Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

tin norrmfier T. nrr.'RT magyárorszá« S iiíinepéíyeseü átadlak a Jyíría“ áruháza! Hyíregyiiázán Két és fél évvel az alapkő letétele után elkészült a me­gye legnagyobb áruháza, Nyíregyházán, a Zrínyi Ilo­na utcán. A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat Nyírfa áru­házának átadását ünnepélyes tanácskozás előzte meg ok­tóber 31-én a megyei tanács nagytermében. A tanácsko­záson részt vett Molnár Ká­roly belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes Já­nos, a megyei tanács elnöke, Kanda Pál, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető tit­kára, Kállai Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, Varga Gyula, a városi párt- bizottság első titkára, Bíró László, a városi tanács elnöke és az áruház tervezésében, építésében kiemelkedő mun­kát végzett intézmények és vállalatok képviselői. A résztvevők köszöntése után, a beruházás építési munkáiról számolt be Márki János a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari- Vállalat igazgatója, majd Demeter János, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat igazgatója köszönte meg az építők munkáját, a megyei, a városi, párt- és tanácsi szer­vek segítségét, a Belkereske­delmi Minisztérium támoga­tását. Ezt követően Molnár Károly kitüntetéseket adott át. A Belkereskedelem kivá­ló dolgozója kitüntetést kap­ta Márki János, a SZÁÉV igazgatója, Bordás Béla a SZÁÉV művezetője, Beck Jó­zsef, az iparcikk kiskereske­delmi vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. Demeter János igazgató, a kereskedelmi vállalat négy dolgozójának nyújtott át Ki­váló dolgozó jelvényt. Pénz­jutalmat kapott a KEROP.G két és a SZÖVTERV egy dol­gozója. Ezután került sor a Nyíría áruház ünnepélyes átadásá­ra, a Zrínyi Ilona utcán. A vendégek megtekintették a szép, modern, négyszintes lé­tesítményt, amely első mun­kanapján 36 millió forintos — 25 szaküzletnek megfelelő — árukészlettel fogadja a vá­sárlókat, hazai és külföldi termékek széles skáláiénak bemutatásával. A földszinten két, úgynevezett shooprend- szert — üzlet az üzletben — helyeztek el. Az egyikben a szuvenír, óra, bizsu, fotó­optika, a másikban könyv, hírlap, illatszer és kozmeti­kai szalon, háztartási edény, és mosószer áru, papír, író­szer kapott helyet. A szolgál­tatások közül itt található a Csütörtökön, Nyíregyhá­zán ülést tartott a Szabolcs- Szatmár megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége. Az ülésen Sz. Nagy János rendőr alezredes, a közleke­désbiztonsági tanács titkára számolt be a megye közleke­dési helyzetéről és a tanács munkájáról. A beszámolót követő vitában sok hasznos javaslat hangzott el a bal­gyermekmegőrző, a központi árukiadó, az információ, a valutaváltás, a menetjegy­iroda — olyan szolgáltatá­sok, amelyeket azok is köny- nyen elérnek, akik nem vá­sárlás céljából keresik fel az áruházat. Az első emelet a méter­áru, a női—férfi—gyermek kötöttáru, konfekció, cipő, bőrdíszmű, valamint a szol­gáltatások „birodalma”. A második emeleten rendezték be többek között a híradás- technikai, a háztartási gépek, a lakástextil, az autó- és mo­torápolási cikkek osztályát. Itt található a gyorsfoló- szolgálat, a központi hitel ügyintézés, a büfé, a keres­kedelmi tanműhely, és az ál­landó kiállítási és bemutató- terem. A harmadik szint az irodák, a telefonközpont, a hangosító berendezés köz­pontja. Az áruház önkiszol­gáló rendszerű, és az emelet­re mozgólépcső viszi a vásár­lókat. Balogh Júlia esetek megelőzésére, a közle­kedési morál megjavítására, a közlekedésbiztonsági ta­nács tagjai munkájának to­vábbi javítására. Ezt köve­tően Bodó József, rendőr ezredes, a közlekedésbizton­sági tanács ügyvezető elnö­ke ismertette az Országos Közlekedésbiztonsági Ta­nács tájékoztatóit és a fela­datokat. Dióst tartott a HBT megyei elnöksége A babona áldozatai Lánczi Béla 54 éves, gu- lácsi lakos tsz-tagot boszor­kányos embernek ismerik a falujában, mert valami föl­döntúli hatalma van és va­rázsolni is tud. Lánczi erre azt mondta „Az igazság, hogy én már fiatal korom­ban sem hittem a vallásban. A körülmények úgy hozták, hogy még vasárnap is kel­lett dolgoznom, ezért rám fogták, boszorkány vagyok. Még 1958. évben Kozák József fogta rám, hogy én boszorkányos vagyok, de akkor elcsendesedett a fa­lu, mert emiatt Kozákot el­ítélték. Nekem nincs a bo­szorkánysághoz tudomá­nyom. bár lenne.” A történet, amelyből per, de nem boszorkányper lett, úgy adódott, hogy ebben az évben Lánczi, Baráth Er­zsébettel kéretett magának három darab cigarettát Ke­lemen. András gulácsi la­kostól. Másnap, amikor Kelemen felesége lefeküdt, olyan érzése támadt, hogy Lánczi a mellére ült, még lihegni sem tud, majd meg­fullad. Mivel ez többször Is megismétlődött, Kelemenné kérte férjét, ne menjen éj­jel dolgozni, maradjon ott­hon. Kelemen bosszús lett, elhatározta, hogy véget vett a dolognak. Ezután 1974. év május hó 1-én Kelemen az apósával. Nagy Károllyal együtt napközben jól fel­öntött a garatra, majd este 8—9 óra tájban berontot­tak Lánczi lakásába azzal, hogy Lánczi csináljon ré­szükre fényképet. Á kérést nem teljesítette, majd Kele­menék ütlegelni kezdték Lánczit. Az ütlegelés közben a hi- vatlan vendégek azt követel­ték Lánczi tói, vallja be, hogy ő macska és nyúl ké­pében Kelemennéhez jár. A sok ütéstől Lánczi már sírt, könyörgött, de vendé­gei nem tágítottak. „Legyen már úgy, csak ne bántsa­tok”, — mondta Lánczi. Kö­vetelték a verekedők, Lánczi ismételje meg, hogy macs­ka képében ott járt náluk. Amikor Lánczi megismétel­te a szöveget, újra ütötték. ..Nesze neked, ha macska képében ott jártál” —hang­zott a válasz. Nem volt más lehetőség, Lánczi kénytelen volt el­Szakmunkásképzés Mátészalkán Az első lépés A mátészalkai 138. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulói ünnepélyesen is birtokukba vették a Munkaügyi Minisztérium 9 millió forintján épült műhelycsarnokot, amely­ben már szeptember óta alapképzést kapnak az elsőéves la­katos, autószerelő, villanyszerelő, hegesztő és fémforgácsoló tanulók. Beköltöztek a főként a tanulók társadalmi munkájá­nak köszönhető étkezőbe is. A Budapesti Finomkötöttáru­gyár készülő telephelyén pedig immár hivatalosan tar ja a kötő-hurkoló szakmát százötven lány a vállalat saját erejéből emelt tanműhelyében. Domokos Éva: — Olyan is volt, hogy a szakmunkásképzős gyere­kek otthagyták a KISZ-veze­tő képző tanfolyamot a gim­nazisták lekezelő stílusa mi­att. Egyenrangú Mátészalka felszabadulá­si jubileumával kapcsolták egybe a honfoglalást. Az irodalmi színpad műsora, amelyet Papp Síndorné ta­nárnő állított össze és rende­zett, dokumentumok és iro­dalmi szemelvények megszó­laltatásával idézte föl a vá- ros harminc esztendejének döntő fontoSvSágú eseményeit. Pápai Béla minisztériu- mi főosztályvezető biztatta kétkezi szorgalomra és szel­lemi igényességre a tanuló­kat. A végén pedig igazi örömünnepbe csapott át a program. Tizenkét lány per­dült vértforraló ritmusú ci­gánytáncra. Közösségi léptékben — Másodéves kárpitosta­nulók — mosolyog büszkén osztályfőnökük, Fülöp Ist­ván. — Senki sem mondta nekik, hogy együttest ala­kítsanak. Szinte titokban ta­nulták be a táncot osztály­társuk, Balogh Irén vezérle­tével. Mi lepődtünk meg leg­jobban, amikor kész műsor­számot ajánlottak fel az ava­tásra. — Ez az ami elképzelhe­tetlen lett volna három év­vel ezelőtt, amikor mi el­kezdtük a szakmát — fűzi hozzá Eszenyi István eszter­gályosjelölt, aki a tanulók nevében átvette a tanmű­helyt. Nála meg kell állni egy pillanatra. Az intézet szakszervezeti bizottságának titkára, munkahelyén a MOM-ban alapszervezeti KISZ-titkár, szerkesztőbi­zottsági tagja az iskolarádió­nak. De funkcióitól függetle­nül is olyan ez a tizenhét éves kocsordi fiú, amilyen­nek az ifjúságmozgalmi irányelvek megálmodják a mai munkásfiatalt. Minden mondatából kicseng, hogy közösségi léptékben gondol­kodik. Az Iskola és munkahe­lye minden problémájára ér­zékenyen reagál, de nem ösz­tönösen, adatokkal indokolja mondanivalóját: — Tudomásom szerint 27,2 %-kos a munka­erő-vándorlás a MOM- ban. Fiatal üzem, sznlkai- mércével mérve persze, hogy modern, de érthetően a kezdés alapvető nehézségeivel küzd. Ám szerintem ennél sokkal fontosabb hogy létezik. A faipari vállalat, az ISG, a TITÁSZ, a bútorgyár mellett még egy, nem Is akármilyen munkahely alakult, ahol az új Mátészalka arca formáló­dik. Nem kell hozzá nagy jós­menekülni az otthonából. A járási ügyészség vádiratot adott ki a boszorkányüldö­zők ellen erőszakkal elkö­vetett magánlaksértés bűn­tette miatt. A vásárosnamé- nyi járásbíróság a napok­ban tárgyalta az ügyet és a vádlottak közül Nagy Ká­rolyt 2000 Ft, Kelemen And­rást 3000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az elítélteknek most észre kell venni, hogy a ba­bonák világában nyugodtan kalandozhatnak, de magán­laksértést büntetlenül nem követhetnek el. A most ki­szabott büntetés alkalmas lehet arra, hogy minderről személyesen meggyőződhes­senek mind a ketten. Szo­morú, de az a valóság, hogy mindkét elítélt a babonahit áldozata lett. Dr. Koplányi Mihály járási vezető ügyész tudomány, hogy kimondjam: büszkék leszünk rá valami­kor, hogy mi szereztünk itt először szakmunkás-bizo­nyítványt, bármennyit pa­naszkodunk is most. És megszólalnak a pana­szok. Optikai üvegcsiszoló, autószerelő, forgácsoló, vil­lanyszerelő tanulók verődnek körénk és sorolják. Szaktanár nélkül Szőke Ilona: — A harmadéves optiku­soknak ebben a tanévben még egyáltalán nem volt szakrajzórája. Állítólag nem lehet tanárt szerezni. Hogy teszünk vizsgát? Oláh János: — A vizsga még csak hagy- ján, de bennünket a TI- TÁSZ-nál egyáltalán nem biztatnak, hogy ott dolgozha­tunk, ha végzünk. Más üzem pedig gyanakvással fogadja a TITÁSZ-tól kikerült villany­szerelőket, mert azt hiszik, csak külső szerelési munkát vagyunk képesek jól csinálni. Éles Éva: — Miért az Esze Tamás Gimnázium és Szakközépis­kola kapott kollégiumot? Mi sokkal többen vagyunk, több a bejáró. Már, aki'a távolság és á váltott műszak miatt meg tudja oldani a bejárást. Én albérletben lakom, ha­vonta 250 forintért, de ezt az összeget főnyereménynek tarthatom. Nem ritka, hogy 3—400 forintot kérnek egy ágybérletért. Miből fizesse ezt egy szakmunkástanuló? Kolinda Miklós: — Más baj is volt a gim­nazistákkal. Kezdetben na­gyon lenézték az „inast”. Mi autószerelők egyszer klub­délutánra hívtunk egészség- ügyi szakközépiskolás lá­nyokat, pirulnunk kellett a fennsőséges modortól, ahogy bántak velünk. partnerként Ismét Eszenyi István; — Tedd hozzá gyorsan, hogy ez az ellentét a múlté. Munkával, tanulással, KISZ- szervezeteink akcióival, a ve­télkedőkön való egyenrangú szerepléseinkkel, a művelő­dési központ klubéletébe való bekapcsolódásunkkal bebi­zonyítottuk, hogy nem va­gyunk alávalóbbak a kö­zépiskolásoknál. És ezt ők látták be elsőként. Mert ne­kik is van ám sütnivalójuk. Ismerik az Ifjúsági Törvényt, hallottak a szakmunkáskép­zést reformáló határozatok­ról, és főként — kezdeti ide­genkedés ide vagy oda ~ egy városban élnek velünk. Megismerkedtünk, össze­szoktunk. Ma már inkább partnerek, mint vetélytár- sak. Vitéz Miklós, aki 1968., az átadás óta igazgatója az in­tézetnek: — Jogosak, érthetőek a gyerekek panaszai. Lényegé­ben mindnek azonos a forrá­sa: kinőttük az iskolát. Hat éve 650 tanuló kezdett itt, ma 1280 a létszámuk. Hetven üzem és gazdaság képezi itt a tanulóit, nem számítva a kisiparosokat. Tizennégy szakma elméleti ismeretét oktatjuk negyvenegy osztály­nak, hetven községből járnak be a tanulóink, 80 százalékuk utazik naponta. És ugyanúgy tíz tantermünk van, mint hat éve. Illetve most már tizen­kettő, mert a két szertárat kénytelenek voltunk osztály- lyá alakítani. Némely tárgy­ból tanárhiány van, nevelő­ink 30—33 órában tanítanak átlagosan, reggel negyed nyolctól este hétig tartanak az órák. Épületbővítés, kollé­gium, több szaktanár kellene. ígéretekben nem szűkölködünk, de időpontot még körülbelül sem tudunk. Az égető gondok megoldása első állomásának látom a két tanműhely és az ebédlő átadását, ezért örültünk any- nyira neki. Mint az ígéretek zálogának. á. sz. J. KELLEMES HÉTVÉGÉT I November 1-én — pénte­ken — a szamosszegi ifjú­sági klub vállalkozó kedvű tagjai és az érdeklődő vers­szerető hallgatóság az „Orosz énekek” — versmondó vetél­kedőn vesznek részt. Nyír- madán a „Szabolcsi Ifjúság ’74 körzeti vetélkedőt rendezik meg. Tiszavasvári művelődési házában a fel- szabadulásra emlékeznek. Ennek során dr. Mészáros József tanácstitkár nyitja meg 18,30-kor a község 30 éves fejlődését bemutató dokumentumkiállítást és a képzőművészeti szakkör fel­nőtt és gyermekrajzokból összeállított őszi tárlatot. Szombaton, november 2-án délelőtt 10 órakor a nyír­egyházi Városi Művelődé­si Központban Ratkó Jó­zsef mutatja be Szőllősi Zoltán költő új kötetét az Irodalmi Stúdió vendégei­nek. Felsősima művelődési háza a nyíregyházi Sipkay Barna ifjúsági klubot vár­ja vendégségbe. A vendég klub — a felsősimái klub korábbi látogatásának vi­szonzásaként — diaporáma műsorral szórakoztatja a há­zigazdákat. A 19 órakor kez­dődő klubtalálkozó tánccal ér véget. Zenés klubestet rendeznek Szamosszegen is a művelődési házban a mátészalkai Városi Ifjúsági Klub pedig a szokásos d!sc- jockey programot rendezi meg „Régi nevek a sláger­listákon — új slágerekkel” címen. A vásárosnaményi művelődési központ dr. Pataki Béláné egészség- ügyi előadására hívja az ér­deklődőket. November 3-án, vasárnap Kemecsén a Corvina, Máté­szalkán az Apolló klub tart zenés-táncos összejövetelt. Vásárosnaményban dr. Gyar- mathy Zsigmond a „Helyi történelem”-ről tart előadást Tóth LászUi Vetélkedő. kiállítás, ktuhest

Next

/
Thumbnails
Contents