Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

KWTTT MAGYARORSZÁG 1974. október iS. HÉTFŐ: Ünnepségek Berlinben, a Brezsnyev vezette szovjet delegáció részvételével, az NDK negyedszáza­dos fennállása alkalmából. - Kleridesz-Denk- tas-találkozó Cipruson - összetűzések Chile több városában. KEDD: Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-körgvíllés általá­nos vitájában — Leone olasz köztársasági el­nök kormányalakítási megbeszélései - Gierek washingtoni látogatása - összehívják a Por­tugál KP kongresszusát. SZERDA: Ford meghirdeti gazdasági programját — A vá­lasztási előkészületek keretében baloldali pártszövetség alakul Görögországban — Kreis­ky Iránban. CSÜTÖRTÖK: Az MSZMP Politikai Bizottságának és a kor­mánynak állásfoglalása a magyar—szovjet tár­gyalásokkal kapcsolatosan — Szovjet békekon- V ferencia Moszkvában — A Siztonsági Tanács új tagjainak megválasztása. PÉNTEK: Munkáspárti győzelem a brit parlamenti válasz­tásokon - Közlemény az európai kommunista pártok varsái konzultatív tanácskozásának Ssz- szehivásáról — Leonyid Brezsnyev kisinyovi be­széde. SZOMBAT: Ecevit kormányalakítási próbálkozása Törökor­szágban - Kissinger köze!-ke!eti utazása - Az ENSZ-közgyűlés megfigyelői helyet biztosít a KGST-nek és a Közös Piacnak. Gerald Ford. az új ameri­kai elnök mind ez idáig tün­tetőén került minden színpa­dias fellépést, valószínűleg ezzel is el akarta határolni magát a Nixon-időszak balul sikerült végnapjaitól. A hét derekán tartott sajtóérte­kezletére azonban piros-fehér jelvénnyel érkezett, s a gomblyukba tűzött emblémán három betű virított: Win. ami angolul annyit jelent hogy g’-őzni, de egyúttal a Whip Inflation Now fküzdjük le az inflációt most!) kezdőbetűi­nek sorbaállítása. Az elnök csomagtervét az­óta is vitatják, s a gazdasági szakértők igen tartózkodóan vélekednek várható eredmé­nyeiről. A tömegekben sem váltott ki túlzott lelkesedést hiszen a jobban kereső mun­kásokat s az .„alsó középosz­tályt” többletadóval sújtja miközben a nagvvá’lalatok különböző előnyökhöz és visszatérítésekhez juthatnak. A washingtoni sajtóértekez­let közjátéka mintha csak Leonyid Brezsnyev kisinyovi beszédének alátámasztására szolgált volna, az SZKP fő­titkára a többi között a nyu­gati világot érintő válságje­lenségekről szólt, amelyek a politika síkján is jelentkez­nek: elegendő arra utalni, hogy a NATO déli szárnyá­nak két kulcsállamában, Olaszországban és Törökor­szágban a hét sikertelen kor­mánykereséssel telt el. Le­mondott a kabinet Athénben is, de ez már a következő választások jegyében tör­tént. Az atlanti berkekben leg­feljebb a brit ellenpéldával vigasztalódhattak. A csütör- törtöki választások nyomán a munkáspárt — hajszállal ugyan —, de abszolút többsé­get szerzett s Londonban is­mét munkaképes vezetésről lehet majd beszélni. A szél- sősége-s NATO-körök öröme azért nem az igazi, mert a konzervatívok komoly vere­séget szenvedtek a realis­tább a nemzetközi viszonyo­kat lobban figyelembe vevő munkáspárttal szemben: könnyen lehetséges, hogy a kudarc Edward Heath haty- tyudala lesz. s a toryk hoz­zákezdhetnek a kínosnak ígérkező vezérválasztáshoz. A csekélv többség valamint a szavazástól távolmaradók nagy száma intő jel lehet a munkáspárt számára is, ide­je, hogy végrehajtsa prog­ramját és ígéreteit. (Külön probléma a skót és walesi nacionalisták erősödése, mi­vel a skót vizeken talált olajtartalékok erőteljes gaz­dasági nyomatékot adnak az elszakadási, függetlenedési tö­rekvéseknek.) Ford a szovjet—amerikai viszonyról is nyiladozott, s a sajtóértekezlete^ felvető­dött egy újabb „ismerkedési” csúcstalálkozó megrendezése különösebb protokolláris for­maságok nélkül. Az ismer­kedés máris folyik, s Gierek személyében első ízben keres­te fel a Fehér Házat szocialis­ta politikus a legmagasabb szinten az elnökválasztás óta. Van miről tárgyalni, sezek a témák helyet kaptak a Berlinben, illetve Kisinyov- ban elhangzott Brezsnyev-be- szédekben is. Genfben folyik az EBK második szakasza: Bécsben a héten újabb plená­ris ülést tartottak a haderő- csökkentési megbeszéléseken; Moszkvában a föld alatti atomkísérletek korlátozásáról folytatnak eszmecserét; s nem szünetel a SALT-forduló sem. A tapasztalatok szerint a csúcson tett erőfeszítések és nekirugaszkodások jótéko­nyan befolyásolhatják az el­húzódó konferenciákat. Mind nagyobb teret kap­nak a Közel-Kelet kérdései is. A héten katonai dísz­szemlék zajlottak Egyiptom­ban és Szíriában aj 1973. ok­tóberi háború évfordulóján. Az ilyenkor különösen idő­szerű mérlegkészítés során le kellett vonni a következte­tést, hogy a csapatszétválasz­tás nem hozott megoldást, sőt az arab területek meg­szállásának tartósítását, „be­fagyasztását” jelenti. A béke távlatai helyett a nyilatkoza­tokban egy újabb háború ve­szélyeiről is szóltak... Ilyen körülmények között Indult kőrútjára Kissinger, Szadat elnök megszakította 10 naposra tervezett Rama- dan-böjti meditációját, csen­des visszavonultságát és el­sősorban mag-* tárgyalt az amerikai diplomácia vezető­jével. Korábban néhány amerikai lapban megjelentek olyan találgatások, hogv Kis­singer esetleg találkozik a Kairóban időző Arafottal is, annál inkább, mivel a pa­lesztin nemzeti kérdés meg­oldása nélkül nem lehet ren­dezni a térség problémáit. A találkozás lehetőségét cáfol­ták, g váratlan meglenetés- re nem került sor. Arafat ugvanis közben több szocia­lista orszáeban folytat meg­beszéléseket. Az amerikai po­litika «trúcrhoz hasonlóan ho­mokba dugja fejét, amikor nem vesz tudomást a palesz­tin problem» mélységéről és fontosságáról, s abban re­ménykedik, hogv valamilyen módon kikerülheti azt. Jelentős okmányok adnak hírt a hét folyamán pártunk é* kormányunk állásfoglalá­sáról. Az ENSZ-közgyűlés ál­talános vitája során Púja Frigyes külügyminiszter kör­vonalazta békepolitikánk el­veit, s hangsúlyozta, hogy visszafordíthatatlanná kell tenni az enyhülés megkezdő­dött folyamatát. A magyar külpolitika alapját a szocia­lista országok egyeztetett ma­gatartása jelenti s a testvéri egységet, a teljes nézetazo­nosságot fejezte ki az MSZMP Politikai Bizottságának, s a kormánynak közös állásfog­lalása a Kádár János vezette küldöttség szovjetunióbeli útjával kapcsolatosan. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ugyancsak ott szerepel a 28 európai kommunista és mun­káspárt sorában, amelyek támogatásukról biztosították a következő héten Varsóba összehívott konzultatív ta­nácskozást. Rét! Ervin Viláüsazdasf'kommentár Lé<re,|on-c kapcsolat a KGST és az EGK k&zttlf? Szeptember végén Faggye- jev, a KGST titkára meghí­vót küldött 'Brüsszelbe Orto- linak, a Közös Piac bizottsá­ga elnökének. A Financial Times,. a brit üzleti körök lapja máris „frontáttörésről” beszél, a két szervezet kép­viselőjének esetleges megbe­szélése, a lap szerint, gyöke­resen megváltoztathatja a két eurónai gazdasági tömb viszonyát. Tény. hogv a ta­lálkozó létrejötte esetén elő­ször történne hivatalos kao- csolat a KGST és az EGK között, azonban a meghívó nem „az égből pottyant”. A szocialista országok számtalanszor hangot adtak meggyőződésüknek, hogy az össz-euróoai gazdasági egvüttmű’cödés hívei. A Kö­zös Piac. a nvuggt-euróoai országok integrációs tömbje azonban realitás, halálát így, vagv úgy mi is a salát bő­rünkön érezzük. (Inkább ne- gaf"-'. mint pozitív előjellel: most érmen a marhahús be­viteli til a1 ma okoz átmeneti nehézségeket népgazdasá­gunknak.) Az első nem hivatalos érintkezés a KGST és az EGK között még tavaly augusztusban létrejött: Fagy- gye~ev KGST-titkár találko­zott Nörgaard dán külügv- mlniszterrel, akivel a kát szervezet viszonyáról folyta­tott megbeszéléseket. (Ta­valy júliustól az év végéig Dánia töltötte be az EGK mini'zteri tanácsának, a fő kérdésekben döntésre jogo­sult szervnek az elnöki tisz­tét.) A KGST kezdeménvezése azonban hosszú ideig érdemi válasz nélkül maradt, mert a Közös Piac tagíai maguk I sem tudtak egvmás költött megegyezni: miiven tartal­mat kívánnak adni a KGST és a Közös Piac kaocsola- tainak. Ez év májusában a miniszteri tanács végül is megbízta az NSZK moszkúpd nagykövetét: venve fel az érintkezést Faggyejevve! Augusztusban a moszkvai Nóvoje Vrémia már arról írt, hogy .a két szervezet viszonya rro-t po’uUrai dön­tések tárgyává válik.” A Bu­dapesten augusztusban meg­rendezett közgazdász vüág- kongresszucon a szocialista országok nem egy tudósa és közgazdásza hangoztatta a kapcsolatfelvétel szükséges­ségét. Bogomolov vezető szovjet közgazdász példá--’ rámutatott, hogy a KGST kész kapcsolatait a Közör Piaccal „új és hosszú távú alapokra helyezni”. Még korai lenne az eset­leges tárgyalásoknak elébe vágni, a két szervezet közötti kapcsolatok jelleg-t találgat­ni. Tény. hogy sok a ren­dezni való. .Vegyük rögtön a Közös Piac jtülöpféle diszkriminá­ciós intézkedéseit-. Ezek kor­látozzák kivitelünket, pél­dául mezőgazdasági expor­tunkat. Vannak szervezeti problé­mák is. A Közös Piac ren­delkezései szerint 1975. ja­nuár 1-től a Kilencék 'egyes kormányai nem köthetnek kétoldalú kereskedelmi meg­állapodásokat a szocialista országokkal, ennek feladata a bizottságra hárul majd. Eszerint a szocialista orszá­goknak • egyenként kellene tárgyalniuk a Közös Piaccal, legalábbis Nyugaton ilyen elképzelések is vannak. Ez­zel kapcsolatban Bogomo­lov professzor budapesti nyilatkozatában rámuta­tott: az ilyen törekvések megvalósítása aszimetriát okpzna, amely aligha ösztö- - nözné az európai gazdasági együttműködés továbbfej­lesztését. Tegyük mindeh­hez hozzá, hogy a KGST és az EGK tárgyalásain továb­bi nehézséget okozna a két szervezet különbözősége. Az EGK bizottsága a nyugati tő­kés integrációnak megfele­lően bizonyos nemzetek feletti, úgynevezett szupra- nacionális joggokkal van felruházva, a KGST-ben pe­dig a tagállamok megtartják teljes szuverenitásukat. Ilyen körülmények kö­zött mégis hol lehet megta­lálni a közös hangot? Sze­nyin professzor, ugyancsak reeves, sz^vje.t közgazdász, a világkongresszuson kííejiet- te: beláthatatlan gazdasá­gi, kár kéldtkéínálí abból, Ka N.vTtgat- EUropa és a szoci­alista országok párhuzamo­san fejlesztenék gazdasági strukturájukaf és a jövőben nem osztanának meg bizo­nyos tevékenységeket. Az ilyen kooperációs megálla podásokat hosszú távú ala­pokra lehetne helyezni. Itt említjük még, hogy egyes nyugat-európai országok esetenként már csak mérete­iknél fogva sem tudnak a Szovjetunió óriás beruhá- zásabia „beszállni”. Mint a nagy tekíntélvű Europa Archiv írja: Nyugat-Euró- PÚt „egyre jobban izgatják a Szovjetunió es az Egyesült Államok milliárd dollár nagyságrendű üzletei.” Kö­zös téma lehet a környezet­védelem és az energetikai együttműködés. (A Közös Piac tagországai különösen az energaiválság óta egyre éfénkebben érdeklődnek a Szovjetunió óriási nyers­anyagtartalékai iránt.) E témák és más kérdések kerülhetnek szőnyegre az esetleges tárgyalásokon. Hogy mikor és hol rendezik ókét. az még a jóslatok világába tartozik a sok bonyolult és megoldásra váró problem* miatt, Boronkay Tamás Szovjet és magyar szerelők közösen építik a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat új üzemrészét, amely 1976 közepétől a gyógy­szeripar fontos alapanyagát, az ortoxilolt készíti majd. (Kelet-Magyarország — telefoto) GERE^CSLR MIKLÓS: Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Egyszóval, ha fuvart bíz­tak rá és kényelmesen kc- csizhatott a pompás tája­kon át, kiteljesedettnek érezte fiatal életét. De haj­szálra ilyennek érezte lé­tét akkor is, ha földet mű­velt. Eggyéolvadt a termé­szettel, s csak azt érzékel­te belőle, ami vidító, fen­séges és költői. Ezért a ju­talomért nem sokallotta a kemény munkával mindig együtt járó verejtéket, fá­radságot. Sőt, minél fárad­tabb volt, annál nagyobb örömmel kotyvasztotta meg eledelét a déli pihenőben Bogrács és fakanál mindig volt nála. Tüzet rakott, vi­zet forralt, ehhez adta a szárazrántást, kis lisztet ha­bart bele, s már hozzá is láthatott a szolgalegény la­komájához. A nagyravágyást hírből sem ismerte. Boldogulni akart, de hírre, vagyonra nem pályázott. A hírnév iránti fogékonysága csak jó­pár esztendő múlva fog je­lentkezni. Egyelőre szilárd, mint a bástya, az az eltökélt­sége, hogy jóravaló paraszt lesz belőle. Hogy miképpen, ahhoz majd segítséget kér szorgalma mellé a tudós könyvekből. Addig is rend- re-sorra kitapasztalja a föld­műves élet minden forté­lyát. Amit megtanult szol­ga létére, abból arat majd gazdaként, ha eljön a maga hasznára való iparkodás ideje. így dédelgette magában a jövendőt, s ezzel a szigorú órákat is vígan átvészelte. Nagy dolognak kellett ahhoz történnie, hogy megrokkan­jon benne a szép remény. Gazdája helyett szántóit úr dolgában, vagyis robotban sokadmagával a földesúri föl­dön, a Kopasz domb mel­letti dűlőben. Kora tavasz lévén, rossz bőrben voltak az ökrök, szenvedtek az eke előtt. Mihály, akj nem szívlelhette az állatok kín­lódását, egy fordulónyi időre kiállt a barázdából. A robo- tos jobbágygazdákra ügyelő hajdúnak több se kellett. Mi- hályra rontott, mocskos szavak kíséretében alapo­san megverte mogyorópál­cájával. Ez a szégyen drámai hir­telenséggel vetett véget Mi­hály paraszti sorsának, földművelő jövendőjének. Jobbágynak született, de itt, a Kopasz-dombi dűlőben, ti- zenkilencesztendős korában felszabadította magát. Éppen harminc évvel korábban, mint ahogyan eltörölte a rendiséget a pozsonyi or­szággyűlés. Nem tudhatta a hajdú,,mi­féle lázadást indít el az if­júban mogyorópálcájával. Ekkor ezt még Stancsics Mi­hály sem tudta. Mindössze afelől volt bizonyos, hogv történjék bármi, robotba so­ha többé nem megy. Mivel pedig földművelő js csak úgy lehetne, ha teljesítené a jobbágyi szolgáltatásokat belátta, hogy gazdálkodói ál­mait át kell adnia az illú zióknak. Ám a nagy elhatározásokat nem szokta tudomásul venni a mindennapok kicsinyes kényszere. Bármennyire szent és jogos a felháboro­dás, élni kell. Honnan vegye a betevő falatját, akit szol­gaként mások kenyerére van utalva? Aligha vergődött volna ki a hínárból, ha a természeti meg nem áldja szívós jellem­mel. Ugyanennek köszönhet­te tekintélyét is a falu sze­mében. Szorgalmához, ügyes­ségéhez, tisztességéhez nem férhetett kétség. Számítha­tott hát a dolgos kezeket be­csülő emberek segítségére. Bajosan szegődhetett el ak­koriban iparoshoz jobbágy­származék, neki mégis si­került már egyszer a balul végződő inaskodás a kisbéri szabónál. Ezúttal szülőfalu­jában helyezkedhetett el Paczek Antal takácsmester­nél-. Jól számított a Sziléziából ideszakadt takács. Haszno­sabb segítőtársat aligha kí­vánhatott volna. Meg is be­csülte lehetőségei szerint öz­vegy Stanosicsné immár le­génysorba került fiát, aki gyorsan elsajátította a vá- sztnszövö mesterség minién esinját-binját. Paozek úr elé­gedettsége jeléül minden vég vászon után néhány ga­ras jutalmat adott tanuló­jának. (Folytatjuk) 5.

Next

/
Thumbnails
Contents