Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
ÄRA: I FORINT BT! fVFOLYAÄ ML SZÁM Vti. NOVEMBER 7, CSÜTÖRTÖK Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója! A Nagy Október útját járjak Óvári Miklós beszéde a rádióban és a televízióban Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán este a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából beszédet mondott a rádióban és a televízióban. — A forradalom 57. évfordulóját ünnepeljük — mondotta bevezetőben. A forradalomét, amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb*»*— uralkodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi—lenini elmélet és a forradalmi gyakorlat egyesítésével először mutatta meg, hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthetetlennek hitt tőkés világot, képes az egész dolgozó néo összefogására és vezetésére, utat tud nvitni egy új. igazságos társadalom felé. 1917 novembere óta — Majakovszkij Szavával — az emberiség közvetlen teendőjévé vált a szocializmus és ezzel új korszak nyílt a világtörténelemben. — Az egykori Oroszország elnyomottjainak elemi erővel kirobbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja vezetett diadalra, az emberiség évezredes vágyainak oly sokszor meggyalázott, sárba tiport eszményeinek valóra váltását írta vörös zászlajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik felének reménye, de ezért lett mindmáig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad támadásának célpontja is. — Az októberi forradalom győzelmével létrejött munkasáliam évtizedeken át egyedül viselte a világ békéjéért és haladásáért vívott, sok áldozatot követelő harc fő terhét. Döntő szerepe volt abban, hogy a világ megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől, a fasizmustól. A Szovjetunió léte, népének tudatosan és öntudatosan vállalt áldozatai lehetővé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte szabadságát, hanem meg is tudja védelmezni azt, mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének-kedvének. — ötvenhét év alatt nagyot változott a. világ, október győzelme ' meggyorsította a társadalmi haladás folyamatát. A szocializmus, amelynek — már születése má'napján — közeli bukását jósolták ellenségei, korunk megdőnfhételien realitása lett; vonzó példa és biztos támasz az egyetemes emberi haladásért küzdő erők számára. Létrejött, megerősödött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkásmozgalom olyan erővé 1 vált, mellyel a tőke urai — akár akarják, akár nem — kénytelenek számolni. A gyarmati rendszer összeomlott. — Az imperializmus 1917 november óta — történelmi mértékkel mérve — védekezésre, visszavonulásra kényszerül. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy még ma is képes egyes népeknek súlyos károkat, mérhetetlen szenvedéseket okozni. — A haladó emberiség mindmáig érzi a chilei tragédia sebeit. De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a reakció, hogy az emberiség jövőjét egyre kevésbé tudja befolyásolni az imperializmus. — Október azért válhatott világtörténelmi jelentőségű eseménnyé, mert tartós érvényű válaszokat ad az emberiséget . foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. — Napjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors fejlődésének vagyunk a tanúi, mind élesebben merül fel a kérdés: tudunk-e okosan, emberhez méltóan élni ezekkel az új lehetőségekkel? Sikerül-e megakadályozni egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantását? Sikerül-e a népek, az egész emberiség javára hasznosítani a teremtő munka eredményeit? Tudunk-e földünkön olyan igazságos, elnyfemástól és kizsákmányolástól mentes világot teremteni, ahol a népek szabadon, békében és barátságban élnek, ahol minden ember számára megadatik az alkotó munka öröme, a képességek kibontakozásának lehetősége, s ahol megvalósul az egyén és a közösség érdekeinek harmóniája? — Ezek a kérdések foglalkoztatják ma a haladó emberiséget, mindazokat, akik az imperializmus embertelen világából. az egyén kizsákmányö’.tságá- nak, a közösségi élet elsorvadásának világából keresik a kiutat. S ezekre a kérdésekre adnak mindmáig ható, meggyőző, egyre érvényesebb és biztatóbb válaszokat a Nagv Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad feleletet ezeknek az eszméknek a valóra válása. — Olyan korba értünk el, amikor a történelem tapasztalataiból okulva, egyre több és több nép ismeri fel, hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt; a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan. *— Az interkontinentális rakéták, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek, a termonukleáris fegyverek korában mind nyilvánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa közt. Ha ma béke van, s erőnk tudatában joggal bízhatunk a béke híveinek győzelmében, ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy ötvenhét évvel ezelőtt megtört az imperializmus egyeduralma földünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megalkotta, hanem érvényre is tudja juttatni a békés egymás mellett élés politikáját, s ezzel az egész világon minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a társadalmi haladáshoz. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét hamar megértéi i.ík a Világ“ haladó munkásai és Lenin szavaival élve „még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább forradalmi osztályösztönükkel megsejtették, megérezték.™ — így volt ez hazánkban, Magyarországon is. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar munkásosztály elsőként valósította meg a gyakorlatban is a világszerte elterjedt jelszót: „Kövessük Oroszország példáját!” A Tanácsköztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy népünkben termékeny talajra leltek a forradalom eszméi. — A magyar munkások, parasztok, katonák és értelmiségiek nagy tömegei megértették és megérezték, hogy az októberi forradalomban és a polgárháborúban nemcsak Oroszország népeinek sorsa dől el, a harc értük is folyik. A magyar internacionalisták, akik Ukrajna, Közép- Azsia és Szibéria távoli tájain vívtak hősi harcot a fiatal Szovjet-Oroszország- ra törő belső és külső ellenséggel, ugyanazért az ügyért harcoltak, mint a magyar Vörös Hadsereg katonái, akik magyar földön védték az intervenciós, ellenforradalmi hadseregekkel szemben nemcsak a magyar munkásosztály hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét is. Joggal írhatta e forradalmi napokban Tóth Árpád: „Szerényen s mégis segítve simul: A kicsiny, árva magyar jaj-patak A messzecsengő nagy moszkvai árba Menyei párikltinttség nlazatt Ungvárra Pártküldöttség utazott szerdán megyénkből a Szovjetunió Kárpátontúli területére. Küldöttségünk részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójának ungvári ünnepségein. A küldöttség vezetője Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Tagjai: Sze- merszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság titkára, Csernussi Endre, a KISZ megyei bizottságának titkára, Hornyák tibomé, a nyírbélteki községi pártbizottság titkára. A határon Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Spisák András, a vásáros- naményi járási pártbizottság első titkára búcsúztatta a küldöttségek Mely most tisztára mossa a világot..." — 1919-ben a magyar forradalmat leverte az Idegen katonai túlerő. De 1945-ben, történelmünk sorsfordító tavaszán az októberi forradalom vörös csillagos katonái űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat. Először történt meg nemzetünk életében, hogy egy hadsereg, amely súlyos áldozatokat követelő harcokban vonult végig az országon, nem elnyomást és szolgaságot, hanem békét és szabadságot hozott. Lehetővé vált, hogy népünk ismét kezébe vegye a hatalmat, és 1919 örökségét is folytatva építse emberhez méltó otthonát, a szocialista hazát. — Alig több mint 30 évvel ezelőtt — Radnóti Miklósnak a fasizmus embertelen világát idéző szavait használva — még oly korban éltünk „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra” „mikor ki szót emelt, az bújhatott” s „az élő mgv1* a férges síri holtat.” Akkor még csak bízni lehetett abban, „hogy már közelít az az óra, már születőben az ország.” —- Azóta három évtized telt el, s felszabadulásunk 30. évfordulójára készülve elmondhatjuk: ma olyan korban élünk, melyben népünk történelmi jelentőségű vívmányokat mondhat magáénak. Nemcsak a műit maradványainak felszámolásában értünk el döntő Sikereket, hanem az új társadalom építésében is. Oly korban élünk, melyben szabadon bontakozhat ki népünk alkotó energiája mind a gazdasági építés, mind a kultúra területén. Olyan korban élünk, melyben a szabadság, az igazságosság, a társadalmi egyenlőség ősrégi jelszavai mind következetesebben érvényesülnek mindennapi életünk gyakorlatában is. — Ami 30 évvel ezelőtt még csak történelmi lehetőség volt, valósággá válik, fis éppen az elmúlt három évtized eredményei teszik fel mind sürgetőbben az új kérdéseket: hogyan tehetjük még otthonosabbá épülő szép házunkat, szocialista hazánkat? Hogyan kell élni okosan, emberi módon azokkal a lehetőségekkel, melyeket népünk fáradságos munkával teremtett meg? A válasz ezekre a kérdésekre is már születőben van, naponta fogalmazza újra és újra a szocialista módon élő, dolgozó, gondolkodó emberek növekvő serege.-— Nem volt könnyű az űt, melyen idáig értünk. Meg kellett küzdeni nemcsak ellenségeinkkel, a múltból örökölt elmaradottsággal, hanem saját hibáinkkal, gyengeségeinkkel, tévedéseinkkel is. Ezek az évek az önfeláldozó hare, a fáradhatatlan műn* ka évei voltak. — Ebben a harcban én munkában mindenkor magunk mellett tudtuk a világ első és leghatalmasabb szocialista államát, a Szovjetuniót. A közös eszmék é* célok, a közös harc és munka alakította ki, szilárdította meg a magyar és a szovjet nép őszinte, szoros barátságát, amely a - szocialista építés évtizedei alatt Őf és új tartalommal gazdagodott. Párt- és kormányküldöttségünk legutóbbi moszkvai látogatásakor joggal érezhette népünk, hogy a megbecsülés és a szeretet nemcsak küldöttségünknek, hanem mindnyájunknál« szólt. — A Nagy Októberi Sr.trcialista Forradalom évfordulóján pártunk Központi Bizottsága, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és kormánya nevében szeretettel éa tisztelettel köszöntőm a »»várakban, az eső áztatta földeken. az alkotó munkában helytálló népünket, mindazokat, akik a Nagy Október útján járó szocialista haza felvirágoztatásán dolgoznál^ Köszöntőm — egész népünk mindnyájunk nevében — « kommunizmust építő Szov>- jetuniót, kedves szovjet barátainkat, akik a legtöbb áldozatot hozták a békéért, a szocializmusért, és az égési haladó emberiség közös ünnepévé tették ezt a napot Díszünnepség Nyíregyházán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Az Gnnep? nagygyűlés résztvevői A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójának tiszteletére ünnepi nagygyűlést rendeztek szerdán Nyíregyházán, a VAGÉP Vállalat üzemcsarnokában. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Alexa László, a megyei pártbizottság titkára, Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára; a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai. Ugyancsak az Elnökségben foglalt helyet Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke. Bakó László lakatos, szocialista brigádvezotó, háromszoros kiváló dolgozó, Bogár Jánosvé, a TAfiV kiváló dolgozója, Diczku Lászlóné, motortekercselő. a VAGÉP Vállalat kiváló dolgozója, Dózsa Ferenc, a BM szervek' pártbizottságának titkára, Farkas István veterán, Ferkó József ács, szocialista brigádvezető, az IKSZV háromszoros kiváló dolgozója, Feczkó Mik- lósné köszörűs szakmunkás, a VAGÉP Vállalat kiváló dolgozója, dr. Gluchman László ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Ignéczi Gyuláné felsőrészkészítő, a cipőgyár kiváló dolgozója, Jakobinyi Béla ezredes, Jeszenszki Gábor, az ÉPSZER Vállalat szakmunkása, országgyűlési képviselő, Keli(Folytatás a 2. oldalon)
