Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-10 / 211. szám

1974. szépíemfter 19.' SW.f7i-UA(5VARÖftSrX(f s Két hónap tapasztalatai Szabadnap — papíron? Csökkentett munkaidővel dolgoznak megyénk keres­kedelmi és vendéglátóipari dolgozói július elsejétől. Két hónap telt el: milyen ta­pasztalatok születtek azóta, hogyan sikerült a megvaló­sítás? Erre ad választ a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya által készített záróje­lentés. 2346 kereskedelmi egysé­get és az ezekben tevé­kenykedő ' 7846 dolgozót érint az intézkedés — első­sorban itt vannak gondok, hiszen a vállalati, szövetke­zeti központokban, nagyke­reskedelmi vállalatoknál dolgozóknak könnyen kiad­ható a kéthetenkénti szabad szombat. Az állami kereskedelem­ben a legnagyobb arányú az első megoldás, a munka- szervezés, technikai fejlesz­tés. Ez érthető, hiszen a vá­lasztást meghatározta az üz­letek d<Agozóinak létszáma — az állami kereskedelem 507 megyei boltja, vendég-, látó helye közül 137-ben dolgozik öt főnél több, míg a közel kétezer szövetkezeti üzlet közül 138-ban. Az ÁFÉSZ-bol tokból ezernél több az egyszemélyes! így nyilvánvaló: a szövetkezeti kereskedelem többnyire a létszámnövelés és a nyitva­tartási idő csökentése útján valósította meg a munkaidő­csökkentést. Azoknál az egységeknél, ahol a munkaszervezést a technikai fejlesztést vá­lasztották, már láthatók az eredmények — nyolc nagy üzletben vezették be a kon­téneres áruszállítást, több helyen gyarapodott a techni­kai felszereltség. Ehhez ál­lami támogatást is igénybe vehettek a vállalatok — a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem élnek vele a várt mértékben. — Ennek elsősorban az az oka, "hogy saját ányagi - forrásaik nem elegendő. Másrészt ki­fogásolták a vállalatok, szö­vetkezetek: a támogatott eszközök jó részét — szele­telőgép, áruszállító eszkö­zök, pénztárgépek — Csak a nagy üzletekben érdemes alkalmazni. Szabolcs-Szat- m árban viszont — mint em­lítettük — a kis üzletek van­nak túlsúlyban. A létszámnövelés módsze­rénél sem teljes a megva­lósítás. Ennek elsősorban a szakképzett munkaerő hiá- nya az oka — különösen nagy gond a helyettesítés. E munkakör rendkívül nagy tapasztalatot, jártasságot kö­vetel. A nyitva tartás csökkenté­séről jók az eddigi tapaszta­latok — a lakosság ellátása sehol sem romlott, a fel­ügyeleti szervekhez eddig egyetlen panasz sem ér­kezett. A 44 órás munkarend két­hetenkénti szabad szombatja a kereskedelemben termé­szetesen megváltozott. A többlet szabad időt három módon kapják meg a dolgo­zók. ötvenhárom százalé­kuk szombaton, vagy hét­főn, tehát a vasárnaphoz kapcsolva, mintegy har­minchat százalékuk hét közben, tizenkét százalékuk pedig az éves szabadsághoz kapcsolva, egyszerre kaphat­ja meg a szabadnapokat. A felkészülési tervekben egy negyedik mód is szerepelt, ha minimális mértékben is a szabadnap fejében túl­órát fizetnek a dolgozónak. A végszükség esetén alkal­mazható megoldást a jelek szerint a kívánatosnál jó­val többször alkalmazták. Az ok: nem ment másképp. Megyénk kereskedelmi dol­gozóinak nyolcvan százaléka nő, az új rendelkezések sze­rint az eddiginél többször vehetnek k( szabadságot gyermekük gondozására. Ez érezteti hatását a : me­gye egész kereskedelmi há­lózatában. A munka intenzi­tása csaknem mindenütt nö­vekedett, a dolgozók meg­terhelése nőtt. A 44 órás munkahét bevezetését öröm­mel fogadták mindenütt — a gyakorlati megvalósítás azonban — s ez egyébként országos tapasztalat! — ne­hézkesen halad. A dolgozók nem mindenütt érzik, hogy valóban több a szabad ide­jük, hiszen több helyen még a szabadsághoz kapcsolva sem tudták kiadni a sza­badnapokat. A pénzbeli té­rítés nem kárpótolja a dolgozókat. A nehéz körülmények ellenére jórészt már sike­rült az átállás, s az eltelt két hónao tapasztalatai azt mu­tatják: folyamatosan egyre több kereskedelmi dolgozó­nak lesz nagyobb szabad ideje. Tarnavölgyi György Elismerés A berégi tájon, a Barátság határőr őrsön teljesít szolgá­latot az Ömbölyről bevonult Lígetfalvi György tizedes, aki az elmúlt egy esztendőben végzett kiváló munkája, helytállása elismeréséként nemrégiben megkapta a Ha­tárőrség Kiváló Katonája megtisztelő kitüntetést. Bevonulás előtti munkahe­lyéről — az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyártól — a napokban a fiatal határőr gratuláló levelet kapott, amelyben a gyár vezetői kö­szöntötték a magas katonai elismerés alkalmából, s sze­rény ajándékot is mellékel­tek a köszöntéshez. Elisme­résre méltó a gyár vezetőinek figyelmessége, nemkülönben Ligetfalvi György teljesítmé­nye: korábban a gyár kollek­tívájának megbecsülését vív­ta ki, mint fiatal műszaki szakember, most az ország­határon, felelősségteljes posz­ton áll helyt, miközben KISZ-titkárként is dolgozik az őrsön, segítőkészsége köz­ismert — írja levelében töb- bek között az elöljáró pa­rancsnokságról Fekete Lajos alezredes. HIGIÉNÉ A FÖLD A LA IT Korszerűsítik a nscg|ei csatornahálózatot Bármennyire is bizarr té­ma a szennyvíz, sok mindén mellett ezzel is kell foglal­kozni. Főleg azért, mert ad­dig hiába beszélünk urbani- zálódásról, higiénéről, amíg ez a probléma nem mégol­dott. Az elvezetésre szolgáló csatornahálózat több mint közmű, lényegében a telepü­lésegészségügy nélkülözhe­tetlen része. A csatornamű­vek ellátottságának országos szintje 1970-ben 28, a megyei pedig 4 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy mindössze 34 ezer ember ellátása volt meg­oldott. Érthető tehát az anya- giakhoz mért erőfeszítés, aminek éredményeképpen á csatornaépítési: ől v.a:\ nem felveti a vízellá­RÄDIOÄKCIO Több készülék kell Mint csepp a tengerben el­tűnt, pontosabban elkelt né­hány nap alatt közel 3000 Szokol szovjet mini táska­rádió a megyében. És még mindig nagyon sokan kere­sik. Csakhogy import áru, megrendelni hónapokkal előre kell. A rádióakciót megelőzően is keresett cikk volt a masszív, jó hangú kis készülék. Ára 600 forintért is szinte ajándék, hát még 20 százalékkal olcsóbban. Most gyorssegélyt kért a nagyker: szerencsénkre ered­ménnyel, sikerült szerez­niük az utolsó pillanatban még 1400 készüléket, ami még néhány napra elegendő lesz. Az asztali rádiók közül a VIDEOTON R A—3101 ké­szüléke, az URH-sávos Ró­ma szintén elfogyott. Talán októberben még szállít va­lamennyit a gyár. Pótolja a szinte azonos áru és képes­ségű Nápoly de Luxe, abból még van — mondja a keres­kedő. Az olcsó Szatmárból sincs már egy darab sem nagyke­reskedelmi vállalatunk, a VASVTLL raktárában. Ki­szállították . valamennyit a boltokba. Bizonyosan többet mint amennyit az állami és a szövetkezeti kereskedelmi szerveink rendeltek. Mert jóval többet adnak a Szokol- ból, és ugyancsak többet, háromszor í!) annyit a Ró­mából is. Csak a példa ked­véért: az RA—3101 készü­lékből összesen (az egész me­gyéből í) 150 darabot ren­deltek. Pedig régi igazság: kockázat nélkül nincs üzlet. Még szerencse, hogy volt több! ' Van sok é* sokfélé rádió­készülék a boltokban, a rak­tárakban. Legfeljebb nem ép­pen az, amit keresnek. Ez az, amit nehéz előre kiszámíta­ni! Abban is lehet valami, amit a boltokban, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok­nál, és minden más illeté­kes kereskedelmi szervnél mondanak: ekkora forga­lomra igazán nem számí­tottak. De miért nem? Me­gyére szóló, nagyszabású, kéthónapos, kedvezményes akcióról volt és van szó. Me­gint csak példaként: To­kajban már söprögetnek a szerelők után, nemsokára foghatjuk az URH-s műsort — ha lesz mivel. Várható volt, hogy nagy kereslete lesz az erre alkalma* készü­lékeknek. Azután az az ál­talános kereskedőtapasz­talat; a nagyon olcsó meg a nagyon drága áruért nincs nagy tülekedés. Ez esetben még inkább érvé­nyes, hiszen a műsor ugyan­az. Még igazán bele se mele­gedhettünk a rádióvásárlási akcióba, és... Gvors Intéz­kedésre van szükség! (kádár) negyedik 5 éves terv végére ezt 9 százalékra növeljük, és 1985-re feltornásszuk 25-re. Óriási költséget Igénylő ihunka ez, hiszen nem egy­szerűen szó, hanem tás, az általános közművesí­tés kérdéseit is. Szabolcs- Szátmárban jelenleg csator­namű Nyíregyházán, Máté­szalkán, Kisváráén? Nyírbá­torban, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton és Tiszalö- kön működik, illetve épül. A megyeszékhelyen 68 kilomé­ter hosszú a hálózat, de az évek során kapacitása bő­vült. Itt is, de a többi telepü­lésen is rendkívül fontos, hogy a szennyvízelvezetéssel egy időben megoldják annak tisztítását is, hiszen a kör­nyezetvédelmi és egészség­ügy! előírások komoly fele­lősséget rónak a csatorna­művekre. Sajnos, a jelenlegi helyzet nem kielégítő, se Nyíregyházán, se a többi épülőfélben levő városban, illetve községben. Magyarán: a fejlődés gyors ütemével, a felépülő, az átadásra kerülő űj üzemék és intézmények igényével nem tud lépést tár­tani még a megfeszített épí­tési tempó sem. Hozzá kell tenni éhhez, hogy az egyes nagy fogyasztóknál, kórhá­zaknál. MÁV-nál, iskoláknál, ipartelepeknél működő tisz­títóberendezések elavultak, így nem egyszerűen csak az új létesítményék megépítése jelent gondot, hanem egy sor modernizálás is. Biztatónak mondható, hogy a városok és kiemelt telepü­lések mellett Szabolcs-Szat* marban is egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a mező- gazdasági üzemekben jelent­kező magas szervesanyag- tartalmú vizek elvezetésére, mégpedig úgy, hogy azok ne fertőzzék az élő vizeket, ne rontsák a folyók és patakok biológiai egyensúlyát. Mind több helyen ismerik fel, hogy a vízszennyezésekért kirótt, progresszíve emelkedő bün­tetések nem odázzák el az építést, hanem egyenesen ser­kentenek arra, hogy az üze­mek saját erőt is fordítsanak a közegészségügy és termé­szetvédelem e fontos létesít­ményeire. A víztisztítás számos mód­ját vezették már be. Ezek között találjuk az elevenisza­pos. Kesszener-kefés levegőz­tetést, a biológiai tisztítást, időszakos oxidációs tóba ve­zetést és más, viszonylag egy­szerűen megoldható eljáráso­kat. A víz- és csatornamű az egészségügy szakemberei­vel együtt most fáradozik azon, hogy az ötödik 5 éves terv e részét összeállítsa. Alapelvük: csak korszerűt, és lehetőleg minél hosszabb élettartamút és a holnao- utánok idényével is számítót létrehozni. * (b.) Kiket illet félára vasúti igazolvány az egyetemeken, főiskolákon? A Pénzügyminisztérium ál­lásfoglalása alapján a féláru vasúti jegy váltására jogosító MÁV arcképes igazolvány egy évi munkaviszony után megilleti az egyetemeken és főiskolákon állandó, főfoglal­kozású munkahelyet betöltő oktatókat és kutatókat. Ugyancsak jogosultak továb­bá a tudományos továbbkép­zési ösztöndíjban részesülő ösztöndíjasok, amennyiben olyan munkahelyen foglal­koztatják őket, ahoi a dolgo­zók a közalkalmazotti utazási kedvezmény Igénybevételére egyébként is jogosultak. A közalkalmazottak utazá­si kedvezményét a Pénzügy­minisztériummal egyetértés­ben kiterjesztik a közalkal­mazott dolgozó által eltar­tott felsőoktatási intézmény­ben tanuló férjezett vagy nős gyermekeire is. Ugyancsak megilleti a kedvezmény a közalkalmazott dolgozó ház­tartásába elváltán visszatérő, felsőoktatási intézményben tanuló gyermekeit. Nem jo­gosultak a kedvezményre vi­szont azok a házasságot kö­tött, felsőoktatási intézmény­ben tanulók, akiknek házas­társa havi 500 forintot meg­haladó önálló keresettel ren­delkezik. A jogosultság szep­tember 1-én kezdődött A kalandos, háborús fil­mek kedvelőinek elég jó másfél órát adott a Vakme­rőség című, 1972-ben ké­szült szovjet film. Cselek­ménye többnyire izgalmasan pereg annak, aki bele tudja élni magát a hihetetlennek látszó helyzetekbe. Az élet olyan helyzeteket teremt, olyan szituációkat, ezek olyan megoldásait, olyan cselekménysort, hogy a leg- dúsabb fantáziájú, legjáté­kosabb elme sem tud külön­bet kitalálni, s a legjobban „együttjátszó” néző is hi­tetlenkedve, kritikus meg­jegyzésekkel nézi, ha filmen látja. Mégis, ennek a filmnek sok jó vonása mellett megvan az a hibája, hogy a valóság meghökkentő, képzeletet fe­lülmúló fordulatait túl nagy mértékben halmozza, s ezért válik csaknem az egész tör­ténet hihetetlenné, fantasz­tikummá. Természetesén kel­lenek az ilyen filmek is, mert a kalandosság híveinek gondolataiban emléket állít a szovjet katonák és civilek hősiességének. A Vészi Endre három no­vellájából készült tévéjáték ezzel szemben teljesen nél­külözte a hihetetlen, a meg­hökkentő fordulatokat. Nagy­jából az történik benne az emberekkel, amit vár tőlük a néző. Én ezt nem tartom hibának, sőt annak bizonyí­téka, hogy az író ismeri az embereket, úgy is mint áz élet szereplőit, és úgy is mint nézőközönséget, s an­nak is bizonyítéka, hogy jó, hiteles a jellemábrázolás. Valóban csak Napok a há­romszázhatvanötből, hihe­tetlen események nem tör­ténnek a szereplőkkel, de vá­ratlan helyzetből kell kivág­niuk magukat, a véletlen megzavarja életritmusukat, gondolkozásuk megszokott menetét. A három tévéno­vellát is csupár) ez jcöti ősszé. Mindháromban található valami jó, vagy a jellemek A Szabolcs-szatmári rádió­akció hónapjában mindjob­ban előre haladva, a múlt héten már többször találkoz­hattunk megyei témákkal vagy helyszínekkel a rádió műsorai között. Ezek közül a „Petőfi nyomában. Szat- már megyében” című mű­sorról emlékezünk meg kü­lön is. Ezen az irodalmi ki­ránduláson Hársing Lajos kalauzolt végig Molnár Jó­zsef irodalomtörténész, a té­ma legismertebb kutatója se­gítségével, a szatmárcsekei temetőtől Nagyaron át, a Tunyogmatolcson volt kurta kocsma helyéig. A zenével és a Horváth Ferenc művészi tolmácsolá­sában elhangzott Petőfi-ver- sekkel, levélrészietekkel tar­kított hangulatos műsorban nem utolsósorban a java­részben megyei publikációk­ból ismert tényeket, adato­kat hallottunk (legutóbb pl. Molnár József írt alapos cik­ket Petőfi szatmári baráti köréről a Szabolcs-Szatmári Szemle 1973/1. számában), de a rádió legszélesebb körű nyilvánosságában még job­ban örülhettünk nemes ha­gyományaink ország-világ elé tárásának. A Rádió Kabarészínház lassan maratonivá váló Hu- moríesztiválja I. fordulójá­nak 5. részében kevés új, friss humorforrás buzgott föl, s mintha ez a humor- dömping lassan fárasztóvá, talán kissé unalmassá is kezdene válni. Nem így a szombaton-vasárnap megis­mételt Karinthy-színpad adásainak IX. és X. része, bizonyságául annak, hogy a ’ szellemesség csak mélyebb gondolati tartalom pompá­zatos ruhájaként, szembeötlő csillámaként hatásos Igazán. Karinthy Frigyes írásai bá­ütköztetése vagy egy jó fi­gura vagy a színész játéká­nak finom sziporkái. Az el­sőből — A szabadság nap­jaiból — a kiélezett helyzet, pontosabban: a szituáció fel­háborodást, dühöt keltő ha­tása mellett Dózsa László és Dégi István játéka maradt meg bennem. Dózsa pöffesz- kedő, egyébként alamuszi, csak a család nélkül töltött szabadsága idején zabolátlan élethabzsoló beutaltja és Dégi félénknek látszó, gát­lásos, de önérzetes munká­sa. El tudta velem hitetni ennek az embernek a zár­kózottsága mögé rejtett dü­hét, önérzetét. Pedig amikor régebben olvastam a novel­lát egy szikár, keserű, foj­tott dühű embert képzeltem el. aki haragszik az egész világra. Dégi pedig inkább lágyabbnak, félénknek tűnt, és mégis hiteles volt. A har­madik novellában, A rész­vét napjaiban Garas Dezső és Fónay Márta kötötte le az embert. Garas akkor is mond valamit, amikor egy szót se szól, akkor i$ cselek­szik, amikor nem tesz egyet­len mozdulatot sem. Az ere­deti novellához írt újabb részletek, epizódok lehetősé­get adtak Garas Dezsőnek, hogy elmondja mindazt er­ről a szürke kis emberről, amit Vészi tudott róla, de előbb nem írt meg. Ennek a tévénovellának az érdemei­ért éppúgy a rendező Ka- rényi Imrét lehet dicsérni, mint hibáztatni zsúfoltságá­ért. G. B. Shaw sosem öreg­szik. Víg játékai, szatirikus élű komédiái mindig fris­sek, fiatalosak, különösen ha hozzáértő dramaturg (Mé­szöly Dezső) kiváló színé­szek (Tolnay Klári. Huszti Péter. Schütz Ila, Ménsáros László) és ötletes rendezés (Ádám Ottó) újítják meg, teszik vonzóvá és élménnyé. Mint most a Sosem lehet tudni című darabjával tet­ték. Seregi István MELLETT mulatósán modemnek hatot­tak most is, pl. a technici­zálódás árnyoldalainak és az elidegenedés bizonyos ele­meinek zseniális élőre látá­sával, a társadalmi és er­kölcsi problémák iránti ér­zékenységükkel, sokban ma is megszívlelhető mondani­valójukkal ezekről. A Ka- rinthy-művek kiváló színészi tölmácsolói közül Itt csak Latinovits Zoltánt, az író megszemélyesítőjét szeret­nénk külön elismeréssel il­letni. Mesterházi Lajos 1961-es drámája, „A Tizenegyedik parancsolat” ezúttal hangjá­tékként került mikrofon elé, a „Harminc év legjobb drámái” sorozatban. A nagy­sikerű dráma kiállta az idő próbáját. A megszületett új világunkban sokszor még a régi, változtathatatlartnak hitt erkölcsi norrpák szerint élünk, gondolkodunk és ítél­kezünk. A darab hőse, az író a 45. születésnapján, egy „reklamációs” eset konkrét oknyomozása és saját élet­vitele fenyegető kudarcának kapcsán döbben rá, hogy az igazság mélyebb és életeíeb- ben árnyaltabb az általa tűi magabiztosan deklarált, egy­szerűnek látszó, alapjában véve régi sémáktól. Sok el­hamarkodott ítélet — mint pl. a darabbeli Jóska, vagy éppen Kadácsné felületes megítélése — ......mellyel jó­nak vagy rossznak nevezzük őkét, messze elmarad a va­lóságtól” — írja darabjáról Mesterházi. A hangjátékot tömör ösZ- szefogottságában, a színpadi­nál természetszerűleg simább helyszínváltásaival igen ha­tásosnak, jól követhetően gördülékenynek éreztük. Merkovszky Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents