Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-08 / 210. szám

2 KELET-MAOYARORSZAO fftW. szeptember ft HÉTFŐ: Az arab, liga külügyminiszteri értekezlete Kairóban — Nemhivatalos francia—nyugat­német csúcstalálkozó Párizsban — Kohl, a bonni ellenzék vezetője Pekingbe utazik — Feszültség és tűzszünetsértések Cipruson. KEDD: Genfben folytatódik az Európai Biztonsági konferencia második szakasza — A brit szakszervezetek kongresszusa. SZERDA: Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő fogadják Raúl Roa kubai külügyminisztert — NDK—USA megállapodás a diplomáciai kapcsolatok felvételéről — Chilei szolidari­tási hét kezdődik a világ számos országában. CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev fogadja a Moszk­vában tartózkodó Németh Károlyt — Szov­jet jegyzék Waldheimhez — tárgyalások Mozambik függetlenségérőL FENTEK: Mavrosz görög külügyminiszter nyugat­európai útja — Cipruson találkozik KÍeri- desz és Denktas — Az etióp hadsereg újabb lépései a császári hatalom korlátozására — Üj kormányfő Üj-Zélandon. SZOMBAT: Kekkonen finn elnök látogatása a Szov­jetunióban — harcok Dél-Vietnamban — Portugália jogilag is elismeri Bissau-Guinea függetlenségéit tozatlanul az atlanti formák­hoz ragaszkodik, jóllehet azok másfél évtized alatt öt­ször idéztek elő súlyos vál­ságszakaszokat. (Az ENSZ lehetőségeire különben egy másik szovjet dokumentum, a Waldheimnek átnyújtott jegyzék is felhívta a figyel­met. Az ENSZ-közgyűlés kö­zelgő ülésszakával kapcsola­tosan kifejtette, milyen nagy lehetőségei vannak a világ- szervezetnek a nemzetközi biztonság és a leszerelés elő­mozdítására.) Európai vendég Pekingben: az ellenzéki Cdu bonni veze­tője, Kohl folytatta a sort, amelyét a brit Héath, a Nyu­gat-Német Strauss és az amerikai Jackson elkezdett. Olyan jobboldali politikusok­ról van szó, akik ellenzik az enyhülést, lényegében szem- benállnak az európai bizton­ság gondolatával is. Ehhez kapnak támogatást a kínai vezetéstől, hiszen „elvi” alap­juk a szovjetellenesség. Amint a ciprusi problémá­ban sem volt Pekingnek egyetlen konstruktív lépése vagy terve, a NATO-krízist is a Szovjetunió elleni kiro­hanásokra használta fel. Üdvözlő táviratok Bulgária és a KNDK vezetőihez TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsa elnökének, SZTANKO TODOROV elvtársnak, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnök ének Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa. Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket, és szívélyes jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri bolgár népnek a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Nagy elismeréssel tekintünk azokra az eredmé­nyekre, amelyeket a munkaszerető bolgár nép a Bolgár Kom­munista Párt vezetésével a szocialista társadalom építésében, hazája felvirágoztatásában az elmúlt három évtized alatt el­ért. A Bolgár Népköztársaság sikerei, bolgár testvérpártunk és a bolgár kormány eredményes és aktív részvétele a szocia­lista országok egységének megszilárdításáért és a némzetközi helyzet kedvező alakulásáért folyó küzdelemben, kivívták a haladó és békeszerető emberek őszinte elismerését. Megelége­déssel állapítjuk üteg, hogy pártjaink, kormányaink és népe­ink hagyományos barátsága, együttműködése a proletár in­ternacionalizmus szellemében szüntelenül erősödik, új tarta­lommal gazdagodik, s hozzáj árul népeink testvéri internacio­nalista barátságának, a szocialista közösség, a békéért és a haladásért küzdő erők egységének erősítéséhez. Nagy nemzeti ünnepükön, felszabadulásuk 30. évfordulóján további nagy sikereket kívánunk Önöknek és a testvéri bolgár népnek szo­cialista hazájuk felvirágoztatásában, á szocializmus és a tar­tós béke ügyének győzelméért vívott harcban. KADAR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Jobb későn, mint soha — legfeljebb ezzel a régi mon­dással vigasztalódhattak Washingtonban, amikor az Egyesült Államok a héten végre felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársaság­gal. Az amerikaiak a száz- tizenegyedik helyet foglalták el a sorban, ami ékesen bi­zonyíthatta, hogy nem a széles körű nemzetközi el­ismeréssel rendelkező NDK, hanem az USA szigetelődött el ebben a vonatkozásban. A.z ésszerű diplomácia termésrptesen egy másik mondást tart irányadónak: 1« MM then, mint későn... Ez különösen időszerű le­het Genfben, hiszen ezek­ben a napokban véget ért az európai biztonsági konfe­rencia második szakaszának nyári szünete, s a nemzetek palotájában újra benépe­sültek a politikai tárgyalá­sok „osztálytermei”. A fel­adat nem könnyű, olyan okmányokat,, határozatter­vezeteket kell szerkeszteni, amelyekkel mind a harminc­öt résztvevő ország egyet­ért. vagv legalábbis nem emel kifogást ellenük. A tizenharmadik hónap­jukba lépett genfi tanács­kozások elérkeztek a cél­egyeneshez, a három nagy prnbiémákosár kezd megtel­ni. Az első bizottságban, ahol a politikai biztonság k”-',*spivel foe’aikoznak, az államok közötti kapcsolatok tíz elvéből hatot már si­került megfogalmazni. Csak­nem teües a második kosár (gazdasági, tudományos-mű­szaki és környezetvédelmi egvüttműködés) tartalma, nagy elismerésre tÜlá1fo’> az előterjesztett magyar—NDK közős javaslatok. A leg- tiagvnbh vita a harmadik témakörben bontakozott ki (emberek és eszmék áram­lása. kölcsönös tájékozta­tás családegyesítés, stb.l Ám itt is közeledtek az állás­pontok. Ha a célegyenesben a futók szaporázzák lép­téiket. ez a konferenciára kivetítve annyit jelentene hogy lehetséges és szük­séges az előkészületek üte­mének gyorsítása. Indokolt á kívánság, hogv a sokéves biztonsági tanácskozásokét lézáró európai csúcskonfe­rencia még az idén össze­üljön. Vannak azonban akik a jelek szerint, most akarják behúzni á féket, s éppen a Célegyenesben valamifajta „an ti fin ist” szeretnének. A nyugati sajtót — a találó de rnhoren fordítható kife­jezéssel élve — „CélpeSszi- mizmuí" célzatos borúlá­tás öntötte el: lekicsínvljk *** eredményeket és felna­gyítják a nehézségeket. Mindebben közrejátszhat az is, hogy a nyugati szövetség, kiterjedt belső zavarai mi­att, kevésbé felkészült az ilyen kelet-nyugati találko­zóra. Giscard d’Estaing sze­mére hányta Ford elnök­nek, hogy beiktatási beszé­dében nem is szerepeit az „Európa” szó, a franciák an­nál tevékenyebbek, kevésbé látványos, de sűrített diolo- máciai tevékenységbe fog­tak. (Jó példa a hétfő este: az elnök csupán egyetlen, kötetlen munkavacsorára hívta meg Párizsba Schmidt nyugatnémet kancellárt.) Tartózkodóak Londonban is, hiszen bármelyik nercben kiírhatják valamelyik októ­beri csütörtökre az új vá­lasztásokat. A héten végig­húzódó brit szakszervezeti kongresszus már ennek le­gyében taná csengett, s Wil­son a királynő balmorall kairzivában eltöltött hétvé­gét besznáibe+ia fel a po­litikai döntés hivatalos be­jelentésére. Nem javul a helyzet Cip­ruson, s a török-görög vi­szonylatban sem. A kölcsö­nös vádaskodások, egyez­ménysértések és bizalmat­lanság légkörében abbama­radnak, vagv meg sem. kez­dődnek a tárgyalások. Egyre tarthatatlanabb az a NATO- álláspont. amely a Szovjet­unió által javasolt Biztonsági Tanácsi keretek helyett vál­Kontinensünk mellett a közel-keleti diplomácia is megélénkült a héten. Folyta­tódnak Izrael Libanon-elle- nes támadásai és sor került palesztin akciókra is, noha az ellentmondó jelentések és cáfolatok özönéből nehéz volt ezekről hiteltérdemlő képet nyerni. Mindenesetre új elem, hogy az arab kül­ügyminiszteri értekezlet ha­tározata alapián a nalesztin ügvet külön nolitiká’ kedés­ként terjesztik az ENSZ elé. Eddig ugvanis a világszerve­zet iobbára menekültügyi problémaként kezelte. A si­ker feltétele természetesen az egységes arab fellépés lenne: az arab csúcsot azon­ban. aroelven a genfi tárgya­lások újrakezdésének takti­káiét is szentesíteni kellene, újból elhalasztotté^. Az ala­pos előmunkálatok nélkülöz­hetetlenek. de az is nvúván- valő. hogv néhány fontos kérdésben az arab or«zá<mk mág rom t"-s*-ak megállapod­ni egvrná-sal. Lehet, hogv a véckifeilet- hez közeledik az etióo drá­ma? A hádset-eg koordináción bizottságának intézkedése' nyomán az elmúlt nno-*V-*-,n letartóztstták a császár leg­belsőbb bizalmi emberét, ál­lamosították Hdl« Szelasszic Palotáit, s- a tniaid.o-iá'K?m lé* VŐ Szart Crörcv sőre-zárat A „vilid-nak” mindinkább fe trónus közelében csapkod­nák.« tz—fn FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ★ ★ ★ KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága titkárának, a Koreai Népi Demokratikys Köztársaság elnökének, KIM IR elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság közigazgatási tanácsa elnökéheR Kedves Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 26. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében elvtársi üdvözle- | tünket küldjük On'i’mnV a Koreai Műnk”párt Központi Bi­zottságának, a Koreai N^oi Demokratikus Köztársaság Köz- igazgatási Tanácsának és dolgozó népének. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak évfordulóján tisztelettel és elismeréssel adózunk a testvé­ri ko-eal néonek. mely a Koreai Munkapárt vezetékivel a szocialista országok internacionalista támogatásával nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársaság töretlenül támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak Korea békés és demokra­tikus alapokon történő égyesítésére irányuló konstruktív ja­vaslatait. Meggyőződésünk, hogy az enyhülés irányzatának tél-hódítása segíti Korea egyesítése ügyének előbbrehaladá- sát is. Hisszük, hogy népeink testvéri barátsága és együttműkö­dése tovább fejlődik és erősödik a marxizmus-leninizm->s é a proletár nemzetköziség elve alapján. KADAR JANOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke LÁSZLÓ LATOS: tífáft kémfám € k RÉSZLETEK A GONDOLÁI KIADONAl AZ IDEI KÖNYV HÉTRE MEGJELENI RIPORTKÖNYVBOL 50. — Van, aki nem felejtet­té el. Egy vegyész, aki a szőlejében, a méhesében vi­gasztalódik. A geofizikus arca meg­merevedik. Hallgat. Néz maga elé, töpreng. S mi­kor már kínos a hallgatás: — Nem tartozik ide, de ha már beszéltünk a keservek­ről... Annak az embernek ér' 's növeltem a baját. Miköz­ben a dúsítóbán kínlódtam ->e-bejártam a feleségéhez Így este korábban jött ha a , Nem történt semmá Ilit az aitóbárt amíg én él mentem Uijal Sé nyúlt hoz­zám. Csak nézett és verej­tékezett. Azt hiszem, annyi­ra megdöbbent, hogy kép­telen volt a cselekvésre. Elhiszi, hogy könnyebben mentem volna el, ha az ar­comba csap? — Attól fogva kerültük egymást, addig, míg a felesé­ge útlevelet nem kért, és kint maradt. Kiderült, hogy nem szerette sem őt, sem engem. Hanem azt a dzsentri fiút, akivel kint összeállt. Tudnak a nők titkot tartani, álnókoskodrti. Részt vett a párt Szervezésében, közben ä fiúja már várta. Megját­szotta a nagyszerű asszonyt, közben velem és másokkal is megcsalta a férjét. S a titkát most ts más árulta el. egv mérnök, aki Ausztrá­liából jött Magyarországra, turistaként. Egyébként ez a mérnök is disszidens. De 6 még negyvenötben ment ki. Szakmabeli. Néhány új­donságot is mondott. Példá­ul: a földrész északi ré­szén óriási uránmezőt fe­deztek fel. A legóvatosabb becslések szerint a nyugati világ készletének több mint egytizede itt található. Bi­zonyíthatja ezt az is, hogy á kormány máris engedé­lyezte az . ércexportot. És itt vannak olyan mezők, hol már külszíni fe'téssel is el­érhetik a lenes it. amelynek vastagsága egyébként 12Ó— 150 méter. A mi bányászainkra gon­dolok, akik százmétereket túrnák a sziklába, hogy vé­kony uránléncséket kaoar- ianak /ki a kő rabságából. A bányászokra, ak'kről dől a verejték, akik reumát, vibrációs betegséget kapnak, akiknek elkopik a csigolyá- iuk a sok Csúszástól, kú­szástól, a fúrógép rezgésétől, s akiknek egy része nem is­meri a szépet, a felemelőt, a szellemi értéket. Értük fáj a szívem. Nem tudom saj­nálni a vegyészt se, mert ő se sajnálja a kallódókat. És a geofizikus? — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy a legnagyobb gondom ezeknek az emberek­nek a helyzete. De foglal- köztat, hogyan " thétrte se­gíteni rajtuk. Vegyész ba­rátom is másként véleke­dett róluk, mielőtt tönkre­ment az élete. Néha beszél­getünk. amikor a szőlejében meglátogatóm. Ilyenkor le­het Vele beszélni. De csak percekig, utána megint visz- szazökken. — Egyszóval, nem tudom léhet-e rajtuk Segíteni. Kényszerhez nem folya­modhatunk. Sorsokat nem foltozhatunk. ÉS az itt dol­gozók nem kis része éppen azért van a vállalatnál, mer* menekül. A régi életétől, a megfeneklett családi vitáktól és viszályoktól, a börtöntől. Rajtuk csak úgy lehetne se­gíteni, ha mindegyiknek Szünel után Genfben Ezekben a napokban nem­csak az iskolában csengetnek világszerte: ismét elfoglalók helyüket a tárgyalóterme.v- ben a genfi európai biztonsági és együttműködési konferen­cián részt vevő diplomaták is. Az egyhónapos nyári „vaká­ció" után folytatódik a mun-* ka. Mint ismeretes, az első na­pirendi pont az államközi kapcsolatokat szabályozó alapelveket tartalmazza, s azokat már a helsinki külügy­miniszteri konferencia meg-* határozta. A második napirendi pont az országok közötti gaza sági együttműködés témaköréi öle. li fel s ebben jelentős hala­dást, sikerült elérni már a szünet előtt, bár a helyzet nem teljesen problémamen­tes. A szocialista országok és a nem szocialista résztvevők egy része is fontosnak tart­ja a Közös Piac által beve­zetett korlátozások felszámo­lását. Az ezzel kapcsblatban beterjesztett közös magyar—. NDK dokumentumtervezet­ben követelményként szere­pel például a diszkrimináció­mentesség. A harmadik napirendi pont keretében négy albizottság foglalkozik a kultúra, a neve­lésügy, az információcsere és az emberi kapcsolatok kérdé­sével. Amint az várható volt, e tekintetben merült fel a legtöbb nehézség. A részkér­désekben való megállapodás viszonylag könnyebben elér- hető lenne, ha egyes nyugat! országok nem tanúsítanának ellenállást az általános elve­ket tartalmazó bevezető rés* megállnnításával szemben. A szocialista országok ugyani® a korábbi évtizedek tapasztala­taiból kiindulva ragas-bod- nak ahhoz, hogv a téma égé- sz '1 összefoglaló dokumentum elvi beevzetőjében rögzítsék. A konferencia szervezeti következményeivel fogla’ko- zó napirend egvetlen monda­tát sem sikerült még m“*-fo- galmazhi. Eddi” cs-k általá­nos eszme-serék folvtak ar­ról, hnzy játre kall hozni va­lamiféle állandó 'UYW.v finnel “remei első kenfenennián elfogadott elvék és intézkedések m»”va. lőisiT**át- és kancsniatnt tár­tába feán más európai szer­vezetékkel. Az elmondottakból j, kö­vetkezik. ho"v nz úi-oi-o-d.ő- dŐ méáhaczál4s«ke,n mán <.*,£. mos nrnb’nmz váz* rneco’-Ms.. ra. A szünidőben „ändUnrit látott különböző — köztük a svéd és ” finn míntő-te—.InHknek a zá~W,. kész ez évi mnj, megtartásának ieT-„tő~í„£, ró! szóló augusztus v4”i nyi­latkozata — mégis felipnosft bennünket arra a remén-tel- jes várakozásra, hogy a mun­kát újrakezdő diplomatáknak hamarosan sikerül érdemi megállapodást kötni a záró­okmányok szövegéről. Kanyd András akadna mentőangyala — nem találok rá jobb kifeje­zést —, aki megvigasztalja, rendbe hozza az életét. Amit a mi üzemünk „társadalma” tehet értük, az annyi, hogy igyekszünk őket meghívni rendezvényekre, kulturált szórakozásra. Klubot ren­deztek be részükre, a szálló­ban olyan körülményt te­remtettek. hogy arán' -ing kényszerüljenek a kulturált életmódra. Az üzemi vezetők ugyan nem örülnek, de a vál­lalatvezetés tanulásra is ösz­tönzi őket, legalább a nyolc általános erejéig. Persze, hi­ába minden, ha ők nem akarják. Az ember szeme nehezebben nyílik fel, miftt a macskáé. Mondjam hogy a vér, a származás, az örök­lés hátárOz?a riieg a maga­tartásukat? Az is meg el "tő körülményeik is. De ha itt médáll^nndnnk előbb *•'*bb átalakulnak. Ezt teheti értük a vállalat. A többi szólam, önáltatás. (Folytatjuk) HTl FwVrií1 j I — Jk í ji í r a v i ■ 11 ^ j

Next

/
Thumbnails
Contents