Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-13 / 214. szám
r T9T4. szépfemSer ?S. m R§*A& /I tanyaviláa ma (2.) jövedelem A KORÁBBI STATISZTIKAI felmérések nagy különbséget találtak a külterületen és a belterületen lakó népesség iskolázottsági színvonala között. Noha a közép- é$ felső fokú iskolai végzettségben még lényeges a különbség a külterületen lakók hátrányára, az általános iskolai ismeretszint megszerzése ma már nem mutat nagy különbséget. 1970-ben a 7 évesnél idősebbek csaknem ugyanolyan arányban jártak iskolába külterületen, mint a belterületen. Az általános iskola nyolc osztályát azonban o külterületi népességnek, csak kisebb része végzi el. Az idősebb generációt vizsgálva pedig még nagyobb különbségeket találnánk. A tanulás feltétele^ különösen 1960-tól a tanyasi gyermekek diákotthoni elhelyezésével, körzeti iskolák létesítésével sokat javultak. Mindez a külterületi népesség iskolázottsági színvonalának ugrásszerű növekedését eredményezte. Figyelemre méltó törekvéseket jeleznek a tanyai-külterületi fiatalok továbbtanulási szándékáról az utóbbi években készített felmérések. Közülük mind többen választják a középiskolákban — főleg szakközépiskolákban — való továbbtanulást. A legnagyobb problémát ezen a területen az jelenti, hogy a külterületi-tanyai oktatás színvonala elmarad a községi, s különösen a városi iskolákétól. A tanyai népesség kulturális színvonalának mérésére kevés a rendelkezésre álló adat és azok is inkább csak megközelítően érzékeltetik a problémákat, eredményeket. Egy 1968-as, 1558 alföldi tanyára kiterjedő felvétel olyan kérdésekre is választ keresett, hogy a tanyákon mit olvasnak és hol szórakoznak az emberek? A megkérdezettek fele rendszeresen járatott valamilyen napilapot. Voltak tanyák, ahol nem fizették elő a napilapot. de azt példányonként rendszeresen megvásárolták. Mindössze 9 százalék fiem járatott és nem is olvasott semmilyen napilapot (ami azonban nem elhanyagolandó, hiszen elemi információs eszközről van szó). A NAPILAPOK MELLETT ». tanyák több mint 40 százalékában rendszeresen vásároltak könyveket is. Nagyon elterjedt a könyvkölcsönzés : csaknem kétharmaduk élt ezzel a lehetőséggel. A felmérés a tanyák 5 százalékát találta „betűmentesnek”, vagyis olyannak, ahol sem újságot, sem könyvet nem olvasnak. Ezek főként távoleső, magányos, öregek lakta tanyák voltak. Közkedveltek a tanyai lakosság körében a mozi- és színházlátogatások is. A moziba a tanyasiak több mint háromnegyede jár, felük pedig a színházi előadások nézőinek vallotta magát. Nem derül ki, hogy ezek a mozi- és színházlátogatások évenként- hány alkalommal fordulnak , elő, de mindenképpen jelzik az igényeket. Kielégitésükért nemcsak áldozatot érdemes hozni, hanem annak módját és formáját is célszerű gazdagítani. A külterületi-tanyasi lakosság életkörülményeinek egyik legközvetlenebb meghatározója a jövedelmi helyzet. A külterületi lakosság is a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös gazdaságaiból vagy más kereső foglalkozásból származó jövedelmét a művelése alatt álló háztáji vagy saját gazdaságból szerzett jövedelemmel egészíti ki. A TANYA VILÁGBAN a családokból legalább egy személy termelőszövetkezeti tag, így a külterületi lakóhelyeken a családok túlnyomó többsége rendelkezik háztáji gazdasággal. A háztartások 80—90 százalékánál a háztáji terület meghaladja a 0,7 hektárt. Ugyancsak mintegy 90 százalékuk tart állatot. Az állattartás mértéke tiem különbözik számottevően a mezőgazdasági népesség vagy azon belül is a termelőszövetkezeti parasztság háztáji állattenyésztésének mértékétől. Persze vannak különbségek. Például a szarvasmarhatartás elterjedtebb a tanyasi gazdaságokban, minta termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban. A lótartás viszont a háztáji gazdaságokban gyakorlatilag már megszűnt, a tanyákon pedig még jelentős. A baromfi után a sertés a legelterjedtebb mindkét gazdaságtípusban és ebből a tanyasiak csaknem fele hár- mat-kilencet tart. Nem szabad azonban eltúlozni a külterületi gazdálkodás és jövedelem méretét. (Ma. már nincs lényeges különbség a termelőszövetkezeti tagok és a tanyán élő családok mezőgazdaságból származó jövedelemszínvonala és keresete között. Mind a külterületen, mind a belterületen lakó háztáji gazdaságok csaknem egyenlő arányban oszlanak meg az előállított termelési érték nagysága alapján. Lényegében a külterületen is a családi munkaerő kapacitása határozza meg a ház körüli gazdaság terjedelmét és intenzitását, nem pedig a település sajátossága. A tanyai családok között éppen úgy megtalálhatók az idős házaspárok, a kisebb-nagyobb gyermekekkel rendelkező családok, mint a belterületi családok között, ezért a ház körüli gazdaság is mindkét települési formában egyaránt jelentősen szóródik. Ezáltal válik érthetővé, hogy a tanyáról való elköltözés indokai között a háztáji termelés nagysága a legritkább okok között szerepel. TOVÁBBI JELLEMZŐK felsorolása és elemzése nélkül is megállapítható, hogy a mai tanyavilág nem jelent mozdulatlanságot, megkövült életmódot. Az utóbbi két évtizedben hozott anyagi és szellemi ráfordítások nem múltak el nyomtalanul. Nemcsak a tényszerűen kimutatható változások jelzik a mozgás irányát és dinamizmusát, hanem a társadalommal való kötődésnek új szálai alakultak ki és erősödtek meg. A külterületitanyai népesség társadalmunknak éppen olyan szerves része, alkotó eleme, mint a városi. E népesség mozgása is legtöbb esetben hasonló irányú bár telve specifikus vonásokkal. Kérdés, hogy milyen fejlődési tendenciákkal számolhatunk? lír. Takács József (Folyt, köv.) Az anyósom, Matrjona Fjo- dorovna megérkezett hozzánk. Vendégségbe jött. Faluról. Fejőnő volt. Most nyugdíjba ment, jött megnézni az unokáit. És hát milyen a falusi anyós? Egyszerű, munkaszerető, kedves, szeretetreméltó. Megérkezett, jól érzi magát, most itt él. Itt él csendben, nyugalomban. Nappal eljár az üzletbe bevásárolni. Megfőzi az ebédet, sétál a gyerekekkel az udvarom Éli a városi életet, és mesél ifjú koráról, a nehéz asszonyi sorsról. Esténként nézi a televízió adásait, vagy eljár az ismeretterjesztő előadásokra. Nálunk. a házban az anyósok Viind eljárnak ezekre az előadásokra. Ilyenkor kicsinosítják magukat, frizurájukat rendbe teszik, az előadás előtt beszélgetnek, mtatkozA BEAG Nyíregyhói! Elektroakusztikai Gyárában a XI. párt- kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából vállalták, hogy ez év végéig az üvegtechnikai és az elektroakusztikai üzemben 7,5 millió forinttal termelnek többet az éves tervnél. Képünk: Értei Lászlóné, az Egyetértés szocialista brigád vezetője a tekercselőüzemben dolgozik. Brigádjukkal havi tervüket mindig 100 százalék felett teljesítik. (Elek Emil felvétele) Munkásőrök Országos jellegű eseménysorozat bontakozik ki ezekben a hetekben a munkásőrségnél: a párt XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére a munkásőrség országos parancsnoksága „Fel- szabadulási emlékversenyt” hirdetett. Á versenyre készülés a munkásőrök kommunista nevelésének jó alkalma. Segíti a fegyverek, a technikai eszközök kezelésének gyakorlását, növeli a munkásőri ismereteket. A feladatok között politikai és gyakorlati témák szerepelnek. Szeptember végéig — a fegyveres erők napjáig — valamennyi raj vetélkedik a „Szakasz továbbjutó raja” címért, s a legjobbak jutnak tovább az újabb fordulókba. A munkásőrök rendezvényei azonban nemcsak az oktatótermekben, a gyakorlótéren zajlanak. A következő hetekben hónapokban az 1945-ös párttag munkásőrök ellátogatnak a szakmunkásképző intézetek fiataljaihoz, s a párt harmincéves harcáról, a szocializmus építésének mai aktuális feladatairól beszélgetnek az ifjú kommunistákkal, leendő ifjúmunkásokkal. Részt vesznek a munkásőrök az ifjúgárda-egységek felkészítésében, előadókkal segítik a KISZ-vezetőképzést technikai bemutatókat szerveznek. A munkásőrség találkozókat szervez a szovjet katonák és a munkásőrök között, az egységek székhelyén. Támogatják a munkásőrök a SZOT által indított felszabadulási munkaverseny-mozgalmat, a szocialista brigádmozgalom hatékonyabbá tételét, a munkahelyi fegyelem szilárdítását. Élen járnak a munka minőségének javításában, az alkotó munka ösztönzésében. A pártkongresszust és a felszabadulási évfordulót előkészítő eseményeket, rendezvényeket a munkásőrök felhasználják arra is, hogy erősítsék a munkásőr-kol- lektívák erkölcsi, politikai egységét, fegyelmét és harckészültségét. Ezt fejezi ki a munkásőrség országos parancsnokának felhívása is, amelyben többek között ez áll: „Munkásőrökhöz méltó módon példamutató termelő munkánkkal és munkásőri feladataink magas szintű teljesítésével járuljunk hozzá, hogy népünk eredményekkel gazdagodva köszöntse pártunk XI. kongresszusát, s ünnepelhesse felszabadulásunk három évtizedes jubileumát” A megyénkben most kezdődő eseménysorozat, a felkészülés jó alkalom arra, hogy munkásőreínk bizonyítsák: rájuk a munkában, a kiképzésben, az ifjú kommunisták nevelésében, a fegyverbarátság ápolásában mindig számítani lehet Marik Sándor Beszélgetés ebédszünetben Színhely: a fábiánházi dohányföld Szereplők; a Zrínyi brigád Bokáig süllyedő homokos úton vergődünk ki a határba. Körös-körül — szeszélyes, csalóka nyarunk sivársága. Egy tábla dohány mellett megyünk el. Elaggodtan dugja ki fejét egy-egy „eltévedt” dohány virágzata. A dinnyetáblán a tekelabdát alig megr/l csúfoló termések. Az éjjeliőr szerint tulajdonképpen az idén a dinnyének csak most kezdődik a szezonja, pedig Lőrinc-napja hol van már? Mindenütt homok. Akad itt sivó és futó homok, kötöt- tebb, termő és teljesen terméketlen. Ez utóbbiakat évtizedek áldozatos munkájával erdők telepítésére használta fel a tsz. A mintegy háromezer hektárnyi területen gazdálkodó fábiánházi Kossuth Tsz, majdnem ötszáz hektár erdőt mondhat magáénak. Szorgalmas asszonyok Végre megtaláljuk a brigádot. Öt hektáron telepítik — ültetik a szamócát a szorgos asszonykezek. Egy korábbi terv szerint húsz hektárt akart itt telepíteni a tsz, de munkaigényessége miatt öt hektárt fogadtak el. Az asz- szonybrigád éppen ebédelt, amikor odaértünk. Jó alkalom a beszélgetésre. Előkerül a táskából az. elemózsia, aztán könnyebben forog a szó is. — Nehéznek találják a munkát? — Még ha fiatalok volnánk megjárná. — harsogja egy fejkendős asszony. — dolgozni meg csak kell. Ilyen korban már nehezen hajlik a hát, márpedig ez elég fáradságos munka. Nem egy ötvenéves asszonynak való. Itt a tsz-ben meg kellett szokni a nehéz munkát. Sokszor a férfimunkát is mi végeztük el. — Miért kell a nehéz fizikai munkát is asszonyoknak végezni? — kérdezem Nagy Miklós főagronómustól. — Sajnos olyan helyzetben vagyunk, hogy a tsz taglétszámának mintegy hatvan százaléka nő. — Az én emberem is az iparban dolgozik, Nyíregyházán — mondja Veress Dezső- né. A fiatalok vállalása A fiatalok alig cseperednek fel, (tthagyják a falut. Elmennek dolgozni a városba. Ebben a tsz-ben alig akad fiatal. Aki itt maradt, azoknak is a többsége lány. Itt van például a Zrínyi brigád. Azt mondják, hogy Fábián- házát szorgalmas, igyekvő emberek lakják. — Igyekezni, törekedni azt hiszem mindegyikünknek kell. Itt van az idei év. Ilyen lehetetlen időjárásra még én sem emlékszem. Hiába volt minden igyekezetünk. Háromszor kapáltuk meg a dohányt, mégis f elgazosodott. De ugyanígy jártunk a kukoricával, nem beszélve a cukorrépáról. Már harmadszor műveljük ezeket. Gondolhatja, hogy igyekeztünk — bizonygatja Zakár Miklósné. Korábban elhanyagolták a növényvédelmet. Nagy Miklós a fiatal, alig 26 éves fő- agronómus csak most szeptember elsején került a tsz- be. A mulasztásokat már nem pótolhatták. Most, a női brigád a szamócatelepítést végzi. A tsz „Zrínyi Ilona” női brigádja pedig arról nevezetes, hogy munkájával, vállalásával a szocialista brigád kitüntető címet szeretné elérni. Kikből is áll ez a brigád? Többségében fiatal asz- szonyokból és a tízegynéhány lányból. Harmincnyolcán vannak. Vállalásuk elég jelentős. Kiterjed a dohány, a szamóca termesztésre. Ezen kívül 240 hektár új telepítésű erdő gondozását is vállalták. — Nem haladja ez meg a brigád munkabírását? —kérdezem a brigád vezetőjétől, Veres Erzsébettől. — Azt szeretném, ha nem győznénk munkával. Az idén rosszul sikerült a termés. így van ez a dohánnyal is. Erre az évre negyven hektár művelését vállalták a kapálástól a szedésig. Még az a szerencse, hogy nem mindenütt ilyen a termés. — Csak dohányból száznegyven hektárnyi terület van. A rossz termésátlagok jócskán hozzájárultak a há- rommiliós nyereségkieséshez — mondja Nagy Miklós főagronómus. Majd jövőre A beszélgetés légköre forróvá, vitatkozóvá válik. Mindenki egyszerre szeretné elmondani véleményét. — Ha nincs termés, nincs teljesítmény. Es nincs pénz sem. — érvel Szakács Ilona —. Alig hagytam ott az iskolát, ebbe a brigádba kerültem. Nem bántam meg, mert egy jól összeszokott társaság. Nálunk mindenki akar és tud is dolgozni. Ezt bizonyítja az is, hogy a brigád minden tagja elvégezte háromhónapos tanulással a dohánytermesztési szaktanfolyamot. Akarnak, kitartanak, a nehézségek ellenére. A tervezett bért megkapják, de nyereség nem igen lesz. — Ha ebben az évben nem is sikerült, a következőben reméljük, jobb eredményt érünk el. Az újdonsült főagronómus meggyőződéssel bólint rá. Tudja, hogy így is lesz. «L Be*)!»# —«ÁA:». V. Klemovics: 0 Térden felül nak erről, arról, meghallgatják az előadást. így aztán tisztában vannak a világ dolgaival. Vannak, akiknek nem tcí- szik, hogy az én anyósom, Matrjona Fjodorovna nem csípi úgy ki magát, mint a többiek, hogy falusiasán öltözködik. Szájukra vették. Azt állítják: helytelen, hogy ilyen ré- qimódian . öltözködik. Azt mondták, hogy nem kislány már, hanem egy idős asszony, és mégis úgy öltözködik, mint egy Brigitte Bardot, És a? « fiataloknak rossz példám utatás, különösen mivel neki Galuskin — ez én vagyok tehát — gyerekeit kell nevel- * Az udvaron utána néznek... es háta mögött megmosolyogják. Hazajössz és hallod: „Megérkezett Bardot ve je!” Mitrofonics, a házmester, már nem is köszön. Ha meglát, ráhajol a seprűre, és annak mondogatja: Hippi... hippi... Sőt, meg tt-mmakahofveir?' . .. . «> sr'V'»"..- . v -c is eljutott a hír. Iván Sztye- panics, a főnök behivat és azt mondja: — Mi van nálatok, Galuskin? Uj rend költözött a házba? Tartsál mértéket... Rossz híreink vannak házad népéről... Az anyós miatt egyre több kellemetlenségem lett, annak ellenére, hogy egyszerű, becsületes falusi nénike. És miatta még mértéket is kell tartanom?! Éjjel, amikor az egész család aludt, szép csendesen felkeltem és az anyós valamennyi ruhájának levágtam a hosszából. Levágtam belőlük annyit, hogy mind térden felül érjen neki... A többi vénasszony is ilyet hord. Ha ez a mértéktartás, ám legyen . ~3SlS3Sr - nett / /
