Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-05 / 259. szám

4 ItELET-MAGYARORSZAQ 1974. novemSer ft „ÜLTESSETEK RÓZSAT" Veverísz három születésnapja MINIVASÜT krasznojAuszicban. a ^ibériai Jenyi ., . j folyó partján, Kraszno- járszkban minivasút működik. Gazdái maguk a gyerekek. A legügyesebbek közül kerülnek ki a vonatvezetők, a kalauzok, a vonatok összeállítói, sőt az állomásfőnökök „munka­körét” is a tanulók töltik be. A gyermek­vasút 1938 augusztusában tette meg első út- ját. Kis gőzmozdony vontatta, amelyet a vá­rosi mozdonyjavító üzem munkásainak segít­ségével gyermekek építettek. A veterán gép azóta múzeumba került, és helyét modern Diesel mozdony foglalta el. Az eltelt időszak alatt az ifjú vasutasok több mint kétmillió utast szállítottak. A gyermekvasút a krasz- nojárszki gyerekek több nemzedékének nem- csak játékot és szórakozást jelentett, de a munkára nevelés igazi iskolájának is bizo­nyult. Sokan közülük azóta a Szovjetunió nagy vasútvonalain dolgoznak. Képünkön: a krasznojárszki gyermekvasút egyik állomása. (Foto: APN-KS) N :: ICSAK FANTAZIA Á jövő lakása Vannak emberek, akik több nemzedéket képvisel- nek. Ilyen ember Ejzsen Veverísz, aki életében há­romszor ünnepelte Szovjet Lettország születésnapját. ... 1918. január 3-án ko­ra hajnalban kirobbant a rigai munkások felkelése a megszállók, a német kato­nai egységek, valamint Ül­ni anisz bábkormánya ellen. A felkelők rövid idő alatt elfoglalták a vasútállomást, a postát, a távbeszélő és táviró központokat. Segítsé­gükre- siettek a lett vörös lövészezredek (azok a ka­tonai alakulatok, amelyek támogatták az 1917-es orosz- országi szocialista forra­dalmat). Mint ahogy a ké­sőbbiek folyamán az egyik lett lövész, P. Apar írta: „....vadidegen emberek bo­rultak a nyakunkba és sírtak, mindenki megállí­tott bennünket, hogy né­hány jó szót szóljon hoz­zánk”. Akik elsőnek vonultak be Rigába azon az emléke­zetes januári napon, azok között volt a húsz eszten­dős Ejzsen Veverísz is. J óllehet Lettország nyu­gati részén még folytak a harcok, a fiatal szovjet köz­társaság nyomban hozzá­fogott a gyökeres társadal­mi átalakításhoz. Álla­mosították az iparvállalato­kat és a bankokat, elkoboz­ták a földesúri földekét, jóváhagyták az új alkot­mánytervezetet. Megnyíl­tak az iskolák, a színházak. Ejzsen Veverísz nyomban beiratkozott az akkor meg­nyílt egyetemre. Am Riga még mindig frontközeli város volt, 1919 májusában pedig már frontvárossá vált. Ejzsen Ve- verisz pedig ismét beöltö­zött lövésznek. Részt vett a harcokban, megsebesült, végigélte a vereség minden keserűségét. Lettországban ismét a burzsoázia vette át -a hatalmat. Börtönökbe és koncentrációs táborokba ke­rültek sokan azok, akik a szovjethatalmat támogat­ták. A munkanélküliek se­rege özönlötte el az utcá­kat Köztük volt Ejzsen Veverísz is. Veverísz bekóborolta egész Lettországot. Lapmezsci- ensz nevű halászfaluban végre felfogadták tanító­nak... De mégsem volt bol­dog, mert a nép jogfosz­tott volt, mindenütt az igaz­ságtalanság uralkodott. 1940 nyarán, a szabadsá­got már egyszer megismert lett nép megdöntötte Ul- manisz fasiszta diktatúrá­ját. Veverísz, a falusi tanító az egykori béresekkel és szegényparasztokkal elko­bozta a gazdagok földjeit, és kiosztotta a földnélküliek között. 1940. augusztus 5-én az újonnan megválasztott nemzetgyűlés kérésére Lett­országot felvették a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. Még egy év sem telt el, amikor a hitleri Német­ország hitszegő módon megtámadta a Szovjetuniót. A megszállás félbeszakítot­ta a fiatal szovjet köztársa­ság alighogy megindult fejlődését. A fasiszták le­romboltak sok várost és fa­lut. üzemet és gyárat. A Lettországnak okozott anya­gi kár összege több mint kétmilliárd rubelt tett ki. A nép szenvedése és az ál­dozatul esett emberek szá­ma számokkal ki sem fe­jezhető. Ejzsen Veverísz a nőket és a gyerekeket evakuáltat- ta a hátországba, de neki magának már nem volt ide­je elmenekülnie. Négyszer állt a kivégzőosztag előtt, de túlélte. Ejzsen Veve- risz megjárta a valmieri börtönt és végül a maut- hauseni haláltáborba ke­rült. Ott írta népköítészeti ihletésű versét, amelyből később az Ültessetek ró­zsát című könyve született. Akkor még nem is gondol­ta, hogy ezt a versét majd több másik is követi. Cso­magolópapír-darabkákra ír­ta a verssorokat, amelyek izottak a fasizmus iránti gyűlölettől. A mai nemzedék számára a fasizmus szinte már el­vont fogalom. Az olyan embereknek, mint Ejzsen Veverísz, realitás. Nem olyan régen, amikor tudo­mást szerzett a nagy chilei költő Pablo Neruda ha­láláról, Veverísz ismét ver­set írt a fasizmusról. Szovjet Lettország har­madik születésnapja 1944. októberében volt, amikor felszabadult a fasiszta meg­szállás alól. Egymagában több évti- zedre lett volna szüksége a lett népnek a tönkretett gazdaság helyreállítására. De az egész szovjetország segítségükre sietett. Vala­mennyi testvérnép támo­gatásával a lettek rövid idő alatt életre keltették rom­jaiból az ipart és a mező- gazdaságot, s új, szocialista alapon fejlesztik kultúrá­jukat, tudományukat és művészetüket. A köztársaság ipara je­lenleg 33-szor annyi termé­ket gyárt, mint 1940-ben, s csupán az 1973. évi termék­többlet kétszeresen szár­nyalja túl a burzsoá Lettor­szág egész évi termelését. Ejzsen Veverísz. amikor 1945 nyarán hazatért Mat- hausenből, nyomban taníta­ni kezdett, és folytatta a versírást. Egyszer megkérdezték tő­le, a szovjet emberekben honnan e nagy költészet iránti vonzalom? Vajon — felelte Veverísz kérdéssel a kérdésre — az a húszmil­lió ember, aki nem tért vissza a háborúból, nem él továbra is a szívünkben? Gunar Kupniek, Lett Állami díjas újságíró (APN—KS) Rejtvénypályázatunk utolsó fordulójának kérdéseit több ezren fejtették meg és küld­ték be szerkesztőségünkbe. A helyes megfejtések száma: 303. Megfejtőink közül töb­ben a megállással kapcsola­tos 10-es számú kérdést hi­bázták el. Helyes válasz: út­kereszteződéseknél a járda sarkától számított tfz méte­ren belül tiltott megállás. Tehát azok válaszoltak he­lyben, akik a „Tíz méteren belül" esetet jelölték. Az alábbiakban közöljük a tegyedik forduló helyes meg­fejtéseit: 1. Csak a járdán szabad (2). 2. Erre nincs kor­látozás (x). 3. 20 km/óra (x). 4. Nem szabad (x). 5. Egyet­A Szovjetunióban minde­nütt óriási méretű lakásépí­tés folyik. A ma épülő laká­soknak nem egy-két évtize­dig, hanem egy évszázadig kell szolgálniok az embere­ket. Gyorsan változnak a la­kások iránti igények. A ma megépült lakásnak meg kell felelnie a holnapi és a hol­naputáni igényeknek is. Vagyis, a mai lehetőségeket és Igényeket összhangba kell hozni a jövő előrelátásával. A szocialista tervgazdálko­dás megfelelő objektív felté­teleket teremt ehhez. Céljaink régóta közismer­tek, hogy legyen minden családnak önálló összkom­fortos lakása, eggyel több szobával, mint a családta­gok száma, fejenként 20—25 m2 hasznos lakóterülettel. A szovjet szakemberek azt vallják, hogy ez a norma hosszú távon kielégíti az ember ésszerű igényeit és kedvező feltételeket teremt a személyiség harmonikus fejlődéséhez. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy ami­kor az 1957—59-es években háromszobás lakások épül­tek, ezeket az igényeket ál­talánosságban már ismertük. A lakások mégsem bírták ki az idő próbáját a nem tő­ién járműnek sem (x). 6. Első és hátsó lámpával (2). 7. Fe­hér színűek (x). 8. Nem lép­hető túl (x). 9. Háromszög alakúak (x). 10. Tíz méteren belül (x). A helyes megfejtést bekül­dők közül a következő olva­sóink nyertek könyvjutalmat • Bozsik Sándorné Nyíregyhá­za, Dózsa Gy. u. 46. Buss Vilmos Nyíregyhaza, Korányi F. u. 62. Devera József né Nyíregyháza. Vasvári Pál u. 73. Hanusi Istvánná Papos Toldi u. 10. Herpai Gábor né Nyíregyháza. Honfoglaló: u, 17. Húgért Tiborné Nyír lúgos, Szabadság-telep. Pri­mer Tiborné Záhony, Alkot­mány u. 43 Pusztaiig György kéletes belső térkiképzés és a kisméretű mellékhelyisé­gek miatt. Ezek a lakások akkor készültek, amikor nagy volt a lakáshiány, amikor a legrövidebb időn belül meg kellett szüntetni a hármas­négyes társbérleteket. Ebben az időszakban az állam a lehető legtöbbet for­dította lakásépítésre és eb­ből az összegből minél több lakást kellett építeni. Az emberek nem tudtak és nem akartak tovább várni. Ma azonban már korántsem mindenkinek tetszenek ezek a lakások, amilyenekbe pe­dig olyan boldogan költöz­tek annak idején. Miben különbözik egy ma épült ház háromszobás la­kása az előzőektől? — erre válaszol J. Dihter építész­kandidátus. — Minden lakószoba na­gyobb méretű, mindegyik külön bejáratú. Elhelyezé­sük megfelel a funkcionális igényeknek. Nagyobbak a mellékhelyiségek is, több a beépített bútor, kényelmes loggiák és balkonok vannak. Lényegesen jobb minőségű­ek az asztalosmunkák, a fel­használt vakoló- és egyéb anyagok, a fűtés, a konyhák­ba pedig gáz helyett vil­lanytűzhely kerül. Pátroha, tsz. Sipos János Nyíregyháza, Tokaji u. 29. Vági Marianna Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. A nyertesek­nek a könyvet postán küld­jük el. ★ Felhívjuk kedves megfej­tőink figyelmét, hogy a rejt­vénypályázat fődíjainak sor­solására november 9-én, szombaton délelőtt 10 órakor kerül sor. A sorsolás helye: 'árosi tanács nagyterme, Tvíregyháza, Kossuth tér. A sorsolás nyilvános, a úsorsolt díjakat á szerencsés nyertesek a helyszínen is át­vehetik. A fődfjak sorsolá­séra minden érdek! k’őt sze­retettel várunk. A lakás legnagyobb helyi­sége a nappali. Mellette két hálóhelyiség van (egy, illet­ve két személy részére), s ezek a fürdőszobával az úgynevezett éjszakai zónát alkotják. A negyedik háló- itelyeLegyelőre a nappaliban lehet elhelyezni. A 11. ötéves tervben már csak hárman költöznek ilyen lakásba és így a nappali valóban a csa­lád együttes időtöltésének színhelye lesz. A követke­zőkben pédig (3 szoba 2 sze­mélynek) még egy helyiség felszabadul, dolgozószobává válhat. A lakások iránt támasztott igényt azonban nem korlá­tozhatjuk csupán a család létszámára. A szakemberek számításai szerint legalább 60 alapvető családtípussal kell számolni. Különbsége­ket okoz például az életkor, a képzettség, a családtagok foglalkozása, a rokoni vi­szonyok és így tovább. Mind­ezek a tényezők idővel vál­toznak, s még az azonos lét­számú családoknál is más­más lakásigényt eredmé­nyeznek. Ennek a problémá­nak a mai és távlati jellegét és megoldását a Központi Kísérleti Lakástervezési Ku­tatóintézet tanulmányozza. A mai jóminőségű laká­sok hosszú élete persze nem jelenti azt, hogy ezen a szín­vonalon megáll a lakáster­vezés. Most azon dolgozunk, hogyan lehet a növekvő igényeknek megfelelően ked­vezőbbé tenni a lakások be­osztását, fokozni higiéniáját, technikai felszereltségét. A lakásokat univerzális információs eszközökkel sze­relik fel, biztonságosabban védik a környezet káros ha­tásaitól, és szorosabbá teszik azok kapcsolatát a termé­szettel. Lesznek stabilan ter­vezett és az igényeknek megfelelően variálható ré­szei, a loggiák több nö­vénynek adnak helyet, au­tomatikusan szabályozzák a mikroklímát és a világítást, kényelmesebbek lesznek a beépített és a mozgathatóan kiképzett terek... Mindez nem fantázia, ha­nem a tömeges szovjet la­kásépítés közeli jövője. Van­nak egvéb merész tervek is, amelyek technikailag kivite- 'ezhetők. de egyelőre ezeket még nem támasztja alá köz­vetlen társadalmi igény. Mekszandr Gnher (APN—KS) Bélyeg­gyűjtőknek 47. BÉLYEGNAP Dr. Palotás Magda posta­vezérigazgató-helyettes kö­szöntötte a filatelistákat ok­tóber 27-én, a 47. bélyegnap megnyitásakor. Beszédében emlékeztetett arra, hogy ezt az ünnepet hazánkban ép­pen félszázada rendezték meg először. Filatelista kul­túránkat jelzi, hogy számos országban alig néhány éve, Ausztráliában például csak tavaly óta rendeznek bélyeg­napot. Postánk a filatelistá­kat ezen ünnep alkalmából évente megtiszteli különleges új bélyegekkel, amit az em­lékbélyegzők még becseseb­bé varázsolnak. Az ünnep­ségen kihirdették, hogy a gyűjtők a Csontváry-blokkot találták az elmúlt év leg­szebb kiadásának. A blokkol készítő Állami Nyomdát dr. Soós László, a szövetség fő­titkára tüntette ki a további szép bélyegek reményében, amelyekből olyan sokat kért, hogy jövőre alig -tudunk vá­lasztani. A hagyományokhoz híven a bélyegnapon vidé­ken is nagyon sok helyen tartottak bemutatót, kiállí—< tást, előadásokat, HIDAK HŐNAPJA ] A budapesti hidak jelents* ségét igazán a II. világhá­ború befej eztekor érezhettük; amikor a német csapatok va­lamennyit felrobbantották. A Lánchíd újbóli felépítése a nemzeti újjáépítés jelképe lett. Már 1945-ben tizenöt címletből álló sorozaton a főváros kettétört címerét övezte a Dunába szakadt és az ép híd képe: Ez valósággá csak 1949. november 20-án, a híd első megnyitásának centenáriumán vált. Az épí­tést az egész magyar társa­dalom összefogása, ezen be­lül feláras bélyegek is segí­tették. 1948-ban két blokkj majd a híd megnyitása ötér­tékű fogazott és vágott so­rozat, . valamint az 50 forint névértékű III. Lánchíd blokk jelent meg. Azóta is számos bélyegünket díszíti a híd képe. Áz Erzsébet-hidat szintén novemberben, de csak tíz éve nyertük vissza. Az ere­detileg 1903-ban elkészült alkotás akkor a világ leg­nagyobb lánchídja volt. 1964-ben a modern híd meg­nyitását blokk és a fővárosi hidakat bemutató sorozat köszöntötte. ÚJDONSÁGOK A belga posta új kiadvá­nyával a II. világháború hő­seinek állít emléket. A bé­lyegen egy vadkan, az ar- denneki hegyivadászok iel- képe tör elő. Az alakulat ka­tonái a névadó hegvség föld­jét bőségesen áztatták vé­rükkel a németek eheni c-a- tákbán. — A több mint öt­venéves. minden ősszel meg­jelenő svájci Pro Juventute sorozatok nagyon népsze­rűek. ami egv'u’ánt köszön­hető a nvomdai kivitelük­nek. kiadásuk nemes célza­tának és a kedves bélvenéb- ráknak. November vév^n ke­rül fnreaiomha az '974. évi kiadás, ezen többek között az aranveső, a fagvöngv. a nadragulya virágát. termését látjuk. — Görögországban novemberben ülik meg a bé- 'vegnapot. Ez alkalomból az 1905. évi krétai bélyeg áb­ráját mutatták be újból. — Háromértékű sorozatró] a Holland-Antillák ked..es gyermekdalai áradnak fe­lénk. Az éneket világsze-te megismerhetik a bélyegek segítségével, mert a dalla­mok kottája a bélyegképről tisztán leolvasható. Szombaton sorsolják a Mindenki közlekedik rejtvénypályázat fődíjait

Next

/
Thumbnails
Contents