Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-09 / 236. szám
B ««LÉT-MAGYAROS S*Ät? -WYTKEGYHÄZI MELLÍREW rm. offner ft Partnerek a nevelésben Az IG kötelez! Párbeszéd az iskoláról Osztályfőnök és SZMK-elnök beszélgetése az iskolában. iyi A MAII JÓCSKÁN TÜL VAGYUNK azon az időszakon, amikor az iskolákat szinte misztikus burok vette körül, s ahol legfeljebb az évnyitón és az évzárón látták szívesen a szülőket. Némely szülő alig mert bemenni az iskolába, pedig sokszor szükséges lett volna a gyermek további fejlődése, a közös nevelési problémák megvitatása miatt. Az egyik szülői értekezleten hangzott el az iménti megjegyzés, annak ürügyén, hogy napjainkban mind nyíltabbá válnak az iskolák, mindinkább állandóvá válik a szülői ház és az iskola párbeszéde. így foglalt állást a közelmúltban tartott ülésén a városi népfrontelnökség is, ahol megvitatták a szülői munka- közösségek munkáját, új szerepkörét, tennivalóit. A nyíregyházi óvodák, általános iskolák, közép- és szakmunkásképző iskolák, kollégiumok szülői munkaközösségeiben több mint kétszáz-kétszázötven szülő fejti ki tevékenységét. A mintegy hatvan iskola- és osztályszülői munkaközösség az évek során eredményesen járult hozzá a szülői ház és az iskola kapcsolatának erősítéséhez. Szervezéssel, személyes meghívással segítették, hogy a szülői értekezleteken, fogadóórákon, a szülők számára rendezett előadásokon, vitákon minél több édesanya-édesapa legyen jelen. Ezek a találkozások adtak ösztönzést arra, hogy a szülők feltegyék kérdéseiket az időszerű nevelési témákról, megfogalmazzák a családi nevelés gondjait. Tevékenyen segítették a szülői munkaközösségek az iskola eszközeinek gazdagítását, részt vettek az iskolák, osztálytermek, foglalkoztatók, tanműhelyek, kollégiumok, napközi otthonok jobb felszerelésében, csinosításában, sokat tettek azért, hogy az udvarok játékra, sportolásra alkalmassá váljanak. C OK ESETBEN A SZÜLŐI MUNKA- KÖZÖSSÉGEK kezdeményezték az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatait így hozott ez jó eredményeket többek között a 12-es általános iskola és az EPSZER. a 6-os és a KEMÉV. a 4-es és a konzervgyár, a 15-ös és az ingatlankezelő, a 13-as és a ruhagyár kapcsolatában, A szülők önzetlen társadalmi munkája megsokszorozta a pedagógus fáradozásait, erősítette a nevelés szocialista vonásait. A szülők és a nevelők szemléletében állandó a nevelési együttműködés igénye. A szülői munkaközösségek választmányának elnökeit az új Rendtartás értelmében meg kell hívni minden olyan iskolai tanácskozásra. amelynek napirendjén olyan fontos témák szerepelnek, mint az iskolai és a szülői munkaközösségi munkaterv egyeztetése, az iskolai és a családi nevelés közös feladatainak meghatározása, a szülői munkaközösség munkájának értékelése, a tanuló ifjúság erkölcsi politikai, világnézeti fejlődése, a szülők anyagi megterhelésével járó iskolai rendezvények (kirándulás, kulturális programok, stb.) szervezése. A választmány véleményét meg kell hallgatni az iskola házi- és napirendjének elkészítésénél. s minden olyan döntés vagy intézkedés előtt, amely a szülőket, a családi nevelést, pedagógiai, szervezési vagy anyagi tekintetben jelentősen érinti, a szülőket foglalkoztatja vagy befolyásolja. Tévedések elkerülése végett, nem arról van szó, hogy a szülői munkaközösség átvállalja a pedagógusok, a nevelőtestület hivatását, jogkörét, munkáját, hanem arról: elkezdődött egy egészséges munka, amelynek célja: a szülői közvélemény figyelmének felkeltése, ébrentartása az iskolai nevelés és a családi nevelés összhangjára, a kedvező és kedvezőtlen hatások tudatosítására. Az élet- belépett új rendtartások a korábbiaknál határozottabban megfogalmazzák a pedagógusok feladatait a szülőkkel való együttműködésben. Mint a népfront városi elnöksége is hangsúlyozta, most az a feladat, hogy a szülők széles körben éljenek a tájékozódás, a véleményezés, a javaslattétel jogával, a nevelési együttműködés kötelezettségével. IREGYHÄZA ISKOLAIBAN jó ta*■” pasztalatokról számoltak be a választmány tagjai és a munkát segítő népfrontbizottsági tisztségviselők. Eredményes volt a választmányok elnökei számára tartott háromnapos tájékoztatás, továbbképzés. A szülők parlamentje, a szülők fóruma szervezésével erősödött a közös felelősség a gyermekek és serdülők neveléséért. Hasznos útmutatásokat kaptak az érdekeltek a tartalmasabb, céltuda- tosabb szülői értekezletek szervezéséhez, hogv a hagyományos, inkább csak az osztályzatok és a viselkedés jellemzésére szorítkozó értekezleteket felváltsák a nevelés egyes ágait, problémáit feszegető megbeszélések. Tervez- nek úgynevezett rétegszülői értekezleteket is, ahol a hasonló nevelési gondokkal küzdő szülőkkel találkoznának a pedagógusok. A népfrontelnökség utalt a sajátos nyíregyházi problémákra Is, mint a kollégiumi szülői munkaközösség tevékenységének javítása és a bejáró tanulók szüleivel való jobb kapcsolat kiépítése. Szerves része a szülőkkel mindjobban kiépülő kapcsolatnak a Nyíregyházi Pedagógiai Hetek során megvalósuló találkozás a szülőkkel, nyílt iskolai napok, látogatások, beszélgetések, ankétok szervezése. Ezeknek a rendezvényeknek az újjáválasztandó szülői munka- közösségek még sok távolmaradó, a nevelés iránt kevésbé érdeklődő szülőt nyerhetnek meg. Elérendő cél az is, hogy a szülői munkaközösségekben a jelenleginél több édesapa vállaljon munkát, s a közösségek vezetőinek megválasztására ne közvetlenül az évnyitó után kerüljön sor, hanem amikor a pedagó- gusok már a családlátogatások tapasztalataival is kiegészíthetik a szülőkről alkotott Képét és a munkaközösségi tevékenységre legalkalmasabbakat kérhetik tnegr 1 I SKOLAVÄROSNAK is mondjuk * Nyíregyházát, s ez a „rang” feltételezi, hogy a szülők nevelői kulturáltságát, fogékonyságát tovább gyarapítsuk -— fogalmaztak egy tantestületi értekezleten. Ezért is időszerű a népfront ajánlása, amely arra serkenti a szülői munkaközösségek választmányát, hogy első ülésükön vitassák meg a saját iskolára érvényes újdonságokat. A vita tanulságait — értelemszerűen — vegyék figyelembe a munkaterv készítésekor. így remélhető, hogy folyamatos párbeszéd indul meg a korszerű Iskoláról, a családban és az iskolában leginkább feszítő gondokról a szülők és a pedagógusok között. Külön szól az ajánlás arról, hogy az iskolai élet- és munkarend újdonságai közül osztályok szülői értekezletein elsősorban ilyen fontos témákat vitassanak meg: a túlterhelés csökkentése és a szabad idő összefüggései, a különórák, az egyéni érdeklődés kielégítése, az önképzés, az osztályozás, a szöveges értékelés, az új érettségi vizsgaszabályzat, a tanulási fegyelem és a sokoldalú életre készülés kapcsolatai, a házi feladatok új jellege, a harmadik testnevelési óra, szerep és így tovább. Hangsúlyosan a választmányok figyelmébe ajánlják a rendtartások tanulmányozását, megvitatását és mozgalmi segítését, amelyek a szocialista demokratizmust hivatottak erősíteni az ifjúság nevelésében. Ez természetesen ellentmond a régi megcsontosodott hagyománynak, hisz nemcsak engedelmességet és alkalmazkodást kíván, hanem azt, hogy már az iskolás élet során tanuljanak bele a felelős kezdeményezésbe, az egyéni és a közösségi érdekek összehangolásába. Legyen cselekvési lehetőségük, gyakorolják a vezetést, az együttműködést, a felelősségtelies végrehajtást. Valóságos tapasztalatokat kell szerezni a felnövekvő nemzedéknek, egyelőre az iskolai élet keretei között, hogy onnan kikerülve megállják helyüket a munkában, a lakóhelyi közösségben, a családban. A Z ILYEN ISKOLAI LÉGKÖR kialakí** tásában is szerep vár a szülői munkaközösségekre. Tehát nem alkalmi együttműködést kíván az élet a szülőktől és a pedagógusoktól, hanem folyamatos, együttes nevelést, partneri viszonyt. Nagy a felelősségük a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatásában, a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között tanulók védelmében, pártfogolniuk kell a területi iskolába járó állami gondozottakat, a kollégiumban, az albérletben lakó tanulókat, segíteni a nevelőtestületet a pályaismertetésben, a hivatásra nevelés és pályairányítás jó megszervezésében, az óvodák, iskolák és üzemek kapcsolatainak gazdagításában. Az első lépések mindenesetre biztatóak. Páll Géza Egy zászlóalj fiatalság Fiatalok, jó mozgásúak, derűsek, csinosak, modernek, komolyak, fegyelmezettek. Nem szuperfiatalokról van szó. Csak ifjúgárdisták- ról. Ezeket a jelzőket nem az újságíró találta ki, így fogalmaztak a megkérdezettek utcán, üzemben, iskolában, boltban. Mert az Ifjú Gárda tagjait Nyíregyházán szinte mindenki ismeri. Nem név szerint, látásból. Nem sokan vannak. Ha azt vesszük, hogy a megyeszékhelyen több mint 11 ezer a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak a száma, a 255 főnyi zászlóalj szinte elvész a tömegben. Csak ajánlással És mégsem vesznek el. Ott látjuk őket a párt-, állami, társadalmi ünnepségeken. Koszorúzásokon, megyei szemlén, gyakorlóruhában járőrversenyre menve. Őrséget állnak, rendre ügyelnek. És ha valahol megjelennek, fiatal koruk ellenére is tiszteletet keltenek. Nem valami parancsoló arroganciával. Éppen az ellenkező a jellemző rájuk: határozottak, de szerények, céltudatosak és tiszteletadók. Mindennek egy oka van: az Ifjú Gárda tagjának lenni kitüntetés. Igaz, bármelyik KISZ- fiatal kérheti felvételét. De ezt jól megrágja először az alapszervezet, aztán vagy ajánlja, vagy nem. S ha igen, még döntenie kell a városi KISZ végrehajtó bizottságnak is. Nyíregyházán 12 szakasz dolgozik. Kilenc az iskolákban — különösen jól a két szakmunkásképzőben —, és három üzemi. A gumigyáriak legutóbb a Tatán megrendezett országos szemlén a hetedik helyet érdemelték ki, mégpedig olyan szoros versenyben, hogy csupán néhány pont választotta el őket az elsőktől. Hol a varázs? Az Ifjú Gárda nagyon vonzó az ifjúságnak. Miben rejlik vonzereje? Nos abban, hogy a kiképzés komolysága mellett ott található a minden fiatalt izgató romantika. Pedig a cél, amiért létrehozták a gárdát, nem egyszerű. Itt valósul meg a fiatalok honvédelmi ismereteinek alapozása, a hazafias nevelés megannyi területét járják be, nagyon komoly és állandó politikai képzés folyik a rajokban, szakaszokban és századokban. Szellemi és fizikai erőpróbák kötik le a fiatalos energiát, mégpedig nem is akárhogyan: a fegyveres testületek tagjainak segítségével. Munkásőrök, rendőrök, honvédtisztek, a honvédelmi szövetség kiképzői, tűzoltók adják a lányoknak és fiúknak a legfontosabb ismereteket, katonás fegyelem keretében. Egy-egy járőrverseny, lövészet, akadály- verseny, szemle igazi mércéje annak, hogyan alakul és formálódik egy új szocialista ember, fiatal. A fiúk tudják, hogy a Gárda után köny- nyebb a katonai szolgálat, hiszen az ábécé már jó ismerős. A lányok is gazdagodnak, s akár munkahelyükön, akár később otthonukban a sok ismeret segíti őket a helytállásban, a családi nevelésben. Érthető, hogy ezek a magas követelmények eleve feltételezik, hogy az Ifjú Gárda soraiba azok kerülhetnek, akik az iskolában, munkahelyen ottani tevékenységükkel példát mutatnak, magatartásuk kifogástalan. Mert az egyenruhára varrt IG — Ifjú Gárda — kötelez. Merre tovább ? Ha az értékeléseket nézzük, jó pár évre visszamenően, a nyíregyházi zászlóalj munkája országosan is jó. Hogy a parancsnokok ennek ellenére elégedetlenek? Jogosan. Hiszen a babérokon pihenni baj lenne, és 1967- től, amióta a Gárda megalakult, sokminden változott. Nyíregyházán több lett az üzem. Igen sok új munkásfiatal került a gyárakba, intézményekhez. Sok kisebb üzem nőtt fel, és alakultak mag a KISZ-csúcsvezetőségek, -bizottságok. Ugyanakkor a KISZ KB áprilisi határozata is kívánatosnak jelölte meg, hogy ezeken a helyeken erősödjék, ahol nincs szer veződjék az Ifjú Gárda. A cél tehát adott: megkeresni Nyíregyházán azokat a bázisokat, ahol a KISZ-alapszervezetek az eddiginél töt energiát fordítanak arra, hogy tagjaikat e nemes feladatokat megvalósító testület felé orientálják. Eddig a gumigyár és a HAFE gárdistái azok, akik a munkásokat képviselik. De hol a MÁV? A SZAÉV? A KÉMÉV? A papírgyár? — csak néhány, a nagyobbak közül. Nos, egyszerű lenne ha csak azon múlik, hogy toborozzunk. De itt bizony válogatni kell, ügyelni a műszakbeosztásokra, a bejárók lehetőségeire és sokminden más szempontra. Tehát nem kampányról lesz szó, nem egyszerű „létszámfejlesztésről”. Az Ifjú Gárda városi parancsnoksága körültekintően tervez. Úgy szeretnék, ha a mostani 255 fő 450-re nőne. De ne mindenáron. A döntésekben és elhatározásokban legyen ott a KISZ ajánlása, de ne hiányozzék a pártszervezetek segítsége, a gazdasági vezetők jószándékú felismerése. Mert nem valamiféle elit kiválogatásáról van szó, de azért az Ifjú Gárda szerepe nem mellékes egyetlen olyan helyen sem, ahol fiatalok vannak. Kéz a kézben Mit bizonyít az élet? Azt, hogy ahol Ifjú Gárda-tagok vannak, ott a KlSZ-szervezete- ken belül olyan mag alakul ki, amely motor lehet. Nem KISZ a KISZ-en belül, hanem a „csináljuk együtt” brigádja. Miről is lehet szó? Gondban van az alap szervezet, mit kezdjen a hét végén? Nos a gárdisták jöhetnek a jó ötlettel: segítünk, csináljunk egy jó járőrversenyt. A szomszédos üzemek fiataljai éppen a gárdán keresztül kerülhetnek közelebb egymáshoz. Élményeik, fegyelmük, politikai ismereteik lendíthetnek ott, ahol éppen a pillanatnyi csend — mert ilyen is van — üli meg a fiatalokat. A munkásfiatalok felé fordul tehát most a nyíregyházi Ifjú Gárda parancsnoksága is. Az üzemekben sok a katona viselt. Tapasztalataik nagyon kellenek. A jó gárdisták, akik esetleg úgy érzik, hogy „kinőtték” az egyenruhát, jelenthetik az utánpótlást a munkásőrség számára is. És most, amikor olyan sok tennivaló van egy nemzedék szocialista munkássá formálásakor, igencsak fontos, hogy az Ifjú Gárda magas politikai öntudata, emberi példaadása befolyásolja egy-egy kollektíva fejlődését. Mert nemcsak akkor vannak kötelmeik, amikor feiöltik az egyenruhát, és kiképzésen vagy ünnepségen vesznek részt. Munkájuk igen nagy részét éppen akkor fejtik ki, amikor saját magatartásukkal bizonyítják a kommunista fiatal kötelességteljesi- tését, a rájuk háruló plusz vállalását. A Gárda tagja lehet minden KlSZ-kor- osztályú fiatal, 26 éves koráig. De ha akar, utána is szívesen látják. Hiszen a tapasztaltakra mindig szükség van. Főleg most, amikor a kiképzés is korszerűbbé vált. Azok, akik évekig tagjai a Gárdának, ettől az évtől kezdődően egymásra épülő, megújuló ismeretekkel gyarapodnak. A szocialista hazafiság, a magas politikai műveltség, a honvédelmi felkészülés egyre emeltebb szintű elsajátítása a cél. És közben még többet a szabadba, hogy ne a tanterem szűk falai közé szoruljon az erő, a mozgásra váró izom nyújtózhasson, az ügyesség fejlődjék. Reális tervezés Talán kevés szó esett az iskolásokról eddig. Nem bírálat akart ez lenni, hiszen munkájuk minden dicséretet megérdemel. De mi a realitás? Az iskolapadokból a fiatalok nagy része főiskolára, egyetemre kerül, bevonul katonának, a lányok elhelyezkednek, férjhez mennek, vagyis az érettségi után a legtöbben fájó szívvel bár, de búcsút mondanak a Gárdának. Igaz, vannak, akik munkahelyükön újrakezdik, szerveznek, próbálnak. De mindez kevés, és éppen ezért a cserélődés helyett a stabil üzemi bázisokra épülő fejlesztés a jelen és a jövő. Az Ifjú Gárda leányai és fiai, amikor egyenruhában vannak: szolgálatot teljesítenek. Ezt szigorúan szabályozza az előírás. Eddig is szeretettel és megbecsüléssel néztük őket, csodáltuk fáradhatatlanságukat, derűs határozottságukat, fegyelmezett és fegyelmező biztonságukat. Úgy hiszem, jó ha emellett tudjuk: nem parádéznak ők soha fölöslegesen. Egy újfajta raj képviselői ők, kommunista fiatalok, akik kemény munkával érdemlik ki napról napra, hogy büszkén ölthessék magukra a szürke ruhát, amely egy kicsit rang, és nagyon nagy kötelezettség. Bürget Lajos Ifjúgárdisták menetdalversenye.
