Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
jfe^ ' (^^T^$Sr eF ____________ * Brezsnyev Franciaországba utazik Moszkvában bejelentették, hogy Valéry Giscard d’Estaing Francia Köztársasági .elnök meghívására I,eo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára december 5-től 7-ig munkalátogatást tesz Franciaországban. Véget ért az őszi liiésszak (Folytatás az J. oldalról) szentesíteni. E kérdéssel rokon a különböző színtű, egymás mellé rendelt tanácsok szervezeti együttműködése is, amelyről Cserna Sándor vájár, Baranya megyei képviselő tett néhány figyelmet kel. to megjegyzést Elmondotta, hogy a dél-dunántúli megyei tanácsok már jó ideje szervezetten együttműködnek a regionális tervezési, fejlesztési és gazdálkodási feladatok összehangolása érdekében. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert több olyan, számos megyét érintő fejlesztési feladat is van, amellyel egyetlen megye nem tud mit kezdeni. . Ügy tűnik, a legtöbben mégis magával az ügyintézéssel foglalkoztak, hiszen ez gyakorolja a legnagyobb ha. tást a közvéleményre. Daradics Ferenc, Tolna megyei képviselő, járási pártbizott- sági első titkár szerint mind kevesebb a helytelen döntés, aminek igen jó hatása, mégis jócskán csökkenteni kell az ügyek intézésének „átfutási .-idejét”. A hosszadalmasság még akkor is rósz vért szül, ha a „végső döntés kedvező. Számos példa bizonyítja« hogy a nemleges döntést könnyebben veszik tudomásul az érintették, ha az szakavatott módon és huzavona nélkül születik. Ugyanezt a problémát taglalta dr. Gajdócsi István is, hangsúlyozva, hogy a megyében tárgyalt évi 2 millió ügynek mekkora a politikai hangulatteremtő hatása. Példákkal bizonyította, hogy a bürokráciát sematikus intézkedésekkel nem lehet megszüntetni, mert vannak esetek, amikor valóban elhamarkodott dolog gyorsan dönteni, más esetekben viszont tűrhetetlen, ha a tanácsi szervek teljes mértékben élnek a törvény engedélyezte 30 napos határidővel. Számos felszólaló foglalkozott a tanácsok által szervezett társadalmi munkák jelentőségével és többségük úgy vélekedett, hogy ezt a nagy aftyägi, ég erkölcsi tartalékot még korántsem merítettük ki, formáit változatosabbá lehet tenni, még több szellemi erőt kell segítségükre igénybe venni. Többen beszéltek a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének jó tapasztalatairól — S. Hegedűs László Pest megyei képviselő különösen gazdag tapasztalatokat sorolt fel e vonatkozásban —, mások; a munkások szerepét, a tanácsi munkába való bevonásuk fontosságát hangoztatták. A délutáni órákban Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel, mintegy mérlegelte: hogyan kapcsolódik a tanácsok munkája az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének, a párt és a kormány által meghatározóit programjához. Hangsúlyozta, nem lehet különválasztani az állam fejlesztését, a szocialista demokrácia szélesítését és a központi irányítás javítását, mert ezek egymással szorosan összefüggő kérdések. Szocialista államunk akkor erős, ha tevékenységében milliók, támogatják, s az állampolgárok közvetve és közvetlenül részt vesznek a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. A demokrácia akkor fejlődik, ha nem féltjük az államhatalmat és az igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy az állampolgárok részt vesznek az intézkedések kialakításában és véleményt mondanak a végzett munkáról. Azt is hangsúlyozzuk azonban — tette hozzá a miniszterelnök-helyettes —, hogy a demokráciától elválaszthatatlan a kötelességek és a jogok egysége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, beleértve a tanácsok tevékenységét is. Borbándi János a továbbiakban megállapította: a tanácstörvény bevált, jól szolgálja társadalmi céljainkat, eredményesebbé tette a tanácsi munkát. Jelentősen fejlődött a város és községpolitikai tevékenység és a tanácsok tartalmas együttműködést alakítottak ki a területükön működő más szervekkel. A jövőben azonban tovább kell szélesíteni ezt az együttműködést, beleértve a felügyeleti jogok gyakorlását is. Ami az ügyintézést illeti, a munka színvonala az utóbbi években sokat javult, közelebb került a lakossághoz, egyszerűbbé vált. Bürokratikus jelenségek azonban .továbbra is előforv dúlnak, ezekkel pedig nem békülhetünk meg, mert a iegegyszerűbb államigazgatási ügy is bosszúságok forrása lehet, ha felesleges utánjárást igényel, ha az állampolgár ridegséggel, bürokratikus formaságokkal találkozik. A tanácsi dolgozók munkájukban az ügyirat mögött lévő embert is lássák! Kitért a miniszterelnök-helyettes a jogi szabályozás ma még tapasztalható bonyolultságára is, amely csökkenthe- ti az irányítás hatékonyságát. A hibák forrása többnyire az, hogy vagy nem veszik kellően figyelembe a jogszabály-alkotásban a végrehajtás feltételeit, vagy nem vonják be a munkába azokat, akiknek meg kell valósítaniuk e szabályokat. Végül az igazgatási hatáskörök és a hatósági jogkörök „leadásának” problémáját, valamint az ellenőrzés kérdését fejtegette a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy három év tapasztalatai után, ismét meg kell vizsgálni, milyen intézmények kerüljenek alsóbb, városi, illetve községi tanácsi hatáskörbe. A hozzászólásokra dr. Papp Lajos államtitkár válaszolt, összefoglalva a vita és a hároméves tanácstörvény megvalósításának tapasztalatait. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka véget ért Bántfczi Iwjiila szabolcsi képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A most folyó ülésszakon olyan törvény végrehajtását ellenőrzi az országyűlés, amely még nem is olyan régen, mint tervezet feküdt előttünk. Felvethető a kérdés, miért térünk vissza ilyen rövid időn belül a végrehajtás ellenőrzésére. Véleményem szerint a válasz egyértelmű lehet: azért, hogy biztosítsuk a lakosság minden rétegét érintő törvény még hatékonyabb érvényre juttatását. A törvény elveinek és rendelkezéseinek helyességét az élet már eddig is igazolta. A törvény végrehajtása során tovább erősödött a lakosság és a tanács kapcsolata, megélénkült az állampolgárok részvétele a közügyek intézésében. Jelentős eredmények születtek a helyi erőforrások, lehetőségek feltárásában. Az élet választ adott azokra a kérdésekre, problémákra is, amelyek a törvény elfogadásának. illetve előkészítésének vitájában felmerültek. Például: hogyan biztosítható a népképviseleti és önkormányzati jelleget illetően a jogók, kötelességek, a felelősség összhangja, az állampolgárok, másfelől a tanács és szervei részéről ? Mennyire lesznek képesek ezt a kölcsönösséget felismerni? Hogyan fog fej* lődni a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata? Ezek a kérdések összefüggenek egymással. Egyrészt azért vált lehetővé a népképviselet és önkormányzati jelleg megfogalmazása a törvényben és helyes érvényesítése a gyakorlatban, mert a társadalom általános fejlődése, az emberek tudatának fejlődése ezt szükségessé és lehetővé tette. Másrészt a Hazafias Népfront, mint tömegpolitikai bázis maga is hozzájárult és hozzájárul ennek a kölcsönösségnek a felismeréséhez, az emberek gondolkodásának állandq, £prniátasá.!kQ&, Megyénkben és választóké- t rr £ í. sä - >£} moi sí? A • rületemben a tanácsok népképviseleti jellegének, szerep- körének kibontakozása kedvezően alakult. Sokat fejlődött a testületi munka, tekintélye a lakosság és a különböző szervek előtt megnövekedett. Az önkormányzati jelleg kialakításának, fejlesztésének lényeges feltétele a tanácsi gazdálkodás megalapozottsága, de ez nem kizárólagos. Az a körülmény, hogy a tanácsok érdekeltté váltak a területükön működő vállala- tok és szövetkezetek gazdasági eredményeiben, megkönnyítette az együttműködést, fokozta a lakosság ér- deklődését és aktivitását. A községszépítés, a lakosság sorsa és életkörülményeinek fórmálása közös helyi érdekké vált. Minden eddigit meg- haladó mértékben kibontakozott a lakosság közreműködése és egyben felelősségválla- lása is a közügyek iránt. Mivel tudnám ezt igazolni? A megrendezett falugyűlések tapasztalatai is alátámasztják, hogy a megélénkült közéleti tevékenység, aktivitás mennyire jelentős tényezőjévé vált a megye, Választókerületem társadalmi, gazdasági fejlődésének. Ezeken a gyűléseken 1973-ban több mint 10 ezer közérdekű javaslat hangzott el. A lakosságnak a tanácsi feladatokban való eredménye, sebb részvételét bizonyítja az is, hogy az utóbbi években a társadalmi összefogás, a társadalmi munka jelentős eredményeket hozott. Megyénkben 1971-ben 68 millió. 1972- ben 89 millió és 1973-ban 114 millió forint értékű munkát végzett a lakosság a községek, városok építése, szépítése, saját életkörülményeinek javítása érdekében. A társadalmi munka nemcsak anyagi előnyökkel járt, erősítette az emberekben az ösz- szetartozást, a közösségi érzést is. A tanácsok a lakosság ellá. tásának javítása érdekében bővítették a koordinációs tevékenységüket is. Választó- körzetemből Rozsály közös ta_ nácsú község példáját említeném meg. ahol a lehetőségek eléggé behatároltak és mégis jelentős eredményeket értek el a jó együttműködés révén. Javult a községben a lakosság kommunális, egész- ségügyi és egyéb ellátottsága. Vannak községek, ahol a társadalmi munka és anyagérték realizálása, a költségvetési és fejlesztési alap forrásának 31 százalékát teszi ki. Az iparosodás, az urbani- zálódás szükségessé tette, hogy egyes községek az együttműködést a közigazgatási határon túlra is kiterjesszék. A gyakorlat azt Igazolta, hogy a koordináció is akkor lesz hatékony, ha ebben a testületek szerepe kerül élőtérbe. A koordináció pozitív hatása abban is jelentkezik, hogy a tanácsok az együttműködés kapcsán is jobban megismerik a területükön működő gazdasági egységek tevékenységét, gazdálkodásuk körülményeit és eredményeit. Befejezésül a tanácstörvény még hatékonyabb végre, hajtása érdekében néhány ja; tf m mié *rw ao. f.~u -T vaslatot teszek , szükségesnek tartom a lakosság sokoldalú tájékoztatásának még jobb megszervezését, a kialakult formák, módszerek továbbfejlesztését, tartalmi gazdagítását. Ez egyik fontos tényezője a tanácsi szervek és a lakosság közötti kapcsolat állandó erősítésének. A városok és környékük, illetve a városok és járások lakosságát érintő államigazgatási, lakossági. ellátási feladatok hatékonyabb megoldása érdekében jobban ki kell használni a meglévő lehetőségeket. Szükséges Vizsgálni a szervezeti formák továbbfejlesztésének lehetőségeit. Annak érdekében. hogy a tanácsi szakapparátus még- inkább tudja szolgálni az ügyet — különösen a községekben — szükséges az apparátus politikai és szakmai felkészültségének gyorsabb fejlesztése. összefoglalva az a véleményem: a tanácstörvény végre, hajtásának tapasztalatai iga. zolták, hogy a tanácsi tevékenység fejlődése összhangban van a társadalom egészé, nek fejlődésével, a tanácsok megfelelően el tudják látni a reájuk háruló növekvő feladatokat, a törvény jól szolgálja társadalmi céljaink elérését, a tanácsrendszer fejlesztését. Elvei és rendelkezései ba. váltak. A törvényben még sok lehetőség rejlik, egy hosz. szabb végrehajtási folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. Nagyon sok még a lehetőség a helyi erőforrások feltárására, s az állampolgároknak a közügyekben való aktív bevonására. Ehhez a munkához, mint képviselő a választókörzetemben és a munkahelyemen a továbbiak, ban is tevőleges segítséget kívánok adni. Az írásban előterjesztett beszámolót és a szóbeli referátumot elfogadom, a Tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. Szviridov Ivánná szabolcsi képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az országgyűlés mostani ülésszakán egy Olyan törvény végrehajtását ellenőrzi, amelynek hatályosulása az állampolgárok legszélesebb körét érinti, így mondhatjuk, hogy politikai jelentőségét tekintve az Alkotmány után egyik legjelentősebb törvényünk. Megyénk területén is a beszámolóban foglaltakkal egyezőek tapasztalataink. Az államigazgatás egységesítése érdekében tett intézkedések a gyakorlatban helyesnek bizonyultak, a decentralizálás tapasztalatai összességében kedvezőek. A központi intézkedéseken túl, a megyei tanács Végrehajtó bizottsága sok községet I. fokú építési, iparhatósági, kereskedelmi iparhatósági jogkörrel ruházott fel. A hatósági jogkörök döntő többsége — így megyénk területén is — a helyi tanácsok szakigazgatási szerveihez összpontosul. A helyi tanácsi szakigazgatási szervek hozták 1973. évben az összes I. fokú határozat 81,2 százalékát az 1968. évi 47,5 százalékkal szemben. A járási hivatalok ugyanakkor Í973. évben már csak 17,4 százalékát hozták az I. fokú határozatoknak az 1968. évi 50,5 százalékkal szemben. A hatáskörök decentralizálása és leadása folytán a lakosságot széles körben és közvetlenül érintő ügyek helyben és rövidebb idő alatt elintézhe- tők, sok száz és ezer munkanapkiesést „takaríthatunk” meg azzal, hogy nem kell ezekben az ügyekben a járáshoz beutazni. Mindezek ellenére sok hiányosság tapasztalható még a tanácsi szakigazgatási szervek munkájában. Nem sikerült még eléggé csökkenteni a bürokratizmust. Az állam- igazgatási munka színvonalának növelése demokratizmusának erősítése, az ügyintézés egyszerűsítése a bürokrácia csökkentése nagyon sok és következetes erőfeszítést kíván a tanácsi vezetőktől és dolgozóktól, ugyanakkor az egyes párthatározatok következetes végrehajtásaként további központi intézkedésekre is szükség van. Egyes területeken ugyanis jogosan vetik fel, hogy az ügyintézés hatékonyságát többek között nehezíti a „túlszabályozás”. A törekvések és megtett intézkedések ellenére még egyes ágazatokban mindig sok a kiegészítő, módosító rendelkezés, amelyek következtében az ágazat joganyaga viszonylagosan áttekinthetetlen. Jelentős az ágazati belső utasítások, körlevelek, irányelvek, állásfoglalások, közlemények száma. Esetenként ezek többszörösét teszik ki a szakközlönyben közzétett jogszabály anyagának' A joganyag ilyen viszonylagos áttekinthetetlensége nehezíti a végrehajtásért felelős szervek munkáját. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az I. fokon eljáró szakigazgatási szervek jelentős részében még á politikai és szakmai félkészültség sem mindig megfelelő, másrészt, hogy a tanácsi szakigazgatási szervezetben az ügyintézők döntő többsége nem igazgatási, illetve jogi képzettségű szakember. A hatáskörök decentralizálása jelentős mértékben csökkentette az ügyintézés céljá- ból való utazgatást, a munkából való kiesést. Nagyon sok munkanapkiesést okoz azonban a termelő, vagy más fontos munkából az, hogy a hivatalok, intézmények mun- kaideje általában egybeesik a vállalatok, I intézmények munkaidejével. Indokolt ezért az ügyintézés, az ügyfélfogadás és egyes hatósági feladatok (oltások, szűrővizsgálatok stb.) végzése idejének és helyének felülvizsgálata, s oly módon történő megállapítása, hogy az állampolgárok munkából való elvonása csökkenjen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Papp elvtárs beszámolója helyesen utal arra, hogy a tanácsi szervek államigazgatási tevékenységének további fejlesztése fokozott követelményeket támaszt a személyi és tárgyi feltételeket illetően is. Az államigazgatási feladatok megnövekedett volumene, s a mai követelmények nagyobb politikai és szakmai felkészültséget és speciális szakértelmet igényelnek. A képesítésről szóló kormányhatározat ennek megfelelően növelte a követelményeket. A párt és állami szervek intézkedései nyomán lényeges javulást, tapasztálhatunk megyénkben ifi. Nem javult azonban az ősz» szetétel a politikai, szakmai felkészültség a megnövekedett követelményeknek megfelelően. Különösen az I. fokú ügyintézésnél hiányoznak még a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletéi, a szakhatósági feladatokat, az árellenőrzés, a kereskede m mi és Iparhatósági, az építésügyi hatósági feladatokat hatékonyabban ellátni tudó szakemberek. Végül utalni szeretnék arra, hogy a tanácsi szakigazgatási szervezetben végrehajtott változások tapasztalataink szerint is beváltak a gyakorlatban. A községi szak- igazgatási szerv egységessé tétele a járási, városi hivatali szervezet széttagoltsága» hak csökkentése vitathatatlanul pozitív hatású. E pozitív tapasztalatokat figyelembe véve indokolt lenne annak politikai vizsgálata, hogy a párt Központi Bizottsága 1971. novemberi határozata szellemében hogyan lehetne különösen a kis városok, de egyes kis járások es más tanácsi szervek szervezetében a széttagoltságot tovább csökkenteni. Indokolt továbbá az említett KB-ha- tározat irányelvei alapján vizsgálni az egységes szabálysértési hatóság, az árhatóság, az árhatósági feladatok, a szövetkezetek áll' mi törvényességi felügyelete, egységes szerkezete, valamint a városok és környékük, illetve a városok és járások lakosságot egyaránt érintő államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátását szolgáló szervezet létrehozásának lehetőségét. A tanácstörvény Végrehajtásáról előterjesztett, beszámolót elfogadom és képviselő társaimnak elfogadásra ajánlom.
