Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
8 m5L*T-»rAGTARCmSZÄO — OTTNEFI OTTTLTJEKÖPF KÁRPÁTI IB AZ SZÓ ^LZ ~^ **”* IWIMin IM fw !■)■■■! 1** » . — ha ■— um hw ™—, « — .. ,,*», ^ j**'"**1 Ezt az oldali a szomszédos Kárpátontúli területen megjelenő testvérlapunk, a Kárpáti Igaz Sző szerkesztősége állította ösz- SZCk Kárpátontúli híradás GAZDAG KLUBPROGRAM Lelki szemeim előtt állnak a harminc év előtti falvak, azok, amelyek most' a Határőr Kolhozhoz tartoznak. A házak többsége szegényes, túlzsúfolt volt. Emlékszem az úgynevezett Kis utcában, egyszobás, rozzant kis házban küzdött az állandó Ínséggel Mezei Gyula föld nélküli paraszt tíztagú családja, ötletszerűen hoztam fel ezt a példát, mert számos más nevet is említhetnék. Ma a Mezei család minden tagja jó módban, saját házában él. mindegyiknek állandó elfoglaltsága van a kolhozban, és mindenkit munkája szerint becsülnek meg. Egyedi példával kezdtem, most pedig általánosítani szeretnék. Falvaink az utóbbi 30 év alatt nagyot fejlődtek, csaknem teljesen átalakultak. Több száz új ház épült fel azokon a parcellákon, amelyek egykor a Fogarassy család földbirtokát képezték és kulákok tulajdonában voltak. 1944—45-ben 650 ház volt községeinkben. Jelenleg az eegvé olvadt öt községben 1228 porta van, ebből 1114-ben kolhoztagok laknak. Közös gazdaságunk több, mint 1600 embernek biztosít munkát és szép megélhetést. Ez csaknem ötszázzal több, mint másfél évtizeddel ezelőtt volt. Joggal merülhet fel a kérdés, hogyan értük ezt el? Hiszen ugyanezen a területen még rövid három évtized előtt az emberek többsége zsellérkedett, alkalmi és idénymunkából tengette az életét, sokan pedig más vidékeken, sőt külföldön próbáltak megélhetést keresni. Ezt csakis a nagyüzemi, belterjes gazdálkodás tette lehetővé, amely pártunk agrárpolitikájának megvalósulásaként jött létre. Ma kolhozainkban a gazdálkodást a nagyfokú gépesítés, a termelés egvre mélyülő koncentrálása és szakosítása. a javuló munkakörülmények és számos más tényező jellemzi. Elég, ha azt mondom, hogy kolhozunk 57 erőgéppel, 15 kombájnnal és számos különféle kapcsolt berendezéssel rendelkezik, 760 villanymotor üzemel a termelés különböző részlegein. Ez lehetővé tété. hogy sok műveletet, kiváltképpen a növénytermesztésben, teljesen gépesítsünk. Ezzel párhuzamosan haladt a lényegében helyi nyersanyagokat feldolgozó segédüzemek kiépítése. így például szó sem lehetett volna a ma már 70 embert (a jövőben számuk növekedni fog) foglalkoztató konzervgyár létesítéséről, ha a kertészetet nem bővítjük ki több, mint’ száz hektárral és nem létesítünk korszerű üvegházi ég fóliagazdaságot. Kölcsönös, egymásra ható, egymást serkentő folyamat ez, melynek eredményeképpen ma már több, mint ötszázan dolgoznak a segédüzemekben (a már említett konzervgyárban, ládagyárban, tégla- és cserépgyárban, ajándéktárgyakat készítő műhelyben, stb.) és a gépkezelők soraiban. A falvainkban végbemenő szociális változásokra jellemző az is, hogy míg 1944-ben csupán egy falubeli szerzett középiskolai végzettséget. ma 640 középiskolát végzett dolgozónk van. Egyre növekszik a szakemberek száma Jelenleg 13 főiskolai végzettségű, különböző téren tevékenykedő szakemberünk van (1960- van még csak egy volt), harmincán rendelkeznek szakközépiskolai végzettséggel. Kolhozunkban befejezés előtt áll egy 5’0 tonnás hűtőtároló építése. Szakképzett üzemeltetése érdekében már kiképeztünk két gépészt. Az egyik Kobza Károly, középiskolát végzett fiatalember, Odesszában fél éves szaktanfolyamon vett részt. Jelenleg kiépülőben van nálunk egy modern, nagy teljesítményű Fregat típusú gépekből álló öntözőrendszer. Ennek üzemeltetésére is kiképeztünk már kádereket. Az egyik Nagy József, Dnyepropet- rovszkban végzett tanfolyamot. Kolhozunk kertészetében dolgozik mint őr, Molnár Sándor. Gyermekei közül Endre villamosmérnök, Sándor igazgatóhelyettes a konzervgyárban, Elemér és László gépkezelők, János a falvak gázellátását biztosítja, Károly, mechanikus a farmon, Ilona élenjáró fejőnő. Sándor bácsi egykor középparasztnak számított: 5—6 hektár föld jé volt. De vajon mit kezdtek volna gyerekéi a tőkés viszonyok közt? Hiszen egynek-egynek annyi fö.ld sem jutott volna, hogy megéljen belőle. Csaknem' harminc évvel ezelőtt, a kollektivizálás idején, a kommunisták azt ■ mondták az egyénileg gazdálkodó parasztoknak: „Kis parcellákon, mégha szabadon, kizsákmányolás nélkül dolgoznak, akkor sem lehet felemelkedni, biztosítani a kultúrát, jómódú életet. Erre csak egy lehetőség van: a kollektív gazdáikor’ is”. Az általunk megtett út fényesen bizonyítja e szavak igazát Fejlődésünk csak most bontakozik ki Igazán. Lehetőségeink mérhetetlenül megnövekedtek. Erről tanúskodik a többi között az a sokatmondó tény. hogy gazdaságunk oszthatatlan alapja az utóbbi másfél évtized alatt hatszorosára növekedett, és ma 6,5 millió rubelt tesz ki. Tavaly kolhozunk 4740 ezer rubelt forgalmazott, ebből 1700 ezer rubel forgalomra és legalább 2000—2200 ezer rubelt pedig díjazásként fizettünk ki a kolhozistáknak. Egy-egy dolgozó átlagkeresete 125—130 rubelt tett ki. Az idén már 5,5—6 millió rubel forgalomra és legalább 2 millió rubel tiszta jövedelemre számítunk. Mindez lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb összegeket fordítsunk a gazdaság fejlesztésére és szociális-kulturális építkezésre. Gazdaságunk egész területe egy nagy építkezés. Az idén beruházásos építkezésre több, mint egymillió rubelt fordítunk. Gyors ütemben folyik a szarvasmarha-hizlalda rekonstruálása, amire 300 ezer rubelt irányoztunk elő. Tervszerűen folyik a kolhoz városi típusú központjának kiépítése. Ennek keretében leraktuk egy korszerű szolgáltatási kombinát alapjait, új házakat építünk a lebontásra kerülő elavult épületek helyett. Megvalósul távlati szociális fejlesztési tervünk. E terv alkotó része a gyivicsnei óvoda, az állattenyésztők otthona, a bobovói iskola, má* létesítmények. Sor kerül a péterfalvi művelődési otthon korszerűsítésére, egy átfogó csatornázási hálózat kiépítésére, a lakások gázellátásának kibővítésére és egy egész 6or más intézkedés megvalósítására Bíró Andor, a vlnohradovói kerületi Határőr Kolhoz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, az USZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője A velikoberezjanszkiji járási pártbizottság propaganda- és agit-ációs osztálya mellcett sikeresen működik a „Nasztavnyik”-klub. A klubtanács elnöke társadalmi megbízatás alapján O. O. Licsacsenko, a Nagy Honvédő Háború volt veteránja. A „Nasztavnyik”-klub tagjai gyakran látogatnak el mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe, szerveznek találkozókat falusi fiatalokkal, beszélnek a Nagy Honvédő Háború hőstetteiről, a mupkások és a kolhoztagok kommunizmus építésében elért sikereiről a szovjet népek megbonthatatlan lenini barátságáról, a szocialista hazáról, minden győzelmünk ösztönzőjéről, szervezőjéről, a kommunista pártról. 0. 0. Licsacsenko és a Lenini Komsomol XVII. kongresszusának küldötte, Ivan Másítják nemrégen jártak a Lenin Kolhozban és érdekes beszélgetést folytattak a fiatalokkal. A NYIKOL41 OSZTROVSZKIJ ÉTITÖOSZTAG A huszti járás nyolc diáképítőosztaga végzett kiemelkedő munkát a megye és a Krím építkezésein. Közülük is a legkiemelkedőbb teljesítményért az „Edelvejsz ’74”, a kárpát aljai erdőgazdasági technikum osztaga nyújtotta, amelynek a vezetője Mihail Deák volt. A brigád a nagy orosz írót, Nyikolaj Oszt- rovszkijt választotta tiszteletbeli tagjának. Ök már a második osztag, akik Nyikolaj Oszt- rovszkijt választották tiszteletbeli tagnak. Az első a nemez- ég filcárugyár fiatalsága volt A LEGJOBB MINŐSÉGŰ ARUK Az uzsgorodi ruhagyár modellőrei a mostani szezonban sok újdonsággal léptek színre. A modelljeik közül sok megjárta a kijevi kiállítást és zsűrizést is. Innen érkezett a kellemes hír: a köztársasági ágazati értékelő bizottság kiválasztott és az állami kiváló minőségű áruk listájára ajánlotta az uzsgorodi modelltervezők négy munkáját. Közöttük komplett női fürdőöltözéket, egy kiskosztümöt, egy lánykarubát és egy szoknyát ka- báttaL BARÁTI KAPCSOLATOK Baráti kapcsolatok kötik össze a pere- csinszkiji középiskola pedagógusait fehéroroszországi, lettországi, litvániai kollégáikkal. A kárpátaljaiak delegációja nemrég járt Belo- , ruaszijában é$ a Baltikumban. Megtekintették Mínszk, Vílnyusz és Riga nevezetességeit, megismerkedtek kollégáik munkájával, jártak a bretszki erődben. A tapasztalataikat munkájukban hasznosítják. munkában a „zöld műhelyHárom éve patronálja az uzsgorodi műszergyár az uzsgorodi Goifcij Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, Ebben az évben a gyári kollektíva a kertészetben 15 ezer hektár zöldség termesztésének munkálatait vállalta el, és elhatározták azt is, hogy egy dekával sem takarítanak be kevesebb termést, mint a kol- hozisták. A gyáriak kertészbrigádját „zöld műhelynek” becézik. A gyáriak eddig több szombaton szerveztek kommunista műszakot, amelyen nem egyszer 400 gyári munkás, mér- nők, technikus jelent meg. A „Zöld műhely” sikeresen teljesítette vállalását. Több 10 tonna zöldségfélét szállítottak Uzsgorod üzleteibe. A 30 évvel ezelőtt ezen a vidéken harcoltak Úszta Gyula és Priscsepa Iván partizánosztagának harcosai. Képünkön: az irsavai kerület Vörös Partizán Kolhoz gazdasági udvara. (Kovács Alfréd felvétele) Új lakóházak épülnek Uzsgorodon. legjobban dolgozók a technikai részleg, a 3-as műhely és az ellenőrök csoportjából kerültek ki. díjnyertes színdarab Eredményt hirdettek a legjobb egy fel vo násos drámák össz-szövetségi pályázatán, melyet a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa ég a Szovjetunió írószövetsége hirdetett meg. A pályázatra több, mint 250 művet küldtek be. Ötöt díjaztak. Közöttük „Mária vasból” egy uzsgorodi szerzőé, Sz. Iva- nové, a Szovjetunió Újságíró Szövetségének a tagjáé. A mű egy falusi műszaki brigád művelődéséről szól. A dráma a harmadik díjat ér a Szovjetunió Szakszervezeteinek Tanácsa oklevelét nyerte el. A mukacsevói műszergyár drámai klubja Sz. Ivanov drámáját felvett* műsdiára és már el is kezdték a próbákat. TAPASZTALATCSERE UTÄN Finnország falusi és erdőgazdasági szak- szervezeti munkásainak egy csoportja, amely a Szovjetunió Erdőgazdaság! Dolgozók Szakszervezetének a papír-, fa- és a famegmunkáló üzemeinek a meghívására tartózkodott hazánkban, ellátogatott Szvaljavára is. A delegáció tanulmányozta a hegyi körzet fagazdasági munkáit, ismerkedett a munkavédelmi helyzettel és a szvaljávai erdőkitermeld '•ombinát üzemrészeivel. NÖVEKVŐ TECHNIKA ■P* iLjSzélesedik a technikai bázis a perecsinsae ki/^jnkitermelő kombinátban. Nemrég a faki- terní jAk az onyezsszKiji traktorgyárból két ' üjesítményű gépet kaptak, amelyek mái’ nkába is álltak. Fehéroroszországból pedig 1 „hegymászó” autóbusz érkezett » kombi' >a. amelyek a munkahelyekre szállítják a -itermelőket. A ÍUVAIOSI FŐISKOLÁKNAK Az uzsgorodi Borkanyuk Furnér- és Bfc torkombinát műbútorasztalosai teljesítették g tiszteletbeli megrendelést. Azt a megtiszteli feladatot kapták, hogy a kijevi új pedagógia# főiskolai diákotthonba és az állami egyetemnek készítsenek bútorokat. A megrendelt bútorok nagy része — több mint 500 faliszekrény, ágy, asztalok — már útba indultak Ukrajna fővárosába. A műbútorasztalosok, V. ML Popovicg brigádja a határidőre elkészült 63® auditóriumi paddal és más tantermi berendezésekkel. Tények Kárpátontúlon állami beruházásból 1 millió 500 ezer négyzetméter lakterület épült a szovjet rendszer éveiben. Ezenkívül a dolgozók állami segítséggel 132 ezer összkomforto* ■lakóházat építettek. 1946-ban 552 könyvtárban 3,3 millió könyv volt. Tavaly 837 könyvtárunk könyvállománya meghaladta a 8,5 millió példányt. 1973-ban 757 kultúrház és klub, 705 fllmvetítő-beren-. dezés állt, a lakosság rendelkezésére. 1973-ban a népgazdaságban 64,8 ezer felsőfokú, illetve középfokú végzettségű szakember dolgozott. A diplomág szakemberek száma területünkön tíz év alatt megkétszereződött A dolgozók fokozódó jólétéről tanúskodik íz a tény, hogy az utóbbi három év alatt csaknem 100 millió rubellel növekedtek területünkön a lakosság takarékbetétjei. A kiskereskedelmi áruforgalom 1973-bass 1950-hez viszonyítva 8,5-szeresére, 1960-ho* képest pedig csaknem háromszorosára növekedett. Tavaly többek között 35 200 televízió- ég rádiókészülék, 14 000 hűtőszekrény, mintegy 14 000 mosógép, csaknem 35 000 motorkerékpár. robogó éi kerékpár talált gazdára. Péterfalva 30 éve
