Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
874. okfőSer 17. iCÄÄ-WHÄflaORSZA« EGYZETEK L Példamutatás KOMMUNISTA SZOMBATOT TARTOTTAK néhány hete Záhonyban a debreceni ■asútigazgatóság dolgozói. S mint évek óta >ármikor, most is mindenki természetesnek ette, hogy a vasútigazgató ugj'anúgy tolja a :étkerekű talicskát, pakolja a bútort, mint a lártbizottság titkára, vagy az egyszerű hiva- alnok a számviteli főnökségről. Pedig a hafo- iik x-nél már korántsem olyan könnyű a fiikai munka, mint egy fiatalabb embernek. Az itrakó körzetben viszont ennek láttán min- lenki tudta, hogy a felajánlásokat „fent7' is lomolyan veszik, tesznek értük. Ugyanez volt elmondható az elmúlt hétrégeken Nyíregyházán, a kommunista műsza- tokban. A legtöbb helyen éppen a vezetők ■matattak példát, az ő fáradtságot nem ismerő nunkakedvük terjedt át másokra is, eredmé- lyezett olyan munkasikereket, amelyek egy itlagos hétköznapi műszak eredményeitől járni jobbak. A kommunista műszakok, a társadalmi arunkaakciók nemes cél érdekében szerveződnek. Tudja ezt mindenki, aki résztvesz bennük. Sok apró forint gyűlik így egybe, hogy éppen a bölcsődei helyekből legyen több a megyeszékhelyen, vagy a fürdő legyen/mielőbb kész Nyírbátorban, esetleg a tanyai gyerekek tanuljanak jobb körülmények között a balkányi kollégium megépítésével, vagy a vietnami szakmunkásképző iskola építéséhez járuljanak hozzá forintjaikkal a mátészalkai diákok, amikor társadalmi munkát végeznek. A NAGYOBB FIZETÉSŰ EK akár „zsebből” is többet tudnának áldozni, ha pusztán az anyagi oldalát nézzük a társadalmi akciónak. Nyilvánvaló, hogy a mérnök több értéket produkál a rajzasztal mellett mintha almaszedéssel tölti az idejét, vagy éppen vagont pakol, mint ahogy a papírgyárban teszik a hétvégeken. Ám azt is tudni kell, hogy ezzel az áldozatos munkával most — a rossz időjárás miatt — olyan értékeket mentenek meg, vagy olyan szállítókapacitást tesznek lehetővé, amit más munkával, vagy máskor végzett egyéb tevékenységgel nem lehet pótolni. Ezért illeti dicséret mindazokat, akik résztvesznek ezekben az akciókban, s ezért lelkesítő a vezetők példája, akiknek a munkája láttán, de attól függetlenül is, az elkötelezettség érzésével, tudatával példamutatóan dolgozott ezekben a hetekben mindenki. 2. A verseny nyilvánossága XJj pont a térképen A szabolcsi papír sikere A közelmúltban rangos vendéget fogadott a Papíripari Vállalat nyíregyházi hullámdoboz- és zsákgyára. A magyar—szovjet papír- és Tellulózipari együttműködés 15. évét méltató szimpozion vendégeként hazánkban tartózkodó I. N. Krapivin, a szovjetunió cellulóz- és papíripari miniszterhelyettese látogatott el a gyárba Juhász Mihálynak, a Papíripari Vállalat vezérigazgató-helyettesének társaságában. A gyárban szerzett tapasztalatairól, a jövő terveiről kértünk tőlük felvilágosítást. Nemzetközi színvonalon — Milyen tapasztalatokat szerzett Krapivin elvtárs a nyíregyházi gyárban? A csomagol ős te -Imikai verseny díjnyertes terméke. (Hammel József felvétele) TV éhány hete már megi ’ írtam, a szupermarketok olyan gyorsan emelik az árakat, hogy amíg az ember a parkolóhelyről az üzletbe ip, addigra kétszer-háromszor is változnak az árak, a konzervdobozokon és a kartonokon. Felhívtam a figyelmet arra, hogy némely áruházban stempliző fickók üldözik az ember kuliját a folyosókban, s mielőtt még a pénztárhoz érhetne, átpecsételik az árat a cnccán. A minap Joe Krell barátom értesített az árháború legújabb fejleményéről. Felhívott és megkért, keressem fel, mert telefonon keresztül nem mer beszélni. Ahogy kaput nyitott, úgy festett, mint egy idegroncs. — Menjünk innen — mondta —, mért ez a ház bepör- gött. Mászkálunk az utcán. — Valami van — mondta. — fi napokban vettem egy doboz tonhalat, 55 centre volt árazva. Hazavittem, betettem a kamrába. Amikor másnap elővettem, már 63 cent volt az ára. Azt hittem, tévedek az eredeti árban, s hogy biztos legyek a dolgomban, visz- szatettem a tonhalat a spejz- ba. A következő napon azt olvastam le róla: Ára 70 cent. Krell igen józan cimbora, emlékezetem szerint még sohasem viselkedett így. Va- lószíni'l',g öss"°7''•verhette a különféle tonhalkanzcrvekct. Ezt meg isi mondtam neki. A fejét ráztál — Semmi esetre sem. Mert amikor ma reggel előszedtem a tonhalat, az állt rajta. Két darab 1.50 dollár. Azt mondom. itt valami bűzlik. Krell elmesélte, először úgy vélte, csak a tonhallal áll így a dolog, ezért, hogy bizonyosságot szerezzen ez ügyben, másféle árúkat is elhelyezett a polcaira. Megbizonyosodott róla, hogy naponta 2—3 centtel mindennek felmegy az ára. •— Bármit raktam a hűtőbe, reggelre megváltozott az ára. Vásároltam például karajt, fontját 2,5 0 dollárért, amikor másnap elővettém, hogy kisüssem, 3,25 dollárra volt átárazva. Elgondolkoztam. Lehet, hogy Krell bedilizett a mértéktelen áremelkedésektől? Nagyon cikis volt a helyzet. Fölkerestük az egyik barátomat, Thurston Cravent, aki kémikusként dolgozik a kormánynak, egy szigorúan titkos megbízatáson. Amikor elmeséltük neki a sztorit, azt suttogta: — Ügy látszik, áttörés az öö-nél... — öö? Mi az? — kérdeztem. — önműködő önfelározó. A legújabb fegyver az árazástechnikában — mondta Craven. — Tudjuk, hogy a szupermarketek egy ideje már kutatásokat folytatnak ezen a téren. Az ember annyit hibázik a konzervek, kartonok, flaskák árazásában, hogy feszített tervet dolgoztak ki az önfelárazás megoldására. Arra számítottunk, hogy ez legfeljebb 1979-re sikerülhet nekik. Craven megkérte KreTlt, hozza föl neki a tonhalkon- zervet. . KreU kisvártatva megjött, átadta Cravennek. Most a következő ár jelzés volc rajta: Különlegesség, ára 1,2G dollár. Craven a mikroszkópja alá tette. — Hm — mondta, — sejtettem. Körforgó lézer. Nézze csak, az ár ultraibolya tintával van rápecsételve, s a fényerősségnek megfelelően hol eltűnik, hol feltűnik. A szupermarket egy körforgóra helyezi a készülékét és az arak progressziven úgy emelkednek minden fordulatnál, ahogy a bolt akarja. Számomra csupán az a titokzatos mindebben, hogy az áraknak kizárólag a boltban szabadna emelkedniük. Krell kamrájában, vagy hűtőjében nem. Hadd kérdezzem meg, Krell: van tévéje a konyhában? — Persze, hogy van — mondta Krell. — Nos, akkor megvan a magyarázat. A katódcsönek ugyanolyan hatása van az árfeliratra, mint a lézersugárnak. Azt javaslom, vigye ki a konyhából a tévéjét. Craven még hozzáfűzte: És még valamit. Krell. Ne beszéljen erről senkinek. Hogyha a szupermarketok rájönnek, hogy maga tud az ÖÖ-ről, egy lyukas garast sem adok az életéért. (Bomoródl József fordítása) — Három fő benyomást Í szereztem. Az egyik, hogy nagyon jó minőségű építkezéssel hozták létre ezt a gyárat. A másik tapasztalatom a munkásságra vonatkozik. Nagyon jól összeforrott társaságnak találtam, a gyors növekedéssel meg tudtak birkózni. A harmadik észrevételem a termékminőségre vonatkozik. A legmagasabb igényű fogyasztókat is kielégítik az itt gyártott termékek. Mindez különösen akkor jelentős, — mint ahogy az elvtársak tájékoztatójából hallottam —, hogy korábban itt egyáltalán nem volt ipar, s így sikerült a papíripart meghonosítani. Nyíregyháza új pont a papíripar térképén. — Volt-e most konkrét tárgyalás a szovjet és a magyar partnerek között? A gyár hogyan lépett be a termelésbe, milyenek az első tapasztalatok — kérdeztük Juhász Mihály vezérigazgató- helyettestőL — Mindjárt országos hírnevet szereztek termékeikkel. Az alufix sípoló tejforraló a csomagolástechnikai versenyen első helyet szerzett. A A MÉM-ben elkészült az 1976—80-as évekre szóló öntözéses gazdálkodásfejlesztési tervprogram, amely több mint 150 ezer hektárnyi területen irányozza elő — nagyösszegű beruházásokkal — mesterséges öntöző- rendszerek kialakítását. A program szerint az öntözésre álló vízkészletet főként a koncentrált iparszerű rendszerekben használják fel minden eddiginél na- gyobb mennyiségben. Nemcsak a növénytermesztők számára biztosítanak új öntözési lehetőségeket, hanem az állattartó-tenyésztő gazdaságok takarmány termő terülegyár nagy súlyt helyez a fejlesztésre, termékeik konstrukciós és művészi tervezésére. — Az indulás óta milyen a termelés fejlődése? — A vállalaton belül a nyíregyházi tervteljesítés a legnagyobb. Nemcsak a vállalatnak, hanem a népgazdaságnak is fontos ez, ,mert minden tonna termék dollárezreket ér, ugyanis 25 ezer tonna csomagolóanyagot tőkés importból kellett beszerezni. A csomagolási igények főképp ősszel jelentkeznek, ezért ilyenkor még nagyobb szükség van a termelésre. — Milyen gondjai vannak jelenleg a termelésnek? — A várakozásnál jobban bekapcsolódtak a vállalati közös terhek viselésébe. Bizunk abban, hogy a nagyvállalat ezt később honorálni tudja. Egyes munkaigényes termékek gyártását — a máshol előforduló munkaerőhiány miatt — kénytelenek vagyunk ide telepíteni. A gyátein is mesterséges csapadékkal, növelik a hozamokat. A minisztérium termelés- és műszaki-fejlesztési főosztályának javaslata szerint, a középtávú koncepció alapján, a következő években növelik az öntözött zöldségterületeket, hogy tovább javítsák a lakosság ellátását, és a konzervipar igényeit is az eddiginél magasabb színvonalon elégíthessék ki. A következő években mintegy 30 ezer hektárral növelik a vízzel mesterségesen táplált területeket, amelyeken döntő többségben iparszerűen termelnek majd. A nagyüzemi állattartó telepek takarnak ezt megértéssel fogadják. A kollektíva összekovácsolására pedig nagyon jól használják ki a testvérgyári kapcsolatokat. Bátran mennek tapasztalatcserére, igyekeznek az új ismereteket hasznosítani Rendelések a szocialista országokból — Milyen kapcsolatok alakultak ki a nyíregyházi gyár és a szovjet papíripar között? — Hosszabb távra is az egyik legfontosabb. alapanyagnak, a hullámíedőré- teghek a beszerzésében a Szovjetunióra támaszkodunk. A KGST-n belüli szakosítás révén Magyarország nem is tervezi ebből a nagyobb volumenű termelést. Ugyanez vonatkozik a zsákpapírgyár- tás alapanyagára is. A gyár másik kapcsolata a késztermékeknél jelentkezik. A szovjet fél papíripari termékeket is kér. Tavaly Moszkvában kiállításon mutattuk be termékeinket — köztük a nyíregyháziakat —, s a szovjet félnek megnyerte tetszését a bemutatott kollekció. Különösen a kisebb távolságú, határmenti forgalomba léhet szó a termékek cseréjéről. A nyíregyházi gyárban a polietilén bevonatú termékek gyártásánál jelenleg felesleges kanacitásunk is van. Már most jelentős rendelésekkel jelentkeznek, a szocialista országokból ennek a korszerű csomagolásmódnak az elterjesztésében számítunk a külföldi értékesítésre, — fejezte be Juhász Mihály. Lányi Rotond mánybázisának növelésére 50 ezer hektáron rendezkednek be legelő öntözésre és a hozamok fokozására több tízezer hektáron oldják meg a burgonya és a cukorrépa, valamint a rizs öntözését. Miután az öntözéssel termesztett növényi kultúrák úgynevezett váltóterületein egves években egyéb szántóföldi növényeket is termeszthetnek, így kedvező vízellátottságú talajokra kerülhet kukorica, szója és szálastakarmány is. Ezenkívül várhatóan 10 ezer hektár szőlő-, és gyümölcsterület öntözését teszik lehetővé 1976—80 között SZOCIALISTA ÉS MUN KABRIGÄDOK, .‘gyének és kisebb kollektívák versengenek nanapság, hogy jó munkájukkal hozzájárul- anak az éves feladatok maradéktalan teljesí- éséhez, a IV. ötéves terv mielőbbi befejezésélez — mint ahogy azt a párt XI. kongresszusra és a felszabadulás 30. évfordulójára ki- Dontakozott munkaverseny célul tűzte ki. S a /erseny ott igazán jó, ahol a „küzdők” látják, hol állnak a sorban, kit előztek meg, melyik őrületen kell erősíteni, hogy utolérjék az előttük levőket. A Nyíregyházi Konzervgyárban például naponta kifüggesztik, hogyan halad a vállalat a tervteljesítéssel, milyen eredményeket érnek sl az egyes üzemek. A debreceni vasútigazga- fcóság külön kongresszusi híradót jelentetett meg, amelyben hónapról hónapra tájékoztatja i három megyében levő vasutasokat, milyen eredményeket értek el az egyes területeken, logyan áll az egész kollektíva a versenyben, B melyek a legfontosabb következő feladatok. Ezek a példák azok, amelyek bizonyítják: a legtöbb helyen komolyan veszik a versenyt, mert tudják, milyen haszonnal jár a vállalatra, a népgazdaságra nézve. Sajnos — ha csak elvétve is — de találkozunk ellenpéldákkal. Van üzem, ahol kinevezett versenyfelelős van, de ha arról kérdeznek, mit tettek a brigádok, akkor halogató választ ad, majd az év végi értékelésnél kiderül minden — mondja. Pedig az ilyen helyeken éppen a verseny lényege sikkad el. A dolgozók nem érzik a vetélkedést, nem látják, hogy áldozatos munkájuknak milyen eredménye van, tehát nem is veszik komolyan az egész versenyt Pedig a jó tájékoztatásnak mozgósító ereje van. Ha a vállalati, üzemi faliújságon néhány sorban megjelenik, hogy az egyik brigád már teljesítette a vállalásának valamelyik részét, hogy ki az a munkás, aki kiemelkedett a versenyben, akkor nem csak a többieknek ad példát, hanem egy kicsit eligazít, ha mások még nem tartanak azon a szinten. Esetleg önvizsgálatra késztet egy ilyen híradás, értékelés, hogy a másik, lemaradt brigádnál milyen okokra vezethető vissza, hogy nem teljesítik vállalásukat A LEGTÖBB HELYEN nem csak egy-egy brigád, hanem az egész vállalat előtt álló célok érdekében születtek a felajánlások. így a munkák összefüggnek, ha valahol lemaradás van, akkor az máshol is érezteti hatását A gazdasági vezetőkön múlik, hogy mennyit tesznek ezeknek a sokszor csak szervezést nagy c.- „o/elmet követelő akadályok leküzdésére, s mennyire ismertetik meg a menetközben adódó újabb feladatokkal a kollektívákat Aztán a verseny nyilvánossága révén úgy tudnak agitálnt hogy rövid időn belül mindenkihez eljusson a híradás: eleget tettek a feladatoknak, újabb sikerek születtek a munkaverseny ben. Lányi Bolond Art Buchwald: Gépesített infláció ;— Látogatásomnak nem ez volt a célja, de néhány fejlesztési ügyben így is közvetlen véleménycserére került sor. A hosszú távú tervek egyeztetéséről, az épülő szibériai cellulózgyár problémáiról beszélgettünk. A nyíregyházi csomagolóanyagok nemzetközi színvonalon állnak, ezek közül mutatóba elvittem néhányat, hogy az együttműködést a termékcsere révén is bővítsük. Importpótlás Nyíregyházán — A legfontosabb most a szállítás megszervezése. A vasúti kocsival való ellátás elsőrendű, azoknak a hiánya még a termelés csökkentését is magával vonhatja. Általában ötnapos készlet van a gyárban a befejezettén termelésből, tehát néhány napos kiesés komolyan érinti a teljes termelést. A gyáriak — a vasút segítségét is igénybe véve — szombat-vasárnapi rakodásokkal is segítik a szállítás gyorsítását. Tettünk intézkedéseket a szállítás közútra való terelésére is. — Hogyan illeszkedett be a nyíregyházi gyár a nagyvállalati egészbe? Őalozéses gazdálkodás — fejlesztési program 9
