Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

8 irat .nrr magyarorszag —vasArnapt met/lAttt r? 1374. oítASer % HARMINC EVE SZABAD Számok és tények E gyre közeledik örömteli ünnepünk — Szovjet-Ukrajna és Kárpátontúlnak a fasiszta hódítók megszállása alóli fel­szabadításának 30. évfordulója. Kárpá- tontúl dolgozói az évforduló tiszteletére válla­lásokat tettek, hogy termelési sikereikkel meg­gyorsítsák a IX ötéves tervidőszak negyedik, meghatározó éve népgazdaság-fejlesztési ter­veinek teljesítését. Területünkön a történelmileg rövid har­minc év alatt olyan változások mentek végbe, amilyenekre a felszabadulás előtt még csak gondolni sem mertek a kárpáton túliak. Több, mint 200 korszerű üzem létesült, fejlett szocia­lista mezőgazdaság, megújhodott falvak és vá­rosok, öntudatos, kulturált emberek — ez jel­lemzi ma vidékünket. Testvéri egyetértésben élnek itt ukránok, magyarok, oroszok, romá­nok szlovákok é«; más nemzetiségek képvise­lői. Mindannyian egy szívvel, egy akarattal dolgoznak. Kiváló munkájukért a kárpátontúliak szá­zai és ezre; kaotak különböző rendjeleket és érmeket Földijeink közül sokan a szocialista munka hőse címet is kiérdemelték, mint La­dányi Anna. Pitra Jurij, Bíró Andor. Bobo- vi'-'s Hanna, Csusza rván és mások, akik nevét jól í merik területünkön kívül is. Az ünnepi előkészületek során Kárpáton- túl dolgozói eddig is sokat tettek termelési feladataik és vállalásaik határidő előtti telje­sítése érdekében. Nagy visszhangra talált a viskovóiak kezdeményezése a falvak rendezé­se terén. Uj iskolákkal, kultúr-felvilágosító intézményekkel és más szociális rendeltetésű objektumokkal fogadják Kárpátontúl dolgozói a jubileumot. A jubileumi előkészületek utolsó szaka­szán megtartják a „Dicsőség a szabadságnak és barátságnak” hónapot. A rendezvénysorozat szeptember 5-től október 1-ig tart. A hónap keretén belül a legkülönbözőbb rendezvé­nyekre kerül sor. A területi filharmónia hangversenytermében ünnepi nagygyűlést tar­tottak. A hónap során Kárpátontúl dolgozói, a tanuló ifjúság találkozik a területünk felszá- badításában részt vett szovjet katonákkal és partizánokkal. Élménybeszámolóik sok rész­letre derítenek fényt területünk felszabadítá­sának történetével kapcsolatosan. Az itt élő háborús veteránokon kívül az ünnepségeken részt vesznek hazánk különböző szövetségi köztársaságaiból érkezet; vendégek, akik an­nak idején részt vettek a Kárpátontúl felsza­badításáért folyó harcokban. Az egyik tömeges rendezvény — a hagyo­mányos berehovói Barátság fesztivál — mór lezajlott. Ezen részt vett a vásárosnamónyi, a csehszlovákiai terebesi valamint az Orosz- országi Föderációból érkezett omszki küldött­ség is A terület városaiban és kerületeiben ren­dezvénysorozatokat irányoztak elő. Ezekre kéoze*t előadókat, volt frontharcosokat külde­nek a területi központból. Bensőséges ünnep­ségekre került sor szeptember végén a kárpáti hágókon, ahol emlékműveket lepleznek le a felszabadítók tiszteletére. A hónap alatt mati­nékat. koszorúzási ünnepségeket tartanak. a műkedvelő csoportok színes előadásokkal lép­nek fel, sportversenyeket rendeznek. Vladimir Mihály, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság területi tagozatának felelős titkára több, mint ötszörösére növekedett a felszaba­dulás után. Dolgozóink tevékenyen részt vesz­nek a szocialista versenyben. A IX. ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indult orszá- . g°s versenybe mintegy negyedmillió munkás, ! mérnöki-műszaki dolgozó és alkalmazott kap­csolódott be. szövetkezeti üzletek száma több. mint kétsze­resére növekedett. Jelenleg minden 10 ezer la­kosra mintegy félszáz kereskedelmi és közét­keztetési vállalat jut. Tízszer több orvos A kongresszus szellemében A folyó ötéves tervben tovább erősödik Iparunk anyagi-műszaki bázisa, lendületesen növekszik a termelés. 1975-ig vállalatainknál I 54,8 százalékkal bővül a termelés volumene. Egyes iparágakban kétszeresére-háromszorosá- ra növelik a termékgyártást. A műszergyártás valumene például 2,1-szeresére, a vasbeton­épületelemek termelése 2,9-szeresére, a gáz­tűzhelyek gyártása 3,6-szeresére, a kötöttáruk termelése 4,6-szeresére emelkedik. A dolgozók tulajdonába A Népbizottságok I. kongresszusán elfo- ! gadott határozat érteimében 1945-ben 52 700 hektár földet osztottak szét 54 500 föld nélkü­Az egészségügyi ellátás a felszabadulás után hétmérföldes léptekkel fejlődött Kárpá- tontúlon. Jelenleg területünkön tízszer annyi orvos dolgozik, mint a felszabadul előtt, az egészségügyi intézmények száma több, mint négyszeresére, a kórházi ágyak száma több, mint háromszorosára növekedett. 1,9 millió négyzetméter Jelentős összeget költ az állam lakóház- építésre. Csupán a IX. ötéves terv (1971— 1975) folyamán 161,4 millió rubelt fordítanak lakóházépítésre, ami 36,3 millió rubellel több az előző ötéves tervidőszakban felhasznált ösz- szegnél. 1975-ig területünkön 1,9 millió négy- j zetméter lakterületet adnak át. i Partizánutakon Z öld gyümölcsökkel, rétekkel borított dombok Fölöttük erdős hegycsúcsok. A legmagasabb közülük — az ezer mé­tert meghaladó Burzsoa és a kis híján ezer méterre nyúló Martinszkij Kameny — mintha őrt állnának a vidék fölött, figyelő szemmel követve, mi történik odalenn, a völgyben, melynek alján takaros, legtöbbnyire egészen új házak szegélyezte utak kígyóznak öt községet — Csornij Potyikot, Krajnya Mar tinkát, Pokityot, pidhirnét és Szmolohovicát - egyesítve közös gazdaságba, a Vörös Partizán Kolhozba. Erre a békét lehelő, szelíd, lebilincseld szépségű tájra hetekkel a felszabadulás elő köszöntött be a szabadság. A Burzsoát, a Mar tinszkij Kamenyt, a dombokról rohanó pata­kokat. a partjaikon elterülő falvakat legendák övezik. Itt volt az Úszta—Priscsepa partizán - osztag bázisa, innen indultak portyáikra ha­lált megvető bátorsággal a partizánok. Ciljo Ivánnal, a csornij—potyiki középis­kola tanárával járjuk a községeket. — Augusztus 12-én nagy mozgolódásra fi­gyeltünk fel — emlékezik vissza Ciljo Iván azokra az időkre. — Szülőfalumon, Krajna Martinkán több száz katona és csendőr vonult át a Burzsoa felé. Csatárláncba fejlődve na­pokig járták a környező erdőket. Az emberek azt suttogták; partizánok ütöttek tanyát a he­gyekben. 17 éves voltam akkor. Egykorú bará­taimmal, Szuhan Mihajlóval, Ciljo Jurijjal és Hleba Ivánnal elhatároztuk, hogy az első adandó alkalommal csatlakozunk a partizá­nokhoz. Ciljo elvtárs Kobalevics községnél esett it a tűzkeresztségen. Egy kisebb csoporttal elder!töportyán volt. A környező falvakban .oltak elhelyezve a frontvonalakról pihenés­re visszavont 357. német gyalogos hadosztály alegységei. A partizánok érkezésére riadóztat­ták a németeket. A felderítő csoport azonban megelőzte őket. A partizánok váratlan tüze megtizedelte a fasisztákat, őket pedig nyom­talanul elnyelte az oltalmat nyújtó hazai erdő. Szeptember vége felé a németek és a hor- thysták szoros blokád alá vették az egész par­tizánvidéket. Minden utat, ösvényt őriztek. Nem volt könnyű - áthatolni ezen a gyűrűn. Pecsorszkj gárdakapitány szakasza mégis sike­resen megbirkózott ezzel a feladattal, végre­hajtotta a partizán törzs parancsát; a fasiszták számára legkritikusabb időpontban, amikor a szovjet hadsereg már a Kárpátok hágóit ost­romolta, megbénult a forgalom az ellenség egyik legfontosabb utánpótlási vonalán. Három hétig tartott a nagy kockázattal, sok csatározással járó portya az ellenség mély hátországában. Amikor Ciljóék szakasza visszaérkezett a partizánbázisra, kezdetüket vették azok a drámai események, amelyek ha­lálos veszedelemmel fenyegették a vidéket. A fasiszták elhatározták, hogy a lakosságon áll­nak bosszút a súlyos csapásokért, amelyeket a partizánok okoztak nekik több, mint kéthóna­pos tevékenységük során. Két ezredet és egy külön aknavetős egységet vontak össze Csornij Potyik és Krajnya Martinka mellett. Októ­ber 19-én a fasiszták behatoltak Csernij Po- tyikba és a lakosság feje felett gyújtogatni kezdték a szalmatetős házakat. Másnap az ellenség Krajnya Martinka el­len vonult fel. Lángba borult az első ház, a második. A harmadiknál a fasisztákat gyilkos tűz fogadta. A partizánok összpontosított tá­madással kiűzték őket a faluból. Az ellenség ezek után felhagyott a hasztalan kísérletezés­sel. A szovjet hadsereg bevonulása előtt a partizánok már osztatlanul uralták a vidéket Egy tragikus esemény tanúja a Martinsz­kij Kameny hegy. 1944. augusztus 28-ra virra­dó éjszaka itt lezuhant egy partizánokat szál­lító repülőgép. Az elpusztult harcos-ok emléket Csornij Potyik központjában egy obeliszk őr­zi. A márványtáblán orosz, ukrán, magyar ne­vek: Borhegyi Balázs, Borku Lajos, Gál Jó­zsef, Hisz Imre, Szabó József, Szergij O. A., Szejfulin A P.. Tatyanenko I. V., Ulicsijü Zoltán, Salamon István, Sujer Ferenc. Harminc év nagy idő. Nem múlt el nyom­talanul Ciljo Iván számára sem. De megelége­déssel tekint vi6Sza a három évtizedes útra. Miután.elcsendesedtek a harcok, tanulni ment, elvégezte a' középiskolát, majd a tanítóképzőt. Több, mint két évtizede tanító a csornij po= A felszabadulás 30. évfordulója küszöbén jelentőg munkát vé­geztek a kárpátontúli vállala­tok, kolhozok, intézmények történe­tét író történészek, statisztikusok, új­ságírók. A szovjet rendszer évei alatt történt változásokkal brosúrák ter­jedelmes monográfiák foglalkoznak. Az utóbbi tények és számadatok a Kárpáti Igaz Szó közölte „Esemé­nyek.. Dokumentumok. Tények. Em­berek” című, harminc esztendőt fel­ölelő sorozatában. li. illetve kevés földdel rendelkező család kö­zött. Egy év múlva újabb 15,8 ezer hektár föld került a dolgozók tulajdonába. A terület­re már a szovjet rendszer első évében több millió rubel értékű mezőgazdasági felszerelés érkezett. Az első kolhoztól a Lenm-rendjelig „NAPOS KÁRPÁTOK". Néhány érrel ezefőn épült fel a „Napos Kárpátok” gyógyüdülő, mely eg/ turnusban 500 beutalt vendégel “ud fogadni. Gyógyvíz és modern gyógyászati eszközök segítik a gyomorbetegek gyógyu­lását. A földreform és a földműves-társulások alakulása az első lépés volt a terület mezőgaz­daságának fellendítése útján, a kollektivizálás a második. Az első kolhoz területünkön 1946 márciusában alakult Eszenyben. A kollektivi­zálás 1950-ben fejeződött be. Ekicor a kolho­zok a szántóföld terület 94,4 százalékával ren­delkeztek. A mezőgazdasági termelésben elért sike­rekért területünket 1958 februárjában Lenin- rendjellel tüntették ki. Bővül a gépállomány... A IX. ötéves tervben területünk mezőgaz­dasági dolgozói 2400 traktort, 950 tehergépko­csit, több, mint 2000 traktorutánfutót é§ sok más gépi felszerelést kapnak. A műtrágya- ellátás 170—180 ezer tonnára növekszik. „.és az üzlethálózat Csupán az utóbbi két évtized alatt az ál­lami kereskedelmi vállalatok és fogyasztási A rahói kartonpapírgyár műkedvelői ismertei a terület határain túl is. Többször voltak * köztársasági fesztiválok díjnyertesei. (Fotot Kovács Alfréd) 29- szeres növekedés A szovjet rendszer évei alatt területünk népgazdaságának fejlesztésére több, mim 2 335 000 000 rubelt fordított az,fállam. Ipar­vállalataink jelenleg mintegy két hét alatt annyi terméket állítanak elő, mint a felszaba­dj dulást követő esztendőkben egy év alatt. Ez I azt jelenti, hogy a termelés huszonkilencszere- sére növekedett. Szovjet harcos emlékműve azon a helyen, ahol az utolsó fasiszta megszállót is kiűzték Ukrajna földjéről. Új iparágak • § Ünnepre készülünk jelentek meg Kárpátontúlon: a gépgyártás, műszergyártás, textilipar — hogy csak néhá­nyat említsünk Jellemző, hogy a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar volumene 50-szeresére fokozódott Részaránya az ipari termelésben 8-szorosa az 1950-es szintnek. Munkásosztályunk

Next

/
Thumbnails
Contents