Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
4 ta*rwT.MAGYA*OT*«TÄrt fW. noverrtüer t Újdonságok 4* Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Méregkezelés a mezőgazdaságban előjelű volt, másszóval vagy a raktározással, vagy az anyagok kezelésével, vagy a tisztasággal volt baj. Szabolcs-Szat- mar megye mezőgazdasági üzemeiben és a kereskedelmi hálózatban több mint négyszáz méregraktár van. tízeknek a raktáraknak nagy részé nem megfelelő, elsösoroan maga az épület kifogásolható, aztán, hogy nincs elegendő helyiség a különböző anyagok szakszerű tárolására, nincs megoldva a hulladékok, a szemét előírásszerű kezelése és eltávolítása, és munkaegészségügyi szempontból nagyon káros, hogy az épülethez nem kapcsolódik szociális létesítmény, öltöző, fürdő. A megyei tanácskozáson arról is szó volt, hogy a jövőben hatékonyabbá kell tenni az ellenőrzéseket követő intézkedések végrehajtását. Előfordultak súlyos múlasz- tások, és bár ezek szerepel- tek az ellenőrzést követő jegyzőkönyvekben, a felelősségre vonás a kért Intézkedés végrehajtása nem történt meg. Problémaként hangzott el, hogy bár a termelőszövetkezetek egyesülésével jobb lehetőségek kínálkoznak a megfelelő méregraktárak kialakítására, erre nem igen törekednek, másrészt ha új méregraktárakat építenek, előzőleg nem kérik ki a KötAL és más szakemberek véleményét. Szó volt arról is, hogy szükséges a továbbképzés, az oktatás hatékonyságát fokozni. A megyében mintegy háromezerötszáz ember foglalkozik , növényvédőszerek raktározásával, felhasználásával. A növény- védelemben foglalkoztatottak képzését állandósítani kell, hiszen újra, és újra, új szerek jelennek meg, ezek megismerése, a felhasználásukkal kapcsolatos előírások betartása. csak az állandó képzéssel, oktatással oldható meg. Orvosi vizsgálat Végül arról is szólni kell, hogy a megyei tanácskozáson egy olyan elhatározás is született. amelvek bevezetésével várható a munkaegészségügyi helyzet javulása. Eddig a növényvédelemben foglalkoztatottak alkalmassági, időszaki orvosi vizsgálatát két szerv, a körzeti orvos, és a KfVTÄL végezte. A jövőben az alkalmassági vizsgát, az időszaki orvosi vizsgát, a KÖTÄ.L végzi majd. Ez a változás a pontos nyilvántartással, a vizsgálatok időbeni elvégzésével megoldja majd az olyan gondokat. hogy embereket, alkalmassági vizsga és időszaki orvosi vizsga nélkül növényvédelemben foglalkoztassanak. Seres Ernő Sok millió adat mágnesszalagon Növekszik az élelmis* er-gazcL ság számítógépparkja A közelmúltban tartott saj- lájékoztatót dr. Németi László, a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központ főigazgatója, a mező- gazdaság számítástechnikai ellátottságáról. Röviden ismertette a számítástechnikai munka meghonosodását az élelmiszer-gazdaságban, majd elmondta, hogy komoly munka 1960-tól folyik. Ettől az időtől évente mágnesszalagon állnak rendelkezésre az üzemsoros termelési és pénzügyi adatok, másrészt a mélyebb vizsgálatok, elsősorban költség-, árelemzéseket lehetővé tevő — négyszáz termelőszövetkezetet felölelő — reprezentációs adatkör. A számítóközpont 1968-ban arra vállalkozott, hogy az ország földnyilvántartását számítógépre szervezi. A megyei és járási földhivataloknál fölfektetett földkönyvek alapján végzett nyilvántartási és igazgatási munkák megkönnyítése, gyorsítása volt az egyik fő cél, a másik, hogy áttérjünk a földmérésnél a méterrendszerre. Ma már e nyilvántartás magában foglalja valamennyi Ingatlant, beleértve az állampolgárok személyi tulajdonában lévő földeket Is, szorosan kaocso- lódva a népesség-nyilvántartáshoz. Az élelmiszer-gazdaság a fagazdaság tevékenységének igen széles tevékenysági köréből néhányat kiemelten említett a főigazgató: 1968tól gépi adathordozók tartják nyilván valamennyi mezőgazdasági üzemek statisztikai, pénzügyi és tervadatait. Ezek alapjául szolgálnak a kialakítás alatt álló mezőgazdasági adatbanknak. Az ötödik ötéves tervet megalapozó számítások és tervvariánsok az élelmiszer- és fagazdaság részére már az említett adatbank adatainak felhasználásával készül. Vizsgálják a termelő- szövetkezetek differenciálódását, azt, hogy 1968-hoz képest bekövetkezett változásoknak müven a hatása. A kialakult értékesítési árak, árszintek és arányok vizsgálata az élelmiszer-gazdaságban, értékelve a termelést áraknak és termelési szerkezet változásának a begyűrűző árváltozásoknak a költségekre, a jövedelemre gyakorolt hatását, A számítógépek segítségével dolgozzák ki a szarvasmarhatartás stabilitását célzó kormányorog- ram statikus és dinamikus modelljeit. A számítóközpont segítségével negyedévenként feldolgozzák az állategészségügyi helyzetet, ennek célja képet adni az összes tenyésztett állatfajra vonatkozóan, a megbetegedések, azok fajtái, kezelt, vakcinázott állomány, továbbá a betegsé- gük miatt kényszervágásuk és elhullásuk alakulásáról. Hosszú éveken keresztül óriási problémát jelentett különösen az aratás és be- takarítás időszakában a mezőgazdasági gépek alkatrész- ellátása. Hogy ez a problé- ma ma már a múlté, a számítógépeknek köszönhető. A Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat teljes raktárkészletét — beleértve a vidéki raktárakat is — számítógép tartja nyilván és segítségével percek alatt megállapítható az alkatrész- hiány, intézkedés tehető készletek feltöltésére, de a váratlanul jelentkező igények is rövid határidőre kielégíthetők. Többek között megemlítette a főigazgató, hogy ma már valamennyi egyetemen és főiskolán megindult az agrár szakemberek rendszeres számítástechnikai képzése. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem, valamint a budapesti Kerté- szeti Egyetem saját számítóközponttal rendelkezik. A közeljövőben fogják gépesíteni a magyarországi génbank adatait, amely a FAO római központjához kapcsolódva része lesz a világ génbankjának. Az előadó megemlítette, hogv a minisztérium megkezdte a számítástechnikai fejlesztési program kidolgozását az ötödik ötéves tervre is. Ezen időszak alatt mintegy másfél milliárd forint értékű számítógépet telepítenek a tárca területére Célunk, — mondta az előadó — hogy a számítógép már ne kuriózum legyen, hanem mindennapos használati eszköz, a napi munka segítőtársa. Arra törekszünk, hogy a feladatokat tipizáljuk és az üzemeinknek ne kelljen külön energiát fordítani a számítógépes munkák egyedi bevezetésére, hanem készen a géppel együtt rendelkezésükre álljanak azok a legfontosabb programok, amelyek elősegítik munkánkat. Szervezett szakember- képzés, valamint tanfolyami oktatások keretében e! kívánjuk érni, hogy valamennyi mezőgazdasági szakember, amennyire az számára szükséges, értsen a génekhez, ismerje az alkalmazások lehetőségeit. (Cs.) A megmaradt növényvédő szereink kezelése Kertbarátok tanácsadófa __ Gyümöfcsfaollványok átvétele, szállítása Kitüntetett szakcsoport a vásárosnaményi A közelmúltban a megyei KÖJÁL és a munkaegészségügyi osztály szervezésében toxikológus gyógyszerészek megyei tanácskozását rendezték meg. Szabolcs-Szatmár megyében 1967-től 27 toxikológus gyógyszerész végzi a termelőszövetkezetek, mező- gazdasági üzemek, ÁFÉSZ méregraktárak ellenőrzését. Foglalkoznak munkavédelmi, munkaegészségügyi kérdésekkel. A toxikológus gyógyszeré- szék tevékenysége a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmében, a mérgezés veszélyétől való védelemben felbe- csülhetelen értékű. A legutóbbi tanácskozáson a ta- pusztaiatokról, a feladatokról volt szó. A tanácskozáson el- hangzottakról kérdeztük dr. Házi Erzsébetet, a KÖJÁL osztályvezető orvosát. A toxikológus feladata Dr. Házi Erzsébet elöljáróban elmondta, hogy a mező- gazdasági termelésben, egyre nagyobb szerepe van a kémiai növényvédelemnek, és természetesen ezzel kapcsolatban az egészségvédelemnek. A toxikológus gyógyszerészek feladatát a KÖJÁL abban jelölte meg, hogy ellenőrizzék és közreműködésükkel végrehajtassák a növényvédőszerek, rágcsáló és rovarirtószerek szállítására, raktározására, felhasználására a hulladékok, maradékok kezelésére vonatkozó elő- írások betartását. A gyógyszerészek ellenőrző tevékenységük mellett bekapcsolódnak az oktató-nevelő és egészség- ügyi felvilágosító tevékeny- ' ségbe is. A hatékony ellenőrzés, a szigorúság szükségét, sajnos szomorú példákkal is lehet illusztrálni. Évente előfordulnak kisebb-nagyobb, sőt halálos kimenetelű mérgezések. A halálos kimenetelű balesetek közül érdemes 3-at azért is megemlíteni, mert mindhárom eset különböző okok miatt következett be, és jól illusztrálják, hogy a mérgezéssel kapcsolatban milyen sokrétűek a feladatok. Mindhárom halálos baleset 1971- ben történt, az első esetnél a szerkeverő üres Phosdrin üvegeket vitt megsemmisítésre, az üvegtől a ruhája szeny- nyeződött, de belélegzéssel is jutott szervezetébe mérgező- anyag. Ebéd után rosszul lett, kórházba szállították, de már nem tudtak rajta segíteni. A másik eset, hogy a termelő- szövetkezet egy olyan traktorost bízott meg növényvédő munkával, aki nem részesült kiképzésben, ráadásul szerette az Italt, és akkor is ivott, amikor a növényvédőszerrel dolgozott. Permetezés közben mérgezést szenvedett és bár kórházba szállítás után átmeneti javulás következett be, mégis meghalt, s halálát talán az is befolyásolta, hogy egyik látogatója szeszes italt vitt be részére. A harmadik eset a nem megfelelő védőszer alkalmazásából adódott. Minden növényvédőszerhez elő van írva, hogy a gázálarchoz milyen betétet kell alkalmazni. A növényvédelmet irányító agronómus elfelejtette a megfelelő szűrőbetéteket kiadni, ennek halálos végű baleset lett a következménye. Raktározás A mezőgazdasági üzemek növényvédelmében leírhatat- lanul sok növényvédőszert alkalmaznak, kezelésük, fel- használásuk módja eltérő. Elsősorban arra kell ügyelni, hogy á különböző növényvé- dösze^ek raktározása. kezelése. felhasználása az előírásoknak megfelelően történlen. A toxikológus evógyszerészek feladata is elsősorban ez. Végzett munkájuk nagvságá ra jellemző, hogy 1972-ben hétszázöt ellenőrzést. 1973- ban 734 ellenőrzést, 1974-ben augusztus végéig 392 ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzések ötven százaléka negatív A házikerti vegyszeres növényvédelmi munkák befejeztével feltétlenül szólnunk kell a megmaradt növényvédő szerek kezeléséről. A növényvédőszer-maradé- kokat — a kezelés szabályainak ismertetése jegyében — két alapvető csoportra különítjük el. Az egyik a nö- vényvédőszer-hulladékok csoportja, ahová a lejárt szavaL tossági Idejű, hatástalanná vált, különböző okok elsősorban tárolási hibák következtében tönkrement, azo- nosíthatatlanná vált szerek szükségtelen, vagy használhatatlanná vált csomagoló burkolatok tartoznak Amennyiben a növényvédő- szer-hulladékok mennyisége íz 1—2 kg-ot nem haladj.- meg. azt lakott területektől kutaktól. folyóvizektől, állat- iárta helyektől távol (legalább 500 m távolságban) földbe áshatjuk. Csomagoló burkolatokat, ha éghető, anyagokról va.i szó elégetés után, egyéb esetben ösz- szetörve forgatjuk a talajba. 2 kg-nál több növényvé- dőszer-hulladékot a fenti módon megsemmisíteni tilos, ezekkel kapcsolatosan — a felettes szervek utasításáig — a tárolás szabályai szerint járjunk el. A növényvédőszer-maradé- kok másik csoportját a még jövő évben felhasználható (ez évben vásárolt, de megmaradt) szerek alkotják. Ezeket és minden felhaszná- ’ásra szánt növényvédő szer' i mezőgazdasági iés élelme zésügyi miniszter 14/1974 (MÉM) számú utasítása értelmében eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után szabályszerűen is mét lezárt csomagolásban avatatlan felnőttek, gyerme kék és hasmos állatok számára hozzá nem férhető, kulccsal lezárt és csak növényvédő szer tárolására használt szekrényben vagy ládában; a tűzveszélyt, illetve a tűz- és robbanásveszélyt kizáró körülmények között kell tárolni. A véletlen mérgezések megelőzése érdekében különösen fontos, hogy eredeti csomagolásban tároljunk. Más, elsősorban élelmiszerek tartására használt csomagolóeszközökben, üvegekben, illetve edényekben való tárolás rendkívüli veszélyeket rejt magában. Ebből eredően megyénkben is számos súlyos, sőt halálos mérgezés következett be.. Más csomagolóanyagok elkerülhetetlen esetben történő felhasználásakor azokat eredeti, illetve pontos másolatú címkékkel látjuk el és tároljuk i következő évi felhasználásig. Csikal Csaba megyei növényvédő állomás L Az oltványok átvételét darabonként kell megejteni. Vizsgáljuk meg külön a gyökeret, a törzset és a koronát. Az első osztályú oltvány sem beteg, sem rovarfertőzés által károsított nem lehet. Az oltványnak 4 db 25 cm-es oldalgyökere legyen. A gyökér minősége az elágazások számától függ. A bőségesen elágazó gyökérzetű oltványok ültetés után jobban erednek. Nem adható ki a faiskolából olyan oltvány, amelyen gyökérpenész vagy golyva van. Az oltvány törzse legyen egyenes és a fajtának megfelelő vastagságú, jégveréstől és rágástól mentes. A törzserősítő és biztosító csap eltávolításából származó sebek legalább 50%-ban begyógyultak legyenek. A törzs magassága felelien meg a szabvány szerint előírt magasságnak. A korona szabvánv szerint egy sudárból és öt oídalvesz- szőből áll. A vesszők 1 évesnél nem lehetnek idősebbek. Suhángot, csak suháng minőségben illetve árban vegyünk át. Az átvett gyümölcsoltványokat szállítás előtt kötegelni kell. Az egyes kötegek- ben elhelyezett oltványok száma azonos legyen. Ezt a számot az oltvány gyökerének, illetve koronájának fejlettsége határozza meg. Egy kötegbe általában 10—15, esetleg 20 darabot teszünk, és legalább két jeltáblával látjuk el, mely az oltvány fajtáját, alanyát és az oltványt előállító faiskola nevét és telephelyét tartalmazza. Abban az esetben, ha vasúton, vagy postán szállítjuk a kötegeket szalmába és nád- ‘Obö csomagoljuk be. Ha teherautón vágy- lovaskocsin szállítunk, úgy a kocsi aljába szalmát tegyünk. A kötegeket szorosan helyezzük egymás mellé, illetve egymásra. A rakomány teteiére nedves szalmát tegyünk, esetleg még nedves ponyvával Is takarjuk le, mert így A Vásárosnaményban működő kertvédelmi szakcsoport 1969-ben alakult az ÁFÉSZ keretén belül és jelenleg több, mint 200 tagja van. A működési szabályzatban rögzített céljuk a tagságnak segítséget nyújtani a gyümölcs-szőlő és zöldségtermesztéshez. Nagy hangsúlyt helyeznek a termeléshez szükséges anyagok, eszközök biztosítására. Közösségi tevékenységüket bizonyítja az is, hogy hetenként gyűlnek össze szakköri foglalkozásokra, ahol a szakvezetővel megbeszélik az aktuális teendőket, problémákat. A tagság a szakcsoport munkáiéval meg van elégedve. Az egységesebb minőségi alma értékesíHatodik kiadásban adjuk közre Bertóti István népszerű munkáját. Ez a könyv úgy bővült, gazdagodott kiadásról kiadásra, hogy az is meretek halmozódtak, a követelmények növekedtek. A cél az volt, hogv az olvasók mindig korszerű és lehetőleg teljes anyagot kaojanak Természetesen az új kiadá' is megtartotta ezt az alaocél kitűzést: a könyv a vadé szók, vadgazdák számára legszükségesebb ismereteket az oltvány nem szárad ki a menetszéltől. A megérkezett oltványokat ideiglenes vermeléssel óvjuk meg az ültetésig a kiszáradástól vagy elfagyástól. Ha néhány nap alatt sor kerül az ültetésre, akkor erre a rövid időre kötegelve is vermelhetjük az oltványokat. Az ideiglenes vermeléshez 15—30 cm mély árkot ássunk, majd ebbe fektetjük az oltványkötegeket, ferdén a falhoz támasztva. A gyökereket a melléje ásott árokból kivett porhanvós földdel takarjuk be. Ebbe az árokba újabb oltványkötegeket helyezünk és addig folytatjuk a műveletet, míg minden oltványunkat el nem vermeltük. Ha nincs módunk az ősi folyamán, hogy az oltványokat elültessük, mert sok az őszi csapadék, ami miatt a talaj elázott, avagy a talaj lefagyása idő előtt következett be, az oltványokat át kell teleltetni. A teleltetés sikeresen csak az állandó vermeléssel oldható meg. Az állandó vermelésben a kötegeket szét kell bontani és az oltványokat egyenként vermelni. Erre a célra ássunk 50—100 cm széles és 40—50 cm mély árkot. Az árokban az oltványokat szorosan egymás mellé helyezve állítjuk. Gyökerekre porhanyős földel húzunk és ezzel, mint az ültetésnél kitöltjük a gyökerek közötti hézagokat. Majd 30—40 cm magasságig feltöltögetjük , felcsirkézzűk. Védekezni kell közben a mezei pocok és a mezei nyúl kártétele ellen is. Ha az oltványok szállítása közben váratlanul éjszakai fagy volt, és feltehetően a gyökerek megfagytak a kötegeket megérkezésük után hfW vös helyre tegyük. Ha a fagyott gyökerek lassan melegednek fel, a fagykár kisebb lesz. A fagyás kiengedés« után téli vermeléssel kell az átte’eltetésről szintén gondoskodni. Inántsy Ferm« tése magasabb bevételt jelent a tagoknak és az ÁFÉSZ-nek egyaránt A közös tulajdonban lévő gépekkel az elmúlt évben 5000 hektoliter pertszert szórtak ki a kiskertgazdaságok gyümölcsfáira. Egy hektoliter permetezési költsége 50—60 forint, amelyből 10 forint nyereség képződik a szakcsoport részére, ezt a technikai színvonal növelésére fordítják. A szákcsooort 1974-ben elnverte a MÉM és a SZÖ- VOSZ által alaoított „Bere- csv Máté” emlékp’akett ezüst fokozatát, egy tagia az Emlék-jelvény ezüct fokozatát, 6-an nedig bronz fokozatot kaptak. Karádi István foglalja össze röviden és tömören. Ebben rejlik legfőbb erőssége: nem merül el a részletekben, de minden szükségesről minden szükségeset megmond. Népszerűségében nem kis része van korszerűségének is. Az új kiadások átdolgozása, bővítése az anyagot mindig frissé, élővé teszi. Az ismeretek a mában gyökereznek, a ma szakemberének szólnak. "z aV könyvtárunk Vízgazdálkodás és vadászat
