Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

*«LET-MAGYARORSZÄG Í974. november I*. HÉTFŐ: Schlesinger amerikai hadügyminiszter ai NSZK* ban tárgyalt két új amerikai dandár felállításáról - Az angol alsóház bizalmat szavazott a Wilson­kormánynak v ~ • Megnyílt Rómában az ENSZ világélelmezési kente* renciája - Kissinger Kairóba érkezett SZERDA,' Közzétették az amerikai választások eredményét! a demokraták „földcsuszamlás" nélkül Is döntő győzelmet arattak — Gromiko beszéde a moszkvai ünnepen ' CSÜTÖRTÖK; Díszszemlével ünnepeit a szovjet főváros, világszerte megemlékeztek a haladó erők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról - Kissinger Jordániában tárgyalt PÉNTEK: Leverték a bolíviai puccskísérletet » „Politikai bomba” Párizsban: a nemzetgyűlés alelnöke ame­rikai repülőgépek megvásárlását ajánlotta SZOMBAT: összeült az amerikai államok szervezetének külügyminiszteri értekezlete - Kissinger Tunéz'á- ban — Portugál—amerikai tárgyalások az USA tá­maszpontjairól A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom évfor­dulóján a moszkvai Kreml- palotában megrendezett ün- nenség minden esztendőben fontos nemzetközi esemény is: alkalmat ad a szovjet po­litika kifejtésére, állásfog­lalásra, az időszerű problé­mákban. Az idén azzal, hogy Gromiko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizott­ságának a tagja mondotta az ünnepi beszédet, a meg­emlékezés nemzetközi súlya még nyilvánvalóbb lett. A külügyminiszter rámutatott, hogy a szovjet vezetés nem­zetközi aktivitása, a szo­cialista tábor kezdeménye­zéseinek összehangolása, a szocialista rendszer nemzet­közi tekintélye és gazdasági ereje adja meg a lehetősé­get az 57 esztendeje meg­hirdetett békeelvek érvé­nyesítésére. Gromiko beszédében hang­súlyozta, hogy Brezsnyev és Ford küszöbönálló vlagyivosztoki találkozója jelentős lépés lesz azon az úton, amely a két országot a békés együttműködés fe­lé vezeti. A szovjet külügy­miniszter derűlátóan érté­kelte az európai helyzetet is: a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó és Brezs­nyev párizsi útja előtt a politikai távlatok világosan rajzolódnak ki. A Közel- Kelettel kapcsolatban Gro­miko súlyos tévedésnek minősítette Izrael manőve­rezését, sovinizmusát. Tra­gikus realitás, hogy a há­rommilliós palesztin népnek még nincs állama, nincs lehetősége a szabad, önál­ló életre. Halaszthatatlan szüksége mutatkozik éppen azért annak, hogy ismét összeüljön a genfi békekon­ferencia a palesztinok részi vételével. Ezzel összefüg­gésben utalt a szovjet kül­ügyminiszter Leonyid Brezs­nyev januárban esedékes kairói látogatására, amelyet joggal mondhatott máris nagyjelentőségűnek. A Közel-Keleten a héten véget ért Kissinger ame­rikai külügyminiszter újabb villámlátogatás-sorozata: voltak naook, amikor két ország fővárosában is tár­gyalt. A jelek szerint egye­lőre számottevő eredmé­nyekről nem számolhat be Ford elnöknek. Igaz, Kis­singer környezetében azt emlegetik, maid csak a vla- gvlvosztoki találkozó után újrakezdendő erőfeszítések hozhatnak eredménvt. Kis- singernek félig-meddig ku­darcként kellett elkönyvel­nie, hogy nem kerül­hetett sor ankarai kirucca­nására: Ecevit kijelölt mi­niszterelnök inkább visz­szaadta kormányalakítási megbízatását, csakhogy ne legven, aki a török fővá­rosban fogadhassa Wash­ington képviselőjét .. (Emlékezetes, hogy az ame­rikai kongresszus — a Fe­hér Ház és a külügyminisz­térium akaratával szembe­szegülve — megvonja a ka­tonai segélyt Törökország- . tói, amíg az a ciprusi kér­dés rendezéséhez nem já­rul hozzá. Az Egyesült Államok szá­mára kényelmetlen helyzet alakult ki a világ egy másik részében, Latin-Amerikában is. Ecuador fővárosa, Quito ezekben a napokban fogadja az Amerikai Államok Szer­vezete tagországainak kül­ügyminisztereit. A konferen­cia egyik fő témája: megvi­tatni a Kuba ellen éppen tíz esztendeje kihirdetett blokád felszámolásának kérdését. Úgy hírlik, hogy a 22 tag­ország közül legalább 15, va­gyis a kétharmados többség hajlandó megváltoztatni a Kuba ellen valaha éppen az Egyesült Államok nyomására hozott kegyetlen döntést. (Az USA ma nyilván maga is meg akarna már szabadulni a Kuba elleni blokád erköl­csi, politikai tehertételétől: néhány esztendeje egy latin­amerikai körutam során ma­gam is tapasztaltam, meny­nyire népszerűtlenné tesz’ Amerikát a Kubával szem­beni kíméletlen magatartása. A kubai Dávid és a jenki Góliát megmérkőzésében a latin-amerikaiak rakonszep- ve a kis sz'vetország felé su­gárzott, különben is mind'g úev észtem, a nyugati fél­teke déli részén az em’-ewak a szívükkel szeretnek politi­zálni .,.) Ahol viszont ma nagyon nagy szükség van arra, hogy a baloldali politikusok és a népi tömegek igenis és«ze! politizáljanak: a* Portugália, tüsszabonban most Robert MeClockev amerikai nagykő, vet, Kissinaer különmegbf, zotHa tárwalt, ugvanaz, aki a bét eleién Madridban a francoísta kormánv vezetői­vel alkudozott. A tár”v ugvaoaa: az amerikai tá­maszpontok sorea. Snanwol- orszá«ban a jövő év dere­kán iár le az UM-bázisok használatára vonatkozó szer­ződés Portugáliában a nagy­arányú noM+ikai forduló* tfstfp c7MliTf^Cfia«3Ké a falson*'* ypy* painfci'jitprplin&V rpr*?)T-*oV Vágyéi p JöVia*"«! f* co Abh^v ffci' 1 £••? ’C ROÖW P fs&'r&lr J17 A’7nfi-F:,7; rf/p+oV ro­t>ü1 ötre'ne^: hí „októberi há ború" napjaiban tavaly itt volt az USA és az Izrael kö­zötti „légihíd” pillére... Nem véletlen, hogy éppen MeCloskey érkezébe előtt Járt mind Portugáliában, mind Spanyolországban a CIA több vezetője. Például ez a Walter* tábornok, aki­nek a portugáliai illegális tartózkodását augusztus vé­gén „vette észre" &z egvik lisszaboni hetilap munkatár­sa, (Jártam a lan szerkesztő­ségében, gratuláltam az úi ságiról bravúrhoz, tudván persze, hogy az nem csuoán egy kolléga szemfülessésének az eredménye. Azt bizonyí­totta. hagy a fegyveres erők mozgalma sz elhárítás tevé­kenységét is Irányítani tud­ja) Még mindig Nyugat-Euró- pában maradva: érdemes odafigyelni arra a politikai botránysorozatra, amely az „évszázad üzleteként" emle­getett repülőgép-vásárlás ügyével összefüggésben itt is, ött is kipattanó újabb botrányokból áll össze. Most egy francia repülőtábornok, ráadásul a nemzetgyűlés al- elnöke, Stehlin, szolgáltatott okot a felháborodásra: kije- jelentette. hoey az amerikai harci repülőgépek iobbak. A sors „különös,,játéka”, hogy a tábornok úr, miután nyug­díjba vonult, éppen egv amerikai repülőgángvár szol­gálatába állott. StebUn sie­tett véleményéről tájékoztat­ni a holland, belga, nor­vég és dán szakértőket is: e négy NATO-orszég kormá- nva rövidé»un dönt arról, miiven repülőgépeket vásá­roljanak az elavlt Rtarfigh- terek helvébe. Több s’éz géoröl, több milliárd dollá­ros üzletről van szó. Az el­múlt hetekben rn“'r',esz*‘*ge- tési ügyekre derült fénv. nmst a volt francia repülő- tábomok kavart botrányt. A repülőgép-vásárlás körüli „légi harc” minden bizonv- nval tovább tart. Az icazi áldozatok ners»« NvugM- Euróna NATO-or,,»á«ainak polgárai, hiszen az 6 zsebük bánja . .. Pátfy József Választás Hellaszban Karamanlisz görög minisz­terelnök merész, de nagyon is érthető taktikai húzással igyekezett kifogni a baloldal vitorláiból a szelet novem­ber hónap fordulóján. Az 1967-es katonai puccs öt ve­zető tagját, köztük a hajdani diktátort Papadopuloszt is egy hajnali órán letartóztat­ták és az Égei-tenger Ke i nevű szigetére száműzték. Majd arról is érkeztek hí­rek, hogy a bukott diktá­tort és társait hazaárulás vádlóval bíróság elé fogják állítani. Ez az intézkedés félreért­hetetlen kapcsolatban van a november 17-i görög vá­lasztásokkal. Ezé a válasz­táson Karamamisz „leg­gyengébb pontja” az volt, hogy gyakorlatilag érintetle­nül hagyta nemcsak a p-ccsot támogató tv’ztikar sz árnál vj állományát és szer­vezetét hapem a katonai diktatúra gyűlölt vezetőit is. Persze, ez az engedékeny­ség is a politikai szükségsze­rűség terméke volt. Kara- marlisz „Uj D'>mokr,Vú” néven létrehozott pártja ugyanis egyértelműen arra törekedett, hogy a görög nagypolgári rétegek és álta­lában az ant'kommunjßta jobboldal gvűjtömedencéje legyen. Emlékezetes, hogv Karamanlisz több mint egy évtizeddel ezelőtt már volt görög miniszterelnök és ak­kor az erőteljesen jobbolda­li, egyértelműén NATO-ba- rát radikális párt (ERE) ve­zére volt. A ciprusi válság miatt Karamanlisz kormá­nya kilépett ugyan a NATO katonai szervezetéből. de_ magának a szövetségnek ter­mészetesen tagja maradt. A kilépés viszont megszerezte számára azoknak a nacio­nalista rétegeknek a támo­gatását, amelyek ellenszenv­vel viseltetnek (különösen a ciprusi válság óta) az ame­rikaiak iránt, egyébként azonban .hajlamosak a .kon­zervatívok támogatására. Kedvező volt a helyzet a miniszterelnök sz.ámára azért is, mert az új választásokat rendkívüli gyorsasággal ír­ták ki. Hiszen például a Gö­rög Kommunista Párt 1917 óta volt illegalitásban és nyilvánvaló, hogy országos legális szervezet létrehozása egy több mint negyedszáza­dos brutális elnvomás után rendkívül összetett és nehéz feladat. A sok kedvező tényező kö­zött érzékeny negatívumot jelentett tehát, hogy a haj­dani junta vezetői szabadon maradtak. A dilemmát Ka­ramanlisz ügyesen oldotta meg. Nyomban azután, hogy a hajdani juntafőnököket Kea szigetén egy szállodában elhelyezték, Karamanl.az Szalonikiben beszédet tartott a hadsereg legfőbb vezetői és a tisztikar képviselői előtt. Ebben egyértelműen kijelentette, hogy „felmenti’' a tisztikart a katonai dikta­túrában elkövetett bűnök minden következménye alól — és csak a legfőbb vezető­ket tartja' igazán bűnösnek. Ezzel Karamanlisz, a jelek szerint, megakadályozta, hogy a tisztikar egy része az ő pártjától is jobbra álló „Nemzeti Demokrata Unió" nevű fasiszta alakulatot tá­mogassa. A november 17-i választá­sokon Karamanlisz „Uj De­mokrácia” pártján kívül még három -nagyobb erő játszik szerepet a választási harc­ban. Középen áll a centrista politikusokat tömörítő koalí­ció. Ez a Mavrosz volt kül­ügyminiszter által vezetett Centrum Unióból, valamint az „TJj Politikai Erők Pártja” nevű szervezetből áll, ami nagyjából szociáldemokrata színezetű alakulatnak tekint­hető. E pártszövetség fő ere­je abban van, hogv a kato­nai puccs kirobbanása előtti uto'só választott kormányok a Centrum Unió kormányai voltak. .Az unió elhünvt ve­zetőié, Papandreu voR mi­niszterelnök ma is értékes „választási zászló” Mavro- szélc kezében. Óriási jelentőségű politikai eredmény, hogy — ha nem is teljesen — létrejött a vá­lasztások előtt a baloldal akcióegysége. A választáso­kon induló úgynevezett „Egységes Baloldal” nevű szervezetben a Görög Kom­munista Párt mellett részt vesz a Görög Parasztpárt és mint legfontosabb oartnep, H» EDA (Egységes Baloldali Fürt) nevű szerveset, A vár iascztáiúk Miur* kiírása miatt az egyesült baloldal komoly szervezési nehézségekkel küzd — de így is általános a vélemény, hogy képviselőt jelentős súllyal kerülnek majd be a . 300 tagú parla­mentbe. Valószínűleg még nagyobb lenne a balszárny ütőképes­sége, ha a kétségtelenül bal­oldali, de tisztázatlan iráru-- vorialú PánhelJén Szocialista Mozgalom Js csati V-cozott, volna az egységes balold: - hoz. Annál is inkább, me t a mozgalmat Andraasz Pa­pandreu, a Centrum Unió e1- hunyt vezérének fia vezeti. s ez igen nagy személyes vonzerő, A választás — bármilye­nek legyenek is az arányok — mindenképpen fordulatot jelent majd Görögország mo­dern történelmében. Hiszen s föld alá kénvszeríiett bal­oldali erők mostantól kezdve legális tevékenységet fejte­nek ki. Es fordulatot jelent alkotmányjogilag is, mert a választások után még az idén népszavazás következik, amelynek az ország állam­formáidról (köztársaság vagy királyság) kell döntenie. Kirísky az usá-ba utazott ötnapos hivatalos látoga­tásra szombaton délben Bécsből az Egyesült Álla­m-ókba repült d Brúnó Kreisky osztrák kormányfő. Ford elnök nemrég megújí­totta azt a meghívást, ame­lyet Kreisky ez év tavaszán Nixontól kapott, annak salz­burgi tartózkodása idején. Kreisky kíséretében van Androsch pénzű gymlniP'.ter. A nagy köd miatt a kancellárt szállító repülőgép csak késéssel indult. Kreisky a repülőtéren adott nyilat­kozatában kijelentette: uta­zásának célja, hogy a két­oldalú kapcsolatok fejlesz- té^én kívül Ford elnökké? át­tekintsék a feszültség esők­hentesére irányuló erőfeszí­téseket, tárgyaljanak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet mun­kájáról, valamint a nemzet­közi energiabelyzet.ről. A hivatalos bejelentés sze­rint a Kreisky—Ford talál­kozóra november Í2-én Washingtonban kerül sor. A béesi Kronen Zeitung közlé­se alao’ián várható, poav Ford elnökön kívül a kancel­lár Kissinger külügyminisz­terrel is folytat megbeszé­lést, Kreisky, Forddal történő találkozását m°'relÓzősn hét­főn az Egyesült Nem-étek S-* eryeze térek közgyűlése előtt beszédet mond. GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszértol a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregény a 24. A huza_vona ideje alatt Teréz súlyos betegségbe esett, mozdulni is alig tudott. Segítő nélkül nem lehetett meg kisded leánykája sem, ő maga sem, Stancsics tehát fogadott melléjük egy gon­dozó asszonyt, Ez a meggon­dolatlan nőszemély se szó, se beszéd, garasokért elhord­ta a szatócsnak a féltve őr­zött lerakott kéziratokat, haszontalan papírnak gon­dolván azokat, Stancsicsnak szinte minden eddigi mun­kája kárba veszett. Abból vette észre a pusztulást, hogy a szatócsnál vásárolt holmi csomagolópapírján a saját kezeírását ismerte fel, Kutyaharapást szőrével, — munkával akarja feledtetni a pótolhatatlan veszteséget. Teréz felépül és ehhez az örömhöz képest kibirható- pak véli a veszteséget. De mert mégis bántja a dolog nagy elhatározásra jut. Min­der) eddigi írásánál bátrabb, szókimondóbb véleménnvel szándékozik kirukkolni, El­mondhatatlanul a begyében van a császári zsarnokság, a cenzúra minden alapvétő szellem} jogot meggyalázó önkénye. Amint árad belőle a mondanivaló, hangfogó nél­kül megírja a „Sajtószabad­ságról nézetei egy rabnak” című híres művét. Mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy ilyen könyvet képtelenség megjelentetni az osztrák császár birodalmában. Lip­csébe csempészte a művet, kinyomatás végett, de a nyomtatás színhelyéül Párizst tüntették fel. A szer­ző neve terméseztesen nem szerepelt a könyvön. Alig jutottak be az or­szágba az első példányok, óriási kalamajka támadt a hivatalos körökben. Eré­lyes ambícióval kutatták a tetteseket, kiváltképp a szerzőt. Hogy, hogy nem a gyanú növidesen Stancsics- ra terelődött. Szeltrénvessy Endre, Pest város rendőrka­pitánya elhatározta megval- latását kényszerítő eszkö­zökkel. Mivel pedig még­sem lehetett egészen biz­tos a szerző kilétében, nem fogathatta el nyíltan, mert hátha kiderül vétlensége. Neves ember, zajt csapnak a nemzeti tábor egyébként is lármás hívei, ha igazságtala­nul meghurcolják a magyar értelmiség egyik legjelesebb­jét. A rendőrkapitány tehát egy nyájas darabont által invitálta baráti vendégség­be kiszemelt áldozatát. Stan­csics azonban résen volt. A darabontéhoz hasonló nyá­jassággal köszönetét mon­dott a számára megtisztelő invitálásért, ugyanakkor ha­laszthatatlan családi teen­dőire hivatkozott. Tudta hát, hogy komoly veszedelemmel játszik, ami­kor a rendőrség alapos gya­núja ellenére Pozsonyba, az éppen zajló országgyű­lés színhelyére utazott. Tit­kos módon elegendő pél­dányt juttatott el könyvé­ből a diéta városába, és ar­ról is gondoskodott, hogy a követek kézhez kapják mun­káját. Műve óriási szenzá­ciót keltett. írásairól beszélt mindenki, lelkes viták zaj­lottak gondolatairól, szerte az országgyűlés tagjai kö­rében, s azon túl, Pozsony politikai társaságaiban. A siker rnég a? ő mindig bi­zakodó elkepzelésejnel is nagyobb volt. A rendőrség jobbnak látta, ha nem boly­gatja ,az ügyet mert. feltéte­lezése szerint ekkora akeiót esak igen befolyásos embe­rek mernek megkockáztatni , Valóban, Stancsics Mihály merész cselekedete fölért egy jól szervezett országos politikai megmozdulással. Szaporodik a pesti külvá­ros lakossága, rengetegen húzódnak a sanyarú pusztai sors elől a jobb megélhetés reményében az Orczy-kert mögötti környékre. A jöve­vények közé bűnözők is keverednek, ezek kirabol­ják Stancsics házát. Sürgő­sen lakást cserél, mielőtt még nagyobb baj történne. Ekkor már hárqm gyermek apja, törődnie kell családja biztonságával. Az ugyancsak józsefvárosi Tömő utcai ház állapota igen gyatra, rendbe kell hozatni, mielőtt beköl­tözhetnének. Átmenetileg a Hatvani —• ma Kossuth La­jos utcába költöznek 1344 —184ö telén, a Schmidun- ger-házba. Stancsics alkotó­kedve teljében egymás után írja műveit a szűk lakásban. Minden munkája tele van életképes ötlettel, de mert elképzelései túlságosan me­részek, közlésüket megta­gadják. Szalay László, a Pesti Hírlap szerkesztője az egyetlen, aki hajlandó közölni néhány cikkét, de ő is csak álnév alatt. A sikertelen próbálkozá­sok tetejébe igazi veszede­lem szakadt a Stancsics csa­ládra. Gyerekek, szülők egy­aránt fejfájása, étvágyta­lanságra, örökös hányinger­re panaszkodnak, hull a ha­juk, fogazatuk meglazul. (Folytatjuk) 4 ’ll »ly M. —íll I 1j feil*! " I rTil r —» j llv fii JL ^ ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents