Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
WT4 deeemSer 14. K*LlT-WA#TTAROnSZÄfi Ji irfä vtyf* Hajszái Mostanában egyre több szó esik az árakról, amelyek a világpiacon egyáltalán nem esnek, hanem ijesztő magasra szárnyalnak. Sohasem rajongtam túlságosan a külföldi dolgokért, csak azért, mert külföldi, ne adj isten, nyugati. Ezúttal is megpróbáltam kitérni az árhullám taraja elől, de nem sikerült, kissé megcsapott, s még mindig a nyomomban van. Feltűnt nekem ugyanis a minap egy nem mindennapi hír, amely napnyugta felöl mutatta magát. íme: Salvador Dali egy amerikai gyűjtőnek 5000 dollárért adta el bajuszának egyetlen szálát. Ne tartsanak szőrszálhasogatónak, amikor eltöprengek eme szokatlan esemény fölött. Bármennyire is hozzászoktam már' a hasonló hajmeresztő nyugati szenzációkhoz. e hír hallatán — szinte éreztem — égnek kezd állni a hajam. Nem elég nekik odakint az a temérdek profit, amit más ipar: termékeken bezsebelnek, íme, most már az emberi tartozékok árait is srófolni kezdik. Ez a modem Sámson, akinek — a bombaüzlet tanúsága szerint — nem a hajában, hanem a bajuszában van rendkívüli anyagi ereje, csak pödör egyet-kettőt és él, mint Marci a hevesen. Ami ezúttal is fényt vet arra, hogy milyen egyenlőtlen harc folyik odakint a létért, lévén egyiknek dús bajusza, a másik embernek pedig csupán néhány pehely az orra alatt. Ezt onnan gondolom, hogy nálunk is megpróbálkoznak egyesek lépést tartani a divattal ég bajuszt, meg szakállt növesztenek vagy legalábbis szeretnének növeszteni, de hiába. Persze, a mi hazai viszonyaink között nincs olyan nagy értéke az arcszőrzetnek, mint odakint. A fiatalabbak körében még csak-csak taksálják valamire az ilyen törekvést, de a középkorosztálynak legfeljebb az tűnik föl, hogy az illető hajas mindenáron fel akar tűnni, ha már mással kitűnni nem tud. Amin persze lehetne vitatkozni, mert ha másra nem, az idegesség levezetésére mégiscsak kiválóan alkalmas a dÚ6 tincs, annál az egyszerű törvénynél fogva, hogy kopasz ember nem tépheti a saját haját. Azért is felháborító ez a bajuszüzlet, mert fellendülése esetén csillagászati összegekre rúghat. Képzeljük csak el: mi történik akkor, ha egy ilyen gazdag bajusszal megáldott ember hozzálát hasogatni a szőrszálat! Egy szálból négyet nyer, s azt négyszeres áron továbbítja! Már mondtam, hogy ne tartsanak szőrszálhasogatónak, de nekem nem tetszik ez az egész művelet Magam is tapasztaltam már. hogy némelyek milyen ragyogóan megéltek abból, hogy naposszat egyebet sem tettek, csak hasogattak, hol szőrszálat, hol csak képzeletbeli hajszálat. Má« néven fontoskodóknak is nevezik az ilyeneket, de az elnevezés másodlagos. A lényeg az, hogy az effajta munkaművelet nagyonis improduktív, a befektetett élőmunka nem eredményez megfelelő árufedezetet. Másképpen fogalmazva: nehezen miktatható ki az ilyen igyekezet társadalmi hasznossága, pedig szorgalmazói a szerénység legkisebb jelét sem árulják el, amikor fáradságuk honoráriumát kérik. Lidérces képzelgésem során arra is gondolok: mi lesz, ha Dali követői más árukkal is kirukkolnak. Például: X. — kedvezményes áron — a körmeiből kínál néhány karikát, bizonyítván, hogy azzal remekül lehet kaparni, s nemcsak a sült gesztenyét a tűzből. Másnak pedig az az ötlete támad, hagy cseppenként elméri a könnyeit, hétfőn húsz százalékkal olcsóbban, „Könnyeim megejtik a legszőrösebb szívű főnököt is” jelszóval. Megtörténhet az is, hogy másvalaki meg o mosolyát bocsátja áruba, mondván: jó, ha kéznél van, s minden szituációra kiválóan alkalmazható. Arra már gondolni sem merek, hogy egyesek mohóságukban szezonvégét csinálnak és kiárusítják magukat. Mindezekért tört nekem borsot az orrom alá Dali bajusza, amiből egyetlen szál is egy vagyonba került Nekem ingyen sem kellene. Angyal Sándor Mátészalkán ai épülő emeletes Inkóbózak 'öldszln'jén — ahol lehet — ü-letehet alakítanak ki. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a vásárlókat. (Elek Emil felvétele) kisáruházában 7 milliós árukészlettel várják ítenjér, lííaS.ics, bc'jjSi — karácsomra A nyíregyházi sütőipar év vég i újdonságai A karácsony és szilveszter előtti várható nagy forgalom jelentős feladat elé állítja a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatot is. A karácsonyi ellátással kapcsolatban nemrég megbeszélést tartottak, ahol egyeztették a szállítások ütemét. Néhány kiemelt boltban, üzletzárás után, vagy nyitás előtt is szállítanak sütőipari termékeket, hogy az ellátás folyamatos legyen. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattal megállapodott a sütőipari vállalat, hogy a karácsonyi ellátáshoz szükséges lisztet idejében > biztosítja. Az ünnepi kalácshoz 30 ezer darab tojást, 20 mázsa margarint, 15 mázsa mákot és 4 mázsa dióbelet biztosított a sütőipari vállalat A karácsonyi s a szilveszteri forgalomnál a sütőipari vállalat gépjárműparkja ösz- szes tartalékát is igénybe veszik. Nyíregyházán tizenegy túrajárattal szemben, naponta 14 gépkocsi fogja a szállí tást végezni. Foszlós kalácsból Nyíregy háza város és környéke részére 180—200 mázsa kiszállítását tervezi a vállalat. A sütőipari dolgozók december 22-én, vasárnap sem pihennek, minden üzemben két, illetve háromműszakos termelést szerveznek. A kalács termelését 22-én vasárnap kezdik és 24-én, kedden reggel fejezik be. A nyíregyházi kenyérgyár két vagonnyi kalácsot készít el. A foszlós kalácson kívül húsz mázsa félkilós zsúrke- nyeret és zsemlyeveknit sütnek. A közkedvelt favorit kenyérből 20 mázsa készítését tervezik. Nem lesz hiány a beigll- félékből sem: a múlt év karácsonyi 17 mázsával szemben 25 mázsát gyártanak. A karácsonyi ünnepre zsemléből 25 ezer darabot, kifliből 65 ezer darabot hoznak forgalomba. A kettős ünnepre 680—700 mázsa kenyeret ter- , melnek és szállítanak a kereskedelemnek. Karácsonyra különleges gyógykenyérrel is jelentkezik 1 a sütőipar a kereskedelemben. Ezt különösen a magas vérnyomásban szenvedők, és a vesebetegek fogyasztják. A sószegény gyógykenyér negyedkilogrammos adagolásban kerül forgalomba. Farkas Pál Képzőművészek a közművelődésért A Magyar Képzőművószék Szövetsége mint társadalmi szerv, tevékenyen részt kíván venni az MSZMI* közművelődési programjának végrehajtásában. E témában a szövetség már eddig is folyamatosan tevékenykedett. A képző- és iparművészeti kultúra terjesztésére és a konkrét népművelői tevékenység elősegítésére országos szinten kívánják megszervezni és kifejleszteni a Hajdú-Bihar és Komárom megyében megindított didaktikai kiállítássorozatot, illetve a munkás—művész találkozók rendszerét. A didaktikus képzőművészeti kiállítások feladata a műalkotásokhoz vezető módszerek kialakítása, annak elősegítése, hogy a művészet iránt érdeklődő tömegek képessé váljanak a művészeti alkotások megértésére, befogadására. A szövetség részt vesz az iskolai vizuális-esztétikai nevelés alpelveinek és módszertanának kidolgozásában. A művészetek és a munkástömegek egymásra találását biztosító üzemi tárlatok csupán Hajdú-Biharban három év alatt 28 helyen 30— 35 ezer üzemi dolgozót vonzottak. Rendszeres tárlatvezetések, művész és közönségtalálkozók mélyítették a kapcsolatot az üzem, a dolgozók és a művek és művészek között. Az üzemi tárlatok sorozat olyan megalapozott és fejlődőképes kiállítási-tevékenységi formát teremtett meg, amely kerete lehet a tervezett, folyamatos, módszeres képzőművészeti nevelésnek. Minthogy a műelemzés a közönség és műalkotás kapcsolatának egyik igen fontos láncszeme, a szövetség a marxista igényű műelemzés fejlesztésére pályázatot írt ki a művészeti írók számára. A pályázat feltétele, körülbelül másfél—három ív terjeda- lemben elemezni egy, a fel- szabadulás után született műalkotást. A pályázat határideje: 1975. március 15-e. A pályaműveket a Magyar Képzőművészek Szövetség« titkárságára öt gépelt példányban kell eljuttatni. N emcsak a magyar technikatörténetben, de megyénk helytörténetében is méltóbb hely illetné meg Kain Albert kiváló vasútépítő mérnököt, akit egy kicsit méltatlanul felejtettünk el. Most, halálának 65. évfordulóján életének és munkásságának néhány momentuma felelevenítésével szeretnénk megyénk és szülőfaluja olvasóinak emlékezetébe visz- szahozni. Nagykállóban született, 1858. december 16-án. Alap- és középiskolai tanulmányait szülőfalujában, Nyíregyházán, majd Debrecenben végezte. A kora ifjúságától mérnöki pályára készülő fiatalember 1876-ban Budapestre ment, hogy tudását felső fokon ott gyarap'tsa. Az 1871-ben műegyetemi rangra emelt korábbi József politechnikumba iratkozott be. ahol abban az időben a mérnökképzés színvonala már jól megközelítette a zürichi és a bécsi egyetemek nívóját. Egy évfolyamra járt később több kiváló mérnökkel, akik rendszerint a vasútnál vagy a postánál helyezkedtek el. Közülük is mindvégig baráti szálak fűzték Kolossváry Endréhez, a posta későbbi A vasútépítő kiváló műszaki korszerűsftő- jéhez. Együtt voltak kosztos diákok, ő a Nyírségből, Kolossváry Veszprém megyéből. Mérnöki oklevelének megszerzése után, 1881-ben mindjárt az államvasutaknál helyezkedett el, ahol a századforduló körül fejtett ki érdemes tevékenységet. Nagyobb jelentőségű munkája a buda—újszőnyi vonal nyomjelzése, majd a mára- marosi vasútvonal tervezése és építési munkálatainak vezetése. Ez utóbbi szép sikerű munkája elismeréseképpen bízták meg a következő években a nagyszerű műszaki feladatokat megoldó Csíkszereda megyei város és az országhatár közötti vasútvonal megépítésével. Ennek a vasútvonalnak megépítésével jelentős mértékben fellendült a környékbeli híres fürdők és a Hargita turista- és idegenforgalma, de teherszállítás terén is nagy jelentőségű feladatokat oldott meg Kain vasútvonala, amely a keleti forgalom lebonyolításába is hathatósa» bekapcsolódott. Rövidre szabott életének egyik utolsó munkája a balatoni vasút tervezésében és Kivitelezésében való részvétel. Kevesen tudják ma már, hogy ő írta a magyar, német, francia és angol nyelven megjelent, hivatalos jellegű kiadványt, Magyarországi vasutak címmel. Alkotó életének legjavában, a vasútépítkezések második nagy korszakában, aránylag fiatalon halt meg, mindössze 51 évet élt. Budapesten, 1909. december 16-án hunyt el a magyar vasútügy legnagyobb veszteségére. Szülőhelye halálának 70. vagy 75. évfordulóján szülőházán, vagy a vasútállomás falán emléktáblával róhatná le kései tiszteletét Nagykálló •egyik igen érdemes fia előtt, aki a magyar műszaki haladás aranykönyvébe még életében beírta a nevét Dr. Bátyai Jenó Életek megróni ója: az alkohol (5.) A bűnözés melegágya Mitől válik az ember alkoholistává? — kérdeztem dr. H. Zs. pszichiáternőt — Az ember könnyen formálható személyiség, intelligenciájától, igényétől függ, mivé alakítja a környezete és saját maga önmagát. Az alkohol — és egyéb narkotikumok: cigeretta, kávé, kábítószerek — iránti szenvedélyét a személyiség defektusa, hajlama la előidézheti. Adódnak konfliktushelyeztek, amikor a gyenge akaratú ember az italban, a kábítószerekben látja a kiútat. —És a fiatalkorúaknált — Leggyakrabban a fenegyerek póz az alkoholistává válás fő mozgatórugója: „Bírom a piát! Nézzétek csak!” — és lehajtja a pohár pálinkát Falun és városon egyaránt oka lehet az ifjúság túlzott alkoholfogyasztásának, hogy fiataljaink egy része nem tud mit kezdeni a szabad idejével. Nincs, ami kitöltse életét a munka után, elsivárul, érzelem nélkülivé válik, igénytelenné lesz, nem vágyik sikerélményre. Gyakran a rosszúl értelmezett szülői szeretet hajszolja italba a gyereket: ez a kis pohár bor igazán nem árthat meg a fiúnak ... — És nem számol azzal, hogy a fiatal szervezetnek egy csepp alkohol is méreg! — Igen, és így lehet alkoholista abból, aki már elbírja a poharat, egészen addig, amig bírja... ■— Ha módjában állna, mit tenné az alkoholizmus csökkentéséért? — Én a megelőzést szorgal. mazom. A teljes absztinencia nem lehet cél, oktalanság lenne a teljes és általános szesztilalom, példák tucatja bizonyítja, hogy általa nem csökken az ivók tábora. Sík- raszállok a kis alkoholtartalmú italok forgalomba hozataláért, választékuk bővítéséért. Az üdítő italok még hatásosabb népszerűsítésére van szükség. Ki kell mondanom, különben megfojt a vélemény: társadalmi mértékben szükség lenne erkölcsi normarendezésre, őszinte önkritikára. Mert: Igaz, hogy az egyik oldalon következetes harcot hirdetünk és folytatunk az alkoholizmus ellen, sok jogszabály, rendelet intézkedik arról, hogy fiatalkorút nem szabad a vendéglátóiparban alkoholtartalmú Itallal kiszolgálni, de: az élelmiszerboltokban, ABC-áruházakban, sót: tejboltokban ki kérdezi meg öcsitől, hány éves vagy, kinek viszed az üveg pálinkát, vodkát, bort? Igaz, hogy a Vöröskereszt, az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság számtalan sejtje szerény eszközeivel küzd a szesszel és szesztestvérekkel, hogy az állam milliókat, százmilliókat áldoz az alkoholisták jó útra térítéséért, igaz, hogy a Büntetőtörvénykönyv, 22. paragrafus» szerint felelősségre vonható az egyén az ittas vagy bódult (kábítószeres) állapotban elkövetett cselekményekért és a 62. paragrafus (1.) bekezdése szerint a hatóság bírói végzés alapján kényszerei vonó-kezelésre utasíthatja az alkoholistát Eredmény-e az, hogy hazánkban és szerte a világon rohamosan növekszik az alkoholisták száma (talán gyorsabb ütemben, mint ahogy az életszínvonal emelkedik), egyre népesebb az elvonórendelések, egyre tőbk családi életet rombol szét as alkohol, az apai, vagy az anya ittas életmódja miatt? Eredmény-« az, hogy 1972- ben a szándékos emberölési elkövetők kétharmada alkoholista volt, hogy a rablás é*' markecolás sértettjeinek négyötöde volt ittas, olykor eszméletlenségig részeg és emiatt hetekig nélkülözött » család? Eredmény-e az, hogy a közlekedési balesetek előidézőt és áldozatai immár 70 százalékban alkoholmámorosan kft. vették el cselekményüket? Közhely, de igazság: az alkoholizmus a bűnözés melegágya, mert az alkoholista az italért mindenre képes (gyilkolás, -ab- !ás, izgatás, prostitúció) é# a bűnöző tehetetlen áldozat» az ittas, részeg ember. Nem véletlenül választottuk a sorozat címét: Életek meg- rontója: az -alkohol! (Kulcséi? (Vé**
