Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-01 / 204. szám
Tirr«. szeptember !. JtBLET-MAGYARORSZÄG —VASÄRNAPI MBt,IißKl.ET VÁLTOZÓ VILÁGUNK A természet- és tájvédelem Rádió Aki mától október 31-ig bármilyen rádiót Vásárol a megyében, húsz százalékkal kapja olcsóbban a készüléket és ezer forinton aluli összeg esetében is részletfizetési kedvezményt kap. Mint azt az illetékesek elmondták az akció indítását jelző pénteki sajtótájékoztatón, ezt az újabb kedvezményt azért kapja Sza- bolcs-Szatmár, mert itt — bár 105 ezer rádió- készüléket tart nyilván a posta — az országos átlagnál kevesebb embernek van rádiója. ) Jól lehet, ez így igaz, de ebből a számadatból az is kitűnik, hogy a 105 ezer rádióelőfizetőig hallatlanul nagy utat tett meg az országnak ez az északkeleti sarka. Tulajdonképpen az ünneplésre is okunk lenne, hiszen irdatlan messzeségről jutottunk el idáig. A harmincas években Ortutay Gyula szabolcsi néprajzkutató kőrútján az egyszerű emberek között sehol nem találkozott rádióval, s az itt élőknek még ezt követően is be kellett érniük e népmesékkel, a rigmusokkal, amelyeket szomjas áhítattal hallgattak felnőttek és gyerekek egyaránt És még a felszabadulás után is nagy esemény volt, ha valahol az utcában megszólalt egy rádió. Odamentek a szomszédok és hallgatták a nagyvilágot. Azután milyen nagy ünnep: az ötvenes évek elején a falvakban és B városok külterületein bekapcsolták a vezetékes rádiót! Ma már 105 ezer gzabolcs-ezatmári lakásban szól a rádió. Ma már annyira természetes, hogy még csak nem is igazi riportté- ma — különösen a fiatalabb újságírónak nem —, hogy a sertésgondozó, a juhász, vagy a pásztor tranzisztoros rádiót hallgat a legelőn és a szőlőtőkére akasztja a ,,Sokol”-t a falusi asszony. A rádiózás betört az életünkbe. Alig hiszem, hogy van család, ahol ne hallgatnának rádiót. Ahol reggel ne a zenés ébresztő hangjai mellett készülődnének és ne a rádió kísérné végig az egész napot. De a rádió már tulajdonképpen jól bevált, tapasztalt öreg jószág. A rádiót már akkor hallgattuk, amikor a televízióról még nem tudtunk semmit. Vagy inkább csak anyait, egy-egy amerikástól a rokonokhoz érkezett levélből, hogy ott mozi van a házban. Felnőttek is gyermeki csodálkozással mesélték egymásnak a hírt, és nem tudták elképzelni, hogyan lehetséges ez. Mindössze húsz évre volt szükség ahhoz, hogy ne csodálkozzunk azon sem, ha tőlünk tizenötezer kilométerre történik valami és mi az eseményt abban a pillanatban látjuk. Felnőtt egy nemzedék a rádió mellett és & képernyő előtt. Azok a mai húszéves lá- nvok és fiúk, akik így nőttek fel, nem utolsósorban éppen ennek köszönhetik, hogy másak, modernebbek, mint az előttük járó generáció volt hasonló korban és hogy összehasonlíthatatlanul többet tudnak a világról, mint mi tudtunk vagy sokszor tudunk. Nézem a lexikont és az az adat te megkap, amely szerint 1959-ben — öt évvel a kísérleti adás kezdete után — indult el hazánkban hódító útjára a televízió. Igaz, hogy a lexikon összehasonlító adatai csak 1970-ig követik nyomon a helyzetet, de a mi utunk nagyságából ez mit sem vonhat le. Az Amerikai Egyesült Államokban négy évvel ezelőtt ezer lakosra 222 televíziókészülék jutott. Azóta ez a szám valamivel nyilván magasabb — bár a telítettség fokán már nem lehet ugrásszerű a változás — mégis hadd tegyem hozzá a jelenlegi szabolcs-szatmári adatot. Ezer lakosra nálunk százhatvan televíziókészülék jut! Ide kívánkozik: Magyarországnak azon a részén van ez, ahonnan a nyomorúság miatt tízezrek tántorogtak ki Amerikába, s ahol a legnagyobb volt a szellemi sötétség. Ezzel a készülékszámmal most meghaladtuk minden földrész, így Európa átlagát is. Tokajban hamarosan felavatják a televízió második műsoradóját. A rádió műsora URH-n is vehető, ügy érzem, ide tartozik: júliusban összesen három és fél millió példányszámban fogytak megyénkben az újságok, s köztük majdnem másfél millió példányban a Kelet-Magyarország Ez Is mutatja hogy sok mindent ki lehet nőni, de ahogy mr divatosan mondják a telekommunikációs eszközöket soha. Az írás, a kép, a hang rrr - lennapi szükségletünkké vált itt Szabolcsban is. A megyénkben ma kezdődő rádióakciót azért is köszönthetjük különös örömmel, mert 8 rádiózás számunkra jóval főbbet jelent az egyszerű kereskedelmi aktusnál £spke iá mos A környezetvédelem és a természetvédelem az emberiség egyik legsúlyosabb mai problémája. Az emberiség kapcsolata a természettel kezdettől fogva fennálló jelenség főként, ha figyelembe vesszük őseink életmódját a történelemből ismertek alapján. Ősi foglalkozásuk kimondottan a természettel való kapcsolatukra épül, mely számukra az életet és megélhetést jelentette. Kapcsolatuk a természettel igen sok esetben művészi formában te megnyilvánult. Környezetünk földrajzi fekvésit természeti és éghajlati adottsága, természetezépsé- ge, gazdagsága megalapozta őseink letelepedését. A fejlődés a történelem, évszázadokon át sokat változtatott a környezeten, a természeten egyaránt, melyet a háború pusztításai sem kímélt. Ami hat az emberre Napjainkban egyre gyakrabban esik szó környezetvédelemről, természetvédelemről nemzetközi vonatkozásban is, melynek célja megvédeni 'önmagunk, társadalmunk anyagi, szellemi javait, valamint utódaink egészségének, munkaképességének, fennmaradásának biztosítását szolgálni. Mivel a környezetvédelem szorosan kapcsolódik a természetvédelemhez, ezért a két fogalom közötti különbséget célszerű ismertetni. A környezet fogalmába minden beletartozik, ami az emberen kívül létezik é* hat reá. Például a környezet része a Nap, melynek sugárzása hat az emberre. A környezet- védelem fogalmába bele soroljuk a környezeti ártalmakat, mint a levegő, víz, talaj szennyezettségének következményeit. A ter- m&wtvédelem, a tájvédelem, a környezetvédelminél sokkal szűkebb, csak egyes, e célra kijelölt térségek, növény- és állatfajok eredeti állapotának fenntartására irányuló tevékenység, mely igen fontos része a környezetvédelemnek. . ......... A környezetvédelem fogalmába» ártalmakat előidéző források az alábbiak lehetnek: a feldolgozóipari üzemek, mező- és erdőgazdasági üzemek, a közlekedés és hírközlő eszközök, a raktározás létesítménye^, a vízgazdálkodás üzemei, az energiagazdálkodás üzemei, a településgazdaság és létesítményei, a honvédelem, a rendészet létesítményei, valamint a káros természeti jelenségek forrásai. Mindezekből kitűnik, hogy az ártalmakat sorozatosan nélkülözhetetlen okok okozzák, melynek megszüntetése egyelőre beláthatatlan folyamat és végleges megoldást semmi sem biztosít. A problémák megoldását befolyásolja gazdasági-műszaki J- lődésünk alakulása. Alapjában véve megy n lakossága a tanácsi szervekkel együttműködve nagy mértékben segíthet a környezeti problémák megoldásában. Az állampolgárokra vonatkozóan a törvény és egy sor jogszabály van életben, melyet a gyakorlatban sok esetben nem tartanak meg, sőt a megtartatá- sa is nehézségekbe ütközik. Több újságcikkben foglalkoztak már a hulladék, szemét sokoldalú hasznosításáról, de megoldást ez ideig nem találtak. Az ősláptól a Petőfi-fáig A természetvédelem területén — amely vigasztalóbb képet nyújt megyénk természet- védelmi helyzetében, — jobban előre léptünk. Megalakítottuk a megyei természetvédelmi bizottságot, amely szakemberekből és tudományos képzettségű emberekből áll, akik felmérik és feldolgozzák a megye területén lévő természeti értékeket és javaslatot tesznek szakmai szempontból a védetté nyilvánításra. A természetvédelemre vonatkozó Jogszabály már 1935. évben is létezett, mely az idők során többször is módosításra szorítkozott. Végezetül a dinamikus fejlődés igényeivel összhanban megjelent a 12/1971. (IV. 11.) számú kormányrendelet, amely kimondja: a természetnek azokat a tárgyait, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, vagy kulturális érdek, védelem alá kell helyezni és óvni kell minden olyan hatástól, amely fennmaradásukat, vagy természeti tulajdonságukat sérti, vagy veszélyezteti A természetvédelem tárgyal lehetnek földtani alakulatok, egye* fák, facsoportok, fasorok, erdők, parkok, arborétumok, melyek tudományos szempontból ritkaságuk, vagy különlegességük miatt értékesek, vagy azok a vadon tenyésző állatfajok, melyek hasznosságuk, vagy különlegességük miatt oltalomra érdemesek, vagy amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget. Olyan területek és tájrészek, amelyek tájképi jellegzetességük vagy kedvező természeti tulajdonságuk miatt különösen jelentősek. Itt említem meg, hogy védetté nyilvánításra javaslatot bármely állami, társadalmi szerv, szövetkezet és állampolgár tehet így került védelem alá a bátorligeti ősláp, a fényi erdő, a baktalórántházi ősi nyírségi erdő, a beregdaróci dédai erdő, a cégénydányá- di volt Kende-kúria parkja, a mai gyermek- otthon kertje, a Csaroda község határában lévő Nyíres-tó, Báb tava, tőzegmohaláppal és ritka növényekkel, a kállósemjéni Mohos tő ingólápja, valamint a nagyari Petőfi-fa és Császló község belterületén lévő somfa, az ország legnagyobb somfája, amelynek törzse az elágazás alatt a négy métert is meghaladjaVédelmet érdemelnek Ezek a védett területek és tárgyak csak példák, nem tükrözik a védelemre érdemes számos természeti értékünket. Előzetes felméréseink alapján megállapíthatjuk, hogy ettől sokkal több természeti érték van megyénkben. Ilyen terület például a folyamatban lévő védetté nyilvánítás stádiumában álló Magosliget község határában lévő Kárpáti sáfránnyal borított terület, mely a posztglaciális bükkor rellktumaként jelentkezik. Hazánkban e lágy szárú növényből e»ak három termőhelyen fordul elő, de ott Is igen kevés példány. Védetté nyilvánítását főkén» az indokolja, hogy ez a terület a leggazdagabb termőhelye, mely a tudományos kutatás számára is sok érdekességet kínál. A 48,8 hektáros területen csodálatai színben pompázik e ritka növény a tavaszi virágzá# idején, az erdei fák között. Várhatóan hamarosan védetté nyílvánítják a berkeszi gyermekotthon parkját, a vajai várkastély parkját, valamint a baktalórántházi tbc-szanatórium értékes, és ritkaság számba menő parkját A jövő évben javasoljuk a kislétai gyermekotthon parkja, a balkányi kastélypark, a szabolcsbákai időa hársfa, a Tisza mentén lévő Bagiszeg védettó nyilvánítását. Ugyanezt kellene elérni iöbi» hullámtéri erdővel és területtel, mely ritkán előforduló madarak fészkelőhelyei, vagy s milotai dióligettel, amely a nagy fülemül« fészkelőhelye. Czóbel Minka költőnő egykori anarcsi kastélyparkjában a termő levelű páfrányfenyő, vasfa, tulipánfa nagy méretű platánok és őstölgyek idős példányai találhatóit Szintén védetté kellene nyilvánítani a baktalórántházi gyöngyvirágos—gyertyános—kocsányos tölgyest, mely őserdő jellegű terület, a barabási hegyet, mint a nyírségi tájra nem jellemző földtörténeti értéket, a bereg- surányi kastélyparkot, a bockerekl erdőben lévő viperatenyészhelyet, a Csaronda patak egyes szakaszait, a lónyai kastélypark vadgesztenyefasorát, a nagy káli ól Inaégőomlh mellett lévó Öreg fákat, a rakanuná nagymc» rotvát, és annak környékét, nety a wnulé madárseregek pihenőhely«, a ntmlresekd csónakíejfá« temetőt, Kölcsey Ferenc sírjával. Szépségét megőrizni Távlati tervünkben szerepel a későbbiéi: során védetté nyilvánításra kerülő tiborszál- lási Vadaskert, melyben idős bükk- és lucfenyő csoportok és borókasorok vannak. A ti- mári Morotva tavat, a tiszaberceü Marózúg nevű Tisza szakaszát öreg tölgyeivel és rajtuk lévő gémteleppel. A tiszadadai és tisza- dobi kastélyparkokat és a Tisza-parton lévő tölgyeserdőt, mely fehémyárral kevert évszázados tölgyes, a Tisza mentén legnagyobb gémtelepével, Tiszaeszlár és Tiszaiak közötti folyók szakaszán fűz, nyár, jéger, erdejében kis~ kócsag, bakcsó és üstökös gémtelepét, a Tisza- telek és Kétérköz közötti morotvát. Ugyanitt a Tisza meredek partfalán lévő parti fecskés és gyurgyalag telepet, a tisza vasvári 120 holdas kastélyparkot. Ugyanitt a Fehérszik névű tavat ég környékét, mint a sziki-lille és gulipán fészkelőhelyét, a turistvándi Túr mederszakaszt, a vízimalommal át környékével, a turistvándi Kende-kúria parkját, a tuzsérí kastélyparkot, az újfehértói Nagyvadastó vízfelületét, a rajta lévő náddal, mely a Nyírség legnagyobb tava, területe 111 hektár, és a 2,3 kilométer hosszú, a vajai tó ingólápját, a Nyírlugos község határában lévő ritka lágy szárú növényeket, a kiskállói kastélyparkod a szabolcsi földvár növénytani szempontból védendő területét, a pusztadobosi, a porcsal- mai, pátyodi, a nyírpazonyi kastélyparkokat a nyírlugosi Erzsébet-kertet, Nyíregyháza vá- ros területén lévő tájra jellemző homokbuckáit, a nábrádi ősi szatmári szikest, a nagydobosi és a mándoki kastélyparkot, a csenge- ri Bukógát környékét, az Eperjeskei Községi Tanács parkját idős tulipánfáival, a kótaji és kisnaményi kastélyparkokat, valamint Bárány rét tanya környékét Tájvédelmi körzetek kialakítására Is wo kerül a jövőben, melyet a szatmári síkra mintegy 6000 hektár terjedelemben tervezünk. Dombrád és Balsa községek térségében pedig 2—20Q0 hektáros területet nyilvánítunk tájvédelmi körzetté. Ennek célja, hogy a jelenlegi állapotot mint természeti szépsége» megőrizzünk a jövő számára. Ez irányú munkánk eredményét befolyásolja több tényező is, például a gazdasági helyzetünk, mivel magától értetődő, hogy a természetvédelmi területek kialakítása, fenntartása, beruházással és kiadásokkal együttjáró tevékenység. Anyagi fedezetét az Országos Természetvédelmi Hivatal és a megyei tanács vb költségvetése fedezi, mélynél» megszabott korlátái vannak. Ügy érezzük, hogy ezen UMl»» nőm »»!■ ■égünk van a kezelő szervek, tulajdonosok segítségére és a nagy társadalmi összefogásra, melyet szoros együttműködéssel a szocialista módon történő természetvédelem igáj nyel A bátorliget! arSerlfits®. fflel Emil tefcfüale/i
