a dolgozók és a vezetők ter­melést segítő törekvéseinek egysége. Ez megnyilvánult a szocia­lista szerződések megköté­sénél. A gépészeti osztályon ötszázan dolgoznak. A kom­munisták száma harminc­nyolc. Feladatuk á vállalati 460 millió forintos termelési terv teljesítésének a segíté­se. A tmk-sok a több mint egymillió forint értékű gép­park tervszerű megelőző karbantartásáért felelnek. A szállítási csoportnak a ter­melés kiszolgálásával esvütt 1300 dolgozó napi szárítását kell megoldani a lakás és a mnnkabelv között. Ha zsák az eddig említett gazdasági munkát segítő fel­adatokat látnák «1 a gépé­szeti osztály kommunista'!, már ezzel is kiérdemelnék az elismerést. Ám ők ettől jóval tovább mennék, szer­vezik és irányítják a szocia­lista munkaversenyt. A szállítási szocialista bri­gádok többek között vállal­ták, hogy munkaszervezés­sel éves szinten 289 ezer fo­rint megtakarítást érnek el. Ez dolgozónként — a szál­lítási csoportot véve S"ve- lembe — ezer forint megta­karítást jelent. Az egész gé­pészeti osztály kollektiven tett felaiánlást a „Dolgozz hibátlanul!” mozgalomhoz való csatlakozásra- Vállalták azt is. hogy a tervhez ké­pest három százalékos ener­gia-megtakarítást érnek el. Nem hallgatta el a taggyű­lési beszámoló azt sem. hogv a gépek kihasználási foka csak az előző évekhez viszo­nyítva javult. A kommunisták ha vala­hol javítani valót láttak, azonnal kérték a gazdasági vezetéstől az intézkedést. És mindez az üzemi demokrá­cia megvalósulását is leien- ■SL A vállalata*! aiadestdoi­Kongresszusi versenyben Petrohai Erzsébet Hétszázh atvanezer pár cipőt készítenek ebben az évben, a Rakamazi Cipőipari Szö­vetkezetben* Ez a mennyiség hatvanezerrel több a múlt évinél. A XI. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásában a szövetkezet húsz szocialista, illetve szocialista cím el- nyeréséért küzdő brigád vállalta, hogy két százalékkal növeli a minőségi tervet, amely exportban Jelentkezik, valamint két százalék anyagmegtakarítást irányoztak elő Petrohai Erzsébet hat éve került a szövetkezethez. Itt tanulta ki a cipőipari szakmát. Erzsiké na­ponta Gáváról jár át autóbusszal dolgozni. A tűzödej szalagon egy harmincöt tagú női szo­cialista brigád tagja, akik műszakonként 1500 lábbeli felsőrészét készítik él. Az üzemi KISZ- szervezetben is fontos feladatot lát el, csúcs- vezetőségi tag. Jó munkája eredményeként megkapta a kiváló dolgozó címet, g juta­lomként a Szovjetunióba utazhatott üdülni. Elek Emil Milliók Napjaink központi témája — az anyagokkal és az energiá­val való ésszerű és szükség- szerű takarékosság. Me­gyénk ipari üzemeiben a ta­karékossági intézkedések so­rát vezették már be és vizs­gálják most is azokat a lehe­tőségeket, amelyek tovább! megtakarítást eredményez­hetnek a következő esztendő­ben. A Nyíregyházi Konzerv* gyárban az idén huszonnyolc- millió forint értékkel termel­nek többet, mint 1973-ban anélkül, hogy a létszámot nö­velték volna. Sőt, valame- nyivel kevesebb is a dolgo­zók száma. A takarékossági intézkedéseknek lényeges ré­szévé vált a munkaerővel va­ló takarékosság, s ez minde­nekelőtt a műszakok, a gé­péit,’a munkaidő jobb kihasz­nálását jelenti. A dolgozók, a szocialista brigádok felaján­lásai nyomán az előző évihez képest 1 millió 900 ezer fo­rinttal csökkentették a selej- tet, tehát csupán ezzel közel 2 millió forint megtakarítást eredményez a munkások kongresszusi versenye. Mint legnagyobb vfzfo­gyasztó üzemünknek különö­sen fontos a gazdaságosabb vízhasználat. A gyáron belül építettek egy úgynevezett szekunder-vízhálózatot, s ez­zel évi 29 ezer köbméterrel csökkentették a vízfelhaszná­lást. Ennek haszna: több víz a városnak, 250 ezer forint megtakarítás a gyárnak. Az elkövetkező hetekben — alaposan vizsgálva a lehe­tőségeiket — a konzervgyár­ban is részletes intézkedési goző tudja, hogy napi 2 mil­lió forintot kell termelni azért, hogy a válallati ter­vet teljesíteni tudják. De nem csak a vállalati tervet ismerik. A műhelyben azt is kisimították személyre szólóan, hogy kinek-kinek mit kell letenni a vállalati közös asztalra, hogy a terv — á közösségi, az egyéni is — megvalósuljon. Egyik fiatal szakmunká­sukat —■ élve a kormány biztosította lehetőséggel — elküldték egyetemre. Erejü­ket nem kímélve segítik a munkásműveltség vállalati szintjének az emelkedését. Szervezik kollégáikat a szak­mai továbbképzésekre, az általános iskola elvégzésére. A vezetőség beszámolójá­nak csak egyik részét ké­pezte a gazdasági munka segítésében elért eredmé­nyek és gondok elemzése. Részletesen beszámoltak a szervezeti életről, a X. kong­resszus óta elért valam»ny- nyi eredményről. Ling Gyu­la. Békési János, Herman Gvörgv. Nádas! Gv»rgv Hajdú Károlv. Erdei Mik’ős Lovas Sándor h.ozzá«zólá- sadrVal tették gazdaeabbá a KEMÉv kommunistáinak mérlegkészítését SSgét üar* Konzervgyár s kevesebb selejt m Cipőgyár? plusz négyszázezer MEZŐGÉP: intézkedési terv 1975-re mmmnMMnaiv tervet dolgoznak ki további élőmunka-, anyag- és ener­giatakarékosságra. A kongresszusi munkaver­senyben a nyírbogdányi Kő­olajipari Vállalatnál az alap­anyag-felhasználás vesztesé­geinek csökkentése, a vegy­szer-megtakarítás és az ener­gia-felhasználás csökkentése érdekében százezreket pro­dukáló felajánlások szület­tek. Az év háromnegyedében csupán az atmoszférikus desztillációs üzem munká­sai félmillió forint plusz ér­téket termeltek, adtak a gyárnak energia-megtakarí­tással, de nagyobb részben azzal, hogy ugyanabból az alapanyagból magasabb érté­kű terméket állítottak elő. A mikroparafin, valamint ava- selinüzem dolgozói a techno­lógiai veszteségek csökkenté­sével 240 ezer forint, vegy­szer-megtakarítással 90 ezer forint, így összesen a három üzem 870 ezer forint értéket takarított meg háromnegyed év alatt A Szabolcs Cipőgyárban Is a munkások anyagtakarékos­sági felajánlásaival sikerült 75 százalék alá szorítani azo­kat a költségeket, amelyeket az idei 120 milliós árbevételi tervük teljesítésére, termelé­sére fordítanak. A költség­szint 1973-ban 75,1 százalék volt. A dolgozók 1 millió 300 ezer forint értékű anyagmeg­takarítást vállaltak. Az év háromnegyedében a meg­takarítás meghaladta az 1 millió 700 ezer forintot. Ezt t az eredményt nagyobb rés», ben az alapanyagokat fel­használó szabászata és talp­készítő üzemekben produkál­tak. Az ésszerűbb, gazdaságo­sabb energia-felhasználással kapcsolatban a megtakarítá­sok lehetséges módjait és azok eredményeit a közeli hetekben aprólékosan szám­ba veszik, és annak megfele­lően intézkednek. A MEZŐGÉP vállalatnál már elkészült az 1975. év! gazdasági terv melléklete­ként a nagyon részletes, min­denre kiterjedő energiata­karékossági intézkedési terv a jövő esztendőre. Ebben to­vábbi kétszázalékos energia­költség-csökkentést irányoz­tak elő. Azért további két­százalékost, mert már * kongresszusi versenyben tör­téntek vállalások erre vonat­kozóan. Az idén a nagyvál­lalat összes energiaköltségé­nek 2,5 százalékát takarítot­ták meg a tíz gyáregységben. Az éves energiaköltség 11, S millió forint, amelynek 50 százalékát a villamos energia képezi. A villamos energia gazdaságosabb felhasználása érdekében az év második fe­lében fázisjavító kondenzá­torokat helyeztek üzembe a baktalórántházi, a nagy kál­iói, a nyíregyházi gyáregység területén. Még ebben az év­ben a mátészalkai és a ti- szavasvári gyáregységben is felszerelik ezt a „takarékos* berendezést, ff. B. Uj tlpnsú mezőgazdasági pótkocsik A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalatnál nemrégiben új típu­sú, univerzális mezőgazdasá­gi pótkocsik gyártását kezd­ték meg az NDK-beli Fort- schritt-céggel koprodukció­ban. A kocsiknak a vontató traktorról működtetett rako­dószerkezetén előre beállít­ható a rakodás sebessége, i!- lefcvet, hogy mily ejt réteg­ben és szélességben terítse a szántóföldre a talajerő-után- pótló anyagokat. A kooperá­ciós megállapodás szerint a következő években 28 000 Ilyen kocsit küldenek as NDK-ba illetve a magyar mezőgazdaságnak. Az ötvers darabból álló első szállít­mányt útra indították a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. V- > v* • megtakarításból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents