Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
4 rmrr MAGYARO 1974. november 29. » Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Dísznövény az ÜLTETVÉNYTERX-nél Bemutatótelep a jövő éviől Az Ültetvénytermelő és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat területi igazgatóságának munkáját is megzavarta az őszi rendkívüli időjárás. A csemete- kertekben nem lehetett idejében hozzákezdeni a kitermeléshez, másrészt az igénylő gazdaságok is a betakarítással, vetéssel vannak elfoglalva. A helyzetet kedvezőtlenül befolyásolja, hogy almafajtákból még mindig nem tudják kielégíteni az Igényeket. Amíg az elvetett vadalmamagból kiültethető oltvány lesz, négy év telik el. Négy évvel ezelőtt olyan alacsony volt a kereslet, hogy a mainak csak egy kis hányadát tette ki. A közben megnövekedett igényt egykét éven belül tudják kielégíteni, ekkorra áll helyre az egyensúly. Az almaszaporí- tóanyag-ellátás gondját az is fokozza, hogy a kiskerttulajdonosok többsége is csak almát akar ültetni. Az ár- és belvíz miatt fokozódott a nagyüzemek igénye is. E gondok ellenére a vállalat teljesíteni tudja éves tervét. A lakosság részére jelenleg is korlátlan mennyiségben tudnak bogyósokat értékesíteni. Mintegy 110—120 ezer darab vegyes gyümölcs van a lerakatokban. Széles a választék őszi- és kajszibarackból. meggyből, körtéből és teljes választékot találnak a vásárlók a bogyósokból is. Szőlőből a kedvezőtlen időjárás miatt kevés került felszedésre. Tavasszal nagyobb mennyiség és választék áll a termelők rendelkezésére. A házikertek nemcsak árutermelést, és hobbyfoglalkozást jelentenek, hanem egész évben esztétikai élményt is nyújtanak, ha szakszerűen telepítik és gondozzák. Ezt az örömet fokozni lehet dísznövények ültetésével. Az utóbbi években egyre inkább jelentkezik ilyen igény is. Gyorsan növekszik azoknak a tábora, akik elő- kertet létesítenek, a házikert útjainak szegélyét rózsákkal, dísznövényekkel szépítik. A kultúrált értékesítésben jelentős előrelépés lesz a bemutatóval együtt létesítendő árusítótelep építése. A Nyíregyházi Városi Tanács egy alkalmas telket erre a célra már átadott az ÜL- TETVÉNYTERV-nek. Az új telepet a kemecsei út mentén — a Jósavárossal szemben — létesítik. A korszerű lerakat egy parkszerűen telepített bemutatókertben lesz. A vásárolni szándékozók egész évben figyelemmel kísérhetik az ide kiültetett dísznövényeket. Tavasztól késő őszig mindenki számára nyitva lesz a telep kapuja, és a vásárlandó cserjét tavaszi, nyári, vagy őszi pompájában is láthatják. Már a bemutatókertben mindenki kiválaszthatja az igényének megfelelő dísznövényt és ősszel az ültetés idején a telepen nem lesz olyan gondja, mint eddig. Az elvermelt, vagy kévébekö- tött cserjéből a nem szakembernek nehéz választani. Érdekes és hasznos szolgáltatása lesz ez az ÜLTET- VÉNYTERV-nek, és egyben dísze, kedves színfoltja a városnak. Cs. B. Kultúrnövényeink felkészülése a télre Termesztett növényeinknek csaknem a fele egynyári növény, amelyek a telet mag állapotban élik át. Tudjuk jól, hogy a mag — ha száraz — nem érzékeny a hideg iránt. A hidegérzékenység azonban a csirázás megkezdésekor hamarosan jelentkezik, s különösen a melegigényes növényeknél már a O Celsius fok felett is kritikus lehet. Ezeknél a növényeknél a tél hidegével kapcsolatban nem merül fel probléma, mivel a téli időszakban nincsenek tenyésző állapotban. Károkat legfeljebb a későn jelentkező tavaszi fagyok, vagy a korán beköszöntő őszi fagyok okozhatnak, mert felkészületlenül éri őket. Az egyéves növények egyik csoportját képezik azonban az áttelelő egyévesek, amelve. két a mezőgazdaságban őszszel vetnek, fiatal hajtásaikkal áttelelnek és további fejlődésük kitavaszodáskor folvtatódik. A második naptári évben fejlesztik ki magtermő hajtásaikat és teremnek Az áttelelő egyéves gazdasági növénveknek nem nagy a fajszámuk, de igen nasv a jelentőségük. Ide tartozik az őszi búza. a rozs. az őszi árpa és még néhány takarmánynövény. Előbbiek vetésterülete az országban a legnagyobb. Az áttelelő egyéveseknek tehát fiatal növényei kerülnek a télbe. A tenyésző állapotban lévő növények a legérzékenyebbek a hideg iránt, mésis ezek a növények jól elviselik a tél fagvos körül- ménveit. Ellenáiiókénessé- giiket seRnedveik nagyobb tömánvséeének köszönhetik A vetés után kikelt «-♦ni nővén veVhen az ősszel fokozatosan esnhVanő t.őo'lársóVleton szerves anva»ok ionkor, savaki halmozódnak föl ezek a seittordalom fagvásnnnHá* jóval a fagypont alá sülv- lyesztik A csökkenő hörnÄr- nárhuzamnsan ólet- Aolyamataik t ÍM meglaSSÚbbodnak, lélegzésük mind kevesebb lesz, s a növények szinte nyugalrhi állapotba kerülnek. így mindinkább könnyebbé válik a tél káros hatásainak az elviselése. Ha közelebbről megvizsgáljuk a tél legfontosabb káros hatásait, akkor két veszély a legjelentősebb: a megfagyás és a téli szárazság. A megfagyás ellen a növények tehát sejttartalmuk tö- ménvedésével védekeznek. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ősz ne legyen szeszélyes. A hőmérséklet fokozatosan és aránylag lassan csökkenjen, s legyen elég sok napsütés is. A télre készülést nagyon zavarja melegebb időszakok beiktatódása, amelyet többször is megfigyelhettünk az elmúlt években. De veszélyes az idei őszre jellemző túlzott csapadékmeny- nyiség is. Mindezek ellentéte sem kedvező, a nagyon hideg időszakok és az őszt aszályok jelentkezése, A termesztett növények tehát idejében felkészülnek a tél hatásai ellen. Erre több lehetőségük is van. A nö- vénvnemesítők éber szemmel figyelik ezeket, és új fajtáik előállításakor igyekeznek is felhasználni az egyes fajták, vagy a rokon fajok körében megnyilvánuló hatásosabb védelmi módokat. Maguk a növénytermesztők sem tétlenek. Számos agrotechnikai módszer alkalmazásával, idejében történő elvégzésével lehet segíteni termesztett növényeink télrekészülését — még az ilyen rendhagyó időjárás esetén is, mint az idei. E törekvésben nagy jelentősége van annak, hogy növényeinknek biztosítani kell a kedvező táplálkozási lehetőségeket. A jól fejlett növény felkészülése a télre jobb. mint a rosszul fejlődőt. té. A jó áttelelés pedig záloga a jobb és bővebb termésnek. H I» Al’attarfék panaszoljak ! Enne a Jószág... \ kisüzemek fakarmánye'látási gondjai Panasszal kezdődött. Gyurkovits Imre tiszalöki nyugdíjas vasutas írta még szeptember elején: a helyi takarmányboltban nem lehet semmilyen szemes terményt kapni, pedig úgy tudja, hogy az állattartást támogatják, ösztönzik a kisgazdaságokban. Márpedig neki nincs földje, csak a vásárolt takarmánnyal tudja etetni a jószágot. A panaszra reagált is az érintett megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat — mellébeszélve. Olvasónk ugyanis megtudhatta, hogy Tiszalökön havonta 5 —600 mázsa takarmányt értékesítenek, ebből a vállalatnak többszázezer forint bevétele van. Csak éppen arra nem kapott választ, hogy a reklamált időben miért nem volt szemestermény. Hiszen ő nem a teljes árulistára volt kíváncsi, de ha nem lehet kapni kukoricát, akkor lehet árpát, vagy rozsot, esetleg búzát — gondolhatja a legegyszerűbb ember is. „Kérjük, hogy raktárunkat ismét keresse fel és a szükséges szemesterményt vásárolja meg” — fejezi be levelét a termelési és értékesítési osztály vezetője. Olvasónk hitt neki — de hiába. Ugyanis október 3-án és 7-én újból üres zsákkal térhetett vissza a takarmányboltból. Látott ugyan több zsák kukoricát, de az állítólag a vállalati dolgozóknak volt fenntartva. Ezek után kerestük fel a vállalat vezetőit, különösen azért, mert azóta Nyíregyházáról is hasonló panasz miatt fogtak tpR^töjoIyasó- ink. Pedig takar-píanyell^'.- tás, hiábKóSSagáirá érdemes . felfigyelni, hiszen a megyén belül több ezer embert érint, végső soron kihatással van az állattartási kedv alakulására is. A takarmányboltokban évről évre nő a forgalom. Ennek az oka kettős. Egyrészt csökkent az olyan háztáji terület, ahol kimondottan az állattartás érdekében takarmánynak valót termeltek, másrészt a szemes termények mellett csakhamar megkedvelték az állattartók a különböző keverékeket, tápokat. A gabonafelvásárló által évente előállított 20 ezer vagon keverékből ma már több mint ötezret a kistermelők vesznek meg. Ugyanakkor az igények ettől jóval nagyobbak. A vállalatnál pedig egy olyan sorrend alakult ki — a nagyüzemi állattartás érdekében — hogy először a keverővei nem rendelkező gazdaságok szakosított telepeinek az igényeit elégítik ki, majd a különböző szakcsoportok következnek, s csak legvégül az egyéni termelők. Jelenleg a tsz-ekkel kötött szerződés alapján mintegy háromezer vagonnyi keveréket a tsz-keverőüzemekből kapnak, mintegy bérmunkaként. A gabonafelvásárlónak viszont nem volt eddig annyi pénze, hogy elég ke- verőt építsen. Az őszi szezonban tovább bonyolította a helyzetet, hogy igen szűkösnek bizonyult a vállalat fuvarozási kapacitása. Az egyes keverőüzemekből nem mindig tudtak időben szállítani a boltokba. Az őszi túlterhelés a körzeti üzemeket más, fontosabb munkákkal, a termények átvételével, szárításával kötötte le. Mindezek mellett — ahogy azt Marosi Károly igazgató is elismerte — a nagy leterhelés mellett is jobb ellátást kell biztosítani. A bizományosokkal együtt a vállalat 277 helyen értékesít takarmányt a megyében, tehát az egyes üzletek jó, vagy kevésbé jó ellátása, a szállítás szervezése komoly feladat. Ráadásul a vállalatnak azzal is számolnia kell — mivel nincs konkurrencia — könnyen ráfogják, hogy visszaél a monopolhelyzetével. Panaszosaink is arról írtak, hogy a szomszédos Hajdú megyei takarmányboltokban mindig kellő választékkal, mennyiséggel találkoztak, amikor oda kényszerültek menni, hogy ta- :JfflB9ÄitrtfcYeäysirieki- * „A háztáji kisegítő gazdaságok rá vannak szorulva a takarmány vásárlására. Az ellátással foglalkozó megyei vállalatnak viszont feladata, hogy ennek az igénynek minél jobban igyekezzen eleget tenni. Ma még senki sem kívánja azt, hogy a legteljesebb választékkal várják az állattartókat, any- nyit viszont elvárnak, hogy a közel azonos, kiegészítő terményekből legalább legyen raktáron. Nemcsak a vállalatnak a nagyabb forgalom által megnövekedett nyereségben kifejezett anyagi érdeke ez, hanem a városokban élő tízezreké és a mezőgazdasági exporté is, mert a háztáji és a kisgazdaságokban lévő állatok húsa végső soron itt kerül felhasználásra. Lányi Boton d SZÁRÍTOTT HAGYMA FXPORTRA A Pest megyei ZöW-őg Gyümölcs Feldolgozó Vállalat nagyl<átai gyáregységében az idén 500 vagon hagymát dolgoznak fel, azaz szárítanak, s ennek zömét exportálják. A termék kifcgóstalan minőségű, ezért mind a keleti, mind a nyugati piacokon vevőre talál. Kertbarátok tanácsadója MTÉRT KELT., METSZENI A GYÜMÖLCSFÁKAT? Metszés alkalmával a fáknak több-kevesebb részét eltávolítjuk. A fásnövények, így köztük a gyümölcsfák is elágazással, növekedésirányváltoztatás'al, termő- rész-kialakítással válaszolnak a metszésre. A metszést bizonyos meg- stoaftírdjfcét' óéiból dö végezzük.' A fiatal fákat alakító ^metszésben, a termőfákat ritkító metszésben szoktuk részesíteni. Különleges metszésekkel a termőrészek kialakítá-* sát tudjuk sürgetni, vagy éppenséggel a termőré^zt csökkenteni, a termés mennyiségét szabályozni. Mielőtt a metszési módokat részletesebben is tárgyalnám, ismerkedjünk meg egy pár metszési szakkifejezéssel, fogalommal. RÜGYREMETSZÉS esetén a megmaradó vesszőrész utolsó rügye felett 1—2 mm- re távolítjuk el a fölösleges részt. Ha mélyebben metszünk a rügy sok nedvességet párologtat el a seben ke^ resztül és így a növekedési készsége legyengül vagy a rügy beszárad, elpusztul. Ilyen esetben az alatta lévő rügy veszi át a végálló rügy szerepét és a vessző hosa- szanti növekedési irányát ez határozza meg. Ez rendszerint nem megfelelő; a korona belsejébe irányuló. Ha viszont a végálló rügy felett nagy csonkot hagyunk a csonk beszárad és a seb nehezen gyógyul, mert a Hegesztőszövet a rügy, elágazás közelében keletkezik. i GYŰRŰRE VAGY ALAPRA METSZÉS ez a fogalom rendszerint a ritkító metszésnél gyakori. Ugyanis, ha vesszőket vagy idősebb részeket kívánunk eltávolítani, annak egyik esete, hogy a tőben lévő gyűrű felett metsszünk, illetve távolítsuk el a vesszőt vagy gallyat. Ebben az esetben a gyűrűben meghúzódó rejtett rügyek kihajtanak és a keletkezett új hajtásokat valamilyen koronarész pótlására fel tudjuk használni. TŐRE METSZÉSRŐL bei szélünk, amikor a vesszőt, vagy gallyat tőből úgy távolítjuk el, hogy az ággyűrűt Milyen távolságra a telek határától? Mielőtt kijelöljük a fák helyét, meg kell határoznunk, hogy területünkön hová ül- tethetők a fák, továbbá a legmegfelelőbb sor- és tőtávolságot. Az a célunk, hogy minél több gyümölcsfát helyezzünk el az adott területen. Igen gyakran származik vita, sőt sokszor pereskedésre is sor kerül amiatt, hogy sokan nem tudják, milyen távolságra telepíthetők a gyümölcsfák, illetve a gyümölcs- termő bokrok a földterület határától. Ezért a szőlő- és gyümölcstermesztésről szóló 25/1970 (XI. 26.) MÉM. számú rendelet idevonatkozó utasításait mindig be kell tartanunk! Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat. Belterületen és zárt kertben : Szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő- sövényl esetében 0.50 métert, a három méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 métert, a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és e^yéb bokor (élősövény) esetében 2 métert. Külterületen: Gyümölcsfaiskolai nevelés alatt ájló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 métert, minden egyéb gyümölcsbokor (naspolya, mogyoró stb.) esetében a 2 métert, birsalaayra oltott körtefa, továbbá őszibarackfa esetében 2,5 métert, törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 métert. Vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4 métert, cseresznyefa esetében 5 métert, dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 métert. Ha a szomszédos terület gvümölcsös: Külterületen — zárt kerten kívül — ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy zárt kert, gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével egy méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 métert, 2, méternél magasabbra nem növő bokor (élősövány) esetében 1,20 métert, 2 méternél magasabbra növő bekor (élősövény) esetében 2 métert, fa esetében 8 métert. Közút és vasút mentén — ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zárt kert — minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1 méter, 3 méternél magasabbra növő fát és bokrot legalább 3 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni). Helyes, ha ezeket az ültetési távolságokat betartjuk. Ezzel elejét vehetjük sok későbbi vitának. A sortávolság, illetve a tőtávolság eldöntésénél vegyük figyelembe a telepítendő fák álanyát, fajtáját, a terület tápnnyag- és vízellátottságát, valamint azt, hogy milyen koronaformát tervezünk. Széles Csaba adiunktus mezőgazdasági főiskola sem hagyjuk meg. Ebben az esetben az új hajtás kialakulásának nincs többé lehetősége. RÜGYFELETTI BEMETMETSZÉS. Azzal a céllal alkalmazzuk, hogy az olyan rügyeket, amelyekre valamilyen okból szükségünk van (koronaalakítás) hajtásnevelésre kényszerítjük. A kiválasztott rügyek felett 1—2 cm távolságra félholdvagy tetőalakban kimetszük a héjat. A bemetszés folyamán arra kell ügyelnünk, hogy a fásrészt meg ne sértsük. Az így okozott seb a növényt fokozott tápanyagszállításra készteti, tápanyag« torlódás keletkezik a seb közelében, ami a rügy kihajtását, a hajtás erőteljesebb növekedését segíti elő. A rügyfeletti bemetszést kizárólag csak almagyümölcsösben alkalmazhatjuk. A műveletet a rügyfakadás előtt kell elvégezni. Inántsy Fereno \ < K.
