Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-13 / 214. szám

J 4 KKt-err-tvi agy A.RORSZÄS _ l&ri. szeptember ÍS. Újdonságok •& Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban csillagok" sikere Barezí 'ónos f"'-"«ronötr»us elé’f'btten mutatja a bő ter­mést. (Hammel József felvétele) Alma* szüretelés Sokat, de még nem eleget irtunk és beszéltünk a téli alma szüreteléseiről. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a kistermelők többsége gon­dosan végzi e munkát, de akadnak olyanok is, akik hi­bát követnek el. Sok házi kertben látjuk, hogy a Golden delicious almafajtát még nem szedték le a fáról. Ez a fajta ex­portra csak a piros almafaj­ták előtt értékesíthető. Sajnos előfordul eseten­ként, hogy az almáról nem törlik le a permetlé nyomo­kat. Az ilyen gyümölcs fo- gvasztása káros a szervezet­re. A vevők pedig nem szí­vesen vásárolják a csök­kent fogyasztói értékű gyü­mölcsöt, amely tetszetősé­géből is veszített. \ közel egyforma nagysá­gú, színű és alakú gyü- mölcs az egyöntetű, amely megnyeri a vásárlók tetszé­sét. A termelőknek arra kell törekedni azért, hogy az azo­nos tulajdonságokkal ren­delkező almát egy-egy lá­dába rakják. A Jonatán almafajta sze­dését akor kezdjük el, ami­kor a felületén legalább az 50 %-a pirosra színeződik. A Starkingot és a Red deli- cioust hetven százalékos szí­neződés elérése után szüre­teljük. A Jonatánt a koráb­bi évekhez hasonlóan kör­szedés céljára hatvantól hetvenöt mm-ig a Starking és Red delicious fajták hat­vanöttől kilencven mm nagyságig szedhetők és érté­kesíthetők. Minden esetben követelmény, hogy a szál­lítmány nyolcvan százalékos különleges minőséget tar­talmazzon. Általános szedés­ből exportra történő szállí­tás esetén alsó mérethatár ötven mm. A fáról leszedett almá­ban az érési folyamatok nem állnak té. Különösen akkor, ha napos, meleg helyen tároljuk. A ládák között hagyjunk utakat, amelyeket vízzel locsoljunk fel, hogy a környező levegő páratar­talma magasabb legyen. Ahol lehetséges hűvös, fedett helyett tároljuk a gyü­mölcsöt ideiglenesen. KörSzedett almaként és közvetlen exportra történő értékesítés esetén „Külön­leges” vagy másnéven AA almát, valamint A almát tartalmazhat a szállítmány. A kistermelő tagok a meg­termelt alma túlnyomó ré­szét a fogyasztási szövetke­zeteknek értékesítik. Az ÁFÉSZ-ék felvásárlóitól rész­letes töVábbi tájékoztatást kapnak a termelők, ha igény­lik. A hosszúra nyúlt aratás után már az őszi talajelő- készitési munkákra kell az erőket összpontosítani. A mezőgazdasági nagyüzeme fala 1 előkészítési munkáiba első é° egyre nélkülözheti:-* lenebb fázisa a talajfertőí Ienítés. Szükségességét mind nagyobb területre k terjedő monokultúrás te- mexzfésse! lehet élsősorbs indokolni-. A mohokultur termesztés a kalászosok kívül az .iparszferő tértnél- térhódításával más kultv rákbán is egvre gyakorib' A talajlakó kártevők zök kenőmén*^ "ejlődését ez termelés' -rma élőseg'1 Különösei felszaporodj síáffluk, h ,-hhez még olyan kedvező — csapadékos — Az „Egri A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben évek óta sok látogatója van an­nak a félhektárnyi területű szőlőkísérletnek, amihez a szaporítóanyagot Heves me­gyéből kapták. Az új faj­tákat Molnár János és tár­sai állították elő. Ezek az új szőlő fajták Egri csilla­gok családja gyűjtőnéven szerepelnek. Legtöbbnek még csak száma van, de néhány már külön nevet is kanott. Ilyen a már elismert Zala- gyöngve, ami az Egri csilla­gok 24-es nevet viselte ko­rábban. Az egyik fajtajelöltet Bornemissza Gergelyről ne­vezték el. Az új fajtáknak több csoportja van, pél­dául az Egri csillagok 1—2 —3, pirosbor készítésére alkalmas festőszőlök. A fe­hér fajták között vannak muskotályos ízűek, mint például az Egri csillagok 32-es. A szőlőkísérlet sikeréről Barczi Jánost, a termelő­szövetkezet főagronómusát kérdezzük. — Én ;,tisztvisető”-szölő- nek nevezem az egész Egri csillagok családot. De in­kább nézzük meg a hely­színen, mit mutat a kísér­let, Permetezés nélkül mint a zöldhagyma szár, olyan üde, égészségés az égész kí­sérleti telep. Mellette a termelőszövetkezet üzemi szőlője, a hat permetezés ellenére is gyengébb lom- bozatú. — Azért nevezem tisztvi­selő-szülőnek, mert olyan emberek, akiknek a védeke­AMegkezdődtek a Több olvasónk érdeklődött az utóbbi időben: milyenek lesznek a Szabolcs-Szaímár megyei állatértékesítések lehetőségei a jövőben? Kér­désük részben indokolt: az utóbbi időben némi elcsú­szás mutatkozott a leszer­ződött állatok átvételénél. Mindjárt tegyük hozzá, hogy az állatforgalmi és húsipari vállalat a mintegy harminc nappal később átvett álla­tok után kifizette az ex­port-felárat és egyébként is nagy fokú türelmet gya­korolt főleg az így előálló többletsúly, mint minősítő tényező ügyében. Mi jelenleg á helyzet? Ez­zel a kérdéssel fordultunk a vállalat felvásárlási főosz­tályához. Az év hátralévő hónap­jaiban — mint eddig iá —, a vállalat az exportra szerző­dött és előkészített állatok után — függetlenül attól, hogy azok élő exportként, időjárás is párosul, mint a? »lmúlt nyár folyamán volt. A megye középső la/,: lorhok talajú területein a serebogár pajor, valamin vetési bagolylepke lát íja, az ún. mocskospajo lenti a kártételi veszély t ehérgyr.rmati, vásárosra nényi és a mátészalkai já- ás mélyebb fekvésű, kö- ittebb területein a drót- reg erős fellépésétől kell rtani. Á kártevőié kedvező öko jglai feltételek mellett sem zabad — még a vészélyez- etétt körzetekben sérti min- Isfititt egyértelműen érői ertőzésre számolni. A fertő­zés mértéke, táblánként vál­tozik. A védekezés siükséges- ségéről helyi felméréssel zéshéz nincs felszerelésük, idejük, esetleg szaktudásuk, ezt a szőlőt permetezés nél­kül termelhetik. Nagyón ajánlom a kiskerlekbe, de a háztáji gazdaságokba is. Re­kordtermésekre képes, a hozama hektáronként eléri a 200 mázsát. — A minősége? — Nem éri el a legjobb csemegéket, sem a legjobb borszőlőt, de Igénytelensége és a bő termőképessége mi­vagy húsként kerülnek ki­vitelre, vagy belföldön érté­kesülnek, a minőségnek meg­felelő alapárat és export­felárat kifizeti. A túltartás miatt előálló többletsúlyt ez- .után ötven kiló tűréssel ismeri el a SZUPER AA, a SZUPER A és a B minő­ségnél. A termelők meg­nyugtatására a vállalat tájé­koztatja a tenyésztőket, hogy minden, ebben az évben még „elkészülő” sertésre és marhára további értékesíté­si szerződés köthető. A hímivarú szarvasmarháknál törekedni kell az export­szerződésre és az ennek meg­felelő minőség elérésére, mert ez kölcsönös előnyöket jelent a termelőnek és a népgazdaságnak egyaránt. Az 1975. évre, mint isme­retes, a mezőgazdasági nagy- . üzemekkel és szakosított ser­téstelepekkel — a tervezett objektív minősítés tervbe vett megkezdése miatt —, kell meggyőződni. A felmé­rést a veszélyeztetett — mé­lyebb fekvésű. begyoinoso- dott táblán stb. — körze­tekbe kell kezdeni. Akkor öldökölt a talajfertőtlenítés elvégzése, ha négyzetméte­renként a táblán átlagosan 4—6 db kártevő található. A vegyszert a leforgatás előtt álló tarlóra kell kijut­tatni. A kijuttatást azonnal a talajba történő bedolgozás kell, hogy kövesse. Különö­sen be kell tartani az őszi kalászosók talajfertőtleníté­sénél ézt a technológiai elő­írást, hiszen az e célra en- gedélvezétt lindán-tartálmú szerék’ tartós hatásukat csak így fejtik ki. Keresztesi István átt nagyón érdérhés vele foglalkozni. Mustjának cu­korfoka a múlt őszön 20— 22 volt. A bora jó közepes. — Milyen intézkedést tet­tek már a szaporítására? — Most van engedélyezés alatt egy öthektáros anya- szőlő telep létesítése a ter­melőszövetkezetünkben. Ha ez megvalósul, néhány éven belül nagymennyiségű sza­porítóanyagot tudunk adni a kistermelőknek, (csb.) eddig még nem kötött érté­kesítési szerződést a válla­lat. Az objektív minősítés bevezetése ezúttal elmarad és e napokban a jövő évre szóló sertésértékesítési szer­ződések megkötését a sza­bolcsi vállalat megkezdte. Lényeges azonban az a vál­tozás, ami a háztáji gazda­ságokból származó és a kö­zösön át értékesíteni kívánt állatok szerződéskötésére vonatkozik. A rendelkezések szerint külön szerződést kel! kötni az üzemek közös állo­mányára és ismét külöri megállapodást a közösen át értékesített háztáji állatok­ra. Ennek a második szerző­désnek alaovető feltétele, hogy az üzem a háztáji gazdákkal külön megállapo­dást kössön. A háztáji álla­tokra csak az így megkö­tött me® áll amd ásókról ké­szített két példányos név­jegyzék alapján lehet ér­tékesítési szerződést kötni a vállalattal. Jó tudni, hogy a háztájiból származó álla­toknál tíz százalék tűrést al­kalmaznak a bonyolításnál. ; Ez azt jelenti, högy hä a név­jegyzékben szereplő tsz-ta- gok állatai _ közül tízből egy nem hízott meg idejére vagy más dk miatt nem adható be, ez a mennyiség pótolható a névjegyzéken nem szereplő gazdák álla­taival. De feltétel, hogy ezekkel is meg kell kötnie az üzemnek a megállapo­dást. Az üzemek, a termelőszö­vetkezetek érdeke, hogy az ismertetett feltételek alap­ján tagjaik állatértékesíté­sét lehetőleg külön ezzel megbízott személlyé! egész évben szervezzék. A szerző­déskötéseknél a kirendeltsé­gek a megfelelő szakmai felvilágosítást megadják. (gaz) Karádi István MESZÜV Őszi talajferiőtle.ítési munkák Meggyorsult az állatfelvásárlás I-sra *r«r*A' • • •••■ i .„ . jövő évi szerződéskötések Kertbarátok tanácsadóba A fehér bor készítése A szőlő feldolgozása zúzás­sal kezdődik. Csak azok a zúzok végeznek jó munkát, melyeknél a bogyók nem ma­radnak egészben, és amellett a m v-ukal és a bogyó ko- csányát nem törik össze. A kisüzemi zúzógépek kézierő­vel működnek, melyet kádra vagy tartályra helyezünk, ahol a kádban levő rácson a must lecsuroghat, tehát a mustelválasztás is megtörtén­het. Fehérbor készítésénél a törkölyt azonnal elválasszuk a musttól és kisajtoljuk. Vö­rösbor előállításánál a mus­tot törkölyön kell erjeszteni. A kézisajtó kezelésénél ar­ra ügyeljünk, hogy a kosara­kat egye letesen töltsük meg, a törkölyt alaposan csömö- szötjük be a kosárba, mórt így a benne levő must nagy része a csömöszölésnél, sa.i- tolás nélkül is kicsurog. Á kosár megtöltése után ráhe­lyezzük a fedőlapot, majd az alátét fákat. Kezdetben a sajtót óvatosan kezeljük és időt adjunk arra, hogy a must a kosárból kifolyjon. A hir­telen adott nagv nyomás a magvakat és a héiakat a ko­sár résein keresztül kinyom­ja és a sajlolót is megrongál­hatja. A kisajtolt törkölyt széjjel - morzsoljuk és mielőbb má­sodszor, sőt ha lehetséges, harmadszor is kisajtoljuk. A háromszori sajtolás a must mennyiségét még jobban nö­veli. Az utolsó sajtolásnál nyert mustot azonban külön kezeljük. A termés minőségétől és a sajtolás munkájától függően 100 kg szőlőből 70r—80 liter mustot és 20—30 kg törkölyt nyerünk. A must 600/n-a szín, vagyis sajtolás- nélküli I - és 40°o-a, sajtolt myst..r,.A szín- must értékesebb. A. sajtolt mustnál — különösen nagy­nyomás esetén — a kocsány nem kívánatos anyagai a must, ízét rontják. Fehérbort készíthetünk fe­hér, zöld és piros szőlőfajták terméséből. Kék szőlőből csak akkor, ha a bogvók leve nem színes és a szőlőt zúzás nél­kül azonnal sajtoljuk. A fehérbor színe zöldesfe­hér, vagy zöldessárga. Hiba, ha a fehérbor sötétszínű, vagy pedig fanyar. Ha a fe­hér szőlő mustja sokáig a tör­kölyön áll, csersav és szín­anyag jut a mustba, és a bor Fanyar és hibás ízű lesz. A kissé sárgás szín — különö­sen a piros vagy pirosabb szőlőfajtáknál (Tramini, Szürkebarát stb.) — csaknem természetes jelenség és ezek­nél ezt nem tekintjük hibá­nak. Az erjesztésre legkedve­zőbb pincehőmérséklet a 15— 18 Celsius fok. A must erje­dése legtöbb esetben rendes lefolyású, mert a szőlőn min­dig van annyi természetes élesztőgomba, amennyi az er­jedés megindulásához szüksé­ges. Rothadt szőlő mustjának erjesztéséhez, Igen édes mus­tok teljes kierjesztéséhez vagy más különleges esetek­ben. azon kívül ha az úi bor gyors tisztulását akartuk el­érni, ajánlatos fnjélesztőt használni. Beszerezhető: a Szőlészeti Kutató Intézettől (Budapest, It. Herman Ottó u. 15. fajta és cukorfok köz­lésé mellett.) A must erjesztésénél kelet­kezett széndioxid mérgező hatású. Amíg az erjedés tart, mindig kéllő elővigyázátos- sággal járjunk el az erjesz­tésre használt helyiségben. A széndioxid nehezebb a leve­gőnél, először a helyiség alsó részét tölti meg, ahogy sza­porodik. úgy emelkedik min­dig feljebb. Az olyan helyi­ségből, amelynek alja a talaj szintje felett van. az ajtó ki­nyitásakor kifolyik a széndi­oxid. Máshol megfelelő lég­huzat előidézésével távolítjute •él. Egyszerű 'próbával a kö­vetkezőképpen győződhetünk: meg. hogy a széndioxid gáz veszélyes mértékig van-e a helyiségben. Magunk előtt égő gyertyát tartunk. Lassan süllyesszük, és ahol a gyer­tya elalszik, oda nem szabad bemenni, előbb szellőztetés­sel el kell távolítani a szén­dioxidot. Inäntsy Farén« I Növényvédelem - egészségvédelem Az almaszüret a fehéráru­nál befejezéshez közeledik, a pirosáru szüretelési ideje kö­zeleg. Ezért szükséges egy pár növényvédelmi és kör­nyezetvédelmi problémára felhívni a házikert-tulajdo­nosok figyelmét. A növényvédőszerek álta­lában különböző erősségloko- zatú mérgek, melyek a fo­gyasztó szervezetére károsan hatnak. Ezért az utólsó per­metezés után csak a felhasz­nált növériyvédőszer csoma­goló anyagán feltüntetett élelmezésügyi, várakozási idő elteltével szabad az almaszü­retet megkezdeni, a gyümöl­csöt értékesíteni, vagy fo­gyasztani. Élelmezésügyi vá­rakozási idő a'kén készítmé­nyek kivételével a gomba­ölőszerekre is megállapított, és készítményenként 10—2t napig teriedő. A házikertek- ben felhasználásra . engedé­lyezett rovarölőszerek élel­mezésügyi várakozási ideje készítményektől függően 3 naptól 25 napig terjed, Szüret közeledtével célszerűbb a rö­vid várakozási idei" szereket alkalmazni (ok: 10 naposak a: Hintere»- Ditrifott, Imidan. Safidon, Satnx, Unitron. 7 naposak a; Nogos. TTnifosz. Vanona, 3 napos a: Nversní- kr>Hn) A hatósági. rendetetek ér­telmében a termelő köteles évenként nértnetézési nanlób vezetni, melyben szerepelnie’ kell többek között; n nerme-1 iHőnniíHín.nstV 3 fé1­alkalmazott tőménységnekl stb. A fogyasztók egészségének védelme és környezetvédelmi szempontok érdekében a nö­vényvédő állomás — hatósá­gi jogkörrel — a leszüretelt és eladásra szánt, vagy szál­lítandó készletből esetenként mintát, vesz és laboratórium­ban megállapítja annak mé­regtartalmát. Ha a megenge­dettnél nagyobb mennyiségű növényvédőszer maradékot talál benne (ami általában a várakozási idő be nem tar­tásának, vagy ésszerűtlen permetezésnek a következ­ménye) eljárást indít a ter­melő almakészletének — kártalanítás nélküli — meg­semmisítésére és a tulajdonos anyagi felelősségre vonására vonatkozóan. Nagy Sándor megyei növényvédő állomás A Kelel-magyarországi Vízügyi Építő Vállaial felvételre keres változó műn1 ohe^rr E 1514 és 3 302 gumikereke kotró gépre vizsgával rendelkező kezelőt. Telentkezés: KEV1EP 2. őép. Nyíregyházé, ■Cinizsí dt 1. szám alatt (1202)

Next

/
Thumbnails
Contents