Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

2 !CfcKÄT.ÄfA«yrAftORS2AO íM: c&fSßer 9S V Csütörtökön összeül az FKP kongresszusa Csütörtökön kezdődik a Párizs melletti Vitryben az FKP rendkívüli köngresszu- sa, amely megvitatja a köz­ponti bizottság által előter­jesztett határozati javaslatot. E határozati javaslat egy széles körű népi egységmoz­galom „a francia nép unió­ja” megvalósítását, s ennek érdekében az FKP erejériek és tömegbefolyásának továb­bi növelését tűzi ki fő fel­adatként a párt tagjai elé, hangsúlyozza: a baloldal kö­zös programjának győzelem­re juttatásához egy ilyen, az egész nép többségét tömörítő egy ségrriözgalorri léterhozá- sára van szükség. A kongresszus előkészítése során a pártszervezetek be­hatóan megvitatták és elfo­gadták a központi bizottság által kidolgozott határozati javaslatot, s újraválasztották a helyi és megyei pártszer- v zetek vezetőségeit. Szornbatoh és vasárnap tartott megyei pártkonferen- ciákoh több helyütt felszólal­tak. az FKP vezetői. Georges Marcpais, az FKP főtitkára a Vávaí de Marne megyei párt- konfebencián rámutatott ar­ra: a reakció mindén esz­közzel a kommunisták befo­lyásának csökkentésére tö­rekszik. Az FKP meggyengülése veszélybe sodorná a baloldal közös programját s a nép érdekeivel ellentétes politikát szolgálna. Etienne Fajon, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja a Seine-Sánt-Denis-i megyei pártértekézíetfen mondott be­szédében rámutatott: az a széles körű népi egység, ame­lyet az FKP j'aVaSbl. rtem Ön­cél, hanem az egyedüli esz­köz, hogy hatékony küzdel­met lehessen folytatni a nagytőke hatalma ellen. fi Peripái Komenlsta Pást Központi Bizottsága A Portugál Kommunista Párt VII., rendkívüli kong­resszusán, — 48 éve először — nyilvánosságra hozták a Központi Bizottság, a Politi­kai Bizottság ég a titkárság névsorát. A fasizmus éveiben a párt — az illegális mún- káhóz nélkülözhetetlen kons­pirativ szabályok értelmé­ben — sohasem fedte fel sem tagjainak, serit vezetőinek nevét. A KB-tagok közül a Politi­kai Bizottság tagjai: Alvaro Cunhal, Joáqüim Teixera, Carlos de Brito, Carlos Costa, Jaime Serra, Joaquim Gomes. Jósé Vitoriano, Octavio Pato, Sárgio Vilárigues. A Központi Bizottság tit­kárai: Alvaro Cunhal (főtit­kár), Joaquim Gomes, Octa­vio Pato Sérgio Vilárigues. , A Központi Bizottság tag- jaj. közül mindössze négyen riérn sínylődtek fasiszta bör­tönökben. ft többiek egy—huszonegy ével töltöttek Salázar és Cae- táflö fegyházalban, Maga Cunhal tizennégyet vala- ífterihSderi együtt 3Ó8 évet voltak fogságban kornmunis­BSr.". ..................r::'.:::::1, ■ :: , = ta meggyőződésükért és tevé­kenységükért. Á kongresszuson részt vett kommunisták keresztnevü­kön szólítva éltették vezetői­ket. Az Aváüta hétfőh hajnal­ban, a kongresszus alkalmából kiadott rendkívüli számában ismerteti azokat a módosítá­sokat, amelyeket a vasárnapi tanácskozáson hagytak jóvá a szervezeti szabályzattal kapcsolatban. A szervezeti szabályzat a következőképpen fogalmazta riieg a párt előtt álló új fel­adatokat: „a Portugál Kom­munista Párt tevékenysége jelenleg a demokratikus és hazafias erőkkel fenntartott egység megszilárdítására, a népi mozgalom és a fegyve­res erők mozgalma szövetsé­gének olyan megerősítésére irányul, amely lehetővé teszi egy igazi demokratikus rend­szer kialakítását Portugáliá­ban, ennek az egységnek a társadalmi bázisa a munkás- osztály egységé és szövetsé­ge a parasztsággal, valamint a városi kispolgársággal”. Magyar—portugál külügyminisztérium! megbeszélések Nagy János külügyminisz- ler-helyettes október 16 és 20-a között látbéátá§t telt Portugáliában. Megbeszélést folytatott Jorge Campinossal, a portugál külügyminiszté­rium államtitkárával a nem­zetközi helyzetről és a ma­gyar—portugál kapcsolatok­ról. A megbeszéléseket akölcsö- hös megértés és szívélyes légkör jellemezte. Mindkét fél megállapította, hogy reá­lis lehetőség van a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­tésére, politikai, gazdasági, kulturális és turisztikai té­ren egyaránt. Nagy Jánost fogadta V8S- cö Goncálves miniszterel­nök, Alvaro Cunhal tárca­nélküli miniszter és Rui Vilat gazdáságügyi tninisz­ter. Néppárti előretörés az osztrák választásokon „Politikai földcsuszartilás- riák” nevezték a hétfői oszt­rák lapok a vasárnap meg­tartott tartományi választá­sok eredményét. Mint isme­retes, Stájerországban és Vorarlbergben újjáválasz­tották a tartományi tanácsot és mindkét helyen az ellen­zékben tévő néppárt tört előre, különösen váratlan volt Vorarlberg tartomány­ban a „feketék” győzelmé­nek aránya: a szavazatok 57 százalékát szerezték meg. Stájerországban a néppárt három mandátumot nyert és a szocialisták ugyanennyit vesztettek. A néppárt nyilvánvaló si­kere Schleinzert, az OVP (Osztrák Néppárt) elnökét már ösztönözte, hogy bejelentse: „A szocialisták eljátszották a tartományokban többségüket és a gazdaságpolitika csődjét csák a néppárt tudja helyré- hozriL” , Kréisky kancellár, az SPO (Osztrák Szocialista Párt) el­nöke derűlátóan fogalriiazott. noha elismerté, hogy pártja kisebb vereségét szenvedett. Hangsúlyozta: a nemzeti ta­nácsi választás, amelyre egy év múlva kerül sor, más irányzatot fog eredményezni, mert most a tartományokban a helyi politika ügyeiről döntöttek, és az eredmények­ből országos következtetése­ket levonni nem reális. (Folytatás az 1. oldalról) A fehérgyarmati szakkö­zépiskola 142 tanulója és a szakmunkásképző 150 diákja Csegöldön segített. Másik adat a gyarmati diákokról: a cégénydányádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben két­száz diák segített — nem számítva az utánuk érkező fehérgyarmati üzemi dolgo­zókat. Ugyanekkor tellett ar­ra,' hogy 200 tetterőd fiatal a járás: székhely nagy terme­lőszövetkezetének, a Győz- het-ílen Brigádnak segítsen És Nábrádon is dolgozott 250 gyarmati tanuló. A kölesei Kossuth Termelőszövetkezet almáskertjében 240-en re­mekellek: velük együtt húsz vagon almát sikerült meg­menteni. Mindez nem von le semmit a szatmári elázott tájaknál nem sokkal kevesebb problé­mával küzdő kisvárdai köhzét diákjainak érdemeiből, ahol a lli-es iparitanuló-intézet di­ákjai ségitéttek Páttöhán. A nyíregyházi mezőgazdasági •Főiskolások pedig Dorhbrá- clon, Nyírbátorban és ahol udtak. Nem volna teljes a kép, ha mindehhez a példaként em- hlett, hem teljés összefoglaló-. ' •■"óz nértv fűznénk hozzá: "tu-" lünk olyan' fővárosi és más iparváros! üzemről, melyek 'ntézményesen szabadságol­ták csoportosan szabolcsi származású dolgozóikat és barátaikat, hogy segítsenek betakarításában az ország legtöbb bajjal küzdő megyé­jének. (GNZ) GERENCSÉR MIKLÓS: Ácstószéríől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 12. De nérh érőszakoskodik Ze- mán János. Tisztelője a sza­bad akaratnak, óhajtója Mi­hály szerencséjének, ezért nemhogy akadályozná elha­tározásában, de ajánlólevelet kér az ifjú számára Ladányi István Izsáki plébánostól a kecskeméti piaristákhoz. Bezzeg így már nem ko­pogtat hiába. Túl azon, hogy rögtön fölveszik gimnazis­tának a piarista szerzetesek, még otthont is adnak neki a klastrombán teljes ellátás­sal. Vlszórizásként amolyan szolgai munkát kell végeznie az ebédlőben: felszolgál, mo­sogat, vizet hord, takarít. Reggel, délben, este. Zokszó nélkül cselédeskedik a pa­pokra, csak tánulhasson. Ele­inte nincs is semmi hiba. Tettvágya, egészségé kitűnő, s azt az időt, áriáit a szolgá­lat vesz el tőle, az éjszakái­ból lopja vissza a tanulás­hoz. Ám egyre többet kíván­nak tőle. Ha nincs tanítás, minduntalan a városba kül­dözik a legkülönfélébb meg­bízatásokkal. Ennek ellenére példás tanuló. Akkoriban a jeleseket is rangsorolták: első lesz a jélesek között, sőt szünidőben vizsgát tesz a második évből, így egye­nesen a harmadikba iratkoz­hat be 1824 őszén. Ugyanakkor búcsút int a rendháznak. Jó híre van egész Kecskeméten, tanítói érzékét osztatlanul elisme­rik. Korrepetálásért szállást és kosztot kap, ezerikíviil szépen keres, mivel több módös család rábízza gyer­meke nevelését. Ennek elle­nére rosszül érzi rhagát ami­att, ahogy az iskolában bán­nak veié. Félreértik szelíd­ségét, anyagi igénytelensé­gét, és úgy kezelik, ahogy akkoribán a parrisztokát szokták. Bántja önérzetét ez a felülről váló bánásmód, amit manapság nagyképű­ségnek szoktak nevezni. Gon­dolt egyet önérzete védelmé­ben és úgy határozott, hogy elhagyja a kecskeméti gim­náziumot, Nyitrán fogja ki­járni a negyedik osztályt, ugyancsak a piaristáknál. Meg sem pihen a felvidéki városban, első dolga szállást foglalni mindjárt az 1825. évi szünidő elején. Állást is kap, nevelheti a piarista igazgató testvérének gyer­mekét. Azért ez a nagy si­etség, mert a tanév meg­kezdése előtt élete eddigi leghosszabb vándörútjára ké­szül. Éppen, mert felnőtt ember volt, úgy Vélte, hogy a könyvekből szerzett isme­retei mellé a való élet dol­gaiban is illik otthonosan mozögrilá. Vélekedését sok­szorosan igazolták eddigi él­ményei: megannyiszor fel­mérhette, milyen tapasztalat­lanok azok, akik soha, vagy alig mozdulnak ki szűk vi­lágukból. Számára pedig ép­penséggel nélkülözhetetlen életszükségletté vált a tájé­kozottság. Tudatos törek­vése lett eligazodni az or­szág viszonyaiban, emellett kedvtelő szenvedélye szerint is gyönyörűséget lelt a tá­jak, érriberék tanulrnányozá- sában. Ilyen indítékokra vágott neki 1825 nyarán hatvan pengőforinttal a zse­bében gyalogszerrel az Ad­riái térigerrnélléknek. Út­közben kedve szerint idő­zött Pozsoriyban, Bécsbén, Kismartonban, Sopronban. Kőszegért, majd Körmenden. Varazsdon, Zágrábban Ká- rölyvároson át érkezett Fiú­méba. Alaposan körülné­zett a tengerparton, és vál­tozatlan érdeklődéssel gyűjt­ve úti élményeit, Eszék, Szekszárd, Paks érintésével gyalogolt Pestre. Csizmája teljesen elrongyolődott. Gombkötő öccse, János vett neki új lábbelit. Mire visz- szatért Nyitrára, ez az új csizma is viseltesre kopott. Annál kevésbé az ő ta- oásztalatai. Kellemes meg­lepetésére azzal kezdődött a tanév, hogy Zsembery tanár iskolai feladatként kérte diákjait, írják meg, miként töltötték a szünidőt. Mihály remekelt. Két nagy ív pa­pírost írt tele a hosszú gya­loglás során látottakkal. Dol­gozata páratlan feltűnést keltett. Nemcsak a gimná­ziumban okozott szenzációt, de egész Nyitrán Híré Sza­ladt. Egycsapásra közismert ember lett a véndiák a vá­ros közvéleménye előtt, meg­ismerték az utcán, tisztelet­reméltó emberek köszöntek neki. Tekintélye következ­ményeként számosán meg­hívják házitanítónak, többek között Rotthammer dokto­rék. Munkájáért ebéddel fizetnek, de mivel más ta­nítványokhoz kell szalad­nia, a pecsenyét soha nem tudja elfogyasztani. A nyitrai gimnáziumban első jeles, amellett hasznos igyekezettel tölti szabad ide­jét, joggal reméli, hogy el­nyerheti az ösztöndíjat. Sze­retne könyveket vásárolni, erre kellene a pénz. Remé­nyében csalatkozik. Ösz­töndíj helyett Ovidius ösz- szes költeményeivel jutal­mazzák. Háborog a Szűk­markúság miatt, a követke­ző tanévet már a nagyszom­bati bencés papok gimná­ziumában akarja végezni. Mindjárt a szünidő elején jelentkezik Nagyszombat­ban, ahol aztán igazi sebet ejtenek önérzetén. A bene- dekrendi paptanár; akinek előadta beiratkozási szán­dékát. firtatva nézegette a nála lévő gyönyörű kötésű Aurora példányt, Kisfaludy Károly folyóirátát. Ebben őrizte jeles nyitrai bizonyít­ványát. Azt kérdezte tőle a bencés tanár, hogy höl lopta azt a remek kötésű Aurorát. Több sem kellett Stancsics Mihálynak. Hasztalan pró­bálta kiengesztelni a nagy- szorhbati pap, sértett gőggel távozott vissza Nyitrára. Nyikolaj Inozemcev sajtóértekezlete II szoflet népgazdaság és a nemznikSzi munkamegosztás Nyikoial ínozem'-ev, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának elnökhelyettese hétfőn sajtókonferencián tá­jékoztatta a Moszkvában működő külföldi tudósítókat a Szovjetunióban a X. öt­éves terv időszakában (1976 —1980), illetve 15 éves terv­időszakban (1976—1999) meg- Válösítáttdő riágyszabáSú együttműködési tervekről. A neves szovjet közgaz­dász a Sí. ötéVes terv új vo­násának nevezte, hogv szá­mol a külgazdasági ténye­zők és a nemzetközi munka- megosztás növekvő szerené- vet. fnozomr-ev a Ktilgazclá- sági tényezők növekvő sze­repét mindenekelőtt . azok­kal á nagy integrációs ter­vekkel fnagvarázta, amelye­ket ä K 7 őT-tagórszágrik óhajfariak riiegvalőSltánl áz elkövetkező időszakban a komplex program alapján. Á nyersanyag-kitermelés, a villamosenergi a-termelés, a feldolgozóipar területén. Emlékeztetett rá, hogy a következő ötéves tervidő­szakban készül el a KGST- tagországok közös erőfeszí­tésével épülő uszty-ilimszki cellulóz kombinát, amelynek évi kapacitása a tervek sze­rint félmillió tonna cellulóz lesz. Ugyancsak felépült a kijerbbajevszki azbésztdúsí- tó kombinát 159 000 tonna éVí kapacitású első részlege. Ä KGST- tagországok a kö­zeimül.' r.n írtak alá megál­lapodást arról, hogy közö­sen pótlólagos vasérc- és ferroötvözet termelő kapaci­tásokat létesítenek és az idén júniusban aláírt egyez­ményük szerint a tagorszá­gok ugyancsak közös erővel építenek több mint 3000 ki­lométer hosszú gázvezetéket Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között. Ino­zemcev a feldolgozóipar te­rületét» a tagországok gép­iit már ismerik érzékeny­ségét, szőrmentén bánnak vele a piaristák, még az ösz­töndíját is megígérik, noha végül még sem lesz belőle sfernriii. Rotthammer doktor boldogan fogadja vissza há- zitahítónak, Frank patikus pedig havi öt forintot fizet neki magyar nyelvleckékért. Így téhát megirit egyenes­ben van. Állandó meg rendelője Svaiger András nyitrai könyvárusnak, ákitő! egymaga többet vásárol, mint az egész pozsonyi iritelligen- cia. Iskolai tanulmányai mellett olyannyira belemerül az olvasásba, főképp a ma­gyar költői művek élveze­tébe, hogy tahárai szemrehá nvást tesznek neki. Egy alkalommal le is hordják, miért rajong efféle haszon- talanságokért. Ezt a feddést nagyon a szívére veszi. Stan­csics Mihály ekkor már a megújuló nemzeti iroda­lom öntudatos híve, Vö­rösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és a két Kisfaludy rajon­gója. Jobban fájl neki ez a le- szólás, minthá paraszti mi­voltáért érte volna sértés. Megérlelődött benne, hogy végképp odahagyja Nyitrát. Pestre kívánkozott, a másik fővárosba, ahonnan egyre több jele érkezett a nem­zet jogos törekvéseinek. Remélte, itt belekerül a köz­élet áramába, összebarát­kozhat a hozzá hasonló gondolkodású jeles férfiak­kal, de ha ez egyelőre nem is valósulhat meg, legalább a szellemi megújulás forrá­sánál tudhatja magái (Folytatjuk) ipari együttműködését emel­te ki, emlékeztetve arra, hogy a KGST-ben most fej­lesztik ki a számítógépek harmadik nemzedékének egységes rendszerét. Ugyan­csak jelentősnek ítélte a tag­országok együttműködését személy a: ltok, tehergéoko- csik és autóbuszok gyártá­sában. A GOSÉPLÁN elnökhe­lyettese rámutatott, hogy a Szovjetunió, az új tervidő­szakban váltoZátiariuí gaz­dasági és műszaki segítséget nyújt a fejlődő országoknak olyan létesítmények éoítésé- hez, amelyek gazdasági füg­getlenségük erősödését szol­gálják. ‘ Ezek közzé sorolta a többi közölt áz asszuáni ví- zierőmű központot, az eufráteszi gát- és öntöző­rendszert. valamint az In­diában létesítendő bhilai és bokáról fémkohászati kom­bin átdkat. Az utóbbi évek során — hangoztatta Inozemcev — új szakaszba léptek a Szövi et- unió és az iparilag fejlett tőkés országok gazdasági kapcsolatai számos tőkés or­szággal, ígv Finnországgal, Franciaországgal, Ausztriá­val és az NSZK-val a Szov­jetunió 20 évre szóló gazda­sági. műszáki és iriari együttműködési megállapo­dást kötött. Egvre szélesebb körben elterjednek az úgy­nevezett kompenzációs ügy­letek. A Szovjetunió például osztrák, olasz, nyugatnémet, francia és finn cégektől vett acélcsövekért, illetve felsze­relésért 20—30 évig tartó gázszállításokkal fizet. Az olasz MonteCatinio-Edison céggel kötött 10—12 éves meg­állapodás keretében ugyan­csak kompenzációs alapon a Szovjetunióban hét nagy vegyipari komplexum léte­sül. Az Occidental Petro­leum amerikai cég 20 éiTö szóló esvezménv alapján közreműködik számos szov­jet műtrágyagyár építésében, s az ezek által gyártott mű­trágya egy részét az Egve- , sült Államokba szállítják. As idén tavasszal kötött a Szovjetunió megállapodást .nyugatnémet cévekkel arról, hogy a kursZki mágneses anómália félébfíé'éhen. arriélv á tervek szerint évente 5 millió tonna vasoelletet és 2 7 millió tonna hengerelt árut gyárt majd elkészülte Után. Sajtóértekezletén Inozem­cev helytelenítette, hogy a Nyugat nem veszi igénybe megfelelő mértékben Szov­jetunió iparának, mirt éá- pek és berendezések le­szállítójának lehetőség" i t. Inozemcev rámutatott, hogy szovjet megítélés szerint a távlatok szempontjából ép­pen ez az egyik legígérete­sebb terület a Szovjetunió és a tőkés országok együttmű­ködésében. Inozemcev hangsúlyoztál a Szovjetunió arra törek­szik. hogy fontos gazdaság! területeken együttműködjék az érdeklődő országokkal. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Álla­mok piacain még mindig diszkriminációs törvények sújtják a szovjet árut. Vé­gül a Newsweek tudósítójá­nak kérdésére válaszolva kö­zölte, hogy túl a szállítási költségek árdrágító hatásán, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok földrajzi távolságának következmé­nye, e diszkriminációs in­tézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Szovjetunió piacain á nyugat-európai cé­gek kedvezőbb helyzetben vannak, mint az amerikaiak. „Ezt az önök üzletemberéi jól tudják és önök nem tud­nak konkurrálni á nyugat- európai cégekkel” — mon­dotta Inozemcev.

Next

/
Thumbnails
Contents