Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

4

KfcTÉT WAGYARORS7Ä©

tífl íeeémSsr fl

Szülők /druma:

SI GYEREKEKNEK ü CViRrKEKmfll GYEREKEKNEK

Önállóságra

nevelés

Csak egy elsőosztályos tanítónő a megmondhatója, hogy milyen sok önállótlan gyermek kerül be az iskolába. A testnevelés óra előtti és utáni vetközés bizony 20 perc időt vesz el az első hetekben Gyakran megesik, hogy egy-egy, otthon agyonkiszolgált egykénél eltörik a mécses, amikor nem tud megbirkózni a cipő befűzésével. Ügyesebbek, gyorsabbak a Volt óvodások — a gyermekek 66 százaléka — és azoknak a nagycsaládoknak a gyermekei, ahol még kisebb testvér is Van. Ott bizony a hatéves már nemcsak maga öltözik önálióah, hanem egy-két kistestvérét is öltözteti a reggeli hajrában

Az önállótlan gyermek nemcsak az öltözködésben, hahem a mozgásában, a közlekedésben is határozatlan, bátortalanul felel, rajzol és ír.

Sok szülő kérdezte tőlem, hogy hány éves korban kell elkezdeni az önállóságra nevelést. Meglepődtek amikor azt mohdtam, hogy az egy-másfél éves gyermek már megfoghatja a kiskanalát és megpróbálhat eljutni a szájáig — esetleg egy kis irányítással — azzal a falat főzelékkel. Ugyancsak ebben a korban beleügyéskeü- heti már a lábacskáját a zoknijába — legfeljebb egy kicsit igazítunk rajta utólag —, belebújhat a cipőjébe.

Tudom, mindez lassabban megy, mint gyorsan megetetni és felöltöztetni a gyerekeket, de később ez sokszorosan „kamatozik”, ha 1—2 évig kivárjuk a munkafogásokkal való ismerkedés folyamatát, ami nem más, mint előkészület az élet feladataira, a munkára, az önállóságra.

Csak gombolgassa az a kis kétéves a kabátját. Nem

baj, ha félregombolja! Inkább kétévesed, minthogy elsős korban kelljen odaállni a tanító héni elé, mint az én Jutkám tette, akit beszélni sem tanítottak meg helyesen a szülei, hiszen így kért: „Légy szíves, tessék be- gombolhi á kabátomat.” Ő volt az, aki még decemberben Is szandálban akart iskolába jönni azokon a napokon, amikor testnevelés óra volt, mert annyira félt a magasszárú cipő befűzésétől. Egyetlen, agyonkényeztetett gyermek volt a családban, akit a szülein kívül a velük lakó nagymama is kiszolgált.

Fokozatosan kell megtanítani a gyermeket a teljesen önálló evésre, öltözködésre, de ezzel még nem merült ki az önállóságra nevelés.

Apróbb kis feladatokat is kell adnunk. Ahogy megérti, mondhatjuk már neki: „Hozd ide édesapa papucsát!”, vagy „Rakd a dobozba a kockákat!” Egyszerre mindig csak egy teendővel bízzuk meg! így pl. nem jó: „Rakd a döbozba a kockákat és tedd a dobozt a játékpolcra!” EZ sok égyszerre. Először rakja helyre a kis építő idomokat (ez is komoly munka neki), azután, ha ezt szépen megcsinálta, dicsérjük meg és most adjuk az újabb feladatot: „Tedd a dobozt a játékpolcra!”

A játékok helyrérakását is egészen kis kortól kell megkövetelnünk. Ez is lényegesen több időt vesz igénybe, mint gyorsan összekapkodni és elrakni a kis „zsibvásár”-!, mégis türelmesen ki kell várnunk, mert nemcsak önállóságra nevelünk ezzel, hanem a gyermek rendszereidét is megalapozzuk. Amilyen rendet tart a játékpolcán 2—6 vés korban, olyan lesz később a tanulópolca, majd felnőtt korban a szekrénye, kamrája, íróasztala.

A gyermek önállóságát szolgálja, ha elküldjük vásárolni. Csak biztonságos útvonalon megközelíhető üzletbe küldjük iskoláskor előtt, s amíg nem tud számolni, kiszámított pénzzel és lehetőleg egyszerre csak egy dologért.

Az otthoni munkában is segítsen. Hozzon be a kamrából két tojást, szórjon kukoricát a csirkéknek, vigyen be egy pohár vizet a nagypapának, öntözze meg a növényeket stb. 5—6 éves gyermek segítsen rizst, babot válogatni, borsót fejteni.

Mindehhez nagy türelem kell és az, hogy dicsérettel biztassuk. Világért se nevessük ki, ha a bal cipőjét húzza a jobb lábára, mert még bátortalanabbá és ügyetlenebbé tennénk, s legközelebb bele se merne fogni a cipő felhúzásába.

Dr. Gergely Károlyné

KÖNYVAJÁNLATUNK

Kék tenger, fehér hajó

A háború az ismert módon ▼éget ért Legendája halhatatlan ma is, holnap is. Ahogy például a trójai háború esetéből következtethetünk évezredek múlva is. Hát még a befejezés után néhány hónappal. S a háborús legendáknak megvan az a ré- mületes tulajdonsága, hogy a legendák többségével ellentétben igazak.

A jelen esetben a második világháború ért véget a Hirosimára és Nagaszakira hullatott atombombák által. Szahalin szigetét visszafoglalta a japán fasisztáktól a Vörös Hadsereg, megkezdődött a japán lakosság áttelepítése Hokkaidóra, s ezzel párhuzamosan a vállalkozó szellemű szovjetek letelepítése Szahalinra. így hát óhatatlanul együtt éltek egy darabig a szigeten.

Mit hallott mi mást hallhatott volna Gerka. a tiz év körüli habarovszki fiú a japánokról. mint hogy csupa vérszomjas szörnyeteg? A korabeli orosz nyelvhasználat egyszerűen csak szamurájnak nevezte őket. Volt is kellő ok erre a vélekedésre ha csak a század eleji orosz —japán háborúra gondolunk, és még inkább- a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő polgárháború if intervenció távol-keleti

harcaira. Erről Gerkának

eleven családi emléke van.

Hazajön Gerka apja a háború végén, érmek sora csörög a mellén, a japánok elleni felderítő hőstetteiért kapta őket sebesülésével együtt, ami alkalmatlanná teszi rá, hogy ismét halász íegyen az Amúron, mint még a békében. Hiába ajánlanak neki kényelmes állást: — Én a felderítő, a Szovjetunió Hőse raktáros vagy gondnok legyek? — Valahogy így vélekedik magában az apa, s ezen kívül alig csinál mást. Éppen csak annyit, hogy 6, aki a háború előtt egy kortyot sem ivott, most naphosszat vodkázik leszerelt katonacimboráival. Nem leli helyét a békében. De minthogy lényegében igaz ember, érzi, hogy nincs rendjén a dolog, újra élni. cselekedni akar. méghozzá ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. És ezért szánja rá magát, s minden családi tiltakozás ellenére véghez is viszi, hogy nagymamástul. feleségestül, két kis fiúgyrekkel átköltözik Szanalinra, sokezred magával a japán „szamurájok” közé.

Aki pedig nem hlwri el

Jevtusenkónak, olva*a el Maskin könyvét.

TÖRD A FEIED 1

VÍZSZINTES:

1.Megfejtendő. 6. Szolmizá- clós hang. 7. Névelővel, háziállat. 8. Néma rab. 9. Mezőgazdasági gép. 11. Vissza: egymást követő betűk a magyar abc-ben. 12. Hóhér. 14. Megfejtendő. 16. Tartósított. 18. Háziállat. 20. Nyit. 21. Bizonygatás. 22. Bálna. 24. Növény lesz belőle. 25. ENAA. 27. Személyével. 28. Méretre gyarapodott. 29. Nő a szintje.

FÜGGŐLEGES!

testvéri állam gépkocsijelzése. 15. Megfejtendő. 17.

Azonos magánhangzók. 19.

Ritka férfinevünk. 21. Nótája. 23. Hajóorr. 24. Bátorkodik. 26. Keresztül. 27. Csaknem vár!

MEGFEJTENDŐ:

Négy megyeszékhelyünk neve: vízszintes 1, 14, függőleges 6, 15.

Múlt heti megfejtés:

—ALTAJ—HIMALAJA—

SZÁJÁN— »

1. Lábszárat köti össze a

lábfejjel. 2. Kicsinyítő kénző.

3. Jó késnek van. 4. Ételízesítő. 5. Fiú. 6. Megfejtendő. 10. Dísze (—0. 11. Emésztőrendszer égy szakasza. 13. össze-vissza lót! 14. Két

Könyvjutalom:

Szántő Annamária Ro- zsály, Tóth István Rozsály, László Márta Demecser, Nagy Ferenc Porcsalma és Csorba Zsuzsa Nyíregyháza.

Az elrabolt királylány

Volt egyszer egy király, annak meg egy lánya, hetedhét országon nem volt annak párja. Haja aranyszínű, akár a napsugár, szeme mint a csillag, a termete sudár.

Egyszer kinn játszott a királylány a kertben s egy hétfejű sárkány azonnal lerebben, a szegény megrémült királylányt felkapja, no, el is száll vele, sebesen, suhanva.

,Hej, lett sfrás-rfvás, zokogott a király, bús könnye az arcán patakként folydogált. Vörös a két szeme, mint a naplemente. No, ki is hirdetik az országban szerte, azé a fél ország, meg a gyöngy királylány, aki legyőzi a vad hétfejű sárkányt.

No, gyűltek a grófok, a bárók, hercegek, közülük némelyik ugyancsak hencegett, ő majd megmutatja, mily nagy az ereje. De bizony a sárkányt egyik se győzte le.

Egy szegény favágó élt az

ország szélén, őrökké pipázott, akár a gyárkémény. Ennek az embernek volt három nagy fia, három gyönyörűszép nagydarab dalia. A legkisebb legény azt mondja apjának:

— Édes-kedves apám, erős kedvem támadt megvívni a gonosz hétfejü sárkánnyal s összeházasodni a szép királylánnyal.

Hej, búsult az apja, hej, búsult az anyja, a két vénebb legény pedig csak kacagta:

— No te málészájú, no, te tökmagherceg, erős baja támadt, úgy látszik fejednek.

De a mi legényünk csak indult útjára, egy nagy rozsdás kard volt kötve oldalára. Egyszercsak, mikor már túl volt bokron, árkon, megakadt a szeme egy oókháló- szálon. Kicsi légy vergődött a pókhálószálban, zümmögött, szegényke, siránkozva, lágyan.

— Öreg pdk, láthatod, milyen sovány vagyok, keress hát magadnak nálam Jtbk ta

— íelen pillanatban nincs hálád jobb fálat, láthatod magad Is, jobb nálad nem akadt.

S a legyet a legény kiszabadította, no. köszönt is a kis légy hálálkodva:

— A legyek királya, úgy tudd meg, ért vagyok és hálám jeléül, ne, egy sípot adok. Mikor bajod támad, fújj csak bele rögtön, akármerre jársz, kelsz ezen a bus földön.

Köszöni a legény, aztán tovább indul, üvegkastélyt talál hegyen túl, völgyön túl. Az az üvegkastély kacsalábon forgott, ugyancsak csu- dálta a legény a dolgot. Nem messze malacot őrizett egy gyerek, megkérdi a legény a pásztorgyereket.

— Kié ez a kastély, ugyan mondd meg nékem, mert Ilyen csuda már nincs csak a mesében. ~

A gyerek feleli:

— Senkié se másé, csak a méltóságos, hétfejű sárkányé. övé a malac is, ez lesz vacsorája, mindennap megeszik egy malacot rántva.

No, ámul a legény s e<*v- szercsak morgást hall. jön a gonosz sárkány rettentő morgással. No, bizony ennek már a fele se tréfa s kirántja a kardját s belefú a sípba. Repültek Is erre zümmögve a legyek s a hétfejü sárkány száz szemének estek. Csípték szemét, fülét. A sárkány kaokodott, a légvesí. pésektöl nem látott, nem hallott. És amíg kaokodott ide-oda szegénv, a hét gonosz fejét levágta a legény. S ahogy elsötétült sárkánynak a világ, abban a percben, lm, megállt a kacsaláb. Megállt a kastélynak kerengő forgása s kilépett boldogan a szén királylányka.

Aztán hazamentek s volt nagy lakodalom, három hétig tartott a zengő vigalom. Abban a vígságos nagy lakodalomban, hej, én is ott voltam, hej, én is táncoltam. Előttem bögrében Jó nyírségi lőre, annyi rétest ettem, hogy meghíztam tőle

Giber Irén

Szovjet Komszomol-dele- gáció látogatásáról, két iskolai raj közötti baráti kapcsolatról, két szavalóversenyről lesz szó e Heti postánkban.

Szabó Erika úttörőtanács- titkár (a mándoki 1334. számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat tagja) leveléből.

„Csapatunkat nagy megtiszteltetés érte, ugyanis november 24-én szovjet Kom- szomol-delegáció látogatott el hozzánk. Az őrsök minden idejüket a delegáció fogadásával töltötték. Dalokkal, táncokkal, jelenetekkel kedveskedtünk a vendégeknek, akik láthatóan jól érezték magukat. Nagy sikerünk volt. A küldöttség érdeklődött csapatunk munkája iránt. Ajándékainknak nagyon

örültek, amelyek között volt egy piros napló. Kértük őket, hogy ebbe írják le mozgalmi munkájuk eseményeit, s ezt a naplót hozzák el hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára Remélem, így létrejön a kapcsolat a csapi. 2. számú iskola „Uljana Gromova” pionírcsapata é® iskolánk útörői köpött. Ezek után igyekszünk majd orosz szakkörünk segítségével a Barátságposta akció keretében kapcsolatainkat elmélyíteni.”

Paulusz Mária, a Nyíregyházi 8. számú Általános Iskola G. osztályának rajtitkára a következőkről számolt be. ,.A Nyíregyházi 14. számú Általános Iskola 6. osztályos raja meghívott bennünket

csapatukhoz, s változatos program keretében barátkoztunk össze. Az elmúlt raj- fbglalkozásunkra mi hívtuk meg őket, ahol rajvezetőink, kívánságunkat is figyelembe véve állították össze a programokat. ,vfn v;

Testvérrajunk; tagjai a sportmérkőzéseken lelkesek voltak, a vetélkedőkön jó fel- készültségről tettek tanúbizonyságot. Tanultunk tőlük egv szovjet táncos játékot, amitől azóta is hangos iskolánk udvara. További tervünk, hogy ezt a kedves testÚttörő*

posta

véri kapcsolatot sok-sok színes programmal mélyítsük el.”

A györteleki 1517. számú Dózsa György úttörőcsapat nevében Nagy Miklósné csapatvezető szavalóversenyről írt postánkba.

^December 6-án kisdobos és úttörő szavalóversenyt rendezett csapatunk az iskolában, melyre több, mint 30 tanuló nevezett be. A versenyen Váci Mihály, Petőfi Sándor. Radnóti Miklós és mág neves magyar költő versei hangzottak el. A tanulók egy szabadon választott és egy kötelező verssel vettek részt a versenyben. A legszebb versmondó kisdobos címet Tóth Tünde IV. osztályon pajtás nyerte el, míg a legjobb versmondó úttörő címet Baráth Gyöngyi VIII. osztályos pajtás kapta. Az értékelés után az 1—4. osztály tanulói télapóműsorral, és a bábosok népi játékokkal szórakoztatták a közönséget.”

Mészáros Mária, a tiszalökl úttörőcsapat titkára beszámolójából.

„Bírálóbizottsági elnökök nyitották meg a versmondó versenyt november 25-én iskolánkban. Évfolyamonként külön kategóriákban verse- nyeztünk. Minden rajból a* a két tanuló indulhatott, aki

raj selejtezőben győzött. A kötelező vers az 5—6. osztályosoknak Petőfi Sándor: Háború volt című verse, a

7—8. osztályosoknak Székely Dezső: A béke első napja cí- mű verse volt. A szabadon választottak nagyon váltó/latosak voltak. A zsűri döntése szerint első helyezettek lettek: Szentesi Judit (ötödik osztályos) Máthé Edit (hatodik osztályos),. .Tj^Jh Éva (hetedik osztályos) és Szőke Judit (nyolcadik osztályos)."

Pajtások! Két hét múlva a Nyíreayháza-nyírszőlősi 181 számú Általános Iskola úttörőcsapatának életét mutatjuk be, a következő héten d Szamuely Tibor úttörőháa

szünidei programját közöljük.

Itt járt Mátyás király

Beszélgetés Lukács Sándorral, új filmsserepérSl

A napsütötte tisztáson csend van. Egyszerre csak lódobögás hallatszik. Kutyák rohannak elő a sűrűből, mögöttük lovasok vágtatnak: a király és kísérete. Mátyás vadászik. Süvítenek a nyílvesszők, a fák közül menekülő vad Csörtetése hallatszik. Valahol, távolabb, megszólal a hívó kürtszó. A vitézek megállnak, mindenki leszáll a lováról. Mátyás megszólal:

— Nem adna valaki egy cigarettát? Nem tudom, hogy az enyémet hol hagytam.

Egy király kívánságát természetesen teljesíteni kell, így hát rögtön kerül cigaretta Lukács Sándornak, aki Mátyás királyt játsza a Magyar Televízió decemberben bemutatásra kerülő filmjében. Szünet van, beszélgethetünk .

— Négy részes, színes kalandfilm készül Mátvás trónraléoésének első éveiből

— mondja Lukács Sándor.

— Sándor Pál a rendező, a film címe pedig: Itt járt Mátyás király. Mátyás nagvon sokfelé járt, így mi Is sokfelé forgattunk: Esztergomban. Visegrádon, Vácrátóton és itt, Vácott.

— Ahogy látom, itt forgatták a loVasjelenetek legtöbbjét.

— Igen, énben ezért Itt olyan szereplőkre is szükség volt, akik jól ismerik a lovagi játékokat, a régi harcmodorokat. Itt jutottak Jelentős feladathoz a Zrínyi Miklós Történelmi Haditorna Klub tagjai. Apródok. fegy- verhordozők is kellettek. Szerencsére akadtak vállalkozó szellemű gyerekek, akik

szívesen játszottak,

— Azt is megkérdezték * gyerekek, hogy szerette-e a történelmet iskolás korában?

— Bizony megkérdezték, és én igennel válaszoltam. Történelemből ötösöm volt, a matematikával nehezebben boldogultam, de nagyobb báj azért ezzel sem volt. így tanulás után gyakran el megettem moziba, vagy olvashattam. Nagyon szerettem a kalandfilmeket.

— Talán már akkor arm

gondolt, hogy szívesen el látszaná valamelyik szerepét.

— Nem hiszem. Iga*,' gyakran képzeltem magamat valamelyik regényhöa szerepébe, de ez minden gyerekkel megesik, ha sokat olvas. Szavalni viszont már általános iskolás koromban is szerettem, és hogy ez a szeretet fokozódott, azt a miskolci Földes Ferenc Gimnázium önképzőkörének köszönhetem.

— 1972-ben fejezte be a főiskolát, azóta a Vígszínház tagja. Sok színdarabban, filmben játszott már főszerepet.

— De talán ez a legkedvesebb. Ilyen nagv feladatom még nem volt. Készültem is rá sokat. Olvastam Oale-tto Marzio és Antonio Bon fi ni Mátyásról szóló munkáit, megtanultam vívni, lovagolni.

Akkor, biztosan megérte; ha a film megnézése után néhány embernek az Jut az eszébe, hogy valóban ilyen lehetett a tréfát és az 'gazságot egyaránt kedvelő fi»-1 tál Mátyás király, (t éj