Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

jfe^ ' (^^T^$Sr eF ____________ * Brezsnyev Franciaországba utazik Moszkvában bejelentet­ték, hogy Valéry Giscard d’Estaing Francia Köztársa­sági .elnök meghívására I,eo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára december 5-től 7-ig munkalátogatást tesz Fran­ciaországban. Véget ért az őszi liiésszak (Folytatás az J. oldalról) szentesíteni. E kérdéssel ro­kon a különböző színtű, egy­más mellé rendelt tanácsok szervezeti együttműködése is, amelyről Cserna Sándor vá­jár, Baranya megyei képvise­lő tett néhány figyelmet kel. to megjegyzést Elmondotta, hogy a dél-dunántúli megyei tanácsok már jó ideje szer­vezetten együttműködnek a regionális tervezési, fejleszté­si és gazdálkodási feladatok összehangolása érdekében. Ennek azért is nagy a jelen­tősége, mert több olyan, szá­mos megyét érintő fejlesztési feladat is van, amellyel egyetlen megye nem tud mit kezdeni. . Ügy tűnik, a legtöbben mégis magával az ügyintézés­sel foglalkoztak, hiszen ez gyakorolja a legnagyobb ha. tást a közvéleményre. Dara­dics Ferenc, Tolna megyei képviselő, járási pártbizott- sági első titkár szerint mind kevesebb a helytelen döntés, aminek igen jó hatása, még­is jócskán csökkenteni kell az ügyek intézésének „átfu­tási .-idejét”. A hosszadalmas­ság még akkor is rósz vért szül, ha a „végső döntés ked­vező. Számos példa bizonyít­ja« hogy a nemleges döntést könnyebben veszik tudomá­sul az érintették, ha az szak­avatott módon és huzavona nélkül születik. Ugyanezt a problémát tag­lalta dr. Gajdócsi István is, hangsúlyozva, hogy a megyé­ben tárgyalt évi 2 millió ügy­nek mekkora a politikai han­gulatteremtő hatása. Példák­kal bizonyította, hogy a bü­rokráciát sematikus intézke­désekkel nem lehet megszün­tetni, mert vannak esetek, amikor valóban elhamarko­dott dolog gyorsan dönteni, más esetekben viszont tűrhe­tetlen, ha a tanácsi szervek teljes mértékben élnek a tör­vény engedélyezte 30 napos határidővel. Számos felszólaló foglal­kozott a tanácsok által szer­vezett társadalmi munkák jelentőségével és többségük úgy vélekedett, hogy ezt a nagy aftyägi, ég erkölcsi tar­talékot még korántsem me­rítettük ki, formáit változa­tosabbá lehet tenni, még több szellemi erőt kell segítségükre igénybe venni. Többen be­széltek a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködé­sének jó tapasztalatairól — S. Hegedűs László Pest me­gyei képviselő különösen gazdag tapasztalatokat sorolt fel e vonatkozásban —, má­sok; a munkások szerepét, a tanácsi munkába való bevo­násuk fontosságát hangoztat­ták. A délutáni órákban Bor­bánéi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szólalt fel, mintegy mérlegelte: ho­gyan kapcsolódik a tanácsok munkája az államélet és a szocialista demokrácia fej­lesztésének, a párt és a kor­mány által meghatározóit programjához. Hangsúlyozta, nem lehet különválasztani az állam fej­lesztését, a szocialista demok­rácia szélesítését és a köz­ponti irányítás javítását, mert ezek egymással szorosan összefüggő kérdések. Szocia­lista államunk akkor erős, ha tevékenységében milliók, tá­mogatják, s az állampolgárok közvetve és közvetlenül részt vesznek a hatalom gyakorlá­sában, a közügyek intézésé­ben. A demokrácia akkor fej­lődik, ha nem féltjük az ál­lamhatalmat és az igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy az állampolgárok részt vesznek az intézkedések ki­alakításában és véleményt mondanak a