Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-10 / 211. szám

KELET-M AG YA RORSZ AO Í974. szepfemtier W, rOLl-ACRlL-MlRlL 0 nyerges! ezüst gyapjú A Magyar Viscosagyár nyergeßüjfalui PAN-üzemé- ben az automata gépsor szá­ján hófehér zuhatagként öm­lik ki a „Crumeron”, az első hazai gyártmányú poliacril- nitril műszál. Nevét az ősi Pannóniái település nevéről, a római birodalom Duna ment: erődrendszerének egyik castrumáról, Crume- rum-tól kapta. E név a történelmi múl­tat, a selyemfényű ezüst gyapjú pedig a görög hős­mondák arany gyapját jut­tatja az eszünkbe. A legendás arany gyapjút ugyanis az ar- goszi argonauták — az Argon hajó hősei — hozták el a tá­voli Colchis-ból; az ezüst gyapjút viszont — illetve a PAN-műszál titkát — a nyergesi argonauták hozták el hozzánk a távoli Sardeg­na — Szardínia — szigeté­ről. Amíg azonban a colchi- szi arany gyapjúból soha senki sem szőtt szövetet, a nyergesi crumeronszálból ma már felsorolhatatlanul sok féle textília készül. Bravo, Emerico! A Magyar Viscosagyár ter­mékeit már régóta ismerjük. Ezek a textíliák, miként a textilipar hasonló műszáiter- mékei, például a kashmilon vagy az acril, kivétel nélkül külföldről importált műszál­ból készültek. A Magyar Viscosagyárnak jutott az a nagy és szép feladat, hogy a PAN-üzem révén végre ha­zánkban is gyárthassunk szintetikus műszálat. Kor­mányzatunk a kínálkozó partnerek közül az olasz SNIA-Viscosa cég ajánlatát fogadta el, tőle vásárolta meg a berendezések zömét, s a gyártás technológiáját. Így indultak el a nyergesi argonauták, de nem hajóval, hanem repülőgéppel a SNIA Sardegna szigeten lévő üzemébe, tanulmányútra. Az utasok között volt Vass Imre is, a PAN-üzem je­lenlegi csoportvezetője. A PAN-üzemet akkoriban szerelték az olasz munkások. Vass Imre és társai ezt a munkát figyelték, három hé­tig tanulmányozták a tech­nológiai leírásokat, majd szeptember végén repülőre szálltak, és meg sem álltak Villacidróig. Már az első napon körül­néztek az üzemben, s külö­nösképpen leendő munkáju­kat figyelték meg: hogyan kell a „kábelt” ezt a több ezernyi szálból álló köteget a három szintes mosókádba befűzni. — Nem is lesz ez olyan nehéz — vélte Vass Imre. — Ha megengedik, holnap ma­gam is megpróbálom. Nemcsak, hogy megenged­ték. egyenesén felszólították: Emerico. fűzze be! Az elsőre nem sikerült. A másodikra már meg is tap­solják: Bravo, Emerico! A három hét elteltével Iszákjukban a PAN-titokkal, hazatértek. Reszket a toll a kezemben Milyén célból építette kor­mányzatunk — egymilliárdos beruházással! — a nyerges­újfalui PAN-üzemet? — kér­dezem Kovács Imre vegyész- mérnöktől, a PAN-üzem ve­zetőjétől. — A már régóta ismert kashmilon, vagy acril anya­gok eddig olasz vagy francia eredetű importszálakból ké­szültek. A PAN-üzem célja kettős: egyrészt az, hogy az importot csökkentse, más­részt, hogy a lengyel—ma­gyar műszálegyezmény alap­ján a lengyel poliesterért poliacrilnitrílt adhassunk. Kovács György szavaiból végre az is kiderül, hogy a PAN szócska nem egyéb, mint a poli-acril-nitril rö­vidítése. S az üzem végter­méke, amelyet én önkénye­sen ezüst gyapjúnak nevez­tem, ugyancsak políacrilnit- ril-szál, egyszerűbben: PAN- szál, amely Nyergesújfalun a Crumeron márka nevet kap­ta. Ám, hogy ez a PAN-szál hogyan készül? Az újságíró ezúttal, hatalmas sóhajjal, a vegytudomány múzsájához (ha lenne!) fohászkodik. Mert igaz, hogy Kovács György szelíd türelemmel minden tőle telhetőt meg­tett, hogy a PAN titkába az újságírót beavassa, mégis reszket a toll a kezemben, amikor az olvasó kérdésére most felelnem kell... /Nos, az új hazai műszál­üzem szénhidrogén bázisra épül. Ez, konyhanyelven ki­fejezve, de közérthetően any- nyit jelent, hogy ezt a hold- sugárfényű, a női hajszálnál is finomabb szálat, korunk alkimistái, a szurtos, büdös kőolajból állítják elő. A PAN három alkotóele­me: az akril-nitril, a metil- akrilát és az allilszulfonát. Ez a három komponens a dimetilformamid nevű oldó­szer kíséretében három ha­talmas, szabadtéri reaktoron ömlik keresztül. Eközben megy végbe a polimerizáció, vagyis az a vegyi folyamat, amelynek során az eredeti molekulák óriásokká nőnek, s az így keletkezett polimer­oldatból végtelen hosszúságú szálak képezhetők. Magyar országon egyetlen A polimerizáció láthatat­lanul zajlik le. Az alapanya­gok rejtélyes útját a tartá­lyok. tornyok, csövek, komp­resszorok, szivattyúk és' ada­golók rengetegében csupán a vezénylőterem műszerfa­lán villogó égők mutatják. Amikor a polimer-anyag vég­re látható lesz, hófehér masszaként lép a színre, hogy a „szálképző lapon” keresz­tül préselődve angyalhaj fi­nomságú szálakká bomoljék. Ez a szálképző lap egy fém tízforintos nagyságú arany-platina ötvözetből ké­szült korong, amelyben 5720 furat van. Egy-egy nem egé­szen három centiméter át­mérőjű PAN-kábel tehát 5720 szálat tartalmaz... Egyet­len ilyen, 60 mikron átmé- rűjű. 9 kilométer hosszú Crumeron szál súlya — há­rom gramm! Jogos a kérdés, hogy a Crumeronból mit lehet gyár­tani? Erre a kérdésre azon­ban jelenleg lehetetlen pon­tos és kimerítő választ adni. A PAN-szál karrierje ugyan­is szinte beláthatatlan. E szál szinte mindenre alkalmas, aminek a textilhez valami köze van. A műszálas hol­mik előnyeit már jól ismer­jük. Ami műszálból készült: könnyű, éltartó, puha, hőtar­tó, könnyen mosható, vasal­ni nem kell, a molyok utál­ják. a színe szép és tartós... A Crumeron mindeme jó tulajdonságokkal rendelke­zik. Végigjártam a hatalmas csarnokot, láttam, hogy fes­tik. miként csomagolják az ezüst gvapjút, s ma úev gondolok vissza a PAN- üzemre. mint a vegvészet és a gérj^szet okos és harmoni­kus házasságára. — A PAN-üzem — for­dulok Kovács Gvörev üzem­vezetőhöz — talán Magyar- ország legmodernebb mű­szálüzeme? Kovács György szelíden megcsóvál ía a fejét. — A PAN-üzem az egyet­len műszáUizem Magyaror­szágon. De ez az egy — vi­lágszínvonalon termel. (molnár) A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés 25. évfordulója alkalmából ju­bileumi kiállítás nyílt Budapesten a Technika Házában. A kiállításnak a látogatók köré­ben igen nagy sikere van. A bemutató a Szovjetunió gazdasági és technikai eredmé­nyeiről ad áttekintést. Külön rész foglalkozik a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködés 25 esztendejének eredményeivel. Képünkön: szputnyikok a kiállításon. (MTI foto — Benkő Imre felvétele) GRÄVITÄCIÖS BIOLÓGIA,-tíííöi.. ‘ • az űrkorszak új tudománya A tudományos-tech­nikái FORRADALOM új és új feladatokat állít az ember elé. Meghódítjuk a tengerek mélyét, szuperszó- nikus repülőgépeket veze­tünk, rövidebb-hosszabb idő­re megtelepszünk az észa­ki póluson és a déli sark­vidéken. De mindezekben az esetekben földi tényezők ha­tásának vagyunk kitéve — olyanokénak, amelyek az evolúció során elődeinkre is hatottak. A Holdra és ké­sőbb a naprendszer más bolygóira vezető expedí­ciók során azonban az em­ber teljesen idegen kör­nyezetbe kerül, amelynek legfontosabb eleme a meg­változott gravitációs tér. A súlytalanság a földi szer­vezetek számára alapjában idegen környezet, hiszen telies, hosszan tartó evolú­ciójuk a gravitáció állapotá­ban ment végbe. Nincs organizmus a Föl­dön. amely semleges lenne a nehézségi erő hatása iránt. Különleges orientáló szervek vannak — az egysejtűekben a sejt egyes szervecskéi, például a mitokondriumók és mások. A növények „gra­vitációs iránytűje” ugyan­csak a sejtekben működik. Rájuk az ún. geotropizmus a jellemző, vagyis az, hogy a, földi gravitáció hatására bizonyos helvzetet foglalnak el: száruk felfelé, gyökereik lefelé nőnek Ha a termé­szet arra kényszerít egv fát, hogy természetellenes hely­zetet foglalion el. erre szer­vezete megerősödött fehérje- szintézissel reagál. HA A FÖLDI SZERVE­ZETEK és sejtjeik a súlyta­lanság állapotába kerülnek, elvesztik megszokott léte­zésük egyik fontos tényező­iét. Ez megváltoztatja a fi­ziológiai funkciókat és a szokatlan körülmények ki­hatnak az öröklésre is. — Az űrhajósokon repülé­sük után különböző fizioló­giai változásokat észleltünk — írja Nyikoláj Dubinyin akadémikus, a világhírű szovjet biológus. Zavarok jelentkeztek egyensúlyszer­vük és idegizom rendszerük működésében, a mozgás ko­ordinációjában, a függőleges tartás szabályozásában, a víz­só anyagcserében. Valen- tyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij oxiggénfelvétele 50 százalékkal nagvobb volt az űrrepülés után 8—10 órán át. Egyes űrrepülők esetében csökkent szerveze­tükben a vérplazma térfoga­ta és a vörös vérsejtek szá­ma, változások voltak ta­pasztalhatók szív- és érrend­szerük tevékenységében, to­vábbá az endokrin rendszer­ben is. Szerencsére, ezek a változások kivétel nélkül reverzibilisnek, visszafor- díthatónak bizonyultak. Az ember, az állatok és a növények kromoszómáit be­folyásolják a gravitációs erők; erősen hatnak a sej­tek osztódására. A gravitá­ciós tér változásai közvet­lenül is hatnak a kromoszó­mákra, de számítani lehet olyan genetikus változások­ra is. amelyeket közvetett módon az anyagcsere eltéré­sei válthatnak ki. A SZOVJET TUDOMÁ­NYOS AKADÉMIA geneti­kai intézetének kutatói koz­mikus kísérletekkel kimu­tatták, hogy a súlytalanság hatásának kitett magvak érzékenyebbek a mutációt kiváltó tényezők iránt. Más kísérletek során zavarokat észleltek a sejtosztódás so­rán a kromoszómák maga­tartásában. Mindez arra vall, hogy a gravitáció hiánya, a súlytalanság zavarokat okoz­hat a különböző organizmu­sok genetikai struktúrájá­ban. Korunk tudománya megte­remtette az ember számára a lehetőséget, hogy a kozmosz­ban éljen és dolgozzék. A súlytalanság állapota azon­ban korántsem hatástalan szervezetére: egyértelműen hat fiziológiai tevékenységé­re, továbbá a szervezet ge­netikai struktúráira. Ezek a változások rendkívül érde­kesek az általános bioló­gia és a genetika számára. Uj tudományágazat alakult ki: a gravitációs biológia. Ennek studiuróai és megál­lapításai mind elméleti, mind gyakorlati szemoontból na­gyon jelentősek: biztosítják az ember munkaképességét az űrben. Ebből következik, hogy a gravitációs biológia az űrhajózás egyik legfon­tosabb tudományága. A HAJDŰ MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES ASZTALOS, LAKATOS. VASBETONSZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, VÍZ-GAZFÜTÉSSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, VALAMINT BETONOZOK AT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Munkásszállás, főétkezés biztosítva. Jelentkezés a munkaerő-gazdálkodáson, Debrecen, Kálvin tér 11. sz. (D.261472) Bélyeg­gyűjtőknek SZÁZEZREKET ÉRŐ MAGYAR BÉLYEGEK Kezdődik az új idény, megérkezett az első 1975, évi katalógus. A berni Zum» stein-cég katalógusából ki­tűnik, hogy blokkjaink, so­rozataink kedveltek, sőt egyes magyar különlegessé­geket már világritkaság­nak, tekintenek. A „pöttyös király” (1. következő cik­künket) lebélyegzetten 30 ezer, a határőrvidéken hasz­nálatban volt 1868. évi hír­lapilleték bélyeg 25 ezer, pecsételve 30 ezer frankos (közel negyedmillió forin­tos) áron szerepel. Ezen rit­kaságokat eddig nem, vagy tévesen (1900 frank) érték­kel jegyezték. Arányosabb lett az 1871. évi kőnyomatosok ára, az új nyomat értéke megkét­szereződött. Tájékoztatásul néhány ár az 1975. évi kata­lógusból (zárójelben az elő­ző érték): 1913 Turul 22 (16), 1932 Nagy Madonna 350 (300), 1950 Béke 32 (22), 1958 Brüsszel blokk 60 (50), 1973 Európai Biztonsági Ért. blokk 12,5 (7,75) svájci frank. Ugrásszerűen megnőtt S különlegességek becsülete: Fordított Madonna 4500 (2500), Vasút szám nélkül 375 (300) svájci frank. A megalakulás óta hűséges ta­gokat 1972-ben blokkal aján­dékozta meg a Szövetség. Az Ajándék blokkot 250 fran­kon jegyzik a tavalyi 100 helyett Erősen emelkedtek a vá­gott kiadások is, pl. 1969. Apollo 11 blokk 90 (75), 1973 Olimpiai érmesek blokk 200 (37) frank. Az új kata­lógus azokat igazolja, akik megbecsülik a portó bélye­geket. Az 1903. évi 20 fillé­rest 340 frankon jegyzik, ta­valy 190 svájci frank volt Nagy ritkaság az 1914. évi állókeresztes portó 20 fillére­se, de a Magyar Bélyegek Árjegyzékében csak 10 ezer forint, viszont a svájci kata­lógus a korábbi 1250 frank helyett most reálisabban 2000 frankra értékelt „PÖTTYÖS KIRÁLY" i 30 000 svájci frankra ér­tékelik a katalógusban az el­ső magyar bélyeget. Rend­kívüli ár ez, hiszen eddig a legdrágább bélyegünket 2500 frankra becsülték. Üs­tökösként tűnt fel a kincs, amelynek eredetét a filatélía szerelmesei évtizedes kuta­tással sem tudták teljesen felderíteni. A kiegyezést kővetően a kezdetleges nyomdatechnika miatt négy évig, 1871-ig tar­tott az első, önálló magyar bélyeg előállítása. Nyolc­millió bélyeg készült már el, amikor a posta minőségi ellenőrzést tartott. „Felség­sértés, elfogadhatatlan, meg­semmisíteni” — hangzott az átvevők véleménye, mert az uralkodó, Ferenc József arcképét himlőhelynek lát­szó festékfoltok rutították el. A pöttyös királyt ábrázoló bélyegek sorsa bete'iesedett, de néhány ív 2 krajcáros is­meretlen oknál fogva meg­maradt, maid 1873-ban a budaoesti főoostán felhasz­nálták. A katalógusok is­mertetése alapján a filate- listák mindenütt lázasan vadásznak az első magyar bélyegre, hazánkban tíz pél­dány létezéséről tudunk, legutóbb egy darabot Lon­donban fedeztek fel. Simon Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents