Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
t t* , LAPUNK TAKTALMMOL AZ MSZMP. SZABÓICS-SZATlVfÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA XXXI. ÍVFOLTAM. 233. SZÁM ARA: 80 FILLER 1914. OKTOBER 5. SZOMBAT A gépcsoda kevés (3. oWaál Szülők fóruma m ot«»n Gyorsu-nak oz őszi munkák (5 olda!> Hót végi sportműsor Í9 oldal) Véget ért az őszi ülésszak Vita a tanácstörvény végrehajtásáról Az országgyűlés péntek délelőtt a három esztendővel ezelőtt elfogadott tanácstörvény megvalósításának tapasztalatairól tanácskozott. A kérdésről dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartott beszámolót. Az államtitkár mindenekelőtt azt érzékeltette, hogy a törvény végrehajtása, túlmenően a tanácsok feladatán, egész szocialista társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője. amely közvetlenül érinti a lakosságot és a tanácsoktól független szerveket is. Hangsúlyozta, hogy mór az MSZMP X. kongresszusa központi feladatként jelölte ki az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek értelmében a tanácsok munkáját úgy kellett tökéletesíteni, hogy növekedjék önállóságuk, bővüljön hatáskörük, javuljon tevékenységük szakszerűsége egyszersmind szélesedjék a lakosság állandó tevékeny közreműködése is a tanácsi feladatok megvalósításában. Tény, hogy a törvény már az előkészítés és a megalkotás idején közérdeklődést váltott ki — állapította meg dr. Papp Lajos. Ez is indokolja —- tette hozzá —, hogy a végrehajtásról is széles körben szerzett vélemények alapján számoljon be. E tapasztalatokat mindenekelőtt abban ös*- szegezte a továbbiakban, hogy a törvény elveinek és szabályainak helyességét az élet, a gyakorlat igazolta. A tanácsok munkája a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően változott, javultak a tanácsi tevékenység feltételei, és fokozódott a lakosság aktivitása. Nagyobb teret szentelt az államtitkár a tanácsi önállóság problematikájának. Figyelmeztetett arra, hogy sokan még a több anyagi eszközzel azonosítják az önállóság megvalósulását, holott a tanácsok anyagi eszközeit nem a tanács- törvény határozza rpeg. A tanácstörvény a rendelkezésre álló eszközök és a helyi erőforrások eredményesebb feltárására és hatékonyabb felhasználására ad lehetőséget. Kitért az államtitkár a tanácsi munka személyi vonatkozásaira Is, hangsúlyozva, hogy a tanácsokról alkotott vélemények nagymértékben függenek a személyes benyomásoktól. És bár általában a jó ügyintézés tapasztálé1' vannak nagy többségben, továbbra is időszerű a követelmény. hogy a tanácsi dolgozóknak nem az ügyek intézésére. hanem elintézésére, sót. lehetőség szerint minél több ügy megelőzésére kell törekedniük. E vonatkozásban utalt a bérrendezés kedvező visszhangiára. s a tanácsi szervek közhangulatának, munkamoráljának javulására. Szólt a tanácsi munkában jelentkező szakemberhiányról, amelyet véleménye szerint elsősorban nem létszámnöveléssel. hanem a belső személyi tartalékol- jobb hasznosításával. a munkamegtakarítás! lehetőségek kihasználásával. nem utolsósorban az eljárások egyszerű- sítésével lehet és kfd! enyhéén-' Benyomásait és beszámolóját a következőkben összegezte az államtitkár.: a tör.jtény megalkotása óta az álrulnak. E kérdésre kitért dr. Gajdócsi István, Bács megyei képviselő, a megyei tanács elnöke is hozzászólásában. Véleménye szerint a lakóépületek, esetenkén értékes műemlékek felújítását eleve úgy kellene tervezni és meghatározni, mint a lakásépítést, hiszen — nemzeti vagyonról van szó! Éppen ezért túlzottnak tartjuk e vonatkozásban az anyagi eszközök felhasználásának decentralizáltságát. Vissza-visszatérőleg foglalkoztak a képviselők a lakosság és a tanácsok közötti kapcsolatok helyzetével. Általános vélemény szerint — ezt összefoglalójában dr. Gonda Görgy is hangoztatta —, ez a kapcsolat lényegesen fejlődött, bár a törvény további lehetőségeket is ad a szocialista demokratizmus ilyen értelmű kiszélesítésére. A felszólalók szerint sokat javult a tanácsok és a körzetükben működő vállalatok kapcsolata — együttműködése számos kérdésben mint a szociális intézmények, óvodák, stb, építése, támogatása. Dr. Gonda György és még többen dicsérték a falugyűléseket, amelyeknek aktivitása és eredményessége példamutató lehet a városi tanácsok számára is, amelyeknek e téren nehezebb a dolguk. Érdekes problémát fejtegetett felszólalásában Homor 1 mréné, Komárom megyei képviselő, városi tanácselnök- helyettes. A városkörnyéki kisközségekről beszélt, amelyek újabban, alkalmazkod-. va az élet követelményeihez, inkább a városokhoz kapcsolódnak oktatási, egészségügyi és kulturális szükségleteik kielégítésében, mint a járáshoz, amelyhez közigazgatásilag tartoznak. Véleménye szerint ezt az egészséges gyakorlatot kell ösztönözni és (Folytatás a 2. oldalon" Dr. Papp Lajos beszél lampolgárok számára is, a tanácsi munkában is érezhetők a kedvező változások, mindazonáltal, a tanácsi szerveknek még sokáig kell dolgozniuk a törvényadta lehetőségek jobb kihasználása érdekében. Dr. Papp Lajos beszámolójához 18 képviselő jelentke- *zett szólásra. A bizottságokban kialakult véleményt dr. Gonda György képviselő fog. lalta össze. Az ő felszólalásá. ban erősebb hangsúlyt kaptak a tanácsi munkának azok a vonatkozásai, amelyek a felszólaló képviselők többségét elsősorban foglalkoztatták. Nem azonos kiterjedésű es fontosságú kérdések ezek, de az a tény, hogy több ízben is szóba kerültek az országgyűlésen. feltétlenül figyelmet érdemelnek. Lássunk hát közülük néhányat. Már dr. Gonda György is említette a meglévő épület- vágyon megóvásának és felújításának nehézségeit, amelyek jelenleg a tanácsokra há. Ülésezik az országgyűlés Riagjígjjfilés az 1%’DK megalakulásának 25. évfordulóján Tímár Mátyás a szónoki emelvényen A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a népi demokratikus állam megalakulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken délután, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban nagygyűlést, rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponti ' Bizottsága és a Hazafi as Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a nagygyűlésen és az'elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, az MSZMp Politikai Bizottságának tagja, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei Sarlós István, a Hazafi- as Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi- : n'iázter, dr. Szekér Gyula ne- hákipari miniszter. Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, Roska István külügyminiszter-helyettes. Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Kelemen Lajos, Budapest Főváros Tanácsának elnökhelyettese, a KISZ Központi Bizottságának képviselői, továbbá az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár száta, imperialista „hagyományaival”. Olyan állam alapjait rakták le, amelynek zászlajára a béke, az alkotás, a humanizmus jelszavát írták. A Szovjetunió segítségére Sietett az ország lakosságának. Nyersanyagot szállított, technikai segítséget nyújtott az ipari termelés megindításához, a szocialista ipar bázisának megteremtéséhez. Fokozatosan tűntek el a háborús pusztítás nyomai. A Német Demokratikus Köztársaságban a munkások és a parasztok szilárd és folyamatosan fejlődő szocialista államot teremtettek. A nemzetközi reakció minden mesterkedése és gáncsosko- dása ellenére is tiszteletet és Gerhard Reiter beszéde Ezután Gerhard Reiter mondott beszédet. Megállapította: „Az NDK 25 éve — elsősorban olyan negyedszázad. amely kifejezi a szocialista német állam, szilárd összeforró ttságát, a szocialista államközösséggel. Olyan negyédszázad, amelynek folyamán népünk barátsága és testvéri együttműködése állandóan mélviilt a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország népeivel. Beszélt a nagykövet a tér- melőerők sokoldalú fejlesztéséről, majd hangsúlyozta: — Államunk szocialista külpolitikája mindig azt a célt szolgálta, hogy szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megteremtsük a szocializmus békés építéséhez szükséges kedvező külső feltételeket, és ezzel biztosítsuk a mai és a jövő nemzedékek számára a békét, az emberiség drága kincsét. — Az imperializmusnak közel 25 éven keresztül az NDK ellen irányuló politikai és diplomáciai blokádját sikerült megtörni. Az NDK .nos párt- és állami vezetője, a társadalmi tömegszervezetek, az eredményesen dolgozd munkáskollektívák több képviselője, Az elnökség tagp* volt Gerhard Reinen, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete is. -v . Az NDK- és a magyar Himnusz hangjai után Bánki Zsuzsának, a Vígszínház művésznőjének szavalata következett. majd Sarlós István, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, ezután átadta a szót dr. Tímár Mátyásnak, a nagygyűlés szónokának. nemzetközi elismerést vívtak ki hazáinknak. — A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió után elsőként ismerte el a Német De- : mokratikus Köztársaságot — hangsúlyozta dr. Tímár Mátyás. — Állami kapcsolataink kezdetének dátuma: 1949. október 18. Ennek is most ün- neoeljük jubileumát. Beszéde végén hangsúlyozta a szónok, hogy a Német Demokratikus Köztársaság negyedszázados, és hazánk 30 éves szocialista fejlődésének eddig elért sikerei is bizonyítékai annak, hogy a szocializmus erkölcsi, politikai és gazdasági erői kiapadha- tatlanok, s hogy népeink ösz- szefogása megsokszorozza erőinket. ma nemzetközileg elísmért állam, a Föld 111 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatot és az ENSZ egyenjogú tagja. Befejezésül a nagykövet köszönetét mondott az évfordulóhoz kapcsolódó budapesti nagygyűlés megrendezéséért, és további sikerekét kívánt a testvéri magyar népnek szocialista hazája felvirágoztatásában. A nagygyűlés Sarlós István zárszavával ért véget, majd színes kultúrműsor következett. Tímár Mátyás beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy 25 esztendővel ezelőtt a német munkások és parasztok, kommunisták sorsdöntő lépését mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a második világháború fő terheit viselő Szovjetunió szétzúzta Hitlernek és szövetségeseinek fegyveres erejét és a népek sorát szabadította fel a fasizmus igája alól. Az NDK megalakulása olyan esemény volt, amely úi fejezetet nyitott nemcsak a német nép történetében, hanem pozitív hatást gyakorolt Európára és a világban lejátszódó folyamatokra is Megszületett az az állam, amely egyszer s mindenkorra szakított a kizsákmányoló osztály évszázados militaris-