végzett munká­ról. Azt is hangsúlyozzuk azonban — tette hozzá a mi­niszterelnök-helyettes —, hogy a demokráciától elvá­laszthatatlan a kötelességek és a jogok egysége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, beleértve a taná­csok tevékenységét is. Borbándi János a továb­biakban megállapította: a tanácstörvény bevált, jól szolgálja társadalmi céljain­kat, eredményesebbé tette a tanácsi munkát. Jelentő­sen fejlődött a város és községpolitikai tevékenység és a tanácsok tartalmas együttműködést alakítottak ki a területükön működő más szervekkel. A jövőben azon­ban tovább kell szélesíteni ezt az együttműködést, bele­értve a felügyeleti jogok gyakorlását is. Ami az ügyin­tézést illeti, a munka színvo­nala az utóbbi években so­kat javult, közelebb került a lakossághoz, egyszerűbbé vált. Bürokratikus jelenségek azonban .továbbra is előforv dúlnak, ezekkel pedig nem békülhetünk meg, mert a iegegyszerűbb államigazga­tási ügy is bosszúságok for­rása lehet, ha felesleges utánjárást igényel, ha az ál­lampolgár ridegséggel, bü­rokratikus formaságokkal találkozik. A tanácsi dolgo­zók munkájukban az ügy­irat mögött lévő embert is lássák! Kitért a miniszterelnök-he­lyettes a jogi szabályozás ma még tapasztalható bonyolult­ságára is, amely csökkenthe- ti az irányítás hatékonysá­gát. A hibák forrása több­nyire az, hogy vagy nem ve­szik kellően figyelembe a jogszabály-alkotásban a vég­rehajtás feltételeit, vagy nem vonják be a munkába azokat, akiknek meg kell va­lósítaniuk e szabályokat. Vé­gül az igazgatási hatáskö­rök és a hatósági jogkörök „leadásának” problémáját, valamint az ellenőrzés kér­dését fejtegette a miniszter­elnök-helyettes. Hangsúlyoz­ta, hogy három év tapaszta­latai után, ismét meg kell vizsgálni, milyen intézmé­nyek kerüljenek alsóbb, vá­rosi, illetve községi tanácsi hatáskörbe. A hozzászólásokra dr. Papp Lajos államtitkár válaszolt, összefoglalva a vita és a há­roméves tanácstörvény meg­valósításának tapasztalatait. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka véget ért Bántfczi Iwjiila szabolcsi képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A most folyó ülésszakon olyan törvény végrehajtását ellenőrzi az országyűlés, amely még nem is olyan ré­gen, mint tervezet feküdt előttünk. Felvethető a kérdés, miért térünk vissza ilyen rövid időn belül a végrehaj­tás ellenőrzésére. Vélemé­nyem szerint a válasz egyér­telmű lehet: azért, hogy biz­tosítsuk a lakosság minden rétegét érintő törvény még hatékonyabb érvényre jutta­tását. A törvény elveinek és ren­delkezéseinek helyességét az élet már eddig is igazolta. A törvény végrehajtása során tovább erősödött a lakosság és a tanács kapcsolata, meg­élénkült az állampolgárok részvétele a közügyek intézé­sében. Jelentős eredmények születtek a helyi erőforrások, lehetőségek feltárásában. Az élet választ adott azokra a kérdésekre, problémákra is, amelyek a törvény elfogadá­sának. illetve előkészítésének vitájában felmerültek. Pél­dául: hogyan biztosítható a népképviseleti és önkormány­zati jelleget illetően a jogók, kötelességek, a felelősség összhangja, az állampolgárok, másfelől a tanács és szervei részéről ? Mennyire lesznek képesek ezt a kölcsönösséget felismerni? Hogyan fog fej* lődni a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata? Ezek a kérdések összefüggenek egymással. Egyrészt azért vált lehetővé a népképvise­let és önkormányzati jelleg megfogalmazása a törvény­ben és helyes érvényesítése a gyakorlatban, mert a társa­dalom általános fejlődése, az emberek tudatának fejlődése ezt szükségessé és lehetővé tette. Másrészt a Hazafias Népfront, mint tömegpoliti­kai bázis maga is hozzájárult és hozzájárul ennek a köl­csönösségnek a felismerésé­hez, az emberek gondolkodá­sának állandq, £prniátasá.!kQ&, Megyénkben és választóké- t rr £ í. sä - >£} moi sí? A • rületemben a tanácsok nép­képviseleti jellegének, szerep- körének kibontakozása ked­vezően alakult. Sokat fejlő­dött a testületi munka, te­kintélye a lakosság és a kü­lönböző szervek előtt megnö­vekedett. Az önkormányzati jelleg kialakításának, fejlesztésének lényeges feltétele a tanácsi gazdálkodás megalapozottsá­ga, de ez nem kizárólagos. Az a körülmény, hogy a ta­nácsok érdekeltté váltak a területükön működő vállala- tok és szövetkezetek gazda­sági eredményeiben, meg­könnyítette az együttműkö­dést, fokozta a lakosság ér- deklődését és aktivitását. A községszépítés, a lakosság sorsa és életkörülményeinek fórmálása közös helyi érdek­ké vált. Minden eddigit meg- haladó mértékben kibontako­zott a lakosság közreműködé­se és egyben felelősségválla- lása is a közügyek iránt. Mi­vel tudnám ezt igazolni? A megrendezett falugyűlé­sek tapasztalatai is alátá­masztják, hogy a megélénkült közéleti tevékenység, aktivi­tás mennyire jelentős ténye­zőjévé vált a megye, Válasz­tókerületem társadalmi, gaz­dasági fejlődésének. Ezeken a gyűléseken 1973-ban több mint 10 ezer közérdekű ja­vaslat hangzott el. A lakosságnak a tanácsi feladatokban való eredménye, sebb részvételét bizonyítja az is, hogy az utóbbi években a társadalmi összefogás, a tár­sadalmi munka jelentős ered­ményeket hozott. Megyénk­ben 1971-ben 68 millió. 1972- ben 89 millió és 1973-ban 114 millió forint értékű mun­kát végzett a lakosság a köz­ségek, városok építése, szé­pítése, saját életkörülményei­nek javítása érdekében. A társadalmi munka nemcsak anyagi előnyökkel járt, erő­sítette az emberekben az ösz- szetartozást, a közösségi ér­zést is. A tanácsok a lakosság ellá. tásának javítása érdekében bővítették a koordinációs te­vékenységüket is. Választó- körzetemből Rozsály közös ta_ nácsú község példáját emlí­teném meg. ahol a lehetősé­gek eléggé behatároltak és mégis jelentős eredményeket értek el a jó együttműködés révén. Javult a községben a lakosság kommunális, egész- ségügyi és egyéb ellátottsága. Vannak községek, ahol a tár­sadalmi munka és anyagérték realizálása, a költségvetési és fejlesztési alap forrásának 31 százalékát teszi ki. Az iparosodás, az urbani- zálódás szükségessé tette, hogy egyes községek az együttműködést a közigazga­tási határon túlra is kiter­jesszék. A gyakorlat azt Iga­zolta, hogy a koordináció is akkor lesz hatékony, ha eb­ben a testületek szerepe ke­rül élőtérbe. A koordináció pozitív ha­tása abban is jelentkezik, hogy a tanácsok az együtt­működés kapcsán is jobban megismerik a területükön működő gazdasági egységek tevékenységét, gazdálkodásuk körülményeit és eredményeit. Befejezésül a tanácstör­vény még hatékonyabb végre, hajtása érdekében néhány ja­; tf m mié *rw ao. f.~u -T vaslatot teszek , szükségesnek tartom a lakosság sokoldalú tájékoztatásának még jobb megszervezését, a kialakult formák, módszerek tovább­fejlesztését, tartalmi gazdagí­tását. Ez egyik fontos ténye­zője a tanácsi szervek és a lakosság közötti kapcsolat ál­landó erősítésének. A városok és környékük, illetve a városok és járások lakosságát érintő államigaz­gatási, lakossági. ellátási fel­adatok hatékonyabb megol­dása érdekében jobban ki kell használni a meglévő lehető­ségeket. Szükséges Vizsgálni a szervezeti formák tovább­fejlesztésének lehetőségeit. Annak érdekében. hogy a tanácsi szakapparátus még- inkább tudja szolgálni az ügyet — különösen a közsé­gekben — szükséges az appa­rátus politikai és szakmai felkészültségének gyorsabb fejlesztése. összefoglalva az a vélemé­nyem: a tanácstörvény végre, hajtásának tapasztalatai iga. zolták, hogy a tanácsi tevé­kenység fejlődése összhang­ban van a társadalom egészé, nek fejlődésével, a tanácsok megfelelően el tudják látni a reájuk háruló növekvő fel­adatokat, a törvény jól szol­gálja társadalmi céljaink el­érését, a tanácsrendszer fej­lesztését. Elvei és rendelkezései ba. váltak. A törvényben még sok lehetőség rejlik, egy hosz. szabb végrehajtási folyamat­nak még csak a kezdetén va­gyunk. Nagyon sok még a le­hetőség a helyi erőforrások feltárására, s az állampolgá­roknak a közügyekben való aktív bevonására. Ehhez a munkához, mint képviselő a választókörzetemben és a munkahelyemen a továbbiak, ban is tevőleges segítséget kívánok adni. Az írásban előterjesztett beszámolót és a szóbeli re­ferátumot elfogadom, a Tisz­telt Országgyűlésnek is elfo­gadásra ajánlom. Szviridov Ivánná szabolcsi képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az országgyűlés mostani ülésszakán egy Olyan törvény végrehajtását ellenőrzi, amelynek hatályosulása az állampolgárok legszélesebb körét érinti, így mondhatjuk, hogy politikai jelentőségét tekintve az Alkotmány után egyik legjelentősebb törvé­nyünk. Megyénk területén is a be­számolóban foglaltakkal egyezőek tapasztalataink. Az államigazgatás egységesítése érdekében tett intézkedések a gyakorlatban helyesnek bi­zonyultak, a decentralizálás tapasztalatai összességében kedvezőek. A központi intéz­kedéseken túl, a megyei ta­nács Végrehajtó bizottsága sok községet I. fokú építési, iparhatósági, kereskedelmi iparhatósági jogkörrel ruhá­zott fel. A hatósági jogkörök döntő többsége — így me­gyénk területén is — a helyi tanácsok szakigazgatási szer­veihez összpontosul. A helyi tanácsi szakigazgatási szer­vek hozták 1973. évben az összes I. fokú határozat 81,2 százalékát az 1968. évi 47,5 százalékkal szemben. A járá­si hivatalok ugyanakkor Í973. évben már csak 17,4 százalékát hozták az I. fokú határozatoknak az 1968. évi 50,5 százalékkal szemben. A hatáskörök decentralizálása és leadása folytán a lakossá­got széles körben és közvet­lenül érintő ügyek helyben és rövidebb idő alatt elintézhe- tők, sok száz és ezer munka­napkiesést „takaríthatunk” meg azzal, hogy nem kell ezekben az ügyekben a já­ráshoz beutazni. Mindezek ellenére sok hiá­nyosság tapasztalható még a tanácsi szakigazgatási szer­vek munkájában. Nem sike­rült még eléggé csökkenteni a bürokratizmust. Az állam- igazgatási munka színvona­lának növelése demokratiz­musának erősítése, az ügyin­tézés egyszerűsítése a bürok­rácia csökkentése nagyon sok és következetes erőfeszítést kíván a tanácsi vezetőktől és dolgozóktól, ugyanakkor az egyes párthatározatok követ­kezetes végrehajtásaként to­vábbi központi intézkedések­re is szükség van. Egyes te­rületeken ugyanis jogosan vetik fel, hogy az ügyinté­zés hatékonyságát többek kö­zött nehezíti a „túlszabá­lyozás”. A törekvések és megtett in­tézkedések ellenére még egyes ágazatokban mindig sok a kiegészítő, módosító rendelkezés, amelyek követ­keztében az ágazat joganya­ga viszonylagosan áttekint­hetetlen. Jelentős az ágaza­ti belső utasítások, körleve­lek, irányelvek, állásfoglalá­sok, közlemények száma. Esetenként ezek többszörösét teszik ki a szakközlönyben közzétett jogszabály anyagá­nak' A joganyag ilyen vi­szonylagos áttekinthetetlensé­ge nehezíti a végrehajtásért felelős szervek munkáját. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az I. fokon el­járó szakigazgatási szervek jelentős részében még á po­litikai és szakmai félkészült­ség sem mindig megfelelő, másrészt, hogy a tanácsi szakigazgatási szervezetben az ügyintézők döntő többsége nem igazgatási, illetve jogi képzettségű szakember. A hatáskörök decentralizá­lása jelentős mértékben csök­kentette az ügyintézés céljá- ból való utazgatást, a mun­kából való kiesést. Nagyon sok munkanapkiesést okoz azonban a termelő, vagy más fontos munkából az, hogy a hivatalok, intézmények mun- kaideje általában egybeesik a vállalatok, I intézmények munkaidejével. Indokolt ezért az ügyintézés, az ügy­félfogadás és egyes hatósági feladatok (oltások, szűrővizs­gálatok stb.) végzése idejé­nek és helyének felülvizsgá­lata, s oly módon történő megállapítása, hogy az ál­lampolgárok munkából való elvonása csökkenjen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Papp elvtárs beszámolója helyesen utal arra, hogy a tanácsi szervek államigazga­tási tevékenységének további fejlesztése fokozott követel­ményeket támaszt a személyi és tárgyi feltételeket illetően is. Az államigazgatási fel­adatok megnövekedett volu­mene, s a mai követelmé­nyek nagyobb politikai és szakmai felkészültséget és speciális szakértelmet igé­nyelnek. A képesítésről szóló kormányhatározat ennek megfelelően növelte a kö­vetelményeket. A párt és ál­lami szervek intézkedései nyomán lényeges javulást, ta­pasztálhatunk megyénkben ifi. Nem javult azonban az ősz» szetétel a politikai, szakmai felkészültség a megnöveke­dett követelményeknek meg­felelően. Különösen az I. fo­kú ügyintézésnél hiányoznak még a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletéi, a szakhatósági feladatokat, az árellenőrzés, a kereskede m mi és Iparhatósági, az építés­ügyi hatósági feladatokat ha­tékonyabban ellátni tudó szakemberek. Végül utalni szeretnék ar­ra, hogy a tanácsi szakigaz­gatási szervezetben végre­hajtott változások tapaszta­lataink szerint is beváltak a gyakorlatban. A községi szak- igazgatási szerv egységessé tétele a járási, városi hivata­li szervezet széttagoltsága» hak csökkentése vitathatat­lanul pozitív hatású. E po­zitív tapasztalatokat figye­lembe véve indokolt lenne annak politikai vizsgálata, hogy a párt Központi Bizott­sága 1971. novemberi hatá­rozata szellemében hogyan lehetne különösen a kis vá­rosok, de egyes kis járások es más tanácsi szervek szerve­zetében a széttagoltságot to­vább csökkenteni. Indokolt továbbá az említett KB-ha- tározat irányelvei alapján vizsgálni az egységes sza­bálysértési hatóság, az árha­tóság, az árhatósági felada­tok, a szövetkezetek áll' mi törvényességi felügyelete, egységes szerkezete, valamint a városok és környékük, il­letve a városok és járások la­kosságot egyaránt érintő ál­lamigazgatási feladatok ha­tékonyabb ellátását szolgáló szervezet létrehozásának le­hetőségét. A tanácstörvény Végrehaj­tásáról előterjesztett, beszá­molót elfogadom és képvise­lő társaimnak elfogadásra ajánlom.

Next

/
Thumbnails
Contents