Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

í icELET-MAGYARORSZÄ<3 1974. október FT­h@3yzei Mrske/dodölf a konzultatív tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról)' kedvezi európai erőviszo­nyok tartós alapján nyug­szik. Az utóbbi években va­lamennyi szocialista ország­ban a szocializmus és a kom­munizmus építése során újabb feladatok megoldásá­hoz láttak. E feladatok meg­valósításában komolj*-'ered­ményeket érnek el. Ezzel egyidejűleg az euró­pai tőkés államokban meg­erősödtek a baloldali erők pozíciói, megnövekedett a munkásosztálynak és a töme­geknek az események alaku­lására való befolyása. Büsz­kék vagyunk arra, hogy nyu­gat-európai elvtársaink sike­reket érnek el a munka em­berének jogaiért, a demokrá­ciáért, a társadalmi fejlődé­sért folytatott küzdelemben — hangsúlyozta Edward Gierek. Az intemacionaliita szo­lidaritásban összeforrott pártjaink — mondotta ez­után a szónok — 30 eszten­deje küzdenek azoknak az eredményeknek megszilár­dításáért, amelyeket a fa­sizmus felett aratott győzelem súlyos áldozatainak árán vívták ki, küzdenek ‘a tartós euróoai és nemzetközi biz­tonsági rendszer megterem­téséért. Ezzel összefüggésben Gierek hangsúlyozta az euró­pai biztonsági és egvüttmű- ködési értekezlet jelentősé­gét, utalt annak reális esé­lyeire, hogy ezt az értekezle­tet — az európai találkozók történetében első ízben — csúcsszinten sikerül a közel­jövőben eredményesen befe­jezni. Kontinensünk jelenlegi helyzetének jellemző vonásál: a szocialista közösség fejlődé­se, a demokratikus és a ha­ladó tendenciák Szilárdulása számos tőkésországban, s vé­gül a békés egymás mellett élés elveinek érvényesülése. A szónok síkra szállt azért, hogy a jelenlegi nemzetközi enyhülést tartóssá és vissza­vonhatatlanná kall tenni, a békés egymás mellett élést a konstruktív megállapodások, a széleskörűen fejlett gazda­sági, tudományos, műszaki és kultúrál'® együttműködés tar­tós alapjaira kell helyezni, meg kell hosszabbítani és biz­tosítani kell a jövőre nézve az immáron mintegy 30 esz­tendeje tartó békét konti­nensünkön. Ebben az esztendőben — mondotta Gierek — a len­gyel nép megemlékezik a hit­leri megszállás alóli felsza­badulásának, valamint álla­ma igazságos határok közötti és új. szocialista társadalmi formában való újjászületésé­nek 30. évfordulójáról. Hoz­záfűzte, hogy a lengyel dol­gozók a LEMP vezetésével lelkesen és energikusan, kö­vetkezetesen és sikeresen va­lósítják meg a szocialista épí-/ tés feladatait. A LEMp KB első titkára végezetül meggyőződését fe­jezte ki, hogy a konzultatív találkozó sikeres lesz, majd a találkozó résztvevőinek gyü­mölcsöző munkát kívánt. Pu*a Friüves hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) érintette a különböző nem­zetközi konfliktusok problé­máját is: szóltak Ciprusról, a közel-keleti helyzetről, In- dokínáról. Ciprus kérdésé­ben sokan kifejtették azt a véleményt, hogy a Ciprusi Köztársaság függetlenségét helvre kell állítani és ga­rantálni kell el nem kötele­zett státusát és területi épsé­gét, A Közel-Kelet kérdésé­ben aggodalommal szóltak . árról, hogy a rendezés elhú­zódása, a rendezés befa­gyasztására Irányuló, törek­vések esetleg újból kiélezhe­tik a helyzetet. Itt új elem­ként jelentkezik a palesztin kérdésnek önálló politikai kérdésként való megvitatása. Mint a sajtó hírül adta a szavazás eredményét, az ENSZ-közgyűlés vitájára meghívják a Palesztinái Felszabadítási. Szervezet képviselőiét, Tteméljük, hogy ez elősegíti majd a megol­dást. Vietnam kérdésében általában azt hangsúlyoz­ták. hogy teljesítsék mara­déktalanul a párizsi szerző­dést. — Az általános vitában igen nagy hangsúllyal szere­pelt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kérdése. Most olyan oldaláról is, hogy né hány fejlett tőkés ország a fejlődő — nevezetesen az olajtermelő — országokat próbálta felelőssé tenni a gazdasági tekintetben kiala­kult nehéz helyzetért. Ezt a próbálkozást a közgyűlésen visszautasították. — Talán nem érdektelen, ha megemlítem: a gazdasá­gi kacsolatok fontosságát tükrözi, hogy a KGST meg­figyelői státust kapott — minden ellenvetés nélkül — az ENSZ mellett. Figyelmet érdemel továbbá, hogy az ENSZ tagállamainak a köre bővült. Ez azt mutatja, hogy újabb országok válnak ki a gyarmati sorból, nyerik el függetlenségüket. Remélem, hogy jövőre közülük újabb országokat üdvözölhetünk az ENSZ-ben. összefoglalásul elmondha­tom: az ENSZ általános vitá­ja tárgyszerűséget és opti­mizmust tükrözött. Most ter­mészetesen nagyon sok függ attól, hogy az egyes konkrét problémákkal kapcsolatos vitában milyen határozatok születnek majd. Remélem, hogy ezek általában előrevi­szik az enyhülést és az egyes problémák megoldását — fe­jezte be nyilatkozatát Púja Frigyes. Zsivko Zsivkov elutazóit hazánkból A magyar—bolgár gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei, dr. Tim^r Má­tyás, a minisztertanács elnök­helyettese és 2sivko Zsivkov a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese október 14—16-a kö­zött tárgyalásokat folytattak a két ország ' gazdasági együttműködésének kérdései­ről. Zsivko Zsivkovot szerdán hivatalában fogadta Fock Je­nő, a minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű baráti I eszmecserén részt vett dr. Tí­már Mátyás és Sztoio Szta- noev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Zsivko Z'ivkov. szerdán el­utazott hazánkból. A kairói lapok vezető he­lyen, szalagcímek alatt is­mertetik azt a moszkvai be­jelentést, hogy Leonyid Brezsnyev, a Szovjelunió Kommunista Pártja főtitkára a jövő év januárjában hiva­talos látogatást tesz Kairó­ban. Az A1 Gumhuríja elemző cikke rámutat, hogy a szov­jet—egyiptomi kapcsolatok nem átmeneti jellegűek, s a közös érdekeken túl olyan közös elvekre épülnek, ame­lyek nem csak lehetővé te­szik, hanem egyben meg is követelik a barátság fenntar­tását és elmélyítését, a fenn­álló nézeteltérések tisztázá­sát a két országot összefűző barátsági és együttműködési szerződés szellemében. Szowiefwsi"©—Igylptem kapcsolatai Egyiptom, amely szabad elhatározásából választotta a haladó irányú fejlődés útját, a törekvésében nem támasz­kodhat a nemszocialista or­szágokra, ‘ amelyek ellene vannak a progresszív társa­dalmi fejlődés folytatásának. A közös elvek és érdekek lo­gikája aláhúzza a baráti kap­csolatok és együttműködés fenntartásának és fejleszté­sének szükségességét — álla­pítja meg az A1 Gumhurija. Az A1 Akhbar cikke ugyan­csak hangsúlyozza, hogy az antikolonializmus, a nemzeti függetlenségért és a társa­dalmi haladásért vívott harc, valamint a békés egymás mellett élés közös elvei lehe­tővé teszik a kétoldalú kap­csolatok megszilárdítását és fejlesztését. Kissinger visszatéri Washingtonba Henry Kissinger ameri­kai külügyminiszter közel- keleti és észak-afrikai kőrút­jának végeztével kedd este visszaérkezett Washington­ba. A tavalyi októberi hábo­rú óta ez volt a hatodik Iá- . togatása ebben " á térségién. Megérkezése után Kissin­ger kijelentette, hogy látoga­tása eredményeként sike­rült „bizonyos haladást el­érni” a közel-keleti békés rendezés keresésében. Megis­mételte azt a szándékát, hogy novemberben újból ellá­togat a Közel-Keletre, majd azt hangoztatta, hogy tárgya­lófelei érdeklődést tanúsí­tottak” az Egyesült Államok­nak a közel-keleti kérdésben játszott szerepe iránt. Utalt arra, hogy Rabatban október _ 26-án -kezdődik ■ az - arab or­szágok - - Csúcsértekezlete... El találkozó lehetővé teszi, hogy az arab. országok Vezetői no­vemberi közel-keleti látoga­tását megelőzőleg egyeztes­sék álláspontjukat olyan kérdésekben, mint például a békés rendezésről folytatan­dó tárgyalásokon való pa­lesztin részvétel — mondotta. Béke-viiágtanács Panamában megnyilt a Bé- ke-világtanács elnöksége iro­dájának kibővített ülése. A tanácskozáson 39 állam, köz­tük minden latin-amerikai ország nemzeti békebizottsá­gainak képviselői vesznek részt. A Béke-világtanács elnök­ségének irodája első ízben tartja ülését Latin-Ameriká­ban. A négynapos tanácsko­zás résztvevői a körzet poli­tikai helyzetét, valamint a la­tin-amerikai országok gazda­sági fejlődésének kérdéseit vitatják meg. Északon a változatlan Európa északi partjai kö­zelében végrehajtóit legutób­bi NATO-hadgyakorlat vilá­gosan megmutatta, hogy a nyugati katonai szövetség ve­zetői a kontinensünkön ta­pasztalható enyhülési folya­mat ellenére is változatlanul fenntartották a Norvég- és Barents-tenger térségével összefüggő egykori stratégiai elképzeléseiket. Az Atlanti- óceán északi részén húzódó tengeri megközelítési útvo­nalak „megóvása” céljából befolyásuk megőrzésére töre­kedtek Grönlandon, a Fae- roer-, Shetland- . és az Ork­ney-stage teken, továbbá nagy jelentőséget tulajdonítottak Norvégia és Dánia földrajzi helyzetének. Ezek segítségé­vel kezükben tarthatták az Egyesült Államok és Európa között húzódó és a NATO számára létfontosságú után­pótlási útvonalakat, ugyan­akkor a Szovjetuniótól vi­szonylag kis távolságra légi­támaszpontok és radarállo­mások egész sorát üzemel­tethették. A NATO északi szárnya és a hozzávetőleg atlanti-óceáni útvonalak - ellenőrzése első* sorban három országra, Dá­niára, Norvégiára és Izlandra támaszkodik. Dánia uralja a Balti-tenger kijáratát és emellett nagy jelentősége van a fián birtokban levő Grön- landnak is. A szigeten, Thule mellett a második világhábo­rú^ óta amerikai támaszpont működik, amely ' tulajdon­képpen az Egyesült Államok kiterjedt légibázis- és radar- hálózatának előretolt állása. A NATO számára Norvé­gia értékét növeli az a körül­mény, hogy tagállamai közül az egyetlen, amelynek közös határa van a Szovjetunióval. Nem meglepő tehát, hogy északi területein nagy meny- nyiságű katonai felszerelést halmoztak fel szövetségesei, ezen felül nehezen hozzáfér­hető fjordjai is ott szerepel­nek a katonai szakemberek terveiben“ ____ IZlandteík szintén nagy a stratégiai jelentősége: föld­rajzi fekvésénél fogva kulcs­helyzetet foglal el az Atlan­ti-óceán északi bejáratánál, s így ugródeszka szerepét tölt­heti . be a két kontinens kö­zött. Nyugati és déli partjai­nak öblei kiválóan alkalma­sak arra, hogy ott katonai objektumokat létesítsenek. Izland NATO-tagsága volta­képpen kizárólag az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Az USA Réykjaviktól, az or­szág fővárosától mintegy 50 kilométerre, Keflavikban ha­talmas katonai támaszpontot tárt fenn, Hvalfjördhurban pedig atom-tengeralattjáró és haditengerészeti kikötőt léte­sített. Izlanónak sem száraz­földi hadserege, sem légiere­je, sem hadiflottája nincs. GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye ’ 8. Egy idő után a plé­bános hozakodott elő tervé­vel. Mint mondta, szeren­csének tartaná, ha a jórava- ló segédtanító összeházasod­na unokahugával. Ennyi elég volt Mihálynak. Zenélés, meg házasodás he­lyett tanulni akart. Hiába tekintette önmagában véve megtisztelőnek Strasszer plé­bános úr tervét, nemet kel lett mondania további célja miatt. Belátta, jobb lesz, h- elbúcsúzik Gannától. mint hogy haraggá mérgesedje' viszonya feletteseivel az unó kahug kezének visszautas! tása. illetve a zenetanuló megtagadása miatt. Szedi hát sátorfáját, fa­luról falura vándorol, hog> új állást keressen magának Bolyongás közben jut el hoz­zá az üzenet: édesanyja ha­lálán van, Siet '-’azs az apostolok lován, s még élet­ben találja a haldoklót. Bú­csút vesz tőle és azzal a tu­dattal tér ismét útra, hogy soha többé nem látják egy­mást viszont. A Zala megyei Tapolcán néhány napra meg­torpant az eredménytelen álláskeresés közben, töpren­gett, merre tovább, amikor eljutott hozzá a gyászhlr. Most aztán végképp magára maradt. Gyászával a vándo­rok magányába vonult, ke­servesen megsiratta édes­anyját, ott, ahol senki nem 'átta. Nagynehezen össze­szedte magát, folvtatta állás­kereső bolyongását. Az egyik devecseri iskolá­ban végre szerencsével járt próbálkozása. Másodmagával kell éllátnia a népesebb gyermekseres között a segéd­tanítói teendőket. A két se­gédtanító pénzbeni fizettsé- ge a soványka keresztelési díj. Alkalmanként néhány garas. Élelmezésről, s2állás- *•01" az iskolamester gondos­kodik. Nvomorúságos bér. de nincs sok válogatnlvalő- ja. örül, hogy egyáltalán szükség van rá. Siet vissza Gannára, az otthagyott cók- mókjáért. Végre úgy, ahogy megállapodhatna valami jobb lehetőség reményében, de hiába várják vissza Deve- eserbe: Gannára érve ki­tör rajta a tífusz, élet és ha­lál között lebeg. Hetekig vi­askodik a lázzai. míg szerve­zete nagynehezen úrrá lesz a súlyos betegségen Fáj ne­ki, hogy a gannai tanító, aki­nek pedig derekason kapál­ta veteményeseit, mielőtt állását felmondta, egy kraj­cár nélkül bocsátja útjára. Hiába számított mezővá­rosnak Devecser, szellemi­leg épp oly tesoedten bóbis­kolt, mint a legeldugottabb bakonyi falvak. így tehát, ami a tanulási vágy kielégí­tését illeti, ez a hely sem bi­zonyult Mihály számára az ígéret földiének. Ráadásul rengeteget koolalt. pedig a tífusztól leromlott szerveze­iS*"?*1 Vő Ca+ V bővebb táplálékot. Főnöke szűkösen mérte leveseit he­tenként egvszer-kétszer azzal a páros Svábzsemlével told­hatta meg, amit különórá­éit kapott a pékmestertől. Mindemellett a devecseri is­kolamester szintén zenebo­lond volt. Nem hagyta békén Mihályt, erőnek erejével kényszeríteni akarta a hang­szerekkel való bajlódásra. Ilyképpen semmi, de sem­mi nem kötötte Mihályt De- vecserhez. Távozott, amilyen gyorsan csak tudott. Jobb híján Kolontára költözött, pedig eleve tudta, hogy itt végképp nem számíthat sem­mi fizetésre, hiszen a kolon- tári tanító maga is riasztó­an szegény volt. Őszintén megmondta ennek a jóravaló iskolamesternek, hogy csal tavaszig hajlandó szolgálni nála. így is lett. A rövid idő alatt mégis olyannyira meg­szerették Kolontáron a segéd­tanítót, hogy a parasztok, szegénységük ellenére bő­séges útravalót csomagol­tak neki kenyérből, ke­ménytojásból. Az igazsághoz tartozik hogy a keménytojás, meg a jobbágy asszonyok sütötte házikenyér mellé egvéb tar­taléka Is akadt. Még takács­legény korában bevarrt né­hány forintot posztóruhájá­ba, a legvégső esetre. Csak­ugyan ritka nagy okra gon­dolhatott, ha még a tífuszt követő elesettségében sem fejtette ki rejtekéből az ezüst forintokat. Türelmetlenül várta az idő megenyhülését, 1821 ta­vaszán. Mihelyt fütyülni kezdtek a rigók, ismét ván­dorútra indult, immár távo­labb az ismerős bakonyi vi­déktől. Úgy számított,, ellá­togat Székesfehérvárra, s itt legközelebbi célpontjánál majd eldönti, a tapasztalá­sok révén, hogy merre tart. Amerre járt, mindenütt érdeklődött, barátságos ter­mészete láttán szívesen el­beszélgetett vele paraszt és úrféle egyaránt. Ennek kö­szönhette, hogy határozott útirányt választhatott, 'mi­előtt még Székesfehérvár­ra ért. Vándorló fazekassal hozta össze a sors Seregélye­sen. Szó szót követvén, a fazekas elmondotta, hogy Izsákról jön, ama kiskunsági mezővárosból, ahol eléggé módos gazdák élnek, akik megbecsülik a tanult embe­reket. Kellenének is ilyenek Izsákra, mert íme, a kán­tor most is supplens nél­kül kénytelen boldogulni. Mihály most hallotta elő­ször a két kifejezést. A kán­tor, meg a supplens sza­vakat. Megtudván, hogy az előbbi iskolamestert, az utóbbi pedig segédtanítót jelent, azonnal tűzbe jött. Most már csak az volt akér­A katonai elkötelezettsé­gen túl azontan Dánia s Norvégia fejlődésében o.jan sajátosságokat is találunk, amelyek megkülönböztetik a két országot a NATO más tagállam'' itól. Mindketten éveken ái vonakodtak elfo­gadni a hadkötelezettség idő­tartamára vonatkozó NATO- ajánlásokat. A katonai költ­ségvetés növelésére irányuló törekvésekért sem nagyon lelkesedtek, az ötvenes évek­ben pedig nem engedték mog, hogy területükön közepes ha­tósugarú rakatokat helyezze­nek el. Ellentétben a NATO vazatő hatalmaival, hosszú időn át elutasították az NSZK alakulatainak részvé­telét a területükön rendezett NATO-gyakorlatokon. Dáni­ának és Norvégiának azon­ban leginkább a támaszpon­tok és atomfegyverek kérdé­sében voltak fenntartásaik a NATO-val szemben. A multilaterális • (sokolda­lú) NATO-atomerő tervének kidolgozása idején kiderült, hogy az észak-európai NA­TO-tagországok nem értenek egyet a tervvel. Magatartá­sukat azzal indokolták, hogy fenn kell tartani az „északi egyensúlyt”. Ez az elmélet abból indul ki, hogy Észak- Európa olyan térség, ahol aránylag jelentéktelen a nemzetek közötti feszültség, s a nagyhatalmak érdekeltek a jelenlegi helyzet fenntartá­sában. Ebből következik, hogy ha bármelyik észak- -európai ország változtatna katonapolitikáján, ez a szom­szédos államokra nézve is következményekkel járna, mindenekelőtt pedig arra késztetné a nagyhatalmakat, hogy az új adottságoknak megfelelően módosítsák az észak-európai államok irán­ti politikájukat. Az ilyen megfontolások kétségtelenül segítették az enyhülés folyamatának ki­bontakozását Európában, de ugyanakkor a jóakaratnak csupán a béke fenntartásá­hoz szükséges minimumáról ■ tettek bizonyságót. A szocia­lista országok a nukleáris fegyvereket illetőén sokra ér­tékelték a NATO északi tag­államainak állásfoglalását, de ugyanakkor azt sem felejtet­ték el, hogy milyen szerepet szántak az Észak-atlanti Szö­vetség vezető hatalmai ezek­nek az országoknak. A1 leg­utóbbi időkben végrehajtott NATO-hadgyakorlatok -ép­pen azt mutatják, hogy Nor­végia és Dánia sajátos szere­pe ellenére is könnyen esz­köze lehet idegen érdekek­nek. A végső megoldást a skandináv államok is csak a kontinens biztonságának megteremtésén keresztül ér­hetik eL Tolnay László dés, messzi-e az rokonszen­ves Izsák, az ugyancsak ro­konszenves kántorával, Ze- mán Jánossal. Kicsiny lően legyintett a fazekas: dehogy van messze! Pente'énéi átviszi a komp Apostagr-a, innen röpke gyaloglás után Szabadszállásra ér, ahonnan már gyerekjáték átsétálni Izsákra. Stancsics Mihály megkö­szönte a fazekas bizalmát, bátorítását, és még az este elbúcsúzott tőle, mert bizo­nyosra vette, hogy a fazekas javában aludni fog, amikor ő útrakél. Valóban, a hajnal első jelére nyakába szedte a Pentele felé vezető utat. Haj­lott alkonyaira érte el a Du­náit, pedig ugyancsak szapo- rázta lépteit. Bármennyire elfáradt, a túlparton akarta tölteni az éjszakát. Másnap kora reggel újult erővel kélt útra Apostagról Sza­badszállás felé. Csakhamar megértette, a kocsin ~zó azekasnak könnyű volt ki­csiny lön . legyinteai e h távolságra. Bezzeg ő, a gya­logos már-már azt hitte, em­berrel sem fog többé talál­kozni, nemhogy megérkezne arra a talán nem is létező Izsákra. Birkózva a se vége, *se hossza pusztaság úttalan útjaival, kis híján visszafor­(Foly tatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents