Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

WT4. október 22. «ff,W-WACTAR0R8KI<f A titulus A műszaki után Harminc éve szabad Balkány Ünnepi ülést tartott a nagyközségi tanács 1944. október 21-e volt. Debrecenből az Ukrán Front harckocsizói már kiverték a fasiszta megszállókat és Nyír- egyháza felszabadítására indultak. Ezen a napon Gergelyi- ugornya, Nyíradony, Nyírmihálydi, Szakoly, Bököny. Gesz- teréd és Balkany községeket is felszabadították. Erre a napra a hősökre, a Vörös Hadsereg katonáira a velük együtt harcoló bolgár, román és jugoszláv harcosokra emlékeztek ünnepi tanácsülésen Balkány nagyközség lakói. Emlékeztek a háború kitörésére, a Szovjetunió hadüzenet nélküli meg- támadására, Kassa provokatív bombázására... Több mint egy hete, hogy elhangzott a megyei műszaki hónap utolsó előadása. Az immár hagyományos, sor­rendben tizedik MTESZ me­gyei rendezvény színvonalé- ban, tartalmában v minden eddigit felülmúlva, segítette a műszaki-tudományos pro­pagandamunkát, siettette a korszerű technika térhódítá­sát az élet minden területén. A műszaki hónap eltelté­vel nem árt számot vetni annak eredményeivel, jelen­tőségével. Hiszen, ha csak a látogatottságot mérlegeljük — márpedig ez a műszaki­tudományos propagandamun­ka egyik legfontosabb célja — a közel száz eseményen — ankétok, tanácskozások, ke- rekasztal-beszélgetések, vita­délutánok, kiállítások, közér­dekű előadások — közel ti- zennégyezren vettek részt. Számottevően gazdag volt az idei műszaki hónap a nagyrendezvények tekinte­tében. Mint például az ese- mén> sorozatot is megnyitó, háromnapos épületgépészeti környezetvédelmi konferen­cia *z ezt követő energetikai és tejipari ankétok és így tovarb. A korábbiakhoz ké­pest is előrelépést jelentett, hogy a különböző tudomá­nyos egyesítetek jobban ko- ordrhálták az együttműkö­dést. Többen is összefogtak egy egy rendezvény szerve­zésében és megtartásában. Mini például az energetikai koníei encia, amelyhez az építők is csatlakoztak, vagya faipari ankét, amelyet együtt rendezett meg a FATE az erdészekkel és a TESZÖV- vel. Először fordult elő, hogy egy szélesebb körű, országos jelentőségű rendezvény meg­tartásában, mint a környe­zetvédelmi is — részt vett a Hazafias Népfront a TESZÖV- ök megyei, illetve területi bi­zottsága. vezetése. A szokásosnál is nagyobb szerepet kapott az idei mű­szaki hónapon a műszaki-tu­dományos együttműködés je­lentősége. Kezdve attól, hogy már a megnyitó is a magyar —szovjet tudományos együtt­működési szerződés megköté­sének negyedszázados évfor­dulójáról való megemléke­Krasznodarban nemrég a Lenin-renddel kitüntetett 4. kubányi lovas gárdahadtest veteránjainak a találkozóján vettem részt Itt volt egy far tókiállítás is, ahol láttam egy fényképet: „A kubányi kozákok em­lékműve Nvíregvháza váro­sában." (Pátzay Pál szobrász és J. J. Grigor építész mun- káia.l Ezen a napon nem tud­tam szabadulni azoknak a távoli nanoknak az emlékei" tői. amelyeket 1944. októ­ber 21, 22., 23., 24-én és 25-én éltem át ebben a vá­rosban. Hazatérve a találkozóról elővettem az idősárgította háhorús éveim nanlóiát. 'Ek­kor ismét emlékezetembe idáződtek az abban az idő­ben étéit események és tra­gédiák. Nehéz tökéletesen újra visszanergetnl az eseménye­ket Mégis szeretné az em­ber a sok ezer a n ró motí­vumot sorba rakni. hosv tisztán visszaemióiro7hessen azokon akik már elvan ré­gen rpnospnpk közöttünk ak-'knek földi maradványa* ott nU-»p»nnek n magvar föld ben a magvar föld­ben. melv olvan hasonló a mi knhénvi földünkhöz. Emlékeink így állnak ős** zés jegyében kezdődött. A rendezvényeken Kassáról és Rzeszówból két-két lengyel, illette szlovák delegáció is részt vett. Többek között itt járt Nyíregyházán a kassai technika háza igazgatója. Jöttek vendégek a Szovjet­unióból is. Bár az idei műszaki hó­nap rendezvényei között or­szágos szintűek is voltak, s az előadók nagy része is a műszaki-tudományos élet ma­gyar kiválóságai közül került ki, a tartalom megmaradt a megyei jellegnél. Egyes ese­tekben pedig kimondottan a helyi sajátosságoknak megfe­lelő témák kerültek napi­rendre. Mint például a vidé­ki városok — Kisvárda, Má­tészalka, Nyírbátor, sőt Zá­hony — esetében is. Feltétlenül az eredmények listájára kell írni még, hogy az eltelt egy hónap alatt — nem véletlenül — egy erőtel­jes pezsgés volt tapasztalható a megye műszaki életében. A taglétszám ezidő alatt mint­egy százzal növekedett és új tagegvesület is létrejött: megalakult 28 taggal az Eötvös Ijoránd Fizikai Társa­ság Nyíregyházán. Az elhangzott előadások­ban és hozzászólásokban sok értékes javaslat, észrevétel elhangzott. A tennivalók el­sősorban a technika fejlesz­tésével, a szervezés és veze­tés színvonalának javításá­val, elterjesztésével kapcso­latosak. Ezek egv része az ott megjelent szakemberek ré­szére szolgált hasznos tanul­ságokkal, másrészt szélesebb körben való ismertetésre is alkalmasak. Teljes részletességű kiad­vány jelenik meg például a kömvezetvédelmi tanácsko­zásról. Kiadásáról és az il­letékesekhez való eljuttatás­ról az Építéstudományi Egye­sület gondoskodik. Ugyan­akkor a fontosabb előadások —folyamatosan — a MTEÉ7 megvei tervezetének hír­adóidban is megjelennek. Ezzel nárhuzamosan — az eddig jól bevált gvakerlatot követve — a legközelebbi el­nökségi ülés ezzel kapcsolatos értékelését javaslatait hasz­nosítás vésett megküldik maid az illetékes megyei ve­zetőknek is. Tóth Árpád sze: „A mi gépesített lovas csapatunk J. A. Plijev ge­nerális vezetésével tört elő­re Jásitól Románián keresz­tül, érintve Aradot. Magyar- ország hátába kerültünk — délről kerültük meg a Kár­pátokat. Elfoglaltuk Békés­csabát, Gyulát, Füzesgyar­matot, Biharnagybajomot, Vésztőt. Biharudvarit. El­vágtuk a Debrecen—Buda­pest vasútvonalat. A front Karcag, Szarvas, Mezőtúr, Püspökladány irányába for­dult. A hitlerista horda Be­rettyóújfalunál felfogta a tá­madásunkat és birtokolni akarta a helyzetet. Az el­lenség Debrecen irányába szeretett volna kitörni. de látva helyzete tarthatatlan­ságát Nyírbátor. Mátészal­ka. Vásárosnaménynak vette irányát. 1944. október 21-én a mi csoportunk bevette Nagy- kállőt majd északra fordult és elfoglalta Nyíregvházát. Az ellenség fő erői. melyek a Kómátoktól hátráltak a 4. 'ikrán front csapásai alatt, hátunk mögé kerültek. Raj­tunk a mi old elérőnkön ke­resztül keresték az utat a Zü szóhoz. Kubányi lovas gárdahad- osztálvunk 10. egészségügyi százada az erős ütközetek miatt Balkány ban telepedett Felosztottak 11000 hold úri földet A megye legtöbb községe ezen a napon még német megszállás alatt állt, még dö­rögtek az országban a fegy­verek, amikor a kommunista párt kezdeményezésére új élet kezdődött Balkányban. A község területén harminckét földbirtokos tizenegyezer holdját osztották fel 1200 család között. Az akkor fel­osztott föld ma ismét közös megművelés alatt áll: a nagyközség 16 ezer holdjá­ból 13 ezer holdon szocialista nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. Az 1948-ban létrehozott Gyümölcstermelő és Érté­kesítő Nemzeti Vállalat, ami­ből a Balkányi Állami Gaz­daság kifejlődött és a mai Uj Erő Tsz elődje jelentős változást hozott a község la­kóinak életében. Harminc esztendő alatt 65 kilométer villanyhálózattal, 40 kilométer bekötő úttal lett gazdagabb a község, és min­den tanyai településen jó ivóvízű kút, telefonösszeköt­tetés, menetrendszerű közle­kedés kapcsolja be a tanyák lakóit a község vérkeringé­sébe. A felszabaduláskor a nagykállói járás községei kö­zül talán a leghátrányosabb helyzetben Balkány volt az egészségügyi ellátás terüle­tén. Ma három orvosi kör­zet, védőnők, házi betegápo­lók gondoskodnak az egész- ségügyi ellátásról és 1970- ben, közös összefogással a mai követelményeknek min­den szempontból megfelelő gyógyszertár épült. é Oi’odák a pusztákon Javultak a csecsemő- és terhestanácsadás feltételei és ennek eredménye, hogy a le, hogy ide szállítsuk a se­besülteket. Am a harci ese­mények nem így alakultak. Este a hitleristák visszafog­lalták Nagykállót. Fogsá­gukba ejtették a 183. tüzér­ezred két sebesültekkel teli gépkocsiját is. A. P. Gubanov hadosztály­parancsnok az adott hely­zetnek megfelelően paran­csot adott azonnali és hely- beni kórházszervezésre. Nyíregyházán — felderítőink jelentése alapján — műkö­dött egy 400 ágyas magyar kórház. Ebben a nagy eme­letes épületben a földszin­ten a kórház vezetője, Imre (vezetéknevére nem emlék­szem) összezsúfolva a saját betegeit, biztosított nekünk 10 kórtermet. De honnan veszünk sebészeket, ápoló­nőket, az operációkhoz szük­séges műszereket, gépeket, vért. lepedőket, takarókat és egyebet? Azt akarom elmondani hogy ebben a gyógyintézet­ben a magyar kórházi sze­mélyzet hogyan értette meg baráti közeledésünket, sze- retetünket, humanizmusun­kat és okosan, férfiasán egvütt ezredünk orvosaival bekapcsolódtak katonáink tisztjeink, parancsnokaink megmentésébe. A második napoo pedig az „iatenmr csecsemőhalálozás a felsza­badulás előtti 30 százalékkal szemben 0,03 százalékra csökkent. Itt pusztított leg­jobban a tbc, amelyet ma már szinte nem is ismernek. Az eddigi eredményeket to­vább kívánják javítani: 1975-ben egészségügyi kom­binátot terveznek építeni. Jelentős változás történt a közoktatás, közművelődés te­rén is. 1948-ban 1391 iskolai tanulót 26 nevelő tanított, ma 1114 általános iskolás tanuló oktatását 63 tanár és tanító végzi. Ma az általános isko­lai tanulók 96 százaléka el­végzi a 8 osztályt, és meg­közelítően 80 százalékuk folytatja tovább tanulását magasabb fokon. A jövő évben felépülő 8 tantermes iskola és 120 sze­mélyes tanyai kollégium be­fejezése után minden tanyai felső tagozatú osztály belte­rületi iskolában tanul. A fel- szabaduláskor Balkányban egyetlen húszszemélyes óvoda működött, ma hét foglalkoz­tatási csoportban 220 óvodás­korú gyermek neveléséről, iskolai előkészítéséről gon­doskodnak. Az utóbbi két évben 130 óvodás korú gye­rek elhelyezése vált lehetővé, ebből Abapusztán és Cibak- pusztán 25—25 személyes óvoda működik. meT együtt már megjelen­tek az oly kedves és sokat­mondó szavak, mint barát, nem jó a háború, gyerek, tabak jeszty, nyema mahor ka, köszönöm szépen, gyere ide, szép. És amikor a sze­mélyzet váltott, akkor kü­lönös hangsúllyal törtek fel a szavak: Dravsztvujtye — jónapot kívánok! Éjjel és nappal folyt a fá­radtságos gyógyító munka. Az ellenség Nyíregyházán át menekült a Tisza mögé. A város ezekben a napokban állandóan tűz alatt volt. Szünet nélkül robbantak a hatalmasabbnál hatalma­sabb lövedékek, rombolták a város különböző részeit. A mieink nem engedték léleg­zethez jutni az ellenséget. Űzték őket, hogy ne tudják megvetni a lábukat. A kórt ház megbolydult méhkashoz kezdett hasonlítani. A sebe­sült magyarok esténként át­jöttek a mieinkhez. Nehezen induló beszélgetések kezdőd­tek. Megjelent a mosoly, a nevetés is az arcokon. A nyelvi lehetőségeket kihasz­náló tréfák kaptak lábra. És ez már mindenképpen közel­séget, az egvmásra találást a korábbi ítéletek levetkő- zését jelentette. Közben tol­mácsok" is jelentkeztek. Köz­tük olyanok, akik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom idején a Vörös Had­sereg internacionalista egy­ségeiben szolgáltak, akik bátran védték a szovjet ha­talmat. Verték Szibériában Kolcsakot és délen az ellen­forradalmi bandákat. (Folytatjuk) Az 1946-ban létesített kes- kenyfilmes mozi helyett ma korszerű művelődési ház, 18 ezer kötetes könyvtár gon­doskodik a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégíté­séről, de minden családnak van már rádiója, és minden második családnak televízió- készüléke. Hatmillió értékű társadalmi munka Sokat javult az elmúlt években a lakosság életszín­vonala: míg az 50-es évek­ben a keresőképesek több mint fele távoli munkahe­lyen dolgozott, ma a kereső­képesek 90 százaléka otthon, közel a családjához keresi meg kenyerét. A mezőgaz­dasági üzemekben az évi ke­reset meghaladja a 30 ezer forintot. Ifjúsági klubok, új sportöltözők, MHSZ-lőtér épült, s most bővítik a sportpályát. Dankó József a nagyközsé­gi tanács elnöke, az eredmé­nyek felsorolása mellett a tennivalókról is szólt. Arról többek között, hogy legkö­zelebbi nagy feladat a köz­ség vízellátásának megoldá­sa, egy törpe vízmű megépí­tése. Ehhez a nagy munká­hoz szükség van a helyi la­kosság közös összefogá­sára. társadalmi munkájára, amellyel az eddigiek során is j hozzájárultak lakóhelyük építéséhez, szépítéséhez.. Csak az elmúlt négy évben 6 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói, az állami gazdaság, a termelőszövetkezet, a szak- szövetkezetek dolgozói, ame­lyért külön köszönetét fejezte ki az ünnepi tanácsülés a község minden lakójának. Balogh József E'késfilalM's országos fáv al! kencepciÉfa Az energiagazdálkodási in­tézetben kidolgozott tervek szerint a következő években az úgynevezett kettős hasz­nosítású: hő- és villamos- energiát adó fűtő-erőművek építése a leggazdaságosabb az új lakótelepek ellátására. 1980. és 1985. között előre­láthatóan körülbelül 74 ezei új lakótelepi otthon távhőel- látását kell megoldani. A kettős hasznosítású fűtő­erőmüvek egyrészét olajjal és gázzal, másik részét szén­nel üzemeltetik majd. A kettős hasznosítású erő­műveknél a szénhidrogénnel forró gőzt fejlesztenek, amely meghajtja a villamos- áramot termelő turbinát, és a fáradt gőz hevíti a kazán vizét. Ezzel az eljárással szá­mítások szerint a kijelölt vá­rosokban 560 megawatt vil­lamosenergiát nyernek majd, ez a jelenlegi évi országos villamosenergia igénynek körülbelül 15 százaléka. Az ily módon „melléktermék­ként” előállított villamos­energia termeléséhez egyéb­ként évente 3000 tonna kő­olajra lenne szükség. Legha­marabb a tervek szerint 1976-ban az óbudai lakótele­pen épül fel ilyen korszerű fűtőerőmű, amely 45 ezer la­kásban biztosítja télen a meleget, és emellett áramot » tanod Mindössze hét rek­lamáló levél érkezett a szakszervezet me­gyei bizottságához a sokszáz közalkalmazottat érintő bér­rendezés után. Jó jel, pozitív eredmény, azt mutatja, hogy egyetértésre talált a kor­mányintézkedés. Ezt tudva szót sem érdemelne e két reklamáló levél. De különö­sen az egyik. Hogy mégis szóba kerül, annak csupán egyetlen oka van: különle­gessége, egy olyan felfogás, amely letűnőben van, de ez még jelzi hogy létezik, szá­mítani kell rá, s felfigyelni, küzdeni ellene. Egyik község tanácsunk­nál a főelőadónak 450 fo­rinttal emelték a fizetését. Ezt azonban csak azon az „áron” tudták megvalósítani, hogy a nomenklatura szerint egy fokkal „lejjebb degradál­ták”, vagyis előadói státusz­ba került Nem mondom, hogy a fizetésemelésnek volt ellene, nem. Azt kifogásolta, hogy ő az új besorolás sze­rint csak előadó most már. Vannak ilyen esetek. Oda kell rájuk figyelni? Ügy gon­dolom igen. Bár kétségtelen, hogy néhány hasonló fecske nem csinál változást politi­kai felfogásunkban, káderpo­litikánkban. Jelez valamit, azt, amiről Kádár elvtárs az MSZMP KB novemberi ta­nácskozásának zárszavában szólt. Egyebek között éppen ilyen jelenségekkel kapcso­latban említette a következő­ket: „...Az eredmények gyarapodásával bizonyos mértékig újból jelentkeztek és kiújultak régi hibák: ön­elégültség, formalizmus és bürokratizmus a munkában, úrhatnámság és nemtörő­dömség .. S mi ez, ha nem úrhat­námság. ha nem rangkórság? Méghozzá a szocializmus eredményeinek, sikereinek a talaján. A párthatározat fi­gyelmeztet az ellenük való küzdésre. Kádár elvtárs hangsúlyozza: „Ezektől meg keli szabadulni.” Hogyan? Következetes elvi politika érvényesítésével, káderpoli­tikai elveink szigorú megtar­tásával és megkövetelésével. Általában e területen is rend van. De csak általában. Ez nem jelenti azt, hogy min­den tekintetben következete­sen alkalmaztuk és alkalmaz­zuk a X. pártkongresszus ide­vonatkozó határozatait. Kü­lönösen megfigyelhető volt ez, amikor a párt a különbö­ző vizsgálódások, elemzések nyomán arra hívta fel a párt-, állami, gazdasági szer­vek figyelmét, hogy csök­kentsék az inproduktiv lét­számot, ésszerűbb üzem- és munkaszervezést alakítsanak ki. Ha ilyen címen megszün­tettek egv főéi aadói posztot, más néven újjászer­vezték, s ott tűnt fel az előbbi személy, néha még magasabb fizetéssel. Volt olyan hely, hogy X elvtársat nem akarván megsért ery új osztályt vagy főosztályt ala­kítottak a „kedvéért”. Akad­tak aztán akik megsértődték, mert ideiglenesen „áthelyez­ték” valamelyik csoporthoz, vagy beosztott lett. De meg­ígérték neki, ez csak átmene­ti dolog, majd hamarosan intézkednek. Ez az elvtelen játék a ká­derekkel, politikánkkal egyes helyeken megbosszulta ma­gát. Az emberek szubjektív módon történő megítélése, káderpolitikái elveink fel­cserélése a haverizmussal, néhol a munkafegyelem lazu­lásához. a közszellem rontá­sához vezetett, s ha ezek el­len kommunisták és párton- kxvüliek nem lépnek fel kö­vetkezetesen elburjánzanak ilyen „vadhajtások”, a szocia­lizmustól idegen felfogások. Ezeket, rendszeresen kj kell gyomlálni lenyesegetni. Olyan emberi betegségek, amelyekre ez az orvosság. A gyógyítás viszont valameny- nyiünk feladata, de főleg a pártszervezetek vezetőié, a párttagoké, akiknek köteles­sége fellépni ellenük. Farina Krimi» EGY SZOVJET mn NAPLÓJÁBÓL Öt háborús nap Nyíregyházán P. L. Zmkov gárdakapitány visszaemlékezései 1944. októberére Az ünnepi tanácsülés előadó jártak beszámolójához töb- | ben is hozzászóltak. Idősebbek, akik felszabadulás előtti tör­téneteket, szegénységük élményeit mondták el a fiataloknak, és fiatalabbak, akik az elmúlt 30 év fejlődéséről szóltak. Be- széliek arról a nagy segítségről, amelyet Balkány és az egész ország kap a felszabadulás óta is a Szovjetuniótól. Az ünnepi tanácsülés résztvevői meglát- tták az épülő 120 személyes tanyai kollégiumot, és az óvodát. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents