Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

874. okfőSer 17. iCÄÄ-WHÄflaORSZA« EGYZETEK L Példamutatás KOMMUNISTA SZOMBATOT TARTOT­TAK néhány hete Záhonyban a debreceni ■asútigazgatóság dolgozói. S mint évek óta >ármikor, most is mindenki természetesnek ette, hogy a vasútigazgató ugj'anúgy tolja a :étkerekű talicskát, pakolja a bútort, mint a lártbizottság titkára, vagy az egyszerű hiva- alnok a számviteli főnökségről. Pedig a hafo- iik x-nél már korántsem olyan könnyű a fi­ikai munka, mint egy fiatalabb embernek. Az itrakó körzetben viszont ennek láttán min- lenki tudta, hogy a felajánlásokat „fent7' is lomolyan veszik, tesznek értük. Ugyanez volt elmondható az elmúlt hét­régeken Nyíregyházán, a kommunista műsza- tokban. A legtöbb helyen éppen a vezetők ■matattak példát, az ő fáradtságot nem ismerő nunkakedvük terjedt át másokra is, eredmé- lyezett olyan munkasikereket, amelyek egy itlagos hétköznapi műszak eredményeitől já­rni jobbak. A kommunista műszakok, a társadalmi arunkaakciók nemes cél érdekében szerveződ­nek. Tudja ezt mindenki, aki résztvesz ben­nük. Sok apró forint gyűlik így egybe, hogy ép­pen a bölcsődei helyekből legyen több a megye­székhelyen, vagy a fürdő legyen/mielőbb kész Nyírbátorban, esetleg a tanyai gyerekek ta­nuljanak jobb körülmények között a balkányi kollégium megépítésével, vagy a vietnami szakmunkásképző iskola építéséhez járulja­nak hozzá forintjaikkal a mátészalkai diákok, amikor társadalmi munkát végeznek. A NAGYOBB FIZETÉSŰ EK akár „zseb­ből” is többet tudnának áldozni, ha pusztán az anyagi oldalát nézzük a társadalmi akciónak. Nyilvánvaló, hogy a mérnök több értéket pro­dukál a rajzasztal mellett mintha almasze­déssel tölti az idejét, vagy éppen vagont pa­kol, mint ahogy a papírgyárban teszik a hét­végeken. Ám azt is tudni kell, hogy ezzel az áldozatos munkával most — a rossz időjárás miatt — olyan értékeket mentenek meg, vagy olyan szállítókapacitást tesznek lehetővé, amit más munkával, vagy máskor végzett egyéb te­vékenységgel nem lehet pótolni. Ezért illeti dicséret mindazokat, akik résztvesznek ezek­ben az akciókban, s ezért lelkesítő a vezetők példája, akiknek a munkája láttán, de attól függetlenül is, az elkötelezettség érzésével, tu­datával példamutatóan dolgozott ezekben a hetekben mindenki. 2. A verseny nyilvánossága XJj pont a térképen A szabolcsi papír sikere A közelmúltban rangos vendéget fogadott a Papír­ipari Vállalat nyíregyházi hullámdoboz- és zsákgyára. A magyar—szovjet papír- és Tellulózipari együttműködés 15. évét méltató szimpozion vendégeként hazánkban tar­tózkodó I. N. Krapivin, a szovjetunió cellulóz- és pa­píripari miniszterhelyettese látogatott el a gyárba Juhász Mihálynak, a Papíripari Vál­lalat vezérigazgató-helyette­sének társaságában. A gyár­ban szerzett tapasztalatairól, a jövő terveiről kértünk tő­lük felvilágosítást. Nemzetközi színvonalon — Milyen tapasztalatokat szerzett Krapivin elvtárs a nyíregyházi gyárban? A csomagol ős te -Imikai verseny díjnyertes terméke. (Hammel József felvétele) TV éhány hete már meg­i ’ írtam, a szupermarke­tok olyan gyorsan emelik az árakat, hogy amíg az ember a parkolóhelyről az üzletbe ip, addigra kétszer-három­szor is változnak az árak, a konzervdobozokon és a kar­tonokon. Felhívtam a figyel­met arra, hogy némely áru­házban stempliző fickók ül­dözik az ember kuliját a fo­lyosókban, s mielőtt még a pénztárhoz érhetne, átpecsé­telik az árat a cnccán. A minap Joe Krell bará­tom értesített az árháború legújabb fejleményéről. Fel­hívott és megkért, keressem fel, mert telefonon keresztül nem mer beszélni. Ahogy ka­put nyitott, úgy festett, mint egy idegroncs. — Menjünk innen — mond­ta —, mért ez a ház bepör- gött. Mászkálunk az utcán. — Valami van — mondta. — fi napokban vettem egy doboz tonhalat, 55 centre volt árazva. Hazavittem, betettem a kamrába. Amikor másnap elővettem, már 63 cent volt az ára. Azt hittem, tévedek az eredeti árban, s hogy biz­tos legyek a dolgomban, visz- szatettem a tonhalat a spejz- ba. A következő napon azt olvastam le róla: Ára 70 cent. Krell igen józan cimbora, emlékezetem szerint még so­hasem viselkedett így. Va- lószíni'l',g öss"°7''•verhette a különféle tonhalkanzcrvekct. Ezt meg isi mondtam neki. A fejét ráztál — Semmi esetre sem. Mert amikor ma reggel előszedtem a tonhalat, az állt rajta. Két darab 1.50 dollár. Azt mon­dom. itt valami bűzlik. Krell elmesélte, először úgy vélte, csak a tonhallal áll így a dolog, ezért, hogy bizonyosságot szerezzen ez ügyben, másféle árúkat is elhelyezett a polcaira. Meg­bizonyosodott róla, hogy na­ponta 2—3 centtel mindennek felmegy az ára. •— Bármit raktam a hűtő­be, reggelre megváltozott az ára. Vásároltam például ka­rajt, fontját 2,5 0 dollárért, amikor másnap elővettém, hogy kisüssem, 3,25 dollárra volt átárazva. Elgondolkoztam. Lehet, hogy Krell bedilizett a mér­téktelen áremelkedésektől? Nagyon cikis volt a helyzet. Fölkerestük az egyik ba­rátomat, Thurston Cravent, aki kémikusként dolgozik a kormánynak, egy szigorúan titkos megbízatáson. Amikor elmeséltük neki a sztorit, azt suttogta: — Ügy látszik, áttörés az öö-nél... — öö? Mi az? — kérdez­tem. — önműködő önfelározó. A legújabb fegyver az árazás­technikában — mondta Cra­ven. — Tudjuk, hogy a szu­permarketek egy ideje már kutatásokat folytatnak ezen a téren. Az ember annyit hibá­zik a konzervek, kartonok, flaskák árazásában, hogy fe­szített tervet dolgoztak ki az önfelárazás megoldására. Ar­ra számítottunk, hogy ez leg­feljebb 1979-re sikerülhet ne­kik. Craven megkérte KreTlt, hozza föl neki a tonhalkon- zervet. . KreU kisvártatva megjött, átadta Cravennek. Most a következő ár jelzés volc rajta: Különlegesség, ára 1,2G dollár. Craven a mikroszkópja alá tette. — Hm — mondta, — sejtet­tem. Körforgó lézer. Nézze csak, az ár ultraibolya tin­tával van rápecsételve, s a fényerősségnek megfelelően hol eltűnik, hol feltűnik. A szupermarket egy körforgóra helyezi a készülékét és az arak progressziven úgy emel­kednek minden fordulatnál, ahogy a bolt akarja. Szá­momra csupán az a titokza­tos mindebben, hogy az árak­nak kizárólag a boltban sza­badna emelkedniük. Krell kamrájában, vagy hűtőjében nem. Hadd kérdezzem meg, Krell: van tévéje a konyhá­ban? — Persze, hogy van — mondta Krell. — Nos, akkor megvan a magyarázat. A katódcsönek ugyanolyan hatása van az ár­feliratra, mint a lézersugár­nak. Azt javaslom, vigye ki a konyhából a tévéjét. Craven még hozzáfűzte: És még valamit. Krell. Ne beszéljen erről senkinek. Hogyha a szupermarketok rájönnek, hogy maga tud az ÖÖ-ről, egy lyukas garast sem adok az életéért. (Bomoródl József fordítása) — Három fő benyomást Í szereztem. Az egyik, hogy na­gyon jó minőségű építkezés­sel hozták létre ezt a gyárat. A másik tapasztalatom a munkásságra vonatkozik. Nagyon jól összeforrott tár­saságnak találtam, a gyors növekedéssel meg tudtak bir­kózni. A harmadik észrevé­telem a termékminőségre vonatkozik. A legmagasabb igényű fogyasztókat is kielé­gítik az itt gyártott termékek. Mindez különösen akkor je­lentős, — mint ahogy az elv­társak tájékoztatójából hal­lottam —, hogy korábban itt egyáltalán nem volt ipar, s így sikerült a papíripart meg­honosítani. Nyíregyháza új pont a papíripar térképén. — Volt-e most konkrét tár­gyalás a szovjet és a magyar partnerek között? A gyár hogyan lépett be a termelésbe, milyenek az el­ső tapasztalatok — kérdeztük Juhász Mihály vezérigazgató- helyettestőL — Mindjárt országos hír­nevet szereztek termékeikkel. Az alufix sípoló tejforraló a csomagolástechnikai verse­nyen első helyet szerzett. A A MÉM-ben elkészült az 1976—80-as évekre szóló ön­tözéses gazdálkodásfejlesz­tési tervprogram, amely több mint 150 ezer hektárnyi területen irányozza elő — nagyösszegű beruházások­kal — mesterséges öntöző- rendszerek kialakítását. A program szerint az ön­tözésre álló vízkészletet fő­ként a koncentrált iparszerű rendszerekben használják fel minden eddiginél na- gyobb mennyiségben. Nem­csak a növénytermesztők számára biztosítanak új öntö­zési lehetőségeket, hanem az állattartó-tenyésztő gazdasá­gok takarmány termő terüle­gyár nagy súlyt helyez a fej­lesztésre, termékeik konstruk­ciós és művészi tervezésére. — Az indulás óta milyen a termelés fejlődése? — A vállalaton belül a nyíregyházi tervteljesítés a legnagyobb. Nemcsak a vál­lalatnak, hanem a népgazda­ságnak is fontos ez, ,mert minden tonna termék dollár­ezreket ér, ugyanis 25 ezer tonna csomagolóanyagot tő­kés importból kellett besze­rezni. A csomagolási igények főképp ősszel jelentkeznek, ezért ilyenkor még nagyobb szükség van a termelésre. — Milyen gondjai vannak jelenleg a termelésnek? — A várakozásnál jobban bekapcsolódtak a vállalati kö­zös terhek viselésébe. Bizunk abban, hogy a nagyvállalat ezt később honorálni tudja. Egyes munkaigényes termé­kek gyártását — a máshol előforduló munkaerőhiány miatt — kénytelenek va­gyunk ide telepíteni. A gyá­tein is mesterséges csapadék­kal, növelik a hozamokat. A minisztérium termelés- és műszaki-fejlesztési főosztá­lyának javaslata szerint, a középtávú koncepció alapján, a következő években növelik az öntözött zöldségterületeket, hogy tovább javítsák a lakos­ság ellátását, és a konzerv­ipar igényeit is az eddiginél magasabb színvonalon elégít­hessék ki. A következő években mint­egy 30 ezer hektárral növelik a vízzel mesterségesen táplált területeket, amelyeken döntő többségben iparszerűen ter­melnek majd. A nagyüzemi állattartó telepek takar­nak ezt megértéssel fogad­ják. A kollektíva összeková­csolására pedig nagyon jól használják ki a testvérgyári kapcsolatokat. Bátran men­nek tapasztalatcserére, igye­keznek az új ismereteket hasznosítani Rendelések a szocialista országokból — Milyen kapcsolatok ala­kultak ki a nyíregyházi gyár és a szovjet papíripar között? — Hosszabb távra is az egyik legfontosabb. alap­anyagnak, a hullámíedőré- teghek a beszerzésében a Szovjetunióra támaszkodunk. A KGST-n belüli szakosítás révén Magyarország nem is tervezi ebből a nagyobb vo­lumenű termelést. Ugyanez vonatkozik a zsákpapírgyár- tás alapanyagára is. A gyár másik kapcsolata a készter­mékeknél jelentkezik. A szovjet fél papíripari termé­keket is kér. Tavaly Moszk­vában kiállításon mutattuk be termékeinket — köztük a nyíregyháziakat —, s a szovjet félnek megnyerte tet­szését a bemutatott kollekció. Különösen a kisebb távolsá­gú, határmenti forgalomba léhet szó a termékek cseréjé­ről. A nyíregyházi gyárban a polietilén bevonatú termékek gyártásánál jelenleg felesle­ges kanacitásunk is van. Már most jelentős rendelésekkel jelentkeznek, a szocialista or­szágokból ennek a korszerű csomagolásmódnak az elter­jesztésében számítunk a kül­földi értékesítésre, — fejezte be Juhász Mihály. Lányi Rotond mánybázisának növelésére 50 ezer hektáron rendezked­nek be legelő öntözésre és a hozamok fokozására több tíz­ezer hektáron oldják meg a burgonya és a cukorrépa, va­lamint a rizs öntözését. Mi­után az öntözéssel termesztett növényi kultúrák úgynevezett váltóterületein egves években egyéb szántóföldi növénye­ket is termeszthetnek, így kedvező vízellátottságú tala­jokra kerülhet kukorica, szó­ja és szálastakarmány is. Ezenkívül várhatóan 10 ezer hektár szőlő-, és gyümölcs­terület öntözését teszik lehe­tővé 1976—80 között SZOCIALISTA ÉS MUN KABRIGÄDOK, .‘gyének és kisebb kollektívák versengenek nanapság, hogy jó munkájukkal hozzájárul- anak az éves feladatok maradéktalan teljesí- éséhez, a IV. ötéves terv mielőbbi befejezésé­lez — mint ahogy azt a párt XI. kongresszu­sra és a felszabadulás 30. évfordulójára ki- Dontakozott munkaverseny célul tűzte ki. S a /erseny ott igazán jó, ahol a „küzdők” látják, hol állnak a sorban, kit előztek meg, melyik őrületen kell erősíteni, hogy utolérjék az előt­tük levőket. A Nyíregyházi Konzervgyárban például naponta kifüggesztik, hogyan halad a vállalat a tervteljesítéssel, milyen eredményeket érnek sl az egyes üzemek. A debreceni vasútigazga- fcóság külön kongresszusi híradót jelentetett meg, amelyben hónapról hónapra tájékoztatja i három megyében levő vasutasokat, milyen eredményeket értek el az egyes területeken, logyan áll az egész kollektíva a versenyben, B melyek a legfontosabb következő feladatok. Ezek a példák azok, amelyek bizonyítják: a legtöbb helyen komolyan veszik a versenyt, mert tudják, milyen haszonnal jár a vállalat­ra, a népgazdaságra nézve. Sajnos — ha csak elvétve is — de találkozunk ellenpéldákkal. Van üzem, ahol kinevezett versenyfelelős van, de ha arról kérdeznek, mit tettek a brigádok, akkor halogató választ ad, majd az év végi értékelésnél kiderül minden — mondja. Pedig az ilyen helyeken éppen a verseny lényege sikkad el. A dolgozók nem érzik a vetélkedést, nem látják, hogy áldozatos munkájuknak mi­lyen eredménye van, tehát nem is veszik ko­molyan az egész versenyt Pedig a jó tájékoztatásnak mozgósító ere­je van. Ha a vállalati, üzemi faliújságon né­hány sorban megjelenik, hogy az egyik brigád már teljesítette a vállalásának valamelyik ré­szét, hogy ki az a munkás, aki kiemelkedett a versenyben, akkor nem csak a többieknek ad példát, hanem egy kicsit eligazít, ha mások még nem tartanak azon a szinten. Esetleg ön­vizsgálatra késztet egy ilyen híradás, értéke­lés, hogy a másik, lemaradt brigádnál milyen okokra vezethető vissza, hogy nem teljesítik vállalásukat A LEGTÖBB HELYEN nem csak egy-egy brigád, hanem az egész vállalat előtt álló cé­lok érdekében születtek a felajánlások. így a munkák összefüggnek, ha valahol lemaradás van, akkor az máshol is érezteti hatását A gazdasági vezetőkön múlik, hogy mennyit tesznek ezeknek a sokszor csak szervezést na­gy c.- „o/elmet követelő akadályok leküzdé­sére, s mennyire ismertetik meg a menetköz­ben adódó újabb feladatokkal a kollektívákat Aztán a verseny nyilvánossága révén úgy tudnak agitálnt hogy rövid időn belül min­denkihez eljusson a híradás: eleget tettek a feladatoknak, újabb sikerek születtek a mun­kaverseny ben. Lányi Bolond Art Buchwald: Gépesített infláció ;— Látogatásomnak nem ez volt a célja, de néhány fej­lesztési ügyben így is közvet­len véleménycserére került sor. A hosszú távú tervek egyeztetéséről, az épülő szi­bériai cellulózgyár problé­máiról beszélgettünk. A nyír­egyházi csomagolóanyagok nemzetközi színvonalon áll­nak, ezek közül mutatóba el­vittem néhányat, hogy az együttműködést a termékcse­re révén is bővítsük. Importpótlás Nyíregyházán — A legfontosabb most a szállítás megszervezése. A vasúti kocsival való ellátás elsőrendű, azoknak a hiánya még a termelés csökkentését is magával vonhatja. Általá­ban ötnapos készlet van a gyárban a befejezettén ter­melésből, tehát néhány napos kiesés komolyan érinti a tel­jes termelést. A gyáriak — a vasút segítségét is igénybe véve — szombat-vasárnapi rakodásokkal is segítik a szállítás gyorsítását. Tettünk intézkedéseket a szállítás közútra való terelésére is. — Hogyan illeszkedett be a nyíregyházi gyár a nagyvál­lalati egészbe? Őalozéses gazdálkodás — fejlesztési program 9

Next

/
Thumbnails
Contents