Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-05 / 259. szám
KELET-MAGYARORSZAO Magyar fegyveres ellenállás és partizánharc a IL világháborúban Külpolitikai kommentár 1939 és 1945 között a világuralomra törő fasizmus 17 országot támadott meg, tiport el vagy szállt meg csapataival. Egyes országok nemcsak szuverenitásukat veszítették el, hanem népeikre a teljes megsemmisülés árnyéka vetődött. A frontvonalak mögött és az elfoglalt területeken antifasiszta ellenállás és partizánharc kezdődött, amely egyes országokban felszabadító háborúvá alakult át. Európa népeinek náciellenes küzdelmeiben, a fehérterror és a Horthy-Magyaror- szág gazdasági nyomora elől külföldre menekült magyai emigránsok közül megközelítően öt-hétezren vettek részt és sokan áldozták életüket a szabadságért. A hitleri Németország 1944. március 19-1 és október 15 magyarországi fegyveres beavatkozása, a Magyarországoi folyó hadműveletekre összpontosított 50 német hadosztály, E Magyar Frontba tömörült pártok és az összes Hitler-ellenc; erőket egyesítő Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bi zottsága vezetőinek letartóztatása nehezítette az antifasiszta fegyveres ellenállás kifejlődését, de teljesen nem akadályozhatta meg. Az ország különböző részén — főleg a bányavi dékeken — a fővárosban és környékén a kommunista pár ' által szervezett partizánakciók bontakoztak ki. A főleg mun kásokból és szökött katonákból szerveződött fővárosi csopor tok nyilas pártházak, közlekedési és távközlési vonalak, járművek elleni támadással, a nácik által elpusztításra, vágj elhurcolásra kijelölt gyárak és fontos közüzemek védelmével, a Vörös Hadsereg részére végzett felderítéssel segítették a felszabadító harcot. A Déli pályaudvar körüli harcokban a szovjet hadsereg oldalán részt vett a 2500 magyar katonákból álló budai ön kéntes ezred, amelynek 600 harcosa áldozta életét a főváros felszabadításáért. Az ország más területein küzdő partizáncsoportok közül legjelentősebb a Miskolc-Diósgyór központtal működő MÓKÁN Komité (Magyar Kommunisták Antináci Bizottsága) volt, amely a környék üzemeinek és munkásainak védelmét, ' a fasiszták'elleni fegyveres harcot,'- ’felderítő és propaganda- tevékenységet látott el. A párt a szovjet antifasiszta iskolákon felkészített partizánszervezőket küldött a magyarországi ellenállás támogatására, 10—12 ilyen partizánszervező-csoport bevetésére került sor közülük hat nagyobb létszámú partizánegységgé tudott Szerveződni: így a Felvidéken földet érő, később 90 fős Nógrádi-csoport, a Fábry József vezette 274 fős Petőfi osztag, az Úszta Gyula parancsnoksága alatt Kárpát-Ukrajnában tevékenykedő 168 fegyveresből álló Rákóczi-egység, a 100 Jós Lencsés-csoport, valamint az Észak-Erdélyben harcoló Rékal-csoport. Magyarok harcoltak Kovpak partizánjai oldalán (100 fő) a Brjanszki-erdőben, a Dnyeper mellett, Nyugat-Ukrajnában, Belorussziában (200 fő) és a Kárpátokban tevékenykedő más ellenálló csoportokban is. Sok magyar volt Szlovákia területén 1944 nyárin működő 42 partizáncsoport 10 ezer harcosa között: a Sztálin-brigádban 350, az Előrében 7—800. a Bosszúállóknál 36, a Ziskában 24, a Gottwald-csoportban 70 magyar küzdött. A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg soraiban 2000 magyar harcolt. Ott voltak a magyar antifasiszták, a lengyel, a belga, az olasz és a francia ellenállók soraiban is. Akár gerilláknak, franktiröröknek. szabadságharcosoknak, partizánoknak, vagy maqizárdnak hívták őket, hősök voltak akik idehaza és Európa más országaiban fegyvert ragadtak az egész emberiséget fenyegető fasizmus ellen. A Pardo- palota Ismét megvált tisztségé!® egy tekintélyes spanyol po» litikus, ezúttal Franciát» Fernandez Ordonet, az or- szágos iparügyi intézet elnöke. önmagában ez t lépés nem keltene hazai és . nemzetközi figyelmet. De Ordonez néhány napon belül immár a harmadik ismert személyiségi aki távozik a politikai porondról és ez már legalábbis jelzésnek tekinthető. Ennek a porondnak a titokzatosságára semmi sem jellemzőbb^ mint éppen az, hogy e pillanatban nehéz lenne meghatározni ennek a jelzésnek a pontos politikai tartalmát. A műit héten még valamivel könnyebb dolguk volt a megfigyelőknek. Akkor történt az az esemény, amely a távozások jelenlegi láncreakcióját elindította. Akkor Pi® Cabanillas Gallas tájékoztatásügyi és idegenforgalmi miniszter vált meg tisztsé** gétől. Cabanillas neve jelkép volt Spanyolországban. Elsősorban ő testesítette meg as „óvatos nyitás” koncepcióját — mármint azok közül, akik egyáltalán megmaradhattak vezető pozíciókban. Cabanillas sajátos módon éppen a portugál példával érvelt. Híres figyelmeztetése: a szomszédos ibériai országban fél évszázados illegalitás után éppen azért léphetett olyan erővel porondra a Portugál Kommunista Párt. mert a rezsim soha semmiféle engedményre nem volt hajlandó. Többször is megesett, hogy a belügyminiszter betiltott valamit és Cabanillas viharos kormányülésen, vagy ét>- pen telefonon, elhatározása megmásítására bírta kollégáját. Annak, hogy ezt megtehette. egy olyan jelenség volt az oka, amit Hispániában a Pardo-palota patikamérlegének neveznek. A Pardo Franco rezidenciái® és az agg diktátor jól értett hozzá, hogy kijátssza egymás ellen a politikai csoportokat. Cabanillas meneszt-se a jobboldal sikere volt. azt azonban már nem tudiuk, még mindig Franco kezeli-e a patikamérleget, vagy — ahosvnn sokan állítják — a vejeiből és háziorvosából, valamint néhány falan>»eista veteránból álló kamarilla. És azt sem tudjuk, a Ca- banillast követő távozások, először Irimo pénzüwmi- niszteré. most pedig Odo- nezé — további jobboldali nyomást jelentenek-e. vagy épnen a viszonylag liberális erők ellentámadásának kezdetét? GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszertől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Cutthal a moszkvai tárgyalásokról A lisszaboni sajtó — a lapok, a rádió és a televízió — nagy figyelmet szentel az Alvaro Cunhal tárca nélküli miniszter vezette portugál kormányküldöttség vasárnap véget ért moszkvai látogatásának. Valamennyi sajtószerv Ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Alvaro Cunhal hazaérkezésekor adott. Cunhal kijelentette: a küldöttség Moszkvában a portugál-szovjet kapcsolatok fejlesztésének távlatait tanulmányozta. A szovjet vezetőkkel tartott megbeszéléseken a kapcsolatok fejlesztésének nagy lehetőségei bontakoztak ki- Most arról van szó, hogy konkretizáljuk ezeket a lehetőségeket, szélesre tárjuk a portugál—. szovjet együttműködés ajtaját. Kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudomá- nyos-műszaki téren reális lehetőség van megállapodások megkötéséré. A szovjet vezetők teljes megértést tanúsítottak Portugália jelenlegi helyzete és problémái iránt, és megerősítették a Szovjetuniónak a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékát. Meggyőződésem — jelentette ki végezetül Cunhal —. hogy a kapcsolatok a legkedvezőbben fognak fejlődni. Koszorúzást ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) veres testületek és a KISZ budapesti bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. A Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. Felcserdült a Himnusz, majd gyászdallamok hangjai közben helyezték el a kegyelet virágait a budapesti pártbizottság, a fővárosi tanács, a fegyveres testületek, a Magyar Partizán Szövetség és a KISZ budapesti bizottsága nevében. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival, s a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőben is. Koszorúzási ünnepség zajlott le hétfőn a Pest megyei tanácsháza falán elhelyezett emléktáblánál, ahol a Pest megyei pártbizottság, a tanács, a KISZ, a szakszervezetek. a fegyveres erők képviselői és a hozzátartozók helvezték el a kegyelet virágait. Az ellenforradalom Sza- bolcs-Szatmár megyei áldozatairól ugyancsak hétfőn emlékeztek meg. Az évforduló alkalmából megkoszorúzták a mártírok emlékművét, illetve emléktábláját 21. Mindjárt a házasságuk elején azzal tett bizonyságot türelméről hogy egy arcizma sem rándult a házukban lakó keresztanya reggeltől estig tartó sértegetéseire, piszkál ódására. Ettől kezdve egy hosszú életen át tökéletes gondviselője marad' nehéz sorsot választó férjének Stancsics belátta, minéi hamarabb meg kell szabadulnia a borzalmas özvegytől. Kénvtelen-kelletlen, fogukhoz verték a garast. Ö az utolsó ásónvomnvl földbe is véleményt dugott, fcogv pénzzé tegye a termést, az összes létező alkalmat megragadva napszámot vállalt. Teréz gondozta a kertet, varrással toldotta meg szűkös keresményük » Házuk összes nélkülözheti helyiségét lakásnak adták ki, maguk egy fészerben húzódtak meg. Ha apránként is, de törlesztették a részleteket rendületlenül. Küzdel mes vergődésük közepette leánykájuk született, az első a tragikus sorsú Stancsics gyerekek közül. Bár nyomorognak, zokszó helyett bol dogan fogadják a kis jőve vényt. Teréz példásan gondozza csecsemőjét, közben változatlan körültekintéssel végzi összes korábbi teendőjét. Végre nagylelkűnek Ígérkezett az élet. Szerencsés házassága mellé a közügyek is javuló változást jeleztek Stancsicsnak. 1840-ben úgy döntött a pozsonyi ország- gyűlés, hogy a latin helyett a magyar lesz a hivatalos nyelv. Ennek nyomán valósággal tolongtak a jelentkezők magyarul tanulni. Ami nem sikerült Bécsben, az most busásan bekövetkezett Pesten. Stancsics szinte válogathatott taníványai között. Sokféle embernek ok- atta a magyar nyelvet: ipa- osnak, boltosnak, tanároknak, jurátusoknak, hivatal- nokonak. Azok közül, akik leckedíiat fizettek neki, sokan feljogosítva érezték magukat, hogy becsmérlőn szóljanak a rhagyar nyelvről. Az ilyenek' csak köny- szerből, megélhetésük érdekében tanulták azt a nyelvet, amelyet Stancsics elfogultan, a rajongásig szeretett, hiszen a nemzeti nyelv és irodalom megszálottja volt. Fanyalgó, cinikus tanítványaival szóba sem állt többé. Ugyanakkor számosán voltak olyanok is, akiket prófétai szuggesztivitásával a magyar nyelv rajongójává tett. Közéjük tartozott a szerb származású. dúsgazdag Sis- sányi Férni is, aki jegyese lévén Beniczkv Lajos zólyomi alispánnak, illendőnek tartotta, hogy tökéletesen megtanulja leendő férje anyanyelvét. Stancsics Mi- hálynál alkalmasabb tanítót aligha talált volna. Oktatója szintén délszláv — horvát származású, noha nemzedé kék óta csak magyarul beszélnek. Bensőséges ember: kapcsolat alakult ki tanítvány és nyelvtanár között Elhatározták, mihelyt férjes asszony lesz Sissányi Fé mi, nyomban iskolát fog létesíteni a felvidéken a magyar nemzeti kultúra ápolására Megkérte Stancsi- c-sot, készítsen körültekintően költségvetést. A mecénás asszony Stancsicsra bízta volna az alapítandó intézet vezetését. De nem lett alapítvány, mint ahogy Sis ' sánvi Fémiből sem lett a zólyomi alispán felesége tüdővészben halt meg a mátkaság idején. Ötezer pen gőforintot hagyományozol! Jtancsics Mihályra az általa tudvalevő célra”. De az örökségből sem lett semmi, legalább egyelőre: Sissányi Férni rokonai megtámadták a végrendeletet. A rengeteg munka neu sok időt hagyott Stancsics nak nemes szándékú barát ja gyászolására. Rohan egyik tanítványától a más - kig, még arra is csak percei maradtak, hogy zsebb megebédeljen. Éjszakánkéit sem pihent. — ilyenkor ír a ■i nyelvoktatás célját szolgáló nagysikerű tankönyveit, összesen tizenhármat, azzal, hogy szó szerint éjt nappallá téve hajtotta mar gát. Végre megszabadulhat tak az özvegytől: 1842-ben elmondhatták, a magukéban vannak, nem tartoznak senkinek. Stancsics talán túlságosan is bízott megszilárdult helyzetében. Hiába ért csúfos véget Kunoss Endre lapalapító kísérlete, újra szóba állt a botcsinálta szerkesztővel. Most is hetilapot indítottak, de a nagyobb siker reményében öten társultak. Nem volt képes ellenállni a felkérésnek, mert mondanivalójához csillapíthatatlanul szomjúhozta a nyilvánosságot. Vérbeli közíró volt, aki szentül hitte, hogy gondolatai a kö- önségre tartoznak, ö lett a lap pénztárosa. De ahelyett, hogy a bévétel szaporodott volna, egyre csak ő fizetett e sajátjából. Apránként, két- s áz ezüst forinttal rövidítette meg az oly sok gürcölés- wl rendbehozott háztartását. )A szerzők rajta követelték V íteletdíj ukat. Ha nem volt kípes fizetni, veréssel fenyegették. (Folytatjuk) twn. uomMtoer ft *
